Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-25 / 24. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. január 25., hétfő Igazgatók, két szék között BUDAPEST-PÉCS A Környezetvédelmi Mi­nisztérium (KM) másodszor pályáztatja meg dél-dunán­túli felügyelősége igazgatói munkakörét. Az ügyről ed­dig egymásnak ellentmondó információk jelentek meg az országos sajtóban. Az első pályázat tavaly októ­berben jelent meg. A tizenkét regionális igazgatóság vezetői közül ötöt érintett, ez azonban később nyolcra emelkedett. A kiírás egyébként hiányos volt, nem szerepelt benne döntési határidő sem. Jeszták Lajos (képünkön) dél-dunántúli igazgató természetesen meg­pályázta - saját székét. Ered­ményről semmilyen tájékoz­tatást nem kapott. December 10-ére egy, a KM által meg­bízott kft.-hez hívták. Külön­féle tesztek - közöttük IQ — kérdéseire kellett meg­felelni. Egy hevenyészett szobában, asztal híján a térdén tartva tölthette ki a lapokat. Az eredményről nem értesítették. December 18-án a KM-ben bizottság előtt kel­lett számot adni a teszteken megfelelteknek, más kérdé­sekre. A beszélgetés eredmé­nyét nem közölték a behívot- takkal. Január 14-én ismét megje­lent a pályázat az igazgatói ál­lásra.- Méltánytalan és követhe­tetlen - minősíti az igazgató. — Miután azonban semmit sem szóltak, ismét megpályá­zom a megbízást. M. A. Csillagos áramszámlák SIKLÓS Tavaly már a városban és környékén is a csekkes fize­tési rendszerre tért át a DEDASZ, s ez némiképpen megzavarta a fogyasztókat. Januárban számos család ta­pasztalta, hogy úgynevezett „csillagos számlát” kapott, amelyen nem szerepelt sem­milyen összeg. Az érintettek többsége - műszaki hibára gondolva--.azonnal beírta á megszokott havi díjösszeget, s igyekezett minél hamarabb letudni havi kötelességét. Ezzel szemben a csillaggal jelöltek negatív számlának tekinthetők, vagyis nem jelen­tenek befizetési kötelességet. Sőt, legtöbbször visszatérítés­ről szólnak - mondta el Guzs- vány István műszaki csoport- vezető. A cég évente tizenegy alka­lommal részszámlát küld az ügyfeleknek, a 12. az éves áramszámla. Amennyiben az eltelt időszak alatt az ügyfél többet fizetett be, mint amennyi a fogyasztása volt, automatikusan negatív szám­lát kap és a különbséget visz- szatérítik, vagy levonják a következő díjból. K. J. Szélerőművek a Dél-Dunántúlon? Baranya élen jár az erős hazai fuvallatok terén Magyarországon is számottevő villamos energiát termelhetné­nek a szélerőművek - állítja egy környezetbarát létesítménye­ket gyártó osztrák cég vezetője. Egon Safrin lapunknak el­mondta, hogy hamarosan elemzik: a széltérkép alapján 50 mé­ter magasságban Magyarországon hol a legkedvezőbb a szél­gyakoriság, a szélerősség. PÉCS-BUDAPEST Elsősorban ezeken a területe­ken hívják fel az önkormányza­tok és a nagyüzemi gazdasá­gok, ipari parkok figyelmét erre az energiatermelési lehető­ségre. 8-10 év alatt megtérülhet a beruházás, ezután szinte in­gyen termeli az elektromos energiát a szélerőmű. A cég 50 méter magas berendezéseket épít 600-tól 1500 kilowatt telje­sítménnyel. Megfelelő szélgyakoriságnál és szélerősségnél már a 600 ki- lowattos berendezés is fedezi egy kisebb település energia- igényét. Kedvezőtlen szélvi­szonyok alkalmával a települé­sek az országos hálózatról kap­hatnának villamos energiát, máskor viszont a megtermelt többletenergiát táplálnák az or­szágos hálózatba. Nagy hagyományai vannak a nyugati országokban a szél­erőműveknek - mondja érdek­lődésünkre dr. Varjú György, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosművek Tanszékének professzora. De amíg például Hollandiában, Dániában vagy Németországban szinte zavarta­lanul működhetnek, addig Svédországban komoly táma­dás érte őket. A zöldek ugyanis kifogásolják, hogy zajosak, s nemcsak a környezet képét za­varják, hanem a madarak vonu­lási útvonalát is, nem beszélve a mikrohullámú tévé- és rádió­láncról. Az ugyancsak a műegyete­men oktató neves szakértő, dr. Tajthy György lapunkat tájé­koztatta arról, amit a Környe­zetvédelmi Minisztérium szá­mára készített tanulmányában is leírt: az átlagos szélsebesség Magyarországon 2,5-3,5 m/sec tartományba esik, s ez olyan alacsony, amelynél a szélener­giában gazdag országokban működő szélturbinák általában leállnak. A kialakult gyakorlat szerint ugyanis a szélenergia gazdaságos hasznosításának alsó határa 3,3-3,6 méter má­sodpercenként. A legkedve­zőbb szélerősség a széltérkép alapján Baranya északi vidé­kén, illetve a Balatontól északra eső területeken mutálható ki. Ha mégis léte . -nek erő­művek, és történi •■.on nincs éppen szél, akkor viszont tá­rolni kell az addig megtermelt energiát, amely gazdaságosan nemigen oldható meg, mert az akkumulátorok sokba kerülnek. Tekintettel arra, hogy minden készülékünk váltóárammal működik, valamilyen módon az akkumulátorokban tárolt áram­ból váltakozó áramot kell előál­lítani, amely újabb költség. A villamosenergia-termelés céljából létesített szélturbinák beruházási költsége a 400 000-1 200 000 forint/kW tartományban, míg a megtermelt villamos energia költsége 14-53 forint/kWh között változik. Az alternatív energiáknak vi­lágviszonylatban akkor volt je­lentőségük, mondja dr. Tajthy, amikor felmentek az, olajárak. Ma, amikor a 10 dollár/hordó alá estek, sem a szél-, sem a napenergia nem versenyképes. Bár a közvetlen napfényből le­het hőt nyerni, s nálunk is hasz­nálnak néhány területen ilyen berendezéseket, a magasabb hőt termelő szerkezetek igen drágák, csak importból lehet beszerezni; a napos órák száma pedig Magyarországon évente 3000 körül mozog a 8760-ból, ami igen kevés. A napenergia­átalakítók tehát nem verseny­képesek ott, ahol a hagyomá­nyos energiaellátás megoldott. Ma Magyarországon szinte minden település villamosított, az osztrák cégnek pedig az az érdeke, hogy eladja ezeket a rendszereket. Akár hasznosul­nak, akár nem. Tajthy György három évig tanított Egyiptomban, és ott ta­pasztalta elképedve, hogy vil­lámhárítóval ellátott távvezeté­keket építettek, pedig a három év alatt, s feltehetően előtte és utána sem, egyetlen zivatar nem tört ki. A neves német cég ennek tudtával adta el a rend­szert. Nyilván többet kapott érte. Ráadásul az oszlopok - a Ní­lus deltájában - zúzmarapótte- herre voltak méretezve ... Cseri László (Az adatok m/sec-ban értendők) 3.5 Az uralkodó szélirányok és az átlagos 3 0 szélsebességek alakulása li Időszakban Hó végi vásár - A január és különösen a hónap vége nem kedvez a pécsi vásártér árusainak. A sorokban ké­nyelmesen lehetett nézelődni, csak a forralt bort kínálók és a pecsenyesütők standjai körül voltak többen, fotó: laufer l. A megtiszteltetésnek mindenütt ára van Pillantás a borrendi talár mögé Az utóbbi évtizedben több borrend is alakult Magyarországon. A villányinak például már komoly múltja van, a siklósi meg­alakítását pedig most készítik elő. A borrendnek szigorú rituá­léja van, feltételeinek, külsőségeinek biztosítása nem kevés pénzbe kerül. VILLANY-SIKLÓS- Mindenekelőtt szükség van egy, a szőlészethez, borászat­hoz magas színvonalon értő, 20-25 fős stábra - mondja Ta­kács Gyula, a Villányi Borrend tagja. - Velük már lehet kez­deni a szervezést, teljesíteni a feltételeket. Kell továbbá egy helyiség, ahol a borrend az üléseit, az avatási szertartásokat, rendez­vényeit tartja. A rendet be kell jegyeztetni, meg kell választani vezetőségét - a Nagytanácsot -, alapszabályra is szükség van, továbbá költségvetésre, és meg kell határozni a tagdíjat is. A villányiak a rendes tagok számát ötvenben maximálták, évente 1000 forint a tagdíj. A tiszteletbeli tagok létszáma nincs kikötve, utóbbiak már több mint 400-an vannak. A megtiszteltetésnek azonban ára van: 15 ezer forintot kell leten­niük.- A ruha - mondja Takács úr - már akkor is húzós volt! Színházi jelmeztervező készí­tette, egy-egy darab 30 ezerbe került. Es ennek jó tíz éve. A medál bronzból készül, rendes és tiszteletbeli tagok is viselik. Az utóbbiak egy kö­tényt is, a felirattal „Custodes Vinorum des Villány” - A Vil­lányi Borőrök Rendje. Akár a talárt, akár a medált nézzük, öl­tözködési, heraldikai szabá­lyoknak kell megfelelniük. Siklóson valószínűleg na­gyobb hordóra - már ami a pénzt illeti - lesz szükség. Ma egy talár nem 30 ezerbe kerül. Bizonyos költségeken nem le­het faragni. Ha az új rendnek célja, hogy befogadják az Or­szágos Borrendbe, adni kell a külsőségekre is. Megjelenés csak „borlovaghoz” illően! Ta­lár, medál, föveg. És természe­tesen szőlő- és bőrművésznek is kell lennie. Mészáros A. PORTRÉ „Próbálunk közszolgálatiak lenni” Gyakorlatilag a semmiből került az Egyetemi Klub élére Bakos Péter, mégis, mint mondja, ő az első klubvezető, aki már a má­sodik szemeszterét kezdi a szórakozóhely élén. Röviddel a feb­ruári klubnyitás előtt beszélgettünk.- Nehezen született meg Pécsett az egyetemi klub, ráadásul a mai napig megoszlanak róla a vélemények. Milyen érzés ezt csinálni?- Úgy érzem, fél év alatt so­kat öregedtem. Mert ha valami­lyen rendezvény van, itt vagyok elejétől a végéig, reggeltől haj­nalig. Figyelem az embereket, járok közöttük. Szeretem látni, hogy például egy koncerten hogyan szembesülnek az embe­rek a dolgokkal. Amúgy az egyetemistáknak meg nehéz megfelelni. Nagy a hely, ki is kellene használni: nagy helyen nagy közönséget érdemes szó­rakoztatni. Van bizonyos szint, ami alá úgysem szabad menni, az egye­magukat. Úgyhogy próbálunk közszolgálatiak lenni. Az lenne a jó, ha meg lehetne fogni egy sajátosan egyetemi hangulatot, de ez nagyon nehéz. Pláne most, hogy ennyire lefelé toló­dott az a bizonyos szórakozási korhatár. A tizenöt évesek pe­rülni a komoly konfrontációt. Azt gondolom, hogy egyetemi szinten, de azon kívül is az egyik leglényegesebb dolog, hogy jó emberi kapcsolatokat lehessen kialakítani. Mindig az a tapasztalat, hogy a legtöbbet a barátoknak köszönhetjük. A jó viszony meg­temista rá­adásul kri­tikus kö­zönség.-És si­kerül? Elégedett vagy a munkáddal?- Elégedett? Az éppenséggel nem. Ebben a műfajban persze talán elégedettnek kellene lenni azzal, ha azt látod, hogy bejön­nek több százan, és jól érzik Bakos Péter 1973 augusztusában született Kalocsán. Tizennyolc évesen költözik el otthonról, műszerészként, telefonszerelőként dolgozik. Megfordul tévéadónál, majd 1997-ben kerül Pécsre. Jelenleg - az egyetemi klub vezetése mellett - a JPTE földrajz szakának hallgatója. Nőtlen. dig nyilván nem teremtenek egyetemista miliőt.- Mindennek megfelelni: sok összeütközésre adhat okot. Eze­ket hogyan kezeled?-Az ember igyekszik elke­hálálja magát.- Mennyire van módod kikapcso­lódni? Egye­tem és klub, rengeteg idő­det foglalhatják el.- Időm nem nagyon akad, persze próbálkozom. Egy jó könyv, film vagy zene teljesen ki tud kapcsolni. Erősen vizuá­lis típus vagyok. Nem kell sok: egy szép kamerabeállítás ugyanúgy megfog, mint mond­juk egy szép női alak. Azután imádok horgászni, vízen lenni. Kalocsa mellett ott a Duna, a Szelidi-tó, rengeteget vízitúráz­tam és túrázom ma is, ha időm engedi. Ilyenkor egyből előjön az emberből a „napfény áztatta alföldi mentalitás”. Tibay G. Hírcsatorna A pécsi Bogár utcában zugparkolókat büntettek meg. A járművüket tilosban hagyók pécsiek voltak, akik azzal védekeztek, hogy nem hallottak a hivatalos fizető- parkolókról. A vásártér mel­letti utcában olykor húszán is beállnak, akadályozva a gyalogosforgalmat. (cs) Mária - Kemsén. A volt községházán a helyi önkor­mányzat Mária dicsőségére nemrég kápolnát alakított ki. A felújított kegyeleti helynek különösen az idő­sek örülnek. A településen a középkorban állt egy katoli­kus templom, de annak már a helyét sem sejtik. (cs) Helyesbítés. Lapunk ja­nuár 23-i, szombati számá­nak 7. oldalán, a Japánba készül a női kórus című írá­sunkhoz tévedésből rossz fotó került, amely nem a Jobbágy Valér által vezetett kórusról készült. Vízállások és hőfokok a Dunán, Dráván. Mohács 314, apadó, 3,4; őrtilos - 94, apadó, 3,0; Barcs -34, áradó, 3,2; Drávasza- bolcs 62 cm, apadó, 2,2 fok. LOTTÓSZÁMOK Ötös lottó: Jokerszám: 715852

Next

/
Oldalképek
Tartalom