Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-25 / 24. szám

1999. január 25., hétfő Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 A reménykedők azt mondják, a feketemunka után a szóbeli megállapodáshoz képest kevesebbet, vagy semmi fizetséget sem kapó alkalmi munkavállalók nincsenek teljesen kiszolgáltatott helyzetben. Hivatkoznak például arra, hogy a bíróságon pert indíthatnak elmaradt jövedelmükért. A szakember azonban nyomatékosan hangsúlyozza: semmilyen munkát sem szabad elvállalni írásbeli szerződés nélkül. BARANYAI KÖRKÉP A megyei munkaügyi bíróság, pereken edződve, éberen figyel a munkáltatói fegyelemre. A nem túl ró­zsás helyzetet igazából nem lehet mihez viszonyítani. Rengeteg a kisvállalko­zás, amelyek tulajdonosai­tól nem is várható, hogy a munkajog ál­landóan változó szabályaival tisztában legyenek - és persze, sok az instabil cég. Utóbbiak esetében, mire a munkaügyi vi­tára okot adó eset kiderül, a cég felszívódott.- Évente nagyjából 600-700 perünk van - kaptuk a tájékoz­tatást dr. Gyenge Andrástól (kis képünkön), a Baranya Megyei Munkaügyi Bíróság elnökétől. - Ezeknek 30-40 százalékát te­szik ki az olyan viták, amelyek vagy a munkaszerződés hiánya, vagy hiányossága miatt indul­nak. Az elnök tapasztalata: a munkaadók is igyekeznek kike­rülni a jogszabályokat, de a munkavállaló sem mindig an­gyal. A „papír nélküli” munka- viszony létesítése sok esetben mindkét fél érdeke. A közös nevező akkor nem stimmel, amikor a munkáltató például nem, vagy kevesebbet fizet. Ilyenkor azonban a dolgozónak kell bizonyítania, hogy mióta, hol, milyen bérért, milyen munkakörben foglalkoztatták. Erről azonban nincs semmi do­kumentum. Elvileg az igazmondó tanúk közreműködése segítene a bíró­ság elnöke által a legbonyolul­tabbak közé sorolt viták tisztá­zásában, ám a megidézettek gyakorta még a hamis tanúzást is inkább vállalják, minthogy meggyűljön a bajuk munkaadó­jukkal. Ilyen esetben, persze a munkáltató kellemes helyzet­ben van, neki semmit sem kell bizonyítania. Amennyiben mégis köt a két fél munkaszerződést, manapság jellemzően a minimálbért rög­zítik fizetésként. Ennél kaphat­nak többet a munkavállalók. Azt azonban már nem, vagy nehezen tudják bizonyítani, amikor - elég gyakran - mun­kajogi pert indítanak, mert a zsebbe ígért többletet nem kap­ták meg.- Jó esetben részsikert érhet­nek el - minősíti Gyenge And­rás az eredményt, azzal együtt, hogy maga a bíróság sem érez­heti sok esetben abban a hely­zetben magát, hogy minden részletet sikerült feltárnia és az ítéletben tükröztetnie. A munkaszerződésnek van­nak kötelező elemei: többek között tartalmaznia kell, hogy milyen munkáról szól, meg kell jelölni az időbért (lényegében a személyi alapbért), a munka­végzés helyét. Ezek hiányában a szerződés érvénytelen. A szerződés nélkül dolgozók így nagyon gyakran zuhannak szakadékba. Á kockázatos al­kalmazást azért vállalták, mert pénzre van szükségük - amikor pedig feleslegessé válnak, pont ezt nem kapják meg. Azzal együtt, hogy maguk is okozói hátrányos helyzetüknek. Valamilyen védettséget a munkaügyi központok ellenőr­zései jelenthetnek. Három éve jelent meg az a jogszabály, amely a váratlan ellenőrzéseket is lehetővé teszi. Szabálytalan­ságok esetére szigorú szank­ciókat alkalmaz. Adott esetben a bírság 3 millió forint is lehet. Feketék, fiatalok, külföldiek t; A Baranya Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügye­lőség a múlt évben 928 munkaügyi ellenőrzést végzett. Szabálytalanságot 589 esetben tártak fel. Feketén alkalmazottakra 225 esetben bukkantak - ez körülbelül 400 embert jelent. *> 17 munkáltatónál 25 külföldit tiltottak el a munkavégzéstől, 4 cégnél 8 fiatalkorú alkalmazása miatt szabtak ki bírságot. # A munkabérre vonatkozó szabályokat 426 esetben szegték meg. # A kiszabott bírság összesen 26 millió 660 ezer forint volt. . Dr. Páncél Tibor, a munka­ügyi felügyelet helyettes veze­tője szerint gyakori ellenőrzé­seik ellenére sem mérhető fel pontosan, hogy a megyében mennyi embert, hány munkahe­lyen foglalkoztatnak feketén.- Az biztos - mondja -, hogy nagyon sokat. Ezért is sűrítjük az ellenőrzéseinket ebben az évben. Ezek száma várhatóan eléri majd az 1100-at. Kevesen tudják, hogy a szer­ződés nélkül végzett munka 30. napja után a munkaviszonyt ér­vényesnek tekinti a jog. A munkaadóval történt megálla­podás tartalmának bizonyítása ez esetben is a dolgozó terhe. Csakhogy nem ritka az alábbi két eset: az előző nap te­lefonon értesített, feketén al­kalmazott dolgozót - másnap reggel jöhet a béréért - nem akarták megismerni a munka­helyén. Kidobták, mint soha­sem látott embert. Hogyan bi­zonyítson? Más esetben egy ugyancsak szerződés nélkül foglalkoztatott takarítóasszony felhívást akart közzétenni, hátha a munkaadó meggondolja magát, s a nyilvánosság hatá­sára kifizeti a több hónapos el­maradt bért... A példákból is kitűnik: a jog a kötelező járulékok befizetteté­sére koncentrál. Maga az ember másodlagos. Mészáros Attila Hírcsatorna Pécsett, a Donátus kör­nyékén engedély nélküli favágók járják az erdőrészt, akik arra hivatkoznak, hogy a beteg és legyengült növé­nyeket termelik ki. A Dél- Dunántúli Regionális Állat- és Természetvédő Egyesület járőrei úgy értesültek, hogy tolvajlás történik, erről érte­sítették a közterület-fel­ügyeletet. (cs) Területi versmondóver­senyt tartottak a Tolna me­gyei Várdombon a hét vé­gén, három kategóriában. Pécs városát a Felsővámház utcai iskola Egyetem utcai tagiskolájának hat diákja képviselte, akik elsősorban Weöres Sándor lírai alkotá­saiból adtak elő. (cs) A kezdő muzsikusok felkarolását tervezi a ma­gyarszéki hagyományőrző fúvószenekar, amely a né­met egyesület tagjaként so­kat fáradozik az elhaló népi szokások felélesztéséért, Maronics Zsolt karnagy közreműködésével. A fúvó­sok első kazettája nemrég jelent meg. (cs) A sásdi feszültséginga­dozások megszüntetése miatt a DÉDÁSZ Rt. Dom­bóvári Üzemvezetősége a villanybojlerek vezérlésére új hangfrekvenciás vevőket szerel fel a régi kapcsoló­órák helyett, csaknem nyolcmillió forint értékben. Az ingadozást okozó rossz minőségű hegesztő haszná­latát betilthatják, sőt akár kikapcsolhatják a tulajdo­nosnál az áramot is. (cs) Pécsett köd, a Mecseken napsütés. Akik hétvégi prog­ramul a kirándulást választották, jól döntöttek: a város fe­letti erdőkben a nap is kisütött. Képünk a hegyi turisták ki­indulópontjánál, a Mecsek-kapunál készült, fotó: tóth László A levegő tisztasága a tét A megyében az erdőknek három, esetenként más-más tulajdo­nosuk van. Az egyik az állami, azaz erdészeti, a másik az úgy­nevezett erdőbirtokossági, azaz magántulajdon. A harmadik tulajdonos maga a település. Környezetvédelmi és turisztikai szempontból az önkormányzatoknak egyaránt létérdekük az erdeik kezelése, megóvása. BARANYAI KÖRKÉP A pécsi erdők kezelője a Köz­üzemi Részvénytársaság. Braunitzer Richárd erdészeti csoportvezető elmondta, hogy a város erdeinek jelentős része parkerdő, amelyekben a turisz­tikát szolgáló műtárgyak (fahá­zak, esőbeállók, padok, stb.) tucatjait kell karbantartani. A védelmi erdőket a tíz évre meghatározott ütemterv szerint gondozzák az erre szakosodott vállalkozók. A kivágott fákat tűzifaként értékesítik. Több he­lyen folyik a védőfásítási prog­ram. Az erdők kezelésére évente 12-13 millió forintot tudnak költeni. A pécsi erdők messzi vidé­keken is híresek, gondoljunk például a Misina, a Tubes, a Lapis erdeire. Itt megtalálhatók a Mecsek jellegzetes fái, a ko- csánytalan tölgy, a gyertyán, a bükk, a cser. A komlói környezetvédelmi bizottság tagja, Fazekas Imre biológus (képünkön) arról tájé­koztatott, hogy az önkormány­zatnak saját erdeivel nagysza­bású tervei vannak. A követ­kező hónapokban mérik fel az erdők állapotát, az új telepíté­sek lehetőségeit. Korszerű „szá- lalásos”, azaz ritkításos erdő­művelés lesz, méghozzá köz­hasznú munkaerőből összeállí­tott brigáddal, amelyet szakem­ber irányít. A selejtezett fa­anyagot az arra rászorulók - akár pénzbeni juttatás helyett is -, tűzifaként megkapják. A környező erdők állapota tájesz­tétikai, környezetvédelmi szempontból is fontos. Az ön- kormányzat hosszú távú tervé­ben fajgazdagságra törekszik. Erre a napokban pénzeszközö­ket különítenek el - ennek a mértéke még nem ismert. A szigetvári városüzemelte­tési iroda munkatársa, Bódis László arról szólt, hogy a város tulajdo­nában lévő, a várat körül­ölelő erdő tel­jes egésze parkerdő. Ép­pen ezért szi­gorú szabá­lyok alapján gondozzák azt. A platános sétány, ami kedvelt ki­rándulási célja a helyieknek, kü­lön védelem alatt áll. Siklós saját erdei a Tenkes- hegyen vannak. Ezeket őrzik, mert gyakoriak voltak az illegá­lis fakivágások. Évi 40-50 ezer forintot tudnak az erdők védel­mére, gondozására fordítani - közölte Varga János, a műszaki osztály főelőadója. Deák G. (>fc Kommentár az 1. oldalon) Továbbra is felszállóágban a drog Magyarországon 1990 után robbant a „drogbomba”, míg Nyu­gaton már 25-30 éves a drogtörténelem, és mára értek el oda, hogy a helyzet stabilizálódott, illetve javulni látszik. Januártól itthon államtitkár-helyettesi szinten folyik koordináció. BUDAPEST Topolánszky Ákos református lelkész, a Magyar Drogrehabi­litációs Intézetek Szövetségé­nek alelnöke néhány hete a frissen megalakult Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) he­lyettes államtitkára. Fő fel­adata a drog elleni harc össze­hangolása. wmmmmmwKwmmmm- Sajnos, Magyarországon még mindig felfelé ívelő ten­denciát mutat a drogfogyasz­tás. Az adatok - nem úgy, mint a szedett szerek - kijó- zanítóak, és látni kell azt is, hogy a kialakult helyzet min­den szempontból problémás - nyilatkozta lapunknak. - Vagyis a prevenció, a terá­piák, a beavatkozások nem elegendőek, és szakmailag sem elégségesek. A kábító­szer egy rendkívül szerte­ágazó problémakört jelent, hi­szen - most csupán kormány­zati szinten említem - érinti a belügyet éppúgy, mint az egészségügyet, a szociális és családpolitikát, az igazság­szolgáltatást, de még a hon­védelmet is. A jövőben kísér­letképpen az ISM koordinál az érintett tárcák között. A Nemzeti Drogstratégia szabja majd meg egy közös cselek­vés irányait, arányait. Túl sok szó esik például a büntetőjogi szabályozásról drogügyben, azonban rá kellene ébred­nünk, hogy nem ez a megol­dás, hanem sokkal inkább a megelőzés, a kezelőprogra­mok hatékonyabbá tétele. Természetesen a civil szférára és a családokra is számítunk a továbbiakban is.-Mindezekről jövő időben beszél, de gondolom, azért nem a nulláról kell indulniuk.-Persze hogy nem, hiszen mindezekkel már legalább egy évtizede foglalkoznak a szak­értők. Ám a legnagyobb válto­zás az, hogy ezúttal új jogkö­röket és pénzeket rendelnek a problémához. És fontos a szakmai konszenzus megte­remtése is.-A gyakorlatban mit ta­pasztalhatunk ebből először?- Szeretnénk nagyon szoro­san együttműködni a médiával. Fontos mondjuk, hogy a BTK módosításai mit tartalmaznak, tehát, hogy a diákok legyenek tudatában a döntéseik súlyá­nak. Szeretnénk kampányok során az úgynevezett rizikó- csoportokat elérni, számukra eljuttatni az üzeneteket, többek között sportolók, hiteles és közéleti emberek bevonásával.- Mennyire vehetők át - ez­úttal a kezelésben - a nyugati minták?-Minden országnak a saját útját kell járnia, hiszen a törté­nelmi és társadalmi viszonyok sokszor nagyon különbözőek. De az ENSZ, az európai in­tézmények szakmai anyagai természetesen a rendelkezé­sünkre állnak. A fontos az, hogy ezekből ne ad hoc ala­pon, esetleg személyes isme­retségek mentén merítsünk, hanem a meglévő, magyar gondoknak megfelelően - fe­jezte be az államtitkár-helyet- tes. Méhes K. Alakulgató belváros BÓLY A település központjában lévő áfész-ingatlant tavaly megvá­sárolta az önkormányzat, és a tulajdonviszonyok hivatalos rendezése után január elején egyelőre négy vállalkozónak bérbe adta a helyiségeket. Hosszabb távon viszont az épület bontását ütemezték. Tőkeerős befektető jelentke­zése esetén a jelenlegi üzletek helyére a városképbe illő ház építését engedélyeznék, amelyben kereskedelmi és szolgáltató egységek, irodák, sőt lakások is helyet kaphatná­nak. Mindenesetre az épület egy ideig még téma lesz a vá­rosban. B. M. i Szakadék - a munka végén

Next

/
Oldalképek
Tartalom