Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-28 / 27. szám
1999. január 28., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dlmántuli Napló 7 Szélvíz Természetvédők taggyűlése. Január 29-én, pénteken délután 16 órakor kezdődik a Dél-dunántúli Regionális Állat- és Természetvédő Egyesület komlói helyi szervezete nyilvános taggyűlése. A rendezvény a Május 1. művelődési ház kistermében lesz. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület baranyai csoportja 30-án, délelőtt fél 10-kor tartja évi rendes közgyűlését Pécsett, a Tudomány és Technika Házában. Arbores Sopianae. Pécs fái a neve annak a programnak, amelynek során az ön- kormányzat a város három utcájába fasorokat telepit március végéig, mintegy négymillió forintos költséggel. Arzén a vízben. Az EU 2003-ban életbe lépő irányelvei csökkentik a vízben lévő arzén megengedett mennyiségét. Ez hazánkat nehéz helyzetbe hozhatja, mert mintegy 400 településen átlépik a határértéket. Ez egymillió embert érint. Baranyában a Dráva mentén kell komoly ellenlépéseket tenni az ivóvíz arzénmentesítése érdekében. Az apróvadakért. Drasztikusan csökkent az utóbbi évtizedekben - élőhelyük megváltoztatása miatt - hazánkban az apróvadak száma. Az állomány gyarapítása érdekében az FM idén tavasszal törzsállomány-gyarapítási programot szándékozik indítani. Irán ’98. A műit év őszén pécsi expedíció utazta be Irán távoli tájait. A JPTE természettudományi kara hallgatói a háromhetes út eredményeit kiállításon mutatják be, amely február 1- jén 17 órakor nyílik meg az egyetem Ifjúság úti aulájában és két hétig látható. Oldalunk a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készült Előkészítés alatt a környezetterhelési díj Lassan a harmadik éve tart a környezetterhelési díj (KTD) bevezetését szolgáló törvény előkészítése. A „Fizessen a szennyező” alapelvet követő jogszabályt a hírek szerint még az év első felében tárgyalja a parlament. A szakemberek véleménye szerint aligha akad olyan pénztárca, amelynek tulajdonosa ne tapasztalná majd, hogy a díj megjelenik a termékek árában. BARANYAI KÖRKÉP Korábban csak azok fizettek, akik esetében a kibocsátási érték - a szennyezés mértéke - a megengedett határt átlépte. Ez már a múlté, legyen szó bármelyik környezeti elem - levegő, talaj, víz - terheléséről. Ä tervezett díjfizetési kötelezettség egyaránt érinti a termelő és a szolgáltató szférát, illetve a lakosságot is. A mértékét pillanatnyilag meghatározni nem lehet, mert különböző kulcsszámokkal operálnak majd, amelyek például ahhoz is igazodnak, hogy a terhelés mennyire érzékeny, védendő területen jelentkezik. A Környezetvédelmi Minisztérium véleménye szerint a KTD gazdasági szabályozóeszköz. Nem bírság, hanem adójellegű elvonás, ahogy a szakember fogalmazza: „Ä környezeti elemek árának gazdasági megjelenítése.” Ez egészen addig nehezen megfogható, amíg a kulcsokat véglegesen ki nem dolgozzák. Ezzel együtt a tervek szerint mód nyílik majd az úgynevezett díj-visszahagyásra. Lényege: a meghatározott KTD bizonyos százalékát - eltérően attól, hogy melyik környezeti elemet terheli a kibocsátó - nem A kötelezettség a lakosságot is érinti FOTÓ: MÜLLER A. A d(j attól is függ, hogy a terhelés mennyire védendő területen jelentkezik fotó: lauferl kell befizetni, ha ezt az összeget a környezetkímélő beruházásra fordítja a cég. Erre szerződés kötelezi majd, amelynek végrehajtására öt év áll rendelkezésére. Szakonyi Lajosné, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség osztályvezető-helyettese szerint már a jogszabály hatályba lépését megelőzően is előélete van a rendelkezésnek annyiban, amennyiben - készülő beruházások esetében - a felügyelőség tanácsokkal segíti a céget, milyen módon tudná megelőzni, nagyban csökkenteni a környezetvédelmet szolgáló ráfordítással a KTD mértékét. Ez nem csak az új beruházásokra vonatkozik, hanem a környezet terhelésének csökkentését szolgáló technológiaváltás megvalósítására is.- Lényeges - hallottuk a szakembertől -, hogy a befizetett díj jelentős része abba a régióba kerül vissza és annak a környezeti elemnek a védelme érdekében, ahol és amely miatt a terhelés díját megállapítotKéményfiist Felvetődhet, hogy a levegő szennyezése miatt a családi házak kéményeiből kiáradó füst nyomán is fizetni kell majd a környezetterhelési díjat. Elvileg nem kizárt, a gyakorlatban az ezzel járó hatalmas adminisztráció - a kibocsátók felmérése, a füst összetételének figyelemmel kísérése, a „papírmunka” - az akadálya. Ez a díj tehát várhatóan még sokáig füstbe megy. ták, illetve befizették az érintettek. Érinti a KTD például a lakossági „szennyvíztermelőket” is. Függetlenül attól, hogy csatornázott területen élnek és rákötöttek-e, vagy derítőjük van. Az előbbi esetben a befogadó üzem fizeti a díjat, s ez az összeg minden bizonnyal megjelenik majd a neki fizetendő közüzemi számlán, az utóbbi esetben pedig az érintett polgár, de ő - a közvetlen környezetterhelés okán - többet. A KTD-t önbevallás alapján kell a jövőben fizetni. Igen sok hatósági ellenőrzési munkával jár majd a bevezetése. A felügyelőség szerint ezt a jelenlegi apparátus létszámával ellátni nem lehet. Még akkor sem, ha fokozatosan történik. Vaddisznó a kertekben Csökkenteni kell a megyében a vaddisznóállományt. A becslések szerint jelenleg 6000 darab lehet, három-négy év alatt 1000-3000-re kell apasztani. A vadaskertekben tartott disznók iránt fokozódik a nimródok érdeklődése. BARANYAI KÖRKÉP Az állomány nagyságát az élőhely-vizsgálatok alapján határozták meg. A létszámapasztást a vadkár indokolja, bár a földtulajdonhoz kötött vadászati jog lényegében a vadgazda belátására bízza, mekkora kárt hajlandó elviselni - illetve mit szólnak ehhez területszomszédai. Idén vége a vaddisznó fő szezonjának, ellenek már a kocák. A MEFAG Rt. erdeiben, vadaskertjeiben - utóbbi helyen befogott disznókra lehet vadászni - összesen 1500 disznó került terítékre. Viszonylag olcsó vadászata miatt sokan érdeklődnek a lehetőség iránt, bár egy komolyabb trófea - 20 centi feletti vadkanagyar - 5-6 ezer márkába is kerülhet. A most összeállítás alatt álló vadászati üzemtervek végrehajtását 2003-ban ellenőrzik először a vadgazdák. A cél, hogy a vadeltartó területekhez igazított 3000 darabnál több ne legyen Baranya megyében, de számuk ne is csökkenjen 1000 alá. A veszély rétestésztája GARÉ-PÉCS Hétfőn foglalkozott a megyei közgyűlés a garéi veszélyes hulladékkal. A testület az égetőmű létesítésének megakadályozása érdekében az alperes mellett beavatkozik a perbe. A garéi hulladék okozta problémák a legsúlyosabb hazai környezetvédelmi gondok közé tartoznak. Pillanatnyilag minden munka szünetel, a helybeni megsemmisítést pártolók, illetve ellenzők álláspontjai semmit sem közeledtek. Csak a méreg mozog. A harkányi jegyző közgyűlés előtti nyilvános felszólalásában Csernobilt és Garét azonos veszélyforrásként említette. Szerinte „Pécs 200 ezer lakóját a sósavat termelő tervezett égetőmű felrobbanása esetén halál és égési sérülések fenyegetik.” Az objektivitásra nagy szükség lenne. Mert például keletkezhet az elégetett anyagból 50 százaléknyi salak - ahogy a jegyző úr állította -, de csak szilárd anyag (föld, vas) égetésekor. Maga a veszélyes hulladék megsemmisítése esetén szinte semmi. (Szerkesztőségünk álláspontja szerint a vita eldöntése környezetvédelmi szakemberek dolga. A garéi hulladék mielőbbi ártalmatlanítása azonban az érintett környék minden polgárának, gazdasági szervezetének érdeke.) Víz-világnap ’99 BARANYAI KÖRKÉP A dél-dunántúli vízügyi szervezetek, a Hidrológiai Társaság közös pályázatot hirdet az általános iskolások részére. A cél a Víz világnapjának (március 22.) méltó megünneplése, a vizek védelmének a figyelem középpontjába állítása. Ennek megfelelő a három téma is: miért és hogyan védhetjük a vizet, mit jelent nekem a víz, illetve a víz mindannyiunk kincse, megőrzése közös feladatunk. A pályázó kisdiákoktól két kategóriában - 6-10 és 11-15 évesek - rajzokat, festményeket, egyéb technikával készült A/3 és A/4-es méterű alkotásokat várnak, március 5-éig. A megye iskoláiban készült munkákat a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság címére (7623 Pécs, Köztársaság tér 7.) kell beküldeni, a Víz-világnap ’99 megjelöléssel. A pályázatot nem először hirdetik meg, minden alkalommal nagy érdeklődést váltott ki. A szervezők ezért hasznosnak tartanák, ha a pályamunkákat az oktatási intézményekben előzsűriznék, s innen csak a legjobbakat kül- denék tovább. A pályázat meghirdetői kategóriánként a 15 legjobb munkát díjazzák, illetve a lOélO legsikerültebb pályamunka kidolgozóit, felkészítő tanárait drávai hajókirándulásra is invitálják. A díjátadás Kaposvárott lesz, március 23-án, a két megyét érintő regionális konferencia színhelyén. A vízkezelés a rekultiváció egyik kulcskérdése A felhagyott bányatérségből elfolyó vizek tisztítása, illetve a zagytározók térségében lévő víz kezelése környezetvédelmi szempontból az egyik kulcskérdését adja a pécsi uránipar megszüntetését követő rekultivációs munkálatoknak. A feladat idén újabb beruházásokat követel a Mecsekére Rt.-től. PÉCS-PELLÉRDKŐVÁGÓSZŐLŐS A Mecsekére Környezetvédelmi Részvénytársaság tájékoztatóján Benkovics István (kis képünkön) vezérigazgató arról számolt be, hogy az idei rekultivációs és mentesítő feladatokra szánt 3,6 milliárd forint jelentős hányadát fordítják a bányatérséggel kapcsolatos vizek kezelésére. Mint a szakember elmondta, a zagytérség vizeinél elsősorban a magas sótartalom okoz leküzdendő feladatot, mivel a radioaktív anyagok mélyen az iszapba ágyazódtak. A kioldott sótól kémiai kezeléssel szabadítják meg a vizet. A térségben mintegy 40-50 víznyerő kút van, amelyek közül kettőt kellett leállítani a sótartalom növekedése miatt. A vezér- igazgató hangsúlyozta, hogy nem áll fenn a veszélye újabb kút lezárásának. A kömyezetvéA rekultiváció fontos része a bányatérséggel kapcsolatos vizek kezelése FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ delmi számítások alapján mintegy 10 év áll rendelkezésére a cégnek arra, hogy hosszú távú megoldással gondoskodjon a zagytérről, ugyanis az utóbbi években nemcsak a szabadvíz, hanem annak sótartalma is jelentősen csökkent. A lehetséges módozatok közül a tervekben felmerült védőkútsor, esetleg műszaki gát létesítése. Már tavaly is zajlott, idén tovább folytatódik a felhagyott területeken elfolyó, majd felszínre kerülő bányavizek uránmentesítése. A feladat hosszú távú megoldására ebben az esztendőben a részvénytársaság egy bányavízkezelő üzemet épít. Kaszás E. Mészáros ijj Attila S
