Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-28 / 326. szám

4 Dunántúli Napló Európai Unió - Melléklet 1998. november 28., szombat ÚTUNK EURÓPÁBA ^ ^ ☆ ☆ Hírcsatorna Kedvező vélemény a ma­gyar jogalkotásról. Pozi­tívan említették Magyaror­szágot az Európai Unió képviselői azon a szeminá­riumon, amelyet az Európai Parlament belügyi bizott­sága rendezett a bővítés bél­és igazságügyi vonatkozá­sairól. A parlamenti témafe­lelősök pozitívan említették meg a magyar jogalkotást, miközben a társultak általá­nos hiányosságai között a megbízhatóbb határellenőr­zést, és a hatékonyabb rend­őrségi munkát sorolták fel. Stop a román EU-hitel- nek. Románia csak akkor számíthat újabb hitelekre az Európai Uniótól, ha előbb egyezségre jut a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és ha­ladást mutat fel a régóta ese­dékes szerkezeti reformok­ban. Romániának jövőre 2,8 milliárd dollárt kell kiadós­ságai törlesztésére fordítania. Az IMF és az Európai Unió egyaránt a privatizációt és az ipari szerkezetátalakítást te­kinti a román kormány által leginkább elhanyagolt gaz­dasági területnek. Bulgária a CEFTA-ban. 1999. január elsejétől a bal­káni ország is csatlakozik a Közép-európai Szabadke­reskedelmi Egyezményhez. A kereskedelmi csoport tag­jai jelenleg Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A CEFTA 2002-ig fokozato­san fel akarja számolni az egymás közti vámokat. A szervezetet általában az EU „előszobájának” tekintik. A francia kapcsolat. Eredményesek a francia­magyar kapcsolatok a gaz­daság terén: a kereskedelem az egy évvel korábbihoz ké­pest 23 százalékkal emelke­dett. Magyarország Orbán Viktor legutóbbi párizsi lá­togatásakor újabb befekte­tési lehetőségeket ajánlott a francia partnereknek. Fontosabb telefonszámok Európai Bizottság Magyarországi Delegációja (Budapest) 2099-700, fax: 1664-221 Euro Info Központ (Pécs) 507-132, fax: 507-152 JPTE Európa Központ (Pécs) 501-554, 501-555 Mellékletünk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült. Szerkesztette: Gyó'rffy Zoltán Ügyelni kell a tiszta forrásra Az európai uniós csatlakozási törekvésekkel párhuzamosan az élelmiszer-alapanyagoknak számos előírásnak kell megfelel­niük - a szabályozás az állati eredetű termékeknél szigorúbb. Ezek betartását az állattartás körülményei is befolyásolhatják. Mint azt lapunknak dr. Guzs- vány Mihály, a Baranya Megyei Állategészségügyi Állomás igazgató főállatorvosa el­mondta, dolgozóik már két éve készülnek az EU-harmonizáció gördülékeny megvalósítására. Két éve méretik fel a megye te­lepülésein az állattetemeket, vizsgálják az elhullás körülmé­nyeit - uniós mércével. Az igazgató az EU-harmoni- záció három fő sarokpontját említette, elsősorban azt, hogy a növényi és állati eredetű élelmiszerek esetében abszolút szempont egyrészt az ártalmat­lanság, másrészt a fogyasztha- tóság követelményeinek való megfelelés. Első esetben a mérgező anyagoktól - például higany, ólom - és a fertőzések­től - Streptococcus, szalmo­nella, egyebek - való szigorú mentességet vizsgálják. A fo- gyaszthatóság szempontrend­szerét egyrészt az élelmiszer minősége, másrészt a csomago­lás módja és a közölt informá­ciók - az áru grammban feltün­tetett tiszta vagy töltő tömege, egyértelmű lejárati dátum, ere­detjelölés - határozza meg; na­gyon fontos az egyértelműség és a vásárló pontos informálása. Ennek kell elsősorban és min­den tekintetben megfelelni, mondta az igazgató. Jelenlegi céljuk egyébként, hogy az ál­latorvosok a gyakorlatnak meg­felelően, de fokozott figye­lemmel, aláírásukkal és pecsét­jükkel hitelesítsék az állati ere­det tisztaságát. További feladatok közé tar­tozik a környezetvédelmi és az új állatvédelmi törvény által írottak betartatása, hiszen 1999 januáijától egy teljesen euro- konform tervezet valósul meg, elsősorban az állattartás, állat- szállítás és vágás körülményei­re való tekintettel. T. G. Az új állatvédelmi törvény betartása is fontos fotó: w. t. Hasznosítható kutatási programot várnak Öt pályázati lehetőség PÉCS Magyar kutatók is részt ve­hetnek az Európai Unió 5. kutatási és fejlesztési prog­ramjában. Az eddigi négy­ben ugyanis csak „beszállí­tóként” szerepelhettek, a jövő évben induló pályáza­tokban viszont már kezde­ményezői is lehetnek egy- egy program elindításának. A Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara szerve­zésében Rudán Ferenc, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője adott tájékoztatót a baranyai érdeklődőknek az Unió 5. fej­lesztési programjáról. Ez a magyar kutatók számára azért is érdeklődésre tarthat szá­mot, mert ebben vehetnek részt először önálló kutatási elképzelésekkel. Az előzőek­ben csak bétársulhattak a nyugat-európai fejlesztések megvalósításába. Az EU újabb - végső fi­nomítások előtt álló - keret- programja az élő- és élettelen természettudományoktól kezdve a műszaki fejlesztése­ken át az élet minőségének javítására irányuló szolgálta­tások megvalósításáig, kor­szerűsítéséig mindent felölel. A program azonban eltér az előzőektől annyiban, hogy az összetett, közös erőfeszítése­ket igénylő komplex megol­dásokat támogatja. A főosz­tályvezető hangsúlyozta, hogy az 5. program megvaló­sításában részt vevő magyar kutatók is csak úgy számít­hatnak uniós támogatásra, ha két uniós partnerrel együtt va­lósítják meg hasznosítható programjaikat. Hogyan lehet pályázni a kutatási pénzekre? A pályá­zati felhívásokat az EU hiva­talos lapjában teszik először közzé, de a pontos szöveg megtalálható az interneten is. Általános szabályként el­mondható, hogy pályázatot csak legalább két, nem azonos országban bejegyzett, egy­mással nem függő viszonyban álló intézmény nyújthat be. A részletes feltételeket a pályá­zatok kiírásával együtt hoz­zák nyilvánosságra. A nyom­tatott változatot díjtalanul bo­csátják az igénylők rendelke­zésére. Békéssy G. „Központosítják” Egy francia megyével, egy belga tartománnyal és egy román kisrégióval közösen adott be pályázatot nemrég az Európai Unióhoz az ormánsági kistérség. Jövő ősszel kiderül: kapnak-e 175 ezer ECU-t, azaz 43 millió forintot a baranyaiak. Az összeg három évre elég lenne bizonyos fejlesztési elképzelések megva­lósítására. az Ormánságot? Az európai régiók együttműkö­dését segítő programban két nyugat- és két kelet-európai or­szág vehetett részt. Különböző közigazgatási szintek fogtak össze: az ormánsági kistérség, egy francia megye, egy belga tartomány és három román me­gye - tudtuk meg Norántné dr. Hajós Klárától (képünkön), Sellye polgármesterétől, az Ormánság Fejlesztő Társulás elnökétől. A pályázat résztve­vői annyiban hasonlítanak egymásra, hogy mind a négy te­rületen az országos átlagnál na­gyobb a munkanélküliség, és a gazdaság fejlesztése is elodáz­hatatlan. A brüsszeli szakemberek mind a négy országba ellátogat­tak (persze Belgiumba nem kel­lett sokat utazni), és az ottani­akkal közösen dolgozták ki - eukomform szóval - a projekteket. Az ormán- ságiak pályá­zata három fő blokkból áll. Az első egy képzési program kidolgozása. Az Ormánság Fejlesztő Társu­lás munkatársait eszerint EU szakemberek képeznék, hogy majd aztán ők adhassák tovább a megszerzett ismereteket. A második rész a mezőgazdaság­gal foglalkozik. Sellyén kívül Vajszlón jönne létre egy olyan gazdasági információs központ, melynek feladata az lenne, hogy a pillanatnyi gazdasági viszonyokat figyelembe véve adjon hasznos tanácsokat azok­nak, aki a mezőgazdaságból vagy az erdőgazdálkodásból akarnak megélni. Ezen kívül ez az iroda a termékek piacra jutá­sát is elősegítené. A pályázat harmadik része egy térségi turizmusfejlesztő központ szükségességét ecse­teli. Norántné dr. Hajós Klára lapunknak elmondta: ez a köz­pont Hegyszentmártonban lenne - le akarják fedni ugyanis az egész Ormánságot -, és komplex turisztikai szolgálta­tást nyújtana. A központok kö­zött persze állandó kapcsolat és információcsere lenne, az iro­dák gyakorlatilag együtt dol­goznának. Bár a pályázatot most kellett beadni az EU-hoz, eredmény csak jövő őszre várható. Ä vissza nem térítendő támoga­tást, mely a működési költségre lenne elég, három évre kapnák a térségek. Húsz százalék ön­részt kell biztosítani, melyből csak tíz százalék a készpénz, tíz százalék természetbeni juttatás. Összesen 175 ezer ECU-t, azaz 43 millió forintot kaphatna az Ormánság az Európai Unió kasszájából. A Baranya Megyei Önkormányzat, a JPTE, a mun­kaügyi központ, a Vállalkozói Központ, a Duna-Dráva Nem­zeti Park, a Dél-dunántúli Re­gionális Idegenforgalmi Kht. szakmai és pénzügyi támogatá­sáról biztosította az Ormánság Fejlesztő Társulást a pályázat pozitív elbírálása esetén. Nimmerfroh F. Audiovizuális keretprogram Az Európai Parlament kul­turális bizottsága támogatta, hogy az Európai Unió Ma­gyarországot - a kelet-euró­pai országok közül elsőként - teljes mértékben vonja be audiovizuális keretprogram­jába. A pozitív véleménye­zés után a kérdés a tagor­szágok szakminisztereiből álló tanács elé kerül. Ott a honatyainál szigorúbb bírá­latok várhatók, mert egyes tagországok még nem tart­ják elegendőnek a magyar fejleményeket. A tanácsi jóváhagyás után a jövő év első hónap­jaiban sor kerülhet a prog­ramhoz való tényleges ma­gyar csatlakozásra. A rész­vétel összköltsége megköze­líti a 2 millió ECU-t (2,3 millió dollárt), ennek felét Magyarország fedezi. Az európai közlekedés költségei Utak, repülőterek, kikötők Az Európai Bizottság legújabb becslései szerint a közlekedési hálózat kifejlesztésének költségei Közép- és Kelet-Európábán 2015-ig elérik a 100 milliárd dollárt. A Tina elnevezésű hálózat kiépítésénél a legtöbb pénzt a közutak, a vasút és a vízi utak korszerűsítésére szánják. Az érintett térségnek magának kell előteremtenie a költségek zömét. A közlekedésért felelős EU-biztos, Neil Kinnock úgy véli, hogy a tagjelölt országok­ban a terv a jelenlegi infrastruk­túra fejlesztésére és modernizá­lására összpontosít. A hálózat 18 000 km köz­utat, 20 000 km vasutat, 38 re­pülőteret, 13 tengeri és 49 fo­lyami kikötőt kapcsol össze. Beletartozik 10 pán-európai közlekedési folyosó, amelyeket még 1994-ben határoztak meg - a Baranyát érintő V/c korri­dor is. Az Európai Bizottság reméli, hogy e közlekedési kapcsolatok segíteni fogják az EU reménybeli tagjainak integ­rálódását. A legtöbb tagjelölt számára a költségek várhatóan nem haladják meg a GDP más­fél százalékát. Ez megfelel az EU-n belüli szintnek, ahol 2 százalékot fordítanak infra­strukturális beruházásokra.- A tagjelölt államoknak vál­lalniuk kell a hálózatfejlesztési, valamint a későbbi működtetési költségek nagy részét, és ez persze nem jelenti azt, hogy központi forrásokból nem fog­juk támogatni - mondta el Neil Kinnock. A szükséges anyagi fedezet állami forrásokból, magánbe­ruházóktól vagy olyan intéz­ményi kölcsönökből származ­hat, mint amilyet például az Eu­rópai Beruházási Bank nyújt­hat. Az Unió szintén fokozza majd a nagyszabású projekt pénzügyi támogatását. Áz Eu­rópai Bizottság 2000-től évente 500 millió ECU-t javasol ilyen jellegű célzott dotálásként. A csatlakozás után ehhez még hozzájön a regionális és struk­turális alapokból elnyerhető támogatás. Feltéve, ha addig sikerül csatlakozni a közösség­hez. A közlekedési infrastruktúra hálózat (Tina) becsűit költségei millió ECU-ban, Magyarországon 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom