Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-02 / 300. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. november 2., hétfő Hírcsatorna Alakuló közgyűlését tartja ma reggel 9 órakor Pécsett, a Papnövelde utcai díszteremben a Baranya Megyei Közgyűlés, ahol megválasztják az elnököt és a tisztségviselőket. (d) A Nyírfácska Pécsett. A Moszkvai Állami Akadémia Nyírfácska népitánc együt­tes „Umélici” ifjúsági együttese ma 16 órakor lép fel a Szivárvány Gyermek­házban. Baranyai vendég- szereplésük során Siklóson, Szigetváron és Komlón is bemutatkoznak. (d) 40 éves a Jelenkor. Fel­olvasóestet tart holnap 18 órakor Pécsett, a Művésze­tek Házában a Jelenkor című folyóirat, melyen köz­reműködik Makay Ida, Ber- tók László, Kukorelly Endre, Pálinkás György, Parti Nagy Lajos, Vörös Ist­ván és Csema-Szabó And­rás. Az estet bevezeti Csu­hái István főszerkesztő, (d) Pénz a hoboli kultúr- házra. A héten megtörtén­het a hoboli kultűrház mű­szaki átadása. Az önkor­mányzat a pályázaton nyert támogatásból jól gazdálko­dott, így a tervezett munká­kon túl is vállalhat beruhá­zásokat az épületben. (sn) A felsőtárkányi konfe­rencián baranyai botani­kusok Boros Ádám-díjat nyertek. Dr. Kevey Balázs érdeme, hogy a kihaltnak vélt hármas levelű fogasír- ból példányt talált a somo­gyi Zákányon. Salamonná dr. Albert Éva szintén ki­pusztultnak vélt növényre, a lisztes kankalinra bukkant a Káli-medence őslápjában. Lájer Konrád a ritka rovar­ölő aldroVandából a Baláta- tavon kívül Böhönyén is fe­dezett fel néhányat. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán, Dráván. Mohács 460 cm, apadó, 10,6 fok; őrtilos 66, árdó, 9,0; Barcs 121, apadó, 9,5; Drávasza- bolcs 250, áradó, 9,1. Fájó szívvel tudatjuk, hogy HAUCK MIHÁLY 79 éves korában csendesen elhunyt. Temetése 1998. november 3-án a 10 óra­kor kezdődő gyászmise után lesz az erdősmecskei temetőben. A gyászoló család Egészségbiztosítási járuléktartozás: a határ gyakran a csillagos ég Elvileg napokon belül minden érintett kézhez kaphatja a Me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) által évente kikül­dendő folyószámla-egyenleget. A hivatal tisztes munkát ad a postának, a hét elején csak a megyében 35 ezer ügyfelüket tá­jékoztatják tartozásról vagy túlfizetésről. Hét levél közül egy várhatóan sosem jut el a címzetthez. Némileg meglepő ugyan, de a borítékok 4,2 százalékába ke­rül nyilatkozatot kérő űrlap, az egymillió forintnál nagyobb összeggel tartozó megyei vál­lalkozások száma ugyanis je­lenleg meghaladja az ezret is. Postázott folyószámla-egyenlegek Baranyában BARANYAI KÖRKÉP A MEP törvényi kötelezettsé­gének tesz eleget azzal, hogy október 31-ével minden érin­tettnek megküldi az augusztusi állapotot mutató, egyszerűsített folyószámla-egyenleget, ha a túlfizetés vagy a tartozás meg­haladja az ötszáz forintot. A tu­lajdonképpeni postázást nem ők végzik, hanem a budapesti országos szerv, azon kimutatá­sok alapján, amelyeket a me­gyeiek küldenek nekik. Tavaly adódott néhány prob­léma a központi ügyintézésből, előfordult, hogy még négy-öt évvel korábban elhunytaknak is megküldték az egyenleget a fő­városiak. Beke Ibolya (képün­kön), a MEP járulék-elszámo­lási főosztályának vezetője re­méli, az idén ez nem ismét­lődik meg, de garancia nin­csen rá. Változás a tavalyi mód­szerhez ké­pest, hogy a felszámolás alatt lévő cégek esetén ezúttal a felszámoló és nem a felszámolt kapja a levelet. Nem egyszerű a levelek kézbesítése, hiszen ta­valy 5400 küldemény is vissza­érkezett, mivel a céget vagy a magánszemélyt a postás egé­szen egyszerűen nem találta a bejelentett címen. A gond abból adódik, hogy ezeknek a vállal­kozóknak gyakran eszük ágá­ban sincs táblát kihelyezni, vagy legalább a postaládán fel­tüntetni a cég nevét. Azok, akiknek egymillió fo­rint fölötti tartozásuk van, a tá­jékoztató mellé még egy nyi­latkozat-formanyomtatványt is kapnak. Ebben az ügyfél vagy elfogadja a megállapított ada­tokat, vagy egyet nem értését kifejezve egyeztetést kérhet a pénztártól. A gondolkodásra 15 napja van, a nyilatkozat vissza­küldése azonban nem kötelező. Érdemes ugyanakkor alaposan megfontolnunk, hogy miként döntünk, mert ha nem tájékoz­tatjuk a MEP-et álláspontunk­ról, automatikusan elfogadott­nak tekintik az egyenleget. Amint Beke Ibolya elmondta, a nagy kintlevőségek ennél az összegnél kezdődnek, a felső határ azonban gyakran a csilla­gos ég. Ha reklamálhatnékunk tá­mad, a MEP 30 napon belül kö­teles időpontot adni az egyezte­tésre. Ezt sem érdemes sokáig halogatni, hiszen ha csak no­vember közepén jelezzük gond­jainkat, könnyen becsúszha­tunk az ünnepi készülődés föl- tehetőleg másra szánt idejébe. Ha nem tartozunk a legna­gyobb adósok közé, de úgy érezzük, hogy nem stimmelnek a számok, ugyanúgy jogunk van arra, hogy egyeztetést kér­jünk, ezt akár levélben akár te­lefonon elintézhetjük. Lendvai Dávid Milliók a borvidékek fejlesztésére A Villány-Siklósi Borút Egyesület a napokban több mint 84 millió forintot nyert pályázaton a PHARE Regionális Kísérleti Alapjából. A tervek szerint az összeget a dél-dunántúli borvi­dékek minőségi termelésére, a borturizmus fejlesztésére fordít­ják - a 60 százalékos önrésszel együtt. SIKLÓS A Villány-Siklósi Borút Egye­sület hat partnert vont be a kö­zös pályázatba. Mivel a cél a Dél-Dunántúl történelmi borvi­dékeinek fejlesztése volt, a pro­jektbe bekapcsolódott a zalai, a mecsekaljai, a tolnai, a szek­szárdi, a dél-balatoni tájegység, valamint - finanszírozóként - a Siklós és Vidéke Takarékszö­vetkezet. Becker Eleonórától (képün­kön), az egyesület térségi me­nedzserétől megtudtuk, a pá­lyázatot szeptember 15-én ad­ták be, és a napokban kapták meg a kedvező döntést. A több mint 84 millió forintos PHARE-támogatás mellett a kétéves programban 148 millió forintos önrész is szerepel. Ha a szerződést aláírják, a kétéves projekt már elindulhat. A tervek szerint a Villány-Sik­lósi Borút mintájára a többi tör­ténelmi borvidéken is kialakí­tanák ezt a hálózatot, átvéve többek között a baranyai minő­sítési rendszert is. Eszerint a regionálisan egységes követel­ményszint alapja az egész Dél­Dunántúlon a villány-sik­lósi lesz. Közös marketing- és PR-tevékeny- ség, informá­ciós kiadvá­nyok létreho­zása is szere­pel a lehetőségek között. A „borutas” gazdák külön is jól járhatnak, hiszen hamarosan képzések indulhatnak el, a mi­nőségi bortermelés segítésére. Ha a szerződés készen lesz, a vállalkozók kedvezményes hi­telt is kaphatnak. Ha minden jól alakul, az év végén, december 15-én írják alá a szerződést, ezután már meg­kezdődhet a közös munka. Nyaka Sz. Az elűzöttek emlékköve SOMBEREK A település önkormányzata és civil közösségei a fél év­százada történt ki- és bete­lepítés fájdalmas esemé­nyeinek áldoztak egy mo­numentális emlékkő felállí­tásával. A szülőföldjükről elkergetett emberek tiszteletének szelle­mében született a nagyharsá- nyi szürke kőtömbből kialakí­tott, talapzatra erősített 12 tonnás alkotás. A rajta rögzí­tett márványtábla kevés szö­veggel, szerényen idézi a szü­lőföldről kikergetés keserveit. Minderről sokáig alig lehetett szólni, a befogadó polgárok gyakran félreértésekben éltek, hisz azt hitték, nem is magya­rok, hanem szlovákok érkez­tek az elvándorlásra kénysze- rített helyi németek lakásaiba. Hosszú ideig haragudtak is egymásra az őslakók és a te­lepesek. Napjainkra elcsitultak az indulatok, megbocsátottak egymásnak az emberek, amit az emlékhely szintén kifejez. A községből legkevesebb két­százan távoztak Langenau és Zwikau környékére, majd végleg szétszóródtak Német­országban. Menekülő széke­lyek vándoroltak eddig pél­dául Hadikfalváról, a felvidé­kiek pedig többek között Jó­kát, Bajmokot és Garamlököt hagyták el - örökre. A volt magyar területekről jövők közül legkevesebb fél­ezren leltek új otthonra Som­berekén. Csuti J. A batisztnál is finomabb SZIGETVÁR-PÉCS A hófehér hímzéses keszke­nőket régóta nem öltik fel. Ládafiában őrzik vagy az elhunyt koporsójába rejtik, mert így rendelkezett a vise­lője halála óráján. A Szigetvár környéki refor­mátus falvakban, így Mere- nyén még emlegetik a hajdani ruhadarabot, amelyet a fe­jükre kötöttek vagy a vállukra terítettek az asszonyok és a lányok sátoros ünnepen. Nap­jainkra végképp a múlté lett a viseleti szokás. Vélhetően az a keserűség késztette az em­bereket a falusi ceremóniák megtagadására, amit a háború elveszítése, a paraszti világ átalakulása és az országhatá­rok megkurtítása váltott ki bennük. A Pécsi Belvárosi Refor­mátus Gyülekezet Baksai Sándor Köre, amely Szigetvár vidékéről elszármazott lokál- patriótákat tömörít, - temp­lomos kendőgyűjtést szervez, hogy a hímzési motívumokat lemásolják, lefotózzák és kiál­lítsák. Csak kölcsönbe kérik a ba­tisztnál finomabb, lehelet­könnyű házi kincseket. A helytörténeti és néprajzi men­tési akció ügyében érdeklődni lehet Szalay Lajos pécsi lelki- pásztornál és dr. Komlósi Sándomé Nagy Piroska kör­vezetőnél. Csuti J. Sperma álszaporítóktól SZENTLŐRINC Zug mesterséges megter­mékenyítő személyek járják a kisebb baranyai falvakat, akik kihasználják az állat­tartók hiszékenységét. Olyan gazdák élnek a felkí­nált lehetőséggel, akik csak önellátásra tenyésztenek - el­sősorban disznót. Nekik egy­szerűbb és olcsóbb, ha a spermával házhoz jön a meg­termékenyítő. Akik viszont eladják a jó­szágukat kereskedelmi vagy feldolgozó cégnek, mindig rendelkeznek a fajtatisztasá­got igazoló származási do­kumentummal, és ha mester­séges szaporítással akarnak tenyészállathoz jutni, rend­szeresen kikérik az állatorvos és a gazdajegyző szakvéle­ményét. A Szentlőrinchez tartozó tarcsapusztai mesterséges megtermékenyítő állomáson - amely a Dunántúlon a leg­nagyobbnak számít, - kérdé­sünkre elmondták, hogy az ot­tani munkát nem zavarják a házaló szaporítok, ugyanis a dán, osztrák, német, cseh, va­lamint svéd apaállataik to­vábbra is verhetetlenek. A lé­tesítmény szakemberei állít­ják, hogy a háztáji állomá­nyok fajtatisztasága idővel veszélybe kerülhet a házaló spermakereskedők révén. Az illegális ondóárusítást jelenleg senki sem ellenőrzi, és rendelet sem született, amelynek szellemében bírsá­got róhatnának ki. Cs. J. PORTRÉ Az igazi emberi kaland: teremteni Teremteni valamit a semmiből, felépíteni a szabadság, az érte­lem, a méltóság világát - ez az igazi emberi kaland. Molnár G. Judit, a pécsi Művészetek Háza most újabb 5 évre megerősített igazgatója legalábbis így gondolta mindig. De tud még egy tit­kot: élő és őszinte kapcsolatokat létrehozni a lelkek között.-Nem hiszem, hogy valaha is ingerültnek látta volna bárki. Hogyan maradhat valaki kultu­rált, amikor ma a legkisebb vita is elég, hogy egymásnak ugor­jának az emberek?- Durvaságot nemcsak a kö­zönséges nyelv okozhat, hanem az is, ha nem vesszük figye­lembe a másik ember másságát. Mindig az értéket kell keresni, de az ezernyi formában nyilvá­nulhat meg.-Ez segíti az érzékeny mű­vészietek megértésében is? nőm a férfiakkal. Talán azért, mert két évig egy színtiszta fiúosztályban jártam a közép­iskolát, és megismerhettem a gondolkodásmódjukat. A fér­fiakat társnak tekintem, nem ellenségnek.-A Művészetek Háza az élete. Éjjel-nappal dolgozik. Molnár G. Judit 1944-ben Veszprémben született, 1973 óta Pécs az otthona. Magyar-történelem szakos tanári diplomája van. A megyei tanács művelődési osztályának főelőadója volt 1987-ig, majd a Művészetek Háza igazgatója lett. Több rangos kitüntetés birtokosa. Férje, Takács Gyula a megyei tanács általános elnökhelyettese volt.- Sok művész csak a Ház­ban találkozik a másikkal, és vannak köztük, akik nem ked­velik egy­mást. Néha valódi vil­lámhárítónak érzem ma­gam, ott va­gyok, hogy oldjam a fe­szültséget.- Női vezető, mégsem lett férfias főnök.-Soha nem kellett harcol­- Az igaz, hogy mindig ko­rábban érkezem, s a napomat a szakmai folyóiratok végigol­vasásával kezdem. Az ember­nek lépést kell tartania, már csak azért is, mert a Ház or­szágosan máig is egyedülálló intézmény, a hivatásos művé­szek otthona, klubja.-És több is annál. Úgy tu­dom, pályázatában újabb ter­veket is megfogalmazott.- Sok el­érendő célom van még. Most annak örülök a legjobban, hogy sikerült Pécset a Budapesti Tava­szi Fesztivál vi­déki helyszínei közé juttatni. Fontos munká­nak tartom azt is, hogy Ma­gyarországon elsőként részt vegyünk a művészetterápiás továbbképzésben.- Sikeres a szakmában, bol­dog a magánéletben. Hogyan őrzi meg a belső békéjét?-Igyekszem mindig a jót észrevenni. Bár a rosszat is lá­tom, mégis a dolgok pozitív oldalát keresem. Másként nem lehetne élni. Hodnik Ildikó Gy. Együtt emlékeznek cigányok, magyarok LÚZSOK November 2-án, a halottak napjával összefüggő meg­emlékezés keretében a hon­foglalási emlékművet és a temető sírjait Egri József plébános áldja meg. Szabad­téri misét is tartanak a köz­ségben, ahogy az évek óta szokás. Koszorúznak, gyer­tyákat gyújtanak cigányok és magyarok. Beszédet Ba­log János, a Fii Cu Női szervezet vezetője mond. Csodálkozva kérdezem, hogy minden nyughelyét felkeresnek-e. Aztán meg­tudom, hogy kevés már a je­lölt sírhely. Elsorvadóban van a parányi ormánsági te­lepülés. Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom