Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-28 / 354. szám

1998. december 28., hétfő Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 A festői fekvésű Kárászon a teleház segítségével is a fa­lusi turizmust szeretnék fellendíteni fotó: Müller a. Tele vannak a teleházak BARANYAI KÖRKÉP A teleházak létrehozásától is remélték a pályáztatók, hogy a távmunkaprog­ramba bekapcsolódhatnak a kistelepülések. Ez megma­radt az elképzelés szintjén, de a falvakban jól élnek a technika nyújtotta lehetősé­gekkel. A számítógépes foglalkozta­tás már megfelelő ismeret- anyaggal rendelkező felké­szültséget igényel, a munka- nélküliek többsége faluhelyen viszont még éppen hogy csak elvégezte a nyolc általánost. Számítógépes programokhoz nem ért, nem is igen lehet rá­venni arra, hogy ilyen „masi­nákkal” keresse meg a min­dennapit. A teleházak azért emiatt nem maradnak üresen, a fiatalok rendszeresen hasz­nálják a technika legújabb le­hetőségeit. A játék is egy formája a tanulásnak - mondja Illés Zsuzsa, az abali- geti teleház vezetője. A kis fa­luban egyébként szinte min­den részletében kihasználják a teleház adta lehetőségeket. Most pályáznak egy szárítító- gépes munkaerőpiaci felmé­résre, remélve, hogy az in­formációk birtokában csök­kenthetik a nyomasztóan ma­gas munkanélküliséget. Kárászon sem jöhet szóba a távmunka, ám a teleházat ki­válóan használja a település információszerzésre, s az ide­genforgalmi szolgáltatásokra. Ez az észak-baranyai község ugyanis egyre inkább a falusi turizmussal akarja felszá­molni szorító munkanélküli­ségét, ugyanis a környéken minden más munkalehetőség megszűnt. A pályázaton nyert technika nagyszerű informá­ciós forrás — magyarázza a te­lepülés polgármestere, Mezei Attila. Azt is hozzáteszi, a számítógépet pályázatfigye­lésre is használják. Minden központi fillérre szükségük van, és a pályázatokkal hozzá­juthatnak olyan pénzekhez, amelyekkel vonzóbbá tehetik lakóhelyüket. B. G. Alkalmi vásár - a díj marad PÉCSVÁRAD A közelmúltbeli közmeg­hallgatáson komoly vitát váltott ki a vásározók, pia- cozók adójáról szóló terve­zet. A kistermelőknek, termény­árusoknak eddig 500 forint volt a helypénz naponta, míg a vásározók 3500-at fizettek. A közmeghallgatáson több érv is felmerült az adóemelés mellett és ellen. Egyrészt a helyi vállalkozók üzletét ront­ják az alkalmi eladók, más­részt viszont komoly a lakos­sági igény erre az ágazatra is - éppen az olcsó árak miatt. Egy előteijesztés szerint 5000 forintra kellett volna emelni a helypénzt, viszont így fennállt az a veszély, hogy a vásáro­zók a terembérlettel együtt már magasnak találják az ára­kat, és messze elkerülik Pécs- váradot. Végül az a kompromisz- szumos megoldás született, hogy a díj 3500 forint marad, a további napokért 1500-at kell fizetni. A terményárusok 500 forintos adója viszont megszűnik, ami érthető, hi­szen piac sincs rendszeresen a városban. Ny. Sz. Vendéglátás falvakban BARANYAI KÖRKÉP Turistákat is vár megyénk az ezredfordulón; Baranya - 2000 címmel kezdett elő­készületeket a Baranya Me­gyei Kulturális és Idegen- forgalmi Központ. Ennek jegyében nívós kiad­ványok jelentek meg az el­múlt napokban. Figyelemre- méltóan szép a Baranya lepo­relló, amely üde fotókon és rövid szöveggel ismerteti a 4487 négyzetkilométeres, Duna és Dráva folyók által határolt megyénk látványos­ságait; különös tekintettel a megyeszékhelyre és a kilenc többi városra. Hasonlóan szép a Baranya élővizeit, növény- és állatvilágát összefoglaló füzet, amelyben természete­sen helyet kapott a Mecsek legvonzóbb üdülőközpontja, Orfű, és az európai hírű gyógyfürdő, Harkány. Megjelent a megye falusi vendéglátóhelyeit bemutató turisztikai magazin is, mely a Nyugat-Mecsekre, a Kelet- Mecsekre, a Duna mentére, a Mohácsi-síkra, a Völgységre, Mecsekalja és a Villány-Sik­lósi Borúira tekint rá. Bizo­nyítva azt, hogy Baranyának hihetetlen lehetőségei vannak a falusi turizmus terén, s hogy az elmúlt években e lehető­séggel sokan próbáltak élni. A kiadvány pontosan 82 olyan udvarházat tüntet fel - fotóval is bemutatva - amely „több­csillagos” komfortot nyújt a kikapcsolódásra vágyó csalá­doknak. K. F. Új otthon - enyhülő lakásgondok A város fenntartásában, közös igazgatással két szociális otthon működik. Az intézmények kihasználtsága száz százalék feletti, ugyanakkor nagyon sokan várnak férőhelyre. Új otthonra van szükség, ahol az idősek jobb körülmények között élhetnek. Ha a várólista megszűnik, nőni fog a lakásmobilitás, tehát oldani lehet a szociálisan rászorultak lakásgondjait is. KOMLÓ A legutóbbi testületi ülésen a szociális bizottság elnöke, dr. Márki Tibor felhívta a testület figyelmét arra, hogy az Idősek Otthonában uralkodó helyzet tarthatatlan, ezért a városnak jövőre lépnie kell. Fábos Józsefné, a népjóléti iroda vezetője (képünkön) hoz­záfűzte, hogy elkészült az a ta­nulmány, amely a törvényi normák betartása mellett meg­jelöli a szükséges szoba- és ágyszámot, a szakszemélyzet létszámát. Az irodavezető sze­rint a fontos az, hogy minden igénylő emberhez méltó lak­helyhez jusson. A várólistán je­lenleg 86 időskorú van, közü­lük 40 körüli azok száma, akik bérlakásban élnek magányosan. Ha helyhez jutnak - mivel je­lenleg évente alig néhány bér­lakás válik üressé -, nőni fog a szociális szfé­rában fel­használható lakások száma. Az otthon vezetője, Nagyági Bé- láné arról tá­jékoztatott, hogy Gesztenyésben az 53 fé­rőhelyen 57, Kökönyösben a 42 férőhelyen 43 lakó osztozik, a létszámfelettiek irodákban, pótágyakon. Sajnos egyágyas szobájuk nincs, az idősek 2, 3 és 4 ágyas szobákban élik le Az időskorúak helyzetéről • 1995-ben a 30 106 komlói lakos 15 százaléka tartozott a 60 év felettiekhez. • Idén a város lakossága már csak 28 812 fő. A 60 év felettiek aránya megközelíti a 20 százalékot. % Három évvel ezelőtt 29 személy várt szociális otthoni férő­helyre. Közülük orvos által igazoltan 11 fő sürgős elhelyezésre szorult. Napjainkban 86-an vannak a várólistán. Közülük 29 személy elhelyezése sürgős. Az otthonban lakók fele nem tudja fizetni a 20 ezer forint hozzájárulást, hiszen csak a nyugdíj 80 százaléka vonható le. életüket. Működési engedélyük is csak ideiglenes, mégpedig azért, mert a törvény szabta mi­nimális 6-8 négyzetméteres élettér sincs biztosítva. Emelt szintű ellátásról pedig egyelőre szó sem eshet. Az állami nor­matíva, a személyenkénti 20 ezer forint saját bevétel, vala­mint a 8 milliós önkormányzati támogatás alapján egy fő ellátá­sára havonta 53 ezer forint jut. Ez csak látszólag sok. A két épület miatt nagy a fuvar­számla, az egyikben a mosoda, a másikban a konyha működik. A megosztottság miatt a 17 fős szakszemélyzet sem tud haté­konyan dolgozni. Páva Zoltán polgármester elmondta, meg­kezdődtek a tárgyalások a Bá­nyavagyon-hasznosító Rt.-vel, egy, a volt munkásszállóban megépítendő otthonról. A dolog pénzügyi hátteréről egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Annyit azért elárult, hogy több tízmillió a tárgyalások alapja. Megemlí­tette: a felszabaduló lakásokat az önkormányzat kész visszavenni. A mostani 1097 önkormányzati bérlakás szinte mindegyike szo­ciális, tehát a visszakerülőkkel együtt elindulhat a szociális la­kásprogram is. A polgármester az új otthon működtetését - mi­vel az egyébként a városnak nem kötelező feladata - egy szakirányú képzettségű (lehető­leg orvos) vállalkozóra bíz­ná. Deák Gábor (£» Kommentár az 1. oldalon) Halló, diszpécserszolgálat? Szigetvár és Komló térségében javában folynak a gázbeköté­sek, a hibaelhárítás legalább ilyen ütemű. Háziasszonyok csap­ják össze tenyerüket a pislákoló lángú gáztűzhelyek fölött, idő­sek húzzák össze magukat dideregve a hűlő raditátor mellett - hol itt, hol ott fagy le a rendszer. BARANYAI KÖRKÉP Komlón, ahol több mint 1200 lakó igényelt gázt, félezernél tarthat a bekötések száma. Szi­getváron ezer család közül ta­lán kétszázan fűtenek már gáz­zal. Mindkét körzetben számos község csatlakozott a beruhá­záshoz, s mind az említett gon­dokkal küszködnek. A gázszol­gáltató leányvállalatának embe­rei a pécsi diszpécserközpont­ból kapnak utasítást és járnak jóformán házról házra, hogy le­hetőség szerint gyorsan kijavít­sák a hibát. A szakemberek szerint a hi­bák okai a bekötések téli időzí­tésében és a vezetékek szeny- nyezettségében keresendők. A gázbekötést követően egy-két hónap is eltelhet, mire kitisztul a rendszer. A 324-330-as számon állan­dóan csörög a telefon, foglalt a 210-111-es is. A lakossági hi­baelhárítás diszpécserközpont­jában, a pécsi Edison utcában szólal meg, míg a Légszeszgyár utcában a 214-400-ason a nagy külső szivárgások, csőtörések jelezhetők. Időszűkében azt a gyors felvilágosítást kapni, hogy a szerelők minden bekö­tésnél a szükséges telefonszá­mokat is megadják, és van úton lévő szolgálatuk is. Néhol nyolcszor is kicserél­ték a nyomáscsökkentőt, tudom meg Maul Józseftől, a Sziget­vári Önkormányzat műszaki osztályvezetőjétől (képünkön). A szolgáltatá­sért nem kell fizetni, de aki nem tud fű­teni, és az ün­nepekre volt kénytelen visszaszerel­tetni palac­kosra a tűzhe­lyét, azt mindenképp kár érte. Figyelembe kell venni, hogy a vezetékfektetéssel például Komlón határidő előtt végzett a vállalat - mondja Palkó Zsolt, a Dél-dunántúli Gázszolgáltató menedzsere. A hibákért a cég elnézést kér, de nem valószínű, hogy a bekötéssel az ilyenkor adódó gondok miatt tavaszig kellene várni. A jövőben sokkal hatékonyabb felvilágosító munkára törekszenek, telefon­számos kiadványokkal. Rövi­desen „kékszámuk” is lesz, ahonnan a lakókat visszahívják és minden információval ellát­ják. B. R. Jégpáncél - Befagytak a tavak Baranyában. Az elmúlt napok hideg időjárása az állóvizek jég­takaróját is felhizlalta. A vastag jég sok helyen, Orfűn, Üszögpusztán, Malomvölgyben egyaránt alkalmas téli sportolásra, de természetesen fontos az elővigyázatosság, hiszen bárhol lehetnek repedések a felületen, beszakadhat a jépgpáncél. fotó: laufer László Megszűnik a 100 forintosok klubja Rövid pályát futott be az el­túlzott mérete és súlya miatt nem túl nagy közönségsi­kert aratott „sárga”, rézöt­vözetből készül százforintos pénzérme. Az 1992-ben ki­bocsátott érmét a jegybank 1998. december 31-i hatály- lyal kivonta a forgalomból. Vagyis a jövő esztendő­ben ezek a zsebhúzóan sú­lyos százasok - 1999. de­cember 31-ig! - már csak arra lesznek jók, hogy a ke­reskedelmi bankokban, a postán és jegybanknál a két­színű százforintos érmékre cseréljék át őket mindazok, akiknek ilyen pénz a most elköszönő évben a tárcájá­ban maradt. Mivel a Kos- suth-portrés százforintos papírpénz ez év végén vég­képp eltűnik a forgalomból, a százas címletben egyed­uralkodó lesz a bicolor pénzérme. D. I. Mély fájdalommal tudat­juk, hogy LERCH JAKAB villányi lakos 77 éves ko­rában elhunyt. Temetése december 29-én 14.30 órakor lesz a villányi te­metőben. Előtte 13.45-kor gyászmise. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk, hogy HORVÁTH JÓZSEF 79 éves korában elhunyt. Temetése december 29-én 10 órakor kezdődő gyász­mise után lesz a bakócai temetőben. Minden külön értesítés helyett. A gyászoló család (1777)

Next

/
Oldalképek
Tartalom