Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-15 / 283. szám
1998. október 15., csütörtök Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Kisebbségi képviselőket búcsúztattak tegnap Pécsett, a Városházán. Négyéves önkormányzati munkájukat a képviselő-testület nevében Páva Zsolt polgármester köszönte meg és kívánt jó munkát azoknak, akik tovább folytatják politikai pályafutásukat a városban, fotó: laufer László Faluház pályázati pénzből VILLÁNYKÖVESD Ötmillió forintból faluházzá alakították a volt villánykö- vesdi kultúrházat. A munkálatokhoz szükséges pénzösszeget pályázat útján nyerte a település. A faluház nem csak a kulturális igények kielégítését hivatott szolgálni, benne helyet kaptak különböző szociális ellátást biztosító létesítmények is, mondta el érdeklődésünkre Nesz Józsefiié polgármester az elmúlt hétvégi megnyitót követően. Mint megtudtuk, az épületben a rászorulók hetente egyszer nem csak orvossal találkoznak, de a létesítmény a szenvedélybetegek, az elesettek, illetve a nappali ellátásra szorulók „fészke” is egyben. Jelenleg húsz főt tudnak szakszerűen ellátni a létesítményben. Az említettek mellett a fiatalok szintén megtalálhatják a faluházban a számukra elengedhetetlenül szükséges lehetőségeket, ahol a kedvtelésüknek megfelelően hódolhatnak. Mint megtudtuk, a volt kultúrházi nagyterem megmaradt, oda új bútorokat kívánnak szerezni, s bíznak abban, hogy a friss létesítményt az igényekhez igazítva tudják üzemeltetni. K. J. Új gépek és emberek SZIGETVAR relt kerti traktorral Fellélegezhet a Városgondnokság: a 13,5 millió forintért most beszerzett gépek, eszközök, valamint a gépek kezelésére felvett hat dolgozó és a közhasznú munkások a legjobbkor jöttek.- Végre új gépekhez jutottunk. A város pályázaton erre a célra 9,6 millió forintot nyert, a többit maga tette hozzá - mondja Láng János (képünkön), a Városgondnokság megbízott vezetője. Az új állványzattal, padkahengerrel, tömörítőeszközökkel, a még várt kisteherautóval és a nagy teljesítményű kaszával és hóekével felszekönnyebb lesz a dolguk az őszi, téli időszakban. Javíthatják a hatékonyságukat, s a szabad kapacitásukat bérbe adhatják helyi vállalkozóknak és a térség településeinek. A bérmunka bevételéből újabb gépeket, eszközöket vehetnek. A munkaügyi központ pályázati lehetőségével fél évre húsz közhasznú munkást is alkalmazhatnak. Ez ugyan nem old meg mindent, de a parkok, a vízelvezetők tisztításában számottevő segítséget jelentenek. B. M. L. Rácsok, napok, forintok A másodfokon felmentett vádlott közel egy évet ült előzetes letartóztatásban. A férfi most perli a megyei főkapitányságot mindazokért a nem vagyoni károkért, amik fogva tartása alatt érték őt. Évente több száz hasonló per zajlik az országban. PÉCS Pétert 1996 októberében tartóztatta le a rendőrség csalás alapos gyanúja miatt. A férfi ellen büntetőeljárás indult, ezalatt a gyanúsított mindvégig előzetes letartóztatásban volt. A bíróság első fokon egy év három hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte, a fellebbezés után azonban másodfokon felmentette. A férfi több mint fél évet töltött előzetes letartóztatásban, ezért perbe fogta a vele szemben eljáró fő- kapitányságot. Péter a bírósági eljárás után közel négyszázezer forint kártalanítást kapott az államtól a fogva tartás alatt keletkezett vagyoni károkért. A történet valós, csupán az adatok mások. Az országban évente több százan indítanak pert az Igazságügyi Minisztérium, illetve a területileg illetékes rendőr-főkapitányság ellen, mert letartóztatták őket, később azonban felmentéssel zárult az ellenük indított eljárás. A kártalanítás lehetőségeit a büntetőeljárásról szóló törvény 383-ik paragrafusa részletezi.- A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon 1992 decembere óta mindössze egyetlen, jelenleg is folyamatban lévő esetről tudok - tájékoztatott dr. Galbavy Magdolna főhadnagy, a főkapitányság jogtanácsosa. - A gyanúsított egy évet volt előzetes letartóztatásban, majd a bíróság másodfokon, bizonyíték hiányában felmentette. A férfi most a főkapitányság ellen pert indított a letartóztatás alatt elszenvedett nem vagyoni károkért. Milliós nagyságrendű kártérítést igényel - mondta a főhadnagy. Ha a bíróság megítél egy bizonyos összeget kártalanításként, az egy esetben sem a rendőri intézkedés, illetve az eljárás lefolytatása miatt történik - feltéve, ha a rendőrök a bűn- cselekmények felderítése érdekében a törvény szerint jártak el. Ebből következően az intézkedő rendőrt nem fenyegeti retorzió, ha az általa elfogott, fogdába kísért, fogva tartott gyanúsítottat később felmentik. Ha az esetleges felmentésnek visszatartó ereje lenne, az nagymértékben akadályozná a rendőri munkát. 1989 óta nem az ügyészség, hanem a bíróság dönt a gyanúsítottak előzetes letartóztatásáról. Két évvel ezelőtti adatok szerint 1996-ban a letartóztatási indítványok kilencvenhárom százalékának helyt adtak a bíróságokon, vagyis az ilyen irányú kezdeményezések többsége elérte célját. Az évi több ezer letartóztatott közül százkétszáz személy kezdeményez kártalanítási pert a polgári bíróságokon, ami a szakemberek szerint nem túl nagy arány. Kártérítést azonban lényegesen kevesebben kapnak, tavaly huszonöt ügy dőlt el a felperesek javára, akik átlagosan félmillió forint kártérítést kaptak. A cellában töltött napok forintra válthatók, és ez a csere bizonyos esetekben ellentétes irányban is működik. Ha valakit a helyi önkormányzat államigazgatási hatósága pénzbüntetéssel sújt, és nem fizeti be a pénzt, a büntetést átválthatják fegyintézetben letöltendő szabadságvesztésre. Egy nap kétezer forintot ér. Ilyen módon kevesen kerülnek börtönbe, hiszen a hatóság minden lehetőséget felkutat annak érdekében, hogy a büntetés forintokban legyen mérhető. S. G. Az előzetes letartóztatás Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a terhelt előzetes letartóztatásának akkor lehet helye, ha: a terhelt a hatóság elől megszökött, elrejtőzött, illetve a bűn- cselekmény súlyossága miatt ettől tartani lehet, feltételezhető, hogy szabadlábon hagyása esetén a terhelt az eljárást meghiúsítaná, vagy megnehezítené, ha a terhelt az eljárás alatt szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követett el, illetve feltételezhető, hogy a már megkísérelt bűncselekményt megvalósítaná, vagy más, újabb bűncselekményt követne el. Az előzetes letartóztatás elrendeléséről a bíróság határoz. Mikroklímát figyelő egyéni helyek Az időjárás várható eseményeit nehéz megjósolni. A műholdas előrejelzésben segítenek a kistérségi mikroklímára kiterjedő egyéni megfigyelések. Megyénkben majdnem tíz településen működik magán mérőhely, melyek zöme együttműködik az Országos Meteorológiai Intézettel. BARANYAI KÖRKÉP A magán földtulajdonosok, főként a kertészek és a szőlősgazdák - a jobb terméshozam reményében a legszívesebben az időjárást is megterveznék. Egykor á mezőgazdasági üzemek számos mérőpontot alakítottak ki és naprakész időjárási adatokkal rendelkeztek. Minderről leszoktak, és most már inkább országos és európai információkat vásárolnak drága pénzért. A Hegyháton csak a sásdi üzem hagyta meg időfigyelő műszereit öt falu határában, de mérési eredményeit másokkal nem közli. Számos gazdálkodó keresi fel tehát az egyéni állomásokat, ahol ellenszolgáltatás nélkül tájékozódhatnak. Ilyen közszolgálati feladatot lát el nemes hobbiból Mázán Völgyi Ernő (képünkön), Pécsváradon Horváth János, Sásdon Maksai Zoltán, Mecseknádasdon Csömör Béla, Mágocson Dittrich Endre, Pécsett Vasvári Gyula, Csikóstöttösön pedig Kovács Loránd. Mindegyik amatőr meteorológus régóta él a szenvedélyének, legtöbbjük tagja lett az országos meteorológiai időjárás-figyelő szolgálati rendszernek. Völgyi Ernő már Magyarsarlóson is klímaállomást rendezett be, a mostani kialakítására eddig 150 ezer forintot áldozott. A kertészek örömére talajhőmérsékletet is mér. Az intézet munkatársai örülnek annak, hogy számos lokál- patrióta évtizedek óta szabad idejében megfigyelőként szorgoskodik. Jelentést adnak naponta Budapestre, havonta egyszer pedig összefoglalót postáznak. Munkájuk és szorgalmuk akár a szerzetesé. Legtöbbjük idős ember, helyükbe alig találnak fiatalt. Szigetváron régóta ez a gond, és várható, hogy a városban kezelő nélkül üzemelő számítógépes mérőbázist szerelnek fel, akárcsak Árpád-tetőn. Ingyenes időjáráselemző felvilágosítást nyújt még kisembereknek, így kirándulóknak, utazóknak a Pogányi Meteorológiai Főállomás, a Jégeső-elhá- rító Egyesülés és a Közútkezelő Kht. Ha azonban cég és szervezet akar rendszeres előrejelzést, akkor mindezért pénzt kémek. Csuti J. ( Zj Kommentár az 1. oldalon) Hírcsatorna Somogyhatvan község önkormányzata az elmúlt négy év munkáját értékeli az október 15-én 18 órakor kezdődő közmeghallgatáson. Beszámolnak arról is, hogy a képviselő- testület sosem zárkózott el a műemléki református templom felújításának támogatásától. Idén 89 ezer forintot költöttek a bádogosmunkákra, egy tervező cégnek pedig 125 ezer forintot fizettek ki. (cs) A magyarszéki körzeti iskolát, amelybe a helybelieken kívül a ligeti és a me- csekpölöskei gyerekek is járnak, négy új tanteremmel bővítik a hét közepe óta. Az év végéig a beépítésre kerülő tetőtérben tankonyhát, könyvtárat, nyelvi labort és számítógéptermet alakítanak ki a ligeti és a pölöskei önkormányzat anyagi támogatásával is. (cs) Emléknek se maradhat meg PÉCSVÁRAD A gazdák, az erdőtulajdonosok és a természetvédők most már a több évszázados katonai lőtérre is haragszanak. Kitelepítenék a megye egyetlen, még működő olyan gyakorló helyét, ahol csak kézifegyverekkel lőnek. Azt kifogásolják, hogy a kirepülő világító golyók tüzet okoznak, a fák törzse gyengül a becsapódó szilánkoktól. A létesítmény gazdája a pécsi „Szigetvári Zrínyi Miklós Tüzérdandár”. Mint arról értesültünk, ha egyre nagyobb lesz a zöldek nyomása, akkor a tüzérek a laktanya területén egy fedett lőte- ret építenek. A hadtörténelmi értékű objektum területén a városvédők fásítanának. Cs. J. A cél a visszaélések számának csökkentése Hamis származási lapok, furcsa fedeztetések Bár a szakemberek mindent megtesznek azért, hogy a lópiacon rendet vágjanak, a szabályozások szigorítása ellenére is előfordulhat, hogy valaki - a némi ügyeskedés árán beszerezhető - hamis származási lappal rendelkező lovakkal próbál kereskedni. Jelenleg a megyében csupán egyetlen esetben folyik rendőrségi vizsgálat hasonló ügyben. BARANYAI KÖRKÉP A megyében mintegy négyezer ló lehet, de ennek a számnak a valódiságáról a szakemberek is csak a máskor szokásos sablonválasszal tudnak nyilatkozni: sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudják. Ez is azt mutatja, hogy bár az elmúlt években az illetékesek mindent megtettek azért, hogy hazánk teljes lóállományáról pontos, számítógépes kimutatás készüljön, a regisztráció még kidolgozás alatt áll. Baranyában egyetlen olyan ügyben nyomoz a rendőrség, amelyben egy lótenyésztővel szemben csalás és okirathamisítás gyanúja merült föl. Egyetlen lehetőség a sok közül. Ha egy méntelepen vannak az államtól bérelt és az állam által el nem ismert fedezőmének is, a gazda az előbbihez automatikusan megkapja a fedeztetési jegyeket. Ezek kitöltését az Országos Mezőgazdasági Minősíti Intézet (OMMI) ugyan havonta ellenőrzi, de elképzelhető, a jegyeket úgy hamisíthatják, hogy egy nem állami méntől született kiscsikót állami méntől származóként regisztrálják. Amint azt lapunknak Ambrus Zoltán a Magyar Lovassport Szövetség megyei elnöke elmondta, a sportlovak esetében ilyesmi elképzelhetetlen, különösen akkor, ha az állatot Magyarországon kívül értékesítik. Egyetlen ló sem kerülhet külföldre a kötelező vérvizsgálat nélkül, amely egyértelműen tudja bizonyítani a valódi származást. A megyében mintegy harminc fedeztetési állomás van, ennek közel kétharmada állami tulajdonban. A korábbi gyakorlat, mely szerint az állatokat nem vándoroltatták megyéről megyére jobb fedezőmének után kutatva, mára eltűnőben van, amely cseppet sem könnyíti az ellenőrzést. Az OMMI Lótenyésztési Osztályának illetékese, Pataki Balázs elmondta, céljuk, hogy pár éven belül befejezzék a teljes számítógépes rendszer kialakítását. A feketepiac visszaszorítását nem segíti az sem, hogy ma Magyarországon nem feltétlenül nyereséges vállalkozás a lótenyésztés. Egy anyakanca éves tartási költsége eléri a 240 ezer forintot, míg egy egyéves csikóért legfeljebb 200 ezer forintot lehet kérni. Egy 6-8 hónapos vágócsikó ára alig haladja meg a 100 ezer forintot, egy igen jó állapotú haszonlovat azonban akár 300 ezer forintért is el lehet adni - akár külföldön is. A vágandó csikókért főként Szlovéniában, a munkára fogható állatokért érdekes módon Németországban van nagyobb kereslet. Ellenőrizetlen lovat külhonba legfeljebb hobbiállatként lehet eladni, olyan vevőnek, akit nem érdekel sem a származás, s egyébként sem áll módjában az ellenőrzés. Lendvai Dávid » I r
