Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-11 / 10. szám

: 1 4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. január 11., hétfő Alkotmánybírósági beadvány a korlátozási kártalanításról Közművesítés: tízmilliárd kellene Közműépítés a Mecsek-oldalban: gödörben ILLUSZTRÁCIÓ: MÜLLER A. éve építési tilalom van, a város pedig ez alatt az idő alatt sem tudott érdemben változtatni a helyzeten. Zalay Buda (képün­kön), az Önkormányzat Város- fejlesztési és Üzemeltetési Iro­dájának vezetője szerint a leg­rosszabb helyzetben a nyugati Me- csek-oldal van, ahol a rendezés nem csupán sokba kerül, de a te­repviszonyok miatt műsza­kilag is igen bonyolult. A köz­gyűlés által elfogadott közmű- vesítési terv szerint 2008-2010 körül lehet a város teljes terü­lete közművesített, ehhez azon­ban mintegy tízmilliárd forint szükséges. Ennek kb. 35 száza­lékát lehetne elvileg állami for­rásból fedezni, az elképzelést azonban kétségessé teszi, hogy mára mind a Vízügyi Alap, mind a Környezetvédelmi Alap (KKA) megszűnt. A beruházá­sok összköltségének 10-15 százaléka lehet a lakosság ön­része, a fennmaradó költsége­ket a városnak kell előteremte­nie. Azt egyelőre csak találgatni lehet, miként dönt az AB, mivel a korlátozást szükségessé tévő rendezési terv elvileg a magán­céloknál fontosabb közcélokat szolgálja. Az önkormányzat jogtanácsosa, dr. Molnár István is azt hangsúlyozza, hogy bár a felvetésnek kétségtelenül van jogi alapja, jelenleg kérdéses, hogy melyik szempontot tartja majd erősebbnek a taláros tes­tület. L. D. PÉCS A következő tíz évben közel tízmilliárd forint kellene a teljes városi közművesítés befejezéséhez. Az azonban kérdéses, előte­remthető-e ennyi pénz, mivel a központi forrás egy része - úgy tűnik - jelentősen elapadt. A terv miatt jelenleg mintegy 650 ingatlanon van az önkormányzat által szabott építési tilalom vagy korlátozás. Az ebben az esetben igényelhető korlátozási kártalanításról szóló jogszabályt egy pécsi beadvány nyomán hamarosan tárgyalni fogja az Alkotmánybíróság. harmadik évet követő minden évben a tulajdonosnak fizetni. Korábban ezek ä százalékok - amennyiben az önkormányzat megvette az ingatlant - bele­számítottak a vételárba, ezt a rendszert azonban a tavaly ja­nuár óta hatályos Építési Tör­vény megváltoztatta, és a fize­tett részletek gyakorlatilag ki­dobott pénznek számítanak. Az Alkotmánybíróság (AB) vélhetően még tavasszal napi­Korlátozási kártalanítás a jelen­leg hatályos jogszabály értel­mében a Közigazgatási Hiva­talnál igényelhető. Akkor jár, ha a megvásárolt ingatlan a tila­lom elrendelésekor osztható avagy beépíthető volt. Ebben az esetben a tilalmat elrendelő ön- kormányzat az ingatlan értéké­nek öt százalékát köteles a rendjére tűzi azt a pécsi bead­ványt, mely szerint a korláto­zási kártalanítás intézménye al­kotmányellenes. Dr. Nádor András, a beadvány készítője szerint a rendszer elfogadhatat­lan előnyt biztosít a magántu­lajdonnal szemben az önkor­mányzati tulajdonnak, sérti a tulajdonhoz való jogot, vala­mint az azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás jogát. Úgy véli, amennyiben megalapozott a tilalmat okozó rendezési terv, akkor azonnali kártalanítás szükséges, ha pedig nem, akkor a tilalmat azonnal fel kell ol­dani. A korlátozás néha valóban abszurd ideig is elhúzódhat, Pécsett vannak olyan ingatla­nok, amelyeken több, mint 30 Fájdalommal tudatjuk, hogy SZEBÉNYIJENŐ magyaregregyi lakos 56 éves korában elhunyt. Temetése 1999. január 11- én 14.30 órakor lesz a ma­gyaregregyi temetőben. A gyászoló család (1812) Fájó szívvel tudatjuk, hogy MERK JÓZSEF pécsváradi lakos 76 éves korában elhunyt. Teme­tése január 13-án 15 óra­kor lesz a pécsváradi te­metőben, 14.30 órakor gyászmise. A gyászoló család (105420) Új előírások: mi kerül az asztalra? Az elmúlt év végi szabályozás-módosításkor megváltoztak egyes élelmiszer-adalékanyagok elbírálási szempontjai, a ter­mékek egyes tájékoztatási előírásai. Ezután például jelezni kell azt is, ha az élelmiszer génkezelt alapanyagból készUl. Élelmi­szer-könyvet adnak ki. PÉCS-BUDAPEST Lapunknak Rácz Endre, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztést Minisztérium élelmi­szerügyi főosztályának veze­tője elmondta, a múlt év végén elfogadott élelmiszer-szabályo­zás számos olyan apró szabály­zatváltozást eredményezett, amelyeket a várható uniós csat­lakozásig folyamatosan léptet­nek majd életbe. Az élelmiszer­adalékanyagok - ezen belül el­sősorban a sokszor emlegetett E-számok - értékelése jelentő­sen változott. A felhasználható mennyiség csökkentésével olyan normáknak kell megfe­lelni, amelyek eddig itthon is­meretlenek voltak. Mint az osz­tályvezető elmondta, a változás abból fakad, hogy Magyaror­szág eddig a felhasznált ada­lékanyagokat az olcsóbb kelet­európai piacon szerezte be, így azok a jelenlegi kívánalmaknak már nem minden esetben felel­nek meg. Rácz Endre további válto­zásként említette, hogy egy ja­nuár elsejével elfogadott tör­vény értelmében jelezni kell, ha az élelmiszerek alapanyaga va­lamilyen genetikai módosításon ment keresztül: a gyártónak fel kell tüntetnie a csomagoláson, hogy a termékben genetikailag módosított anyag van - mely lehet például szójaliszt, gabona vagy akár zöldség is. Az ilyen alapanyagból előállított termé­ket a gyártónak a szokott ellen­őrző fázisokon - állat-egész­ségügyi állomások, OÉTI, mi­nisztérium - újra kell engedé­lyeztetnie. Lapunknak Fischer Agnes, a MiZo Baranyatej Rt. minőség- biztosítási főosztályának veze­tője elmondta: a minőségbizto­sítási rendszerek - ISO, HCCP - eleve megszabják a használ­ható adalékanyagok és előírá­sok körét, amelyhez a gyártók­nak mostanra igazodniuk kel­lett. A veszélyforrások kiszűré­sén kívül a termékcsoportok előállítását a kiadandó élelmi­szerkönyv is átfogóan szabá­lyozza majd. T. G. Újra ébredő népbetegség A hajdani rettegett népbetegségeket nem sikerült örökre le­győzni. Ismét támad például a tbc, nemcsak Magyarországon, de a nyugati államokban is. Az Egészségügyi Világszervezet európai szekciójának programja - Egészséget mindenkinek 2000-re! - külön is foglalkozik ezzel a betegséggel. BARANYAI KÖRKÉP A tuberkulózis újraéledését a gyakorló orvos is megerősíti. A pécsi, Szántó Kovács János utcai körzeti rendelőben dr. Mészáros Ágota 1600 betege között ugyan elenyészőnek mondja a tuberkulózisban szenvedőt, ám az utóbbi években nőtt a számuk. Ma - ha népbetegségre gondolunk - inkább érrendszeri megbe­tegedéseket, daganatokat, stresszt, infarktust, cukorbajt említenek. Dr. Kovács Éva, az ANTSZ Baranya megyei in­tézete osztályvezetője fogal­mazza meg, mit nevezhetünk népbetegségnek:-Az tekinthető népbeteg­ségnek, amelytől a lakosság 3 százaléka szenved. Nálunk mindig voltak tébécések, ak­kor is a szociális ellátókörből kieső emberek között. Egy­két évtizeddel ezelőtt nem egyet azért fektettek a gyó­gyító intézetekben, hogy biz­tosan bevegye a gyógyszert. A WHO megkülönböztet úgynevezett puha, illetve ke­mény adatokat. Az előbbiek közé tartoznak például a táp­pénzen töltött napok, az utóbbi maga a mortalitás, a halálozás. És használja újabban a szakma az elkerülhető halálok kategó­riát is, olyan betegségek eseté­ben, amelyek időbeni szűréssel megelőzhetők. Ilyen a rák és ilyen a tébécé is. A különböző egészségügyi intézményekben - így a me­gyei tüdőbeteg-gondozóban is - a múlt évi adatokat január végére dolgozzák fel. Jelenleg tehát nem tudni, hogy tébécés beteg van a megyében. Annyit azonban el lehet mondani, hogy a halálokok között a légzőszervi megbe­tegedésből eredők mintegy 10 százalékot tettek ki 1947-ben, 1992-ben már csak ötöt. Ám azóta ismét megnövekedett annak a népességnek a száma, amely áldozata lehet a tuber­kulózisnak. Az Országos Epidemioló­giai Központ vezetője szerint a fertőző betegségek számá­nak növekedése az erőteljes menekülthullámnak is ered­ménye. Ám tegyük hozzá sa­ját felelőtlenségünket is, a tü­dőszűrések elhanyagolását. A tébécé is eredményesebben gyógyítható, ha időben felfe­dezik. M. A. A betegség időbeni szűréssel megelőzhető fotó: w. t. Farsang nélkül HARKÁNY nagyon jonnes, mszen meg farsangozni sem lehet a tele­pülésen. A Baranya Hotel ta­valy próbálkozott bál szerve­zésével, mindössze öt jelent­kező akadt. A Hotel Drávában is elég nagy a pangás, csak februárra várnak néhány kül­földi csoportot. M. K. A harkányi szállodák jó, ha 10-20 százalékos kihasznált­sággal működnek január-feb­ruárban. Bár a gyógyfürdőzés nem évszakfüggő, ilyenkor a német, osztrák vendégek se PORTRÉ Egyszemélyes közönség Mikor dr. Tímár Károlyt telefonon hívom, hogy találkozót be­széljünk meg, rögtön azon kezd töprengeni, vajon melyik mú­zeum vagy kiállítóterem lenne alkalmas a társalgásra. Ugyanis minden ilyen helyen otthon van.- Főfoglalkozása szerint kór­boncnokorvosként töltötte hiva­tásos éveit. De a művészetek iránti érdeklődését tekintve adódik a kérdés: annak idején, ifjú fejjel könnyű volt a válasz­tás?-Tán hihetetlen, de én gyengeáramú technikus akar­tam lenni. Levente koromban a híradósokhoz kerültem, reme­kül megtanultam morzézni és az R4-es rádiókkal dolgozni. Kellemes feladat volt, csak egy baj volt vele, hogy a légószol- gálatra kellett menni. Linke Jó­zsef viszont alkalmanként 50 pengőt és egy üveg pezsgőt adott, ha helyettesítettem a szolgálatban. De amúgy min­dig érdekei­kellett volna rendezzünk Gras- tyán Endrével, mi pedig mad­rigálokat énekeltünk az elvtár­saknak!- Már orvosként kapott rá a fényképezésre. Miért?- Első munkahelyemen, Győrött Aiindjárt azzal fogad­tak, tudok-e fényképezni? tek a művé­szetek. Raj­zolni, éne­kelni is na­gyon szeret­tem. Emlék­szem, 1946- ban a székes­egyház előtt hosszan beszél­gettem Kodállyal. Néhány év múlva pedig csasztuskaestet Dr. Tímár Károly 1927-ben született Pécsett. Az orvosegyetemen szerzett diplomát 1951-ben, de „politikai megfontolásból ” csak Győrött kapott munkát. 1956-ban került a veszprémi kórház kórbonctani osztályára, ahol utóbb főorvossá nevezték ki. De csak ő a megmondhatója, a munka mellett mi minden egyébbel foglalkozott még. Nem tudtam, de megtanultam. Temérdek szakmai cikkhez készítettem makro- és mikro­felvételeket, és mivel teljesen a fotózás szerelmese lettem, természetesen fényképeztem az „életet” is. Amerigo Tótról készült portrém roppant meg­tetszett a mesternek, a könyvét úgy dedikálta: „Felfedezőm­nek”.-Épp tíz éve ment nyug­díjba, és költö­zött vissza szülő­városába. Azóta alig van olyan rendezvény, mű­soros est, tudo­mányos előadás, korábban még önkormányzati ülés is, amin ott ne lenne. Honnan ez az érdeklődés és energia ?- Azt nézem, hol kaphatok olyan információt, tudást, amit esetleg tovább is tudok majd adni. Ismerősökkel, művé­szekkel találkozhatom, akik, ha csak néhány mondatban is, de nagyon fontos dolgokkal ajándékoznak meg. Fáradhatat­lanul keresem az éltető gondo­latokat! Méhes Károly Kitüntetésként: aranytű BUDAPEST A német önkormányzatok napján „Aranytű” kitüntetést kapott Báling József. A Magyarországi Német Ön- kormányzatok napján, szomba­ton a budapesti Kongresszusi Központban megtartották a ha­gyományos országos gálamű­sort. Ekkor adták át a magyar- országi németek legmagasabb kitüntetését, az aranytűt, ame­lyet Báling József - lapunk nyugalmazott főszerkesztő-he­lyettese - vehetett át. Báling József hosszú évekig volt az or­szágos önkormányzatok alel- nöke, és tevékenyen részt vett a hazai németség közéletének formálásában. (sz) A

Next

/
Oldalképek
Tartalom