Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-02 / 300. szám

1998. november 2., hétfő Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Porth Etelka (1953-1998) Hosszan tartó, súlyos beteg­ség után október 29-én, 45 esztendős korában elhunyt Porth Etelka, a Dunántúli Napló volt munkatársa. Nyáron láttuk utoljára. Akkor is orvoshoz ment, és előtte - ahogy szokta - bejött a szer­kesztőségbe. Bármennyire gyötörte a betegsége, mindig tudott mosolyogni, és a maga szelíd, csendes módján a mi hogylétünk után érdeklődni. Tanárból lett újságíró. Sze­rette a munkáját, szerette a kollégáit. Bár évek óta egyre kevesebbet dolgozhatott, so­sem hunyt ki belőle az érdek­lődés szűkebb világunk, kü­lönösen szülő- és lakóhelye, Pécsvárad iránt. Valahány­szor bejött egy kicsit beszél­getni, úgy nyitotta ránk az aj­tót, mint aki szabadságról tér vissza. Tisztában volt a betegségé­vel, azt is sejtette, hogy nincs visszaút, mégis mindig a re­ményeiről beszélt. Hitte, hogy a sors nem ismétli önmagát, és az ő fiának nem kell meg­ismernie azt az érzést, amit ő megélt: egy édesanyát gyer­mekként elveszíteni. Nem magáért harcolt a be­tegséggel - a gyermekét fél­tette. Rá gondolva írta meg nemrég mindazt, amin az elmúlt években keresztül­ment. Utolsó írásának utolsó mondatával is kilencéves fiának üzent: Gábor, élni ér­demes! Sem pénz, sem helyszín SIKLÓS Új piac kialakításának ötle­tét vetették fel Siklóson, amelyet a vélemények sze­rint a vásározók rendelke­zésére kellene bocsátani. A város piacterének „zsúfolt­ságát” csak egy új piac kiala­kításával lehet orvosolni az elmondások szerint, s a jelen­legi helyet az őstermelők számára kellene fenntartani. Az önkormányzati választás időszakában felvetett kérdés annak köszönhető, hogy el­térő vélemények alakultak ki a kereskedő vásározókat, il­letve az őstermelőket megil­lető árusítási időszakra vo­natkozóan annak dacára, hogy a problémát a helyi önkor­mányzat megfelelően ren­dezte. Dr. Príol János jegyző az új piac kialakításával kap­csolatos érdeklődésünkre el­mondta, annak megvalósítá­sára jelenleg nincs a telepü­lésnek elegendő pénze, ráadá­sul új helyszín kialakítása is nehézségekbe ütközik. K. J. Lába kelt az ágyúgolyónak SZIGETVAR A városban nagy erőkkel fo­lyik a gázvezeték építése, s olykor előfordul, különösen egy ilyen nagy történelmi múltú településen, hogy ré­gészeti szempontból fontos leletre bukkannak. Vajon ekkor a vezetéképítés a fon­tosabb, vagy a lelet mentése? Eddig két leletről van tudo­mása hallomásból, meséli Ra- vazdi László könyvtárigaz­gató, a Várbaráti Kör elnöke. Az egyik egy ágyúgolyó, amelyet a munkások találtak az egyik munkagödörben, s amelyről jelezték, hogy be­hozzák a várba, de sohasem érkezett meg. A másik vala­milyen régi fatárgy, amely a vásártérre került, ahol aztán nyomtalanul eltűnt. Ha bármilyen föld alatti munka zajlik, azt a kivitelező köteles bejelenteni a múze­umnak, ez meg is történt Szi­getvár esetében a DDGáz ré­széről, amellyel augusztusban szerződést is kötöttek, mondja Huszár Zoltán, a Janus Pan­nonius Múzeum igazgatója. Ugyanis a múzeumi törvény kötelezi a beruházót, hogy a beruházás 9 ezrelékét régé­szeti kutatásra, leletmentésre kell fordítani. Ezt a területet Kárpáti Gábor régész vezeté­sével felügyelik, s ha valami­lyen lelet előkerül, az adott korral vagy szakterülettel fog­lalkozó kollégát értesítik. Ha nagy jelentőségű, nehe­zen feltárható anyagra buk­kannak, a múzeum a törvény szerint egy hónapra szünetel­tethetik a munkákat, ez idő alatt kell elvégezni a lelet­mentést; ez az időszak általá­ban elegendő, a múzeumnak sem érdeke, hogy egy építke­zést hosszabb időtartamra le­állítson. Cs. L. Érdekháború dúl a hulladékégető körül vagy csak a tájékoztatás nem korrekt? Egérutat nyert a méreg A garéi veszélyeshulladék-lerakó Ügyével foglalkozók közül bi­zonyára keveseket lepett meg az újabb fordulat: az ártalmat­lanítási eljárás leállítása. A döntésnek gazdasági károsultjai is lehetnek, ám ténylegesen az a közömbösség megdöbbentő, amely az újabb időhúzás nyomán fokozottan veszélyeztetett emberekkel, a környéken élőkkel szemben nyilvánul meg. kell vele csinálni...” Hogy mit és mikor, ez tisztázatlan ma­radt. Közben kiderült az is, hogy a garéi anyag dorogi égetése so­rán a dioxinból a megengedett értéknek 2-2,5-szöröse volt a GARE-BUDAPEST A Budapesti Vegyi Művek által október közepén nyilvános­ságra hozott adat: eddig 1000 tonna garéi veszélyes hulladé­kot semmisítettek meg Doro­gon. Az eredeti tervben 4000 tonnáról volt szó, most a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium csak 2000 elégetésére lát lehe­tőséget. Az adatsor jelzi: vagy érdekháború van a klórbenzol­származékok megsemmisítése körül, vagy senki sem tartja igazán fontosnak a korrekt tá­jékoztatást. A korrektséget más oldalról is megkérdőjelezték. Elsősor­ban annak a pályázatnak az elbírálása kapcsán, amelynek során - köz- beszerzési el­járásban eldöntötték, hogy ki kapja a megbízást a garéi hulla­dék ártalmat­lanítására. Fedezetül a BVM Rt. megkapta a 900 mil­liós KKA-támogatást, illetve az 1,8 milliárd forint kamat­Nern akar vége lenni mentes, államilag garantált kölcsönt. Újabban pedig azt vonták kétségbe, hogy az AGM Beton Rt. nyertes pályázatában aján­lott megoldás megfelel a pénzügyi, műszaki és környe­zetvédelmi szempontoknak. A betonhordókba való átcsoma­golást és helyben történő átme­neti tárolást végző cég vezető­jének rövid félmondata ezt előre sejttette: „Valamit majd FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ kibocsátás. Ezért az égetőmű­vet korszerűsíteni kell. A KM tiltó döntésében sze­repe lehetett a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelő­ség véleményének is, amelyet a minisztérium előzetesen meg­kért. A pécsi szakemberek számítottak azokra az ellent­mondásokra - hallottuk Jeszták Lajos igazgatótól -, amelyek a felügyelőség által kiadott köte­lezés és a tervezett műszaki Lopni mindig és rendületlenül Elszaporodtak a munkahelyi lopások. Ez a „vállalkozó szel­lemű” besurranóknak köszönhető, továbbá néha kollégáknak és az elöl hagyott holmiknak. No meg annak, hogy a dolognak törvényileg alig van rizikója. PÉCS Azt rögtön az elején le kell szö­gezni, hogy a munkahelyi lopá­sok nagyobbik része látens, mi­vel sokan úgy vélik, pénzüket, értéktárgyukat valamelyik kol­léga lopta el, ezért nem is tesz­nek feljelentést, hisz akkor ki­derülne, hogy kire gyanaksza­nak. Ez pedig kínos. Ám mint dr. Harmati Béla alezredes (képünkön) el­mondta, olyan helyeken, ahol félfogadás van, sok ember meg­fordul, elég szépen aratnak a besurranó tolvajok is.-Az irodák többnyire nyitva vannak, bent legtöbbször elöl hagyva a táskák, fogason a ka­bátok, sokan az órájukat is le­veszik a munkához. Könnyen lehet „dolgozni" a tolvajnak, ha mégis lebukik, legfeljebb azt mondja, hogy a Kovácsnét ke­resi. Ezek az emberek elég ra­vaszak is, táskákat sosem visz­nek maguk­kal, csak pénzt, sőt sokszor abból sem mindet. Persze, ma már a mobil- telefonnak is jó ára van a piacon, a me­nedzserkalkulátorról mintha le­szoktak volna. Lapunknak azt az informá­cióját, miszerint az egyik leg­frekventáltabb tolvaj terep a 400-ágyas klinika, a rendőrség is megerősítette: nemcsak a kü­lönböző szintű személyzet gya­núsítható nem ritkán lopkodás- sal, de bizony a betegek sem kímélik egymást, és lopnak „becsülettel”. — Érdekes, hogy az elkövető többnyire kristálytisztán emlék­szik, mit, honnan vitt el. Volt egy eset, ahol pontosan fel­idézte, hogy a Polgármesteri Hivatalban, a II. emeleten, bal­ról a harmadik ajtón ment be, és a bal oldali íróasztalon lévő táskában kotorászott. Ezen csodálkoztunk, mert egy férfi íróasztala volt, de kiderült, hogy a lopás idején még egy hölgymunkatárs ült ott! Jelenleg a büntetés ezekért a tettekért viszonylag csekély, szabadságvesztést nem is szab­hatnak ki, tehát nem túl nagy a rizikó.-Sajnos, a közvélemény is kicsit úgy áll hozzá, hogy jó, hát ellopott egy ötezrest, mi ez ah­hoz képest, hogy mások milli- árdokat sikkasztanak - mondta Harmati Béla. De ez mégis sokak számára nagyon fájó tapasztalat! Méhes Károly Helyet a sok hagyatéknak! A Janus Pannonius Tudományegyetem Könyvtára eddig sem szűkölködött értékes gyűjteményekben, neves emberek hagya­tékaiban. És most még újabbakat kapott és kap. Csak helyben se szűkölködjön! Gróza Péter rakpart 17. szám alatti lakás felszámolása. Dr. Sonnevend Péter (kis ké­pünkön), az Egyetemi Könyv­tár igazgatója tudomása szerint a művészházaspár mindig szí­vesen járt Pécsett.- A fővá­BUDAPEST-PECS Még a mostani kultuszminisz­ter, Hámori József rektorsága alatt köttetett az a szerződés, melynek értelmében Szántó Pi­roska festőművész - megfelelő térítés ellenében - a könyvtárra hagyta férje, Vas István költő könyvgyűjteményét. Mindez 1993 őszén történt, és a továb­biakról akkor annyit lehetett tudni, hogy a hagyaték átvéte­lére csak Szántó Piroska halála után kerülhet sor. Miután a ne­ves festőművész - nem sokkal 85. születésnapja előtt - idén augusztus elején elhunyt, meg­kezdődött a hatalmas budapesti, rosi intézmé­nyek nehe­zebben vál­lalkoznak újabb hagya­tékok elhe­lyezésére, fő­képp, ha ké­rik, hogy a gyűjtemény maradjon egyben. Nálunk az óriási eszmei haszon mellett a könyvtárfejlesztés ne­hézségei idején kifejezetten jól jön az efféle gyarapodás, azzal együtt, hogy jelen esetben 8000 kötet elhelyezése nem kis fel­adat. Szerencsére egy ekkora épületnek mint a miénk, mindig vannak zegzugai, ahol helyet lehet felszabadítani. Most is épp az átrendezés folyik, hiszen szeptember közepén megjöttek a könyvek, és november köze­pére szeretnénk is átnézni a tel­jes anyagot. Ezután kerül polcra, ugyanúgy betűrendben, mint Vas István lakásán volt, tehát Radnótitól nem messze a Rákosi-kötet. A gyűjtemény egyébként tényleg nagy érték, hiszen az elmúlt 60 év magyar irodalmá­nak nagy része megtalálható benne, ráadásul többsége kor­társi dedikációval. Ezért a ter­vek szerint a könyvek a kuta­tóba kerülnek. Új könyveknek mindig jut hely Sonnevend Péter még szólt arról, hogy a duplumoknak is helyük van az egyetemen, ugyanis egyre több a szolgálta­ILLUSZTRÁC1Ó: MÜLLER A. tóhely, már egyes tanszékek is szakkönyvtárat rendeznek be, amiket fel kell tölteni kézi­könyvekkel. M. K. megoldás között feszülnek. Nincs időbeni és anyagi garan­cia a hulladék végleges ártal­matlanítására sem. Problémát jelent, hogy a be­tonhordók is veszélyes hulla­dékká válhatnak, ezzel pedig a megsemmisítésre váró mennyi­ség az eredetinek a duplájára emelkedhet. Lowescher János (kis képün­kön), Garé polgármestere az égetőmű helybeni megépítését ellenzők érvét most visszafor­dítja. Az ártalmatlanítás leállí­tása lényegében a talajban szi­várgó méregnek adott - egy ideig bizonyosan - egérutat, s úgy véli, veszélyezteti a siklósi vízgyűjtő medencét is. Ez lehet - teszi hozzá - a késleltetés ára. Az AGM Beton Rt. egyik partnercége a talajtisztításra megbízást kapó pécsi Biofer- menta. Hoffmann Henrik ügy­vezető szerint alvállalkozói a munka előkészítésére eddig számlákkal igazolt 40 millió fo­rintot költöttek. Ezt meg kell toldani az elmaradt haszonnal. Értesítették erről az AGM-et, a BVM-től érkezett válasz szerint a minisztérium függesztette fel a munkát, neki kell helytállnia a követelésekért. Hoffmann úr azonban a tárgyalásokban bí­zik, ezért nem is annyira a pénz, inkább az okoz neki gondot, hogy a felfüggesztés szakmai indokait velük nem ismertették, csakúgy, mint a megoldás al­ternatíváit. Mészáros A. Hírcsatorna Tájékoztató fórum az angol iskoláról. A Ma­gyar-British International School Alapítvány működé­séről, a Budapesten és Szé­kesfehérváron elindított an­gol óvodáról és iskoláról tartanak tájékoztató fórumot ma 18.30-kor a Pécsi Ke­reskedelmi Központban. Az intézmény pécsi indítását 1999 őszére tervezik, a helyi és a külföldiek részéről megnyilvánuló igény kielé­gítésére. (k) Hétszázezer forintot gyűjtöttek össze. Re­kordmennyiségű papírhul­ladékot gyűjtött össze több pécsi, szigetvári és sásdi is­kola. A pécsi székhelyű Biokom Környezetgazdál­kodási Kft. öt forintot fize­tett az akcióban résztvevő harminchét intézménynek kilónként. A mérleg: 140 tonna papír a cégnek, és hét­százezer forint az iskolák­nak. (njj A gödrei iskolások Pé­csett. Kétnapos kirándulá­son vehettek részt nemrég - most először - a Soros-ala­pítvány anyagi segítségével a gödrei gyerekek, akiket elkísérték a szülők is az út­jukra. Tölgyesi Józsefné és Hortobágyi Lászlóné peda­gógusok a műemléki séták során helytörténeti témájú előadásokat tartottak a me­gyeszékhelyen. (cs) LOTTÓSZÁMOK Ötös lottó: Hatos lottó: (33; (36) @ Pótszám: (ío) Jokerszám: 368773

Next

/
Oldalképek
Tartalom