Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-15 / 283. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1998. október 15., csütörtök Hírcsatorna Komló-Mecsekjánosinál tehervonat ütközött egy személyautóval október 14- én. Az autó egyik utasa megsérült, és kórházba vitte a mentő. A veszélyes vasút- közút kereszteződésben a gépjármű vezetője nem tar­totta be a közlekedési szabá­lyokat, és át akart hajtani az állomásra érkező és már las­sító mozdony előtt. (cs) Siklóson szerdán fa­gyott a talaj mentén. A Táncsics utcában és kör­nyékén, a kiskertekben a gazdák mínusz 0,5 fokot mértek hajnalban. Mázán a szerdára virradó éjszakán időnként 95-100 kilométe­res sebességű szél fújt, amely alaposan megtépázta az öreg fákat. (cs) Szebényben a kiöntő Csele-patak sokszor ron­gálta meg az 1906-ban fara­gott Szentháromság-szob­rot, amit most felújított az önkormányzat. Az újraszen- telési ünnepséget október 17-én tartják 16.30-tól, melyre hazavárják az el­származottakat. Horváth István helytörténet-kutató kezdeményezte, hogy a köz­téri alkotást helyezzék véde­lem alá. (cs) Pécsett szőlőtőkék ki­vágására készül jó pár gazda, mert az augusztusi aszály főleg az olaszrizlin- geket annyira megviselte, hogy nemcsak a vesszők, a gyökérzet is elhalásnak in­dult. A Bajmi dűlőben több telken megkezdték a száraz részek kiásását. (cs) ÉKestÉK. Ma este 20.00 órai kezdettel Pécsett, a Vasutas Művelődési Ház­ban (Váradi A. u. 7/2.) a Pécs-Baranyai Értelmiségi Klubban „Aki a fórumról lemaradt” címmel az októ­ber 8-i polgármesterjelöltek fórumáról készült videovetí- tést láthatják. A programot az Európai Unió és az Új Dunántúli Napló támogatja. Kovácshidán, a volt tő­zegbánya tavait és kör­nyéküket védetté akarja nyilváníttatni az önkor­mányzat, hogy üdülőöveze­tet alakítsanak ki elsősorban a nem a településen élők számára. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 445 cm, áradó, 14,0, őrtilos 172 cm, apadó, 12,0, Barcs 253 cm, apadó, 12,1, Dráva- szabolcs 418 cm, apadó, 12,4 fok. Külhoniak ingatlanpiaca Baranya kapós lett a külföldiek előtt: évente félezer ingatlan kerül idegen kézbe. Hogy mennyi külhoni ingatlantulajdonos létezhet Magyarországon vagy megyénkben, nem tudja senki, hiszen erre vonatkozó statisztika nem készült. Annyi biztos, hogy Budapest és a Balaton után az ország nyugati megyéi a legkapósabbak, s jó pozícióban van Baranya is. BARANYAI KÖRKÉP Könnyű kitalálni: a leggyak­rabban azok térnek vissza me­gyénkbe ideiglenes vagy vég­leges letelepedési céllal, akik valaha itt születtek és itt laktak. A kitelepített németek. Vissza­vásárolják az egykori szülői házat vagy a szülőfaluban egy másikat, s ha hoznak magukkal néhány jóbarátot, ismerőst is, újabb vásárlásra adódik mód. Mint azt a téma illetékese, Sashegyi Etelka, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal főtanácsosa említette, évente több mint félezer ingatlanvásár­lási kérelem érkezik a hivatal­hoz, s e kérelmek döntő részére rábólintanak. Az elmúlt évben például 520 határozatot adtak ki, s ebből 458 esetben engedé­lyezték az ingatlan vásárlását, 9 esetben elutasították azt. A fennmaradó esetekben pedig a hiányosan beadott kérelem mi­att az eljárást megszüntették, s erről a felet értesítették. Az el­járás illetékköltsége jelenleg 10 ezer forint. Tavaly a külföldiek 80 eset­ben beépítetlen ingatlant sze­reztek meg, 53 esetben lakás­hoz, 252 esetben lakóházhoz, 3 tanyához illetve egyéb ingatla­nokhoz jutottak, döntően adás­vétel útján (499 eset), de elő­fordult ajándékozás (16 eset) és ingatlancsere (1 eset) is. (Az öröklés nem engedélyköteles!) Az ingatlanpiacon a külföldi vevők sorát a németek nyitják, őket a horvátok és osztrákok követik, de akad jónéhány olasz, holland, francia, finn, belga, sőt norvég, kanadai, brit és amerikai ingatlantulajdonos is Baranyában. A cikkünk elején elmondot­takból talán az is következik, hogy megyénkben a legvon­zóbbak az idegenforgalmi szempontokból frekventált he­lyek. Természetesen Pécs, Har­kány és Orfű vezet a sorban, de tőlük nem messzire lemaradva a Mohács térségi és a Siklós környéki települések következ­nek. A német és a horvát nem­zetiségiek által (valaha) sűrűb­ben lakott térség. Amit tilos a külföldinek megvenni A külföldiek magyarországi ingatlanvásárlását a 7/1996-os kormányrendelet szabályozza. Ezek szerint termőföldet (ami lehet mezőgazdasági ingatlan, halastó, szőlőtermő terület stb.) - a minősítés az ingatlannyilvántartási bejegyzéstől függ - és védett természeti területet nem vásárolhatnak meg. Az ingatlanvásárlás (szerzés) engedélyeztetési eljáráshoz kö­tött. Az eljárás 1993-ig a fővárosi Pénzintézeti Központhoz tar­tozott, 1993-tól pedig a megyei közigazgatási hivatalok az ille­tékesek. A pénzt fialó iskola Az Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépis­kola mind több pénzt teremt elő saját erőből, hogy javítsa az oktatás műszaki-technikai körülményeit. Éves átlagban 15 mil­liót fordíthatnak fejlesztésre, ennek köszönhetően legutóbb egy új számítógépes kabinet készült el. SZENTLŐRINC Szabó Zoltán igazgató (képün­kön) elmondta, hogy Tarcsa- pusztán az almáskert, a száz hektáros földterület és az állat­tartó telep mind jövedelme­zőbb. Gyümölcsük kelendő, ál­landó felvásárló is akadt, sze­mes kukoricájukat és a tavaszi árpa-vetőmagot, a hízott ser­tést, valamint a választási ma­lacokat is jó áron veszik meg tőlük. Egyre több pályázatra neveznek be - szép sikerrel. A közelmúltban jutottak vi­lágbanki tő­kéhez. Jól alakulnak a mecénási kapcsolataik is, támogatóik révén évente több millióval tervezhetnek. Ilyen helyzetben az elmúlt négy év során leg­alább hatvanmillió forintot költhettek fejlesztésre. Cs. J. Kiemelkedő pályázati siker Az Európai Unió 8 millió ECU-s támogatást nyújt a regionális együttműködés kifejlesztéséhez és erősítéséhez a Dél-Dunán- túlnak és a Dél-Alföldnek. A pályázaton nyert pénzeket 1999. december 31-ig kell szerződéssel lekötni. DÉL-DUNÁNTÚL A Phare Kísérleti Program Alap nyújtotta támogatás érde­kében négy célra lehetett pá­lyázni: regionális hatás, part­neri együttműködés megvalósí­tása, komplexitás, a régió prio­ritásainak szem előtt tartása. A Dél-dunántúli Regionális Terü­letfejlesztési Tanács július 1- jén hirdette meg a projektet Ba­ranya, Somogy, Tolna és Zala megyékre. A 72 pályázat érke­zett, 2,1 milliárd forint támoga­tást kértek, amelynek segítsé­gével összesen 4,7 milliárd fo­rint értékű program valósítható meg. A Regionális Tanács tegnapi döntése szerint 38 pályázat volt sikeres - 904 millió forint tá­mogatási igénnyel -, további 27 tartalékba került és 7 volt az el­utasított projektek száma - tá­jékoztatta lapunkat dr. Kovács Katalin (képünkön), a Regioná­lis Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezetője. A sikeres pályázatok sok te­rületet érinte­nek. A boru- taktól a vasúti közlekedésig, az ökoturiz­mustól a ló­versenyig. A Regionális Tanács dönté­séhez azon­ban szükség van még az EU-de- legáció jóváhagyására, ami egy hónap múlva várható. M. A. PORTRÉ Radnóti megbukott, ő jelest kapott Szerencsés embernek mondja magát dr. Szántó Károly. Szük­sége is volt a Gondviselés segítségére abban a nyugodtnak és békésnek egyáltalán nem nevezhető történelmi időszakban, amikor tevékenykedett. A most ősszel éppen fél évszázada ala­pított Pécsi Pedagógiai Főiskola volt igazgatója jubileumi em­lékérmet vehet át holnap a JPTE-n.- A harmincas években Szege­den nem találkozott később hí­ressé vagy hírhedtté vált embe­rekkel?- A József Attilát eltanácsoló Horger Antal irodája előtt vár­tam vizsgára, amikor kijött egy fiatalember, akit a professzor megbuktatott, mert nem járt órára, ő volt Radnóti Miklós, aki oda is szólt nekem, hogy vigyázzak, Horger harapós kedvében van. Végül is jelesre vizsgáztam nyelvészetből.- Sekély e kéj, hiszen rövid­del ezután kitört a második vi­lágháború.- Csak a háború végén hívtak be katonának. Kivittek min­ket Ausztriá­ba, aztán fog­ságba kerül­tünk, az oro­szok elkezd­tek minket ke­let felé haj­tani. Sopronban a Bécsi úton mentünk több ezren, amikor beugrottam egy kapu mögé. Felvettem egy kislányt, úgy tet­tem, mintha az enyém lenne. Egy orosz katona észrevett és rámparancsolt, menjek vissza a helyemre. Akkor kijött egy fia­tal nő a házból és kézzel-lábbal elmagyarázta a katonának, hogy én a férje vagyok, és ez a kicsi a közös gyerekünk. Meg­úsztam a bevagonírozást. A többiek közül sokan csak évek múlva kerültek haza.-Az 50-es években nem lehe­tett könnyű egy pedagógiai fő­iskola igazgatójának lenni.- A fiú tanítóképző igazga­tója voltam Pécsett, amikor szóltak, hogy engem neveztek ki a Pedagógiai Főiskola élére. 1953. március 5-e volt, Sztálin halálának a napja. Olyan idők voltak azok, hogy biztos, ami biztos megvártam a hivatalos papírt. Azért sem siettem a pozíció elfoglalásával, hogy ne nekem kelljen mondani a gyászbeszédet. Én mindig a pedagógiára he­lyeztem a fő hangsúlyt, a hatalom viszont az ideológiára. A tanárok izzad­tak, hogy ez utóbbit becsem­Dr. Szántó Károly 1915-ben született Zomborban. 1939-ben Szege­den szerez diplomát, itt is doktorál. 1945-ig tanít a kiskunfélegyházi tanítóképzőben. 1953 és 56 között a Pécsi Pedagógiai Főiskola igazgatója, majd néhány év kihagyás után 1959-től nyugdíjba vonu­lásáig, 1975-ig tanára, később tanszékvezetője. Nős, gyermeke nincs. Forrás: Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Harkány Külföldiek ingatlanvásárlása Baranyában Mohács és környéke Siklós és környéke A vásárlók nemzetisége 1997-ben Német Horvat Osztrák Olasz Egyéb Elemzők szerint a külföldiek telekvásárlása a rendszerváltást követő években, úgy 1991-92 környékén kezdődött. Ekkor a merészebbek, a kockázatot vál­lalók jutottak meglehetősen ol­csó ingatlanokhoz. (Előszerző­dések révén is!) A piac mára élénkült meg igazán, hiszen a NATO-csatlakozás közelsége miatt a vevő már biztonságban érzi pénzét Magyarországon. Sokan pedig már azt váiják, hogy az uniós csatlakozással az ingatlanpiac bővülni fog, s ezt érdemes termőföldre kötött zsebszerződésekkel is meg­előzni. Koznia F. A láng még csak szalmaláng KOMLÓ Hétfőn délben ünnepélyes keretek között, a Templom téren meggyulladt a gázbe­ruházás befejezését szimbo­lizáló gázláng. Az ünneplő­kön kívül senki nem tudta, ez még csak szalmaláng. A felmerült pótmunkák, utó­lagos jelentkezések miatt megteremtődött a jogalap arra, hogy a fűtési idény kez­detére a - lapunk hasábjain is megígért - műszaki átadás csak október végén történjen meg. Polics József, a város­üzemeltetési iroda vezetője kérdésünkre válaszolva el­mondta, a keddi nyomáspróba sikeres volt, így apróbb mun­kálatok, javítások után a mű­szaki átadásnak nem lesz akadálya. Azok, akik a programra (1436 család) befizettek, némi didergés után, november 1 -jé- től otthonukban is meggyújt­hatják a lángot. Feltéve, ha rendelkeznek az üzembehe- lyezési eljárás dokumentu­maival, tehát elkészültek az építési, gázfelhasználási és gépészeti tervek, a kémény­seprők hivatalos engedélye is birtokukban van. Fentiekhez már csak a Polgármesteri Hi­vatal hatósági irodájának pe­csétje kell. Persze a DDGáz szakembere általi nyomás­próba és a berendezések be­szabályozása a bekötés idején szintén elengedhetetlen. Aki mindezeknek eleget tett, lak­jon akár Gesztenyésben, Dá- vidföldön, a Ságvári utcában, vagy Mecsekjánosiban, csa­ládi házban, vagy tömblakás­ban, a fent említett időponttól élvezheti az utóbbi évtized legnagyobb beruházásának előnyeit. A több, mint ötezer távfűtéses lakásban már teg­naptól adja a meleget a gáz­motorokkal üzemelő erőmű. A kivitelezők által végzett munka már eddig is sok bosz- szúságot okozott. Hetek óta korlátozás lassítja a város fő ütőereként elkönyvelt Pécsi út forgalmát, sőt az árok még jelzőkorláttal sincs ellátva. Nem jobb a helyzet Somágon és Kenderföldön sem. A kö- könyösi kanyarban, a Zrínyi téren aszfalttörmelék alkotta dombok „díszlenek”. A gesz- tenyési Viola utca az ott lakók szerint lemaradt a beruházás térképéről. Az árkolást ott csak tegnapelőtt kezdték. A város arca még jó ideig sebhe­lyes marad. A helyreállítás - ahogy az irodavezető el­mondta - talán még a tél be­állta előtt elkészül. D. G. pésszék a tananyagba. Fizika órán például az optikai lencsé­ket a párt éleslátásával hozták összefüggésbe. 1975-ben Apáczai Csere Já­nos-díjat kapott. Pedagógusi pályáján mi volt a fő törekvése?- Hogy a hallgatók ne pályá­nak, hanem hivatásnak tekint­sék a pedagógusságot. Nimmerfroh F. Grundról a kultúrházba HÓBÓL Évtizedekig üresen állt a művelődési ház. Állaga is veszélybe került. Terveztek bele műhelyt, de nem sike­rült. Most saját erőből újjá­alakította az önkormányzat, még idén átadják. Sok mun­kát öltek bele, és jó lett volna, ha segítenek a lakók vagy legalább a sportolók. Helyet kap benne rendez­vényterem, teleház, klub­szoba, - csak jöjjenek a fia­talok és szervezzék meg kö­zösségeiket. A grund kosa­razó gyerekeire számítanak, hogy élettel töltik meg a he­lyiségeket. A község veze­tősége mindenesetre opti­mista. Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom