Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-28 / 326. szám

1998. november 28., szombat Európai Unió - Melléklet Dunántúli Napló 3 UTUNK EURÓPÁBA Gyermekek szolgasorsban A közelmúltban elvégzett nemzetközi felmérések megdöbbentő adatai bizonyították, hogy az Európai Unión belül egyre na­gyobb szükség van a gyermekek intézményes védelmére a ki­zsákmányolás, az erőszak, a szexturizmus ellen. a kötelező oktatás életkori ha­tára, és semmiképpen sem lehet alacsonyabb tizenöt évnél. A törvény alól lehetnek kivételek, ezeket az adott kormányok ha­BRÜSSZEL Négyszázmillió tíz és tizennégy év közötti gyermekmunkás dolgozik világszerte, és ez a szám még magasabb lenne, ha tartalmazná azokat a lányokat is, akik háztartási munkát vé­geznek. A gyermekek közül nyolcvanmillió veszélyes kö­rülmények között dolgozik - ál­lapítja meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyik tanulmánya. Az ENSZ gyermekalapja, az Unicef szerint a fejlettebb or­szágokban a gyermekmunkát részint tiltó törvényekkel, ré­szint a kötelező oktatás beveze­tésével, illetve a családi jöve­delmek fokozatos emelkedésé­vel sikerült némiképp vissza­szorítani, ám ez korántsem je­lenti, hogy a problémát megol­dották volna. Az Európai Unión belül 1994-ben hoztak létre egy jog­anyagot, mely a gyermekek vé­delmét kívánja szavatolni. A jogszabályok 1996-ban léptek életbe, és alkalmazásuk a tagje­lölt országokra is vonatkozik majd. Az előírás szerint a munka- vállalók legalacsonyabb élet­kora nem lehet kevesebb, mint tározhatják meg. Országonként változóan felmentést kaphatnak a magánházaknál szolgáló, il­letve családi boltban, szállodá­ban vagy vállalkozásban dol­gozó fiatalok, feltéve, hogy a munkájuk nem veszélyezteti őket. A munkaidő azonban ezekben az esetekben is korlá­tozott, vagyis nem haladhatja meg a napi két vagy a heti ti­zenkét órát. A jogszabály jelenleg az Unió egész területén érvényben van, legközelebb 2001-ben, a próbaidőszak lejárta után vizs­gálják majd felül. A gyermekmunka visszaszo­rítása mellett az EU a fiatalko­rúakat támadó szexturizmus el­len is programot indított. Mivel a veszélyeztetett gyermekek el­sősorban az Unión kívül eső or­szágokban vannak, mindenek­előtt a kiutazó turisták figyel­mét hívják fel a gyorsan terjedő iparágra. Bár a szakértők csak óvatosan beszélnek az áldozattá vált gyermek számáról, abban általános az egyetértés, hogy évente egymillióval többen vannak. Tévednek azonban, akik azt hiszik, hogy a szexturizmus a kontinensen kívüli probléma. Egyre több nőt, köztük fiatalko­rúakat, gyermekeket csem­pésznek be az Európai Unióba azzal a céllal, hogy - az „egzo­tikus” szolgáltatást immár elér­hető közelségbe hozva - elad­ják a testüket. S. G. Könnyebb lesz uniós támogatáshoz jutni Magyar-francia kincstári együttműködés PÉCS Nemrégiben két- és többol­dalú szerződés aláírására került sor Párizsban a Ma­gyar Államkincstár elnöke és a Francia Államkincstár igazgatója között. A dokumentumban rögzítet­ték, hogy a Magyar Állam- kincstár stratégiai koncepció­jának kidolgozása során a kü­szöbönálló új tevékenységek bevezetése érdekében közvet­len kapcsolatot alakítanak ki a két ország megyei szervezetei között. Ennek az országos szintű megállapodásnak első meg­nyilvánulásaként a bordeaux-i és melns-i megye igazgatójá­val írt alá szerződést dr. But- jinger János, a Magyar Ál­lamkincstár Baranya megyei igazgatója.- Sokat tanulhatunk a fran­ciáktól - mondja az igazgató hiszen az uniós szervezeten belül a kincstárok működését nagyon jól ismerik. Ha tehát mi a Phare-program kereté­ben valamilyen támogatási alaphoz hozzá akarunk jutni, kérhetjük a segítségüket. A támogatások feltételei igen szigorúak, sikeres csak akkor lehet egy pályázat, ha ennek megfelelünk. A franciák ép­pen ezért fogják tesztelni el­képzeléseink megvalósítási terveit. Ugyanakkor - a feltétele­zések szerint - a galloknak is hasznos lesz az együttműkö­dés. A Magyar Államkincstár ugyanis az állami támogatá­sok pályázati rendszerének megoldásában jár előbbre, a szerződés aláírásakor ez iránt érdeklődtek a legtöbben. A te­rületfejlesztési célirányzatok értékelésében Magyarország nagy tapasztalatokkal rendel­kezik, a módszerekkel szíve­sen megismerkednének a francia szakemberek. Erre csereprogram keretében lehe­tőségük is lesz. B. G. Jelentős pályázati támogatás A napokban fejeződött be az EU Phare Kísérleti Program Alapjához benyújtandó pályázatok kiértékelése. A Dél-Du- nántúlon jelenleg 4 millió ECU, azaz mintegy 900-950 millió forint is elnyerhető támogatásként, de további összegekben is reménykednek a szakemberek. A PHARE-kisérleti alaphoz benyújtott pályázatok (E Ft) ö>_ Igényelt támogatás Falusias térségek •ifj A program tervezett összértéke összehangolt fejlesztése (vidékfejlesztés) 7 N­Kis- és közép­vállalkozások % >£> de versenyképességének javítása % i N‘ A régió idegenforgalmi lehetőségeinek kiaknázása > Regionális marketing és befektetők vonzása a régióba ^ Forrás: Oj Dél-dunántúli $ Regionális A' Fejlesztési j Grafika: Bemie 1 L Ügynökség Kht. A Dél-Dunántúlon igen nagy volt az érdeklődés: a 4 millió ECU-s keretet több mint két és félszer meghaladó értékű pá­lyázati igény érkezett be a nyári határidőig, ráadásul vi­szonylag magas önrész biztosí­tása mellett. Összesen 72 munkát küldtek be, ezek közül a támogatásra érdemesnek tar­tott projektcsomagokat a döntéselőkészítő bizottság ok­tóber elején tárta a Dél-dunán­túli Regionális Fejlesztési Ta­nács elé. Emellett kialakítottak egy tartaléklistát is arra az esetre, ha átcsoportosulna más pénz erre a régióra. A pályázati csomagokat alapvetően négy nagy cél sze­rint osztották meg, a nyertes pályamunkák is ebbe a körbe illeszkednek be. Az első cso­port a falusias térségek össze­hangolt fejlesztését hivatott szolgálni. Ez a terület Bara­nyában igencsak javításra szo­rul, hiszen az aprófalvakban kiugróan magas a munkanél­küliség, rossz az infrastruk­túra. Ennek fejlesztésére töb­bek között támogatott pályázat érkezett a vasúti szárnyvona­lak fenntartásának, a mező- gazdaság (például a nyúlte- nyésztés) erősítésének tárgyá­ban. A döntéselőkészítő bizott­ság szerint a programok együt­tesen képesek' érdemi hatást kifejteni a térség egészére. Mivel a dél-dunántúli régió­ban a vállalkozási kedv - egy­két helyet kivéve - lényegesen gyengébb mint az ország más részein, külön célcsoport fog­lalkozik ezen terület fejleszté­sével. Pályázatok szóltak a vál­lalkozói réteg képzéséről, ugyanakkor a már működő cé­gek EU-verseny képességének növelése is támogatásra talált. Két munka speciális kört (a dél-dunántúli halászat és az almatermesztés javítása) cél­zott meg. Az idegenforgalom a jövő­ben még inkább húzóágazat lehet, mint eddig. A döntés­előkészítő bizottság nemcsak a további adottságok kiaknázá­sát, hanem a meglevő kínálat egységes arculatba, koncepci­óba foglalását is fontosnak tar­totta. Támogatásra talált töb­bek között a borutak további kialakítása, a gyógyturizmus fejlesztése, a Duna-Dráva Nemzeti Park idegenforgalmi lehetőségeinek növelése, és a határ menti - kiemelten a ter­vezett ormánsági átkelőnél levő - közlekedési útvonalak javítása is. A régió „eladása” épp olyan fontos, mint maga az elvégzett munka, ezért a negyedik nagy csoport a marketinggel foglal­kozik. Phare-támogatást kap egyebek mellett az Ablak Dél- Dunántúlra című terv, vala­mint egy térkép alapú CD- ROM, mely a leendő befekte­tőknek szól. Ny. Sz. F.iirnna, J- játék értékes nyereményekért! Lopunk EU-mellékletében folytatódik a játék! A helyes választ adók között minden alkalommal egy-egy értékes könyvet sorsolunk ki. A válaszokat nyílt levelezőlapon várjuk, címűnk: Dunántúli Napló Szerkesztősége, 7623 Pécs, Rákóczi út 34. A lapra Írják rá: Eurápa-játék! E havi kérdésünk: Melyik internet-címen érhető el az ELI jogtára? 1. europo.int.eu/eur-lex 2. wm.euro/lorv 3. afp.int.org/jogtar A válaszadásban segít lapunk előző EU-melléklete! Az előző havi kérdésünkre adott helyes válasz: Maastricht Az európai kulturális örökséget bemutató könyvet Dékóny Jenöné pécsi olvasónk a szerkesztőség titkárságán veheti át. A szemétben nagy pénz rejlik Az Európai Unió országaiban a múlt szá­zadi ipari forradalom óta jelentős környe­zetkárosodás következett be. A nagyarányú légszennyezettség következtében gyako­riak az erdőket pusztító savas esők, itt mu­tatkozik leginkább az egész Földön jel­lemző melegházhatás, veszélyben van az élővilág, a vadon élő nagy testű emlő­sök szinte teljesen kipusztultak. Viszont a hatvanas évek óta itt a leg­hangosabbak a különböző környezet- védő mozgalmak. A 68-as franciaor­szági események harminc évvel később értek be: az akkori megmozdulások fő­szervezője ma zöldpárti vezető politi­kus. Egyre több olyan konferenciát rendez­nek, amelyek a környezeti károk csökken­tését tűzték ki célként. 1972-ben megala­kult a Római Klub, megszületett A fejlődés határai elnevezésű irat, amely azóta Mea- ríows-jelentésként híresült el. 1987-ben Az együttes jövőnk címmel újabb jelentés ké­szült a túlfejlettség és a fejletlenség egy­aránt károsító hatásairól. Néhány hete ért véget Buenos Airesben az a világkonferen­cia, amelyen a klímaváltozás következmé­nyeiről tanácskoztak. Ugyanakkor a környezetszennyezés nem állt le, csupán lassult. A fejletlenebb orszá­gok egyelőre nemigazán értik, vagy talán nem akarják érteni, milyen hátrányokat is okozhatnak az elavult technikákkal felépült gyárak. Olyan katasztrófákat, amelyek év­tizedeken át hatnak. Európában is voltak ilyenek, például 78-ban az Amoco Cadiz tartályhajó balesete, amikor 200 000 tonna olaj került a tengerbe, vagy a Seveso olasz vegyi üzem felrobbanása. Ez utóbbi alapján azonban mára elkészült az az EU-s szabá­lyozási rendszer, amely a szerencsétlenül járt kisváros nevét viseli. Kelet-Közép Európa csatlakozni kívánó országaiban egyre hangosabban ketyeg a környezetvédelmi bomba. Még mindig nincs teljesen feltárva, hol és milyen eszközökkel lehetne megállítani a ter­mészeti károsodást. Az anyagi források szűkösek, a szennyezők továbbra is él­nek, virulnak. A szemétben nagy pénz rejlik, szokta mondogatni egy régi ismerősöm. Ezen a vidéken egyelőre a szemét megtermelői ré­szesülnek ebből. Ahhoz, hogy valamivel csökkentsük a szennyezettséget, mind job­ban hozzá kell szoknunk a szelektívhulla- dék-gyűjtéshez ugyanúgy, mint a gyárak számára bevezethető legszigorúbb normák kiköveteléséhez. Győrffy Z. Bár a fekete ár még nem fenyeget, egyre több környezeti kárral szembesülünk Béke és stabilitás Martonyi János az európai integrációról BÉCS Hazánkban a közvélemény nagy része támogatja az uniós csatlakozást, éppen ezért Ma­gyarország nem akar várni, de nem is akar lemondani az EU-tagságról.- Magyarország számára az Európai Unió a béke, a stabili­tás és a jólét szimbóluma, a si­keres európai egyesülés, a poli­tikai és gazdasági átalakulás megtestesülése. Ez az oka an­nak, hogy Magyarország az Eu­rópai Unió tagja akar lenni - fejtette ki Martonyi János kül­ügyminiszter a bécsi parla­mentben tartott előadásában. - Magyarország egy stabil és biz­tonságos Közép-Európában akar élni. Martonyi azt is hangsú­lyozta, hogy a közép-európai együttműködés nem áll ellen­tétben az európai integrációval, nem helyettesítheti azt, hanem a két tényező kiegészíti egy­mást. Magyarországon éppen az európai uniós csatlakozás révén oldható meg a nemzeti kisebbségek problémája. Bu­dapest célja, hogy 2002. január 1-jétől a EU teljes jogú tagja legyen - ami reális és megvaló­sítható cél. Ugyanakkor úgy vélte: nem biztos, hogy ez a cél el is érhető, de Magyarország kitűzte ezt, és teljesíti is a házi­feladatait. Véleménye szerint az EU- bővítésből adódó stratégiai elő­nyök - a stabilitás, a biztonság, Európa és az EU megerősö­dése, valamint az új tagok által az EU-ba vitt új energiaforrá­sok, s a már ma is látható gaz­dasági előnyök - fontosak az uniós országok számára is. Emiatt szükségesnek tartaná, hogy az uniós közvélemény ob­jektív tájékoztatást kapjon a bővítés várható hatásairól, il­letve információs programok­kal pozitívan befolyásolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom