Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-28 / 295. szám

2 Dünántúli Napló Vhlágtükör 1998. október 28., szerda Hazánk Európába segíti Ukrajnát Ukrajna szeretné, ha Magyarország minél hamarabb a NATO és az Európai Unió tagjává válna, mert ily módon ha­tékonyabb támogatást nyújthatna Ukrajnának - jelentette ki Leonyid Kucsma ukrán államfő kedden Budapesten. Göncz Árpád ukrán vendégével FOTÓ: FEB/REUTERS Göncz Árpád magyar államfő tájékoztatta ukrán partnerét a NATO-ratifikáció folyamatá­nak előrehaladtáról. A köztár­sasági elnök hangsúlyozta: Magyarország bízik abban, hogy jövő áprilisa előtt a szö­vetség tagjává válhat. Biztosí­totta az ukrán államfőt, hogy Magyarország NATO-tagként is kész segítséget nyújtani Uk­rajnának érdekei érvényesíté­sében. A magyar államfő el­mondta, hogy Magyarország szeretne Vereckénél emlék­művet állítani a honfoglalás­nak. Javasolta, hogy az em­lékmű közös ukrán-magyar vállalkozásban épüljön meg. Hozzáfűzte, hogy hazánk sze­retné, ha az a millenniumig el­készülne. Leonyid Kucsma szorgal­mazta, hogy a schengeni egyezményhez történő magyar csatlakozás után is maradjon meg a két ország közötti ví­zummentesség. A nemzetközi bűnözés ellen Ukrajna szerint közös fellépésre van szükség. Magyarország - míg nem válik az Európai Unió teljes jogú tagjává - nem tervezi, hogy vízumkényszert vezet be Ukrajnával szemben. Erről biztosította Orbán Viktor mi­niszterelnök Leonyid Kucs­mát. Az ukrán elnök ezzel szemben arról biztosította a magyar kormányfőt, hogy nem írja alá a kisebbségi nyelv- használatról szóló törvényt, ha az diszkriminatív a kisebbsé­gekre nézve. Hatalomváltás Németországban A német törvényhozás alsóháza kedden az ország új szövetségi kancellárjává választotta Gerhard Schrödert. Személyében az NSZK történetében harmadszor áll szociáldemokrata politikus a szövetségi kormány élén. Gerhard Schröderre a 666 jelen lévő képviselő közül 351 adta a voksát, 287 honatya ellene szavazott, míg 27 képviselő tartózko­dott. Egy szavazat érvénytelen volt. Gerhard Schröder személyében a Német Szövetségi Köztársaság hetedik kancellárja tette le a hivatali esküt a Bundestag plénuma előtt. Szeptemberi választási győzelmével a szociáldemokrata párt javított a mérlegen, hiszen a szövetségi Németország fennállása óta eddig négy kereszténydemokrata (Konrad Adenauer, Ludwig Er­hard, Georg Kiesinger és Helmut Kohl) és csak két SPD-politikus {Willy Brandt és Helmut Schmidt) állt a bonni kormány élén. A hetedik szövetségi kancellár igazi karriert épített: amit az életben eddig elért, azt kizárólag saját magának köszönheti. Hábo­rús gyerekként született 1944. április 7-én, apja elesett a fronton. Özvegy édesanyja igen szegényes körülmények között nevelte, majd a nyomor elől nevelőotthonba adta. A jó képességű fiú az elemi iskola után csak szakmunkástanuló­nak állhatott; 18 évesen, munka mellett, esti tagozaton kezdte el a gimnáziumot, majd 22 éves fejjel a jogi egyetemet. Politi­kai iskolája a ’60-as évek má­sodik felének német diákmoz­galma, valamint az SPD ifjú­sági szervezetében (Juso) vég­zett munka volt. Az SPD-nek 1963 óta tagja, a ’70-es évek végén a Juso elnöke. Töretle­nül ívelt fölfelé karrierje: 1983-ban a hannoveri SPD- körzet elnöke, 1986-ban bevá- A beiktatás fotó: feb/reuters lasztják a párt országos veze­tőségébe, 1989-ben az elnökségbe. Az SPD-t 1990-ben diadalra vezeti szűkebb hazája, Alsó-Szászország tartományi választásán, több évtizedes CDU-uralomnak vetve ezzel véget. A hannoveri kormány élén nem okoz csalódást választóinak, akik 1994-ben és 1998 márciusában is megerősítik hivatalában. Legutóbb már ab­szolút többséghez juttatták a Landtagban az SPD-t, amely így ko­alíciós partner nélkül kormányozhatott. Ez a hatalmas siker is szerepet játszott abban, hogy az SPD áprilisban Lipcsében kan­cellárjelöltnek választotta. Oroszország megsegítése a cél Oroszország az Európai Unió számára a kontinens stabilitása szempontjából rendkívül fontos partner - jelentette ki Viktor Klíma osztrák kancellár, az Európai Unió soros elnökeként Bécs- ben, a Jevgenyij Primakov orosz kor­mányfővel tartott csúcstalálkozó után. Jevgenyij Primakov azt hangsúlyozta, hogy a Viktor Klímával és Jacques Santer- rel, az Európai Bizottság elnökével folyta­tott tárgyaláson nagy megértést tapasztalt az oroszországi problémák iránt. Hozzá­tette: Oroszország a szociális piacgazdaság megteremtését tűzte ki célul, de mint fo­galmazott „a monetarizmus nem valósít­ható meg a lakosság támogatása nélkül”. Viktor Kiima egy kérdésre válaszolva közölte: az unió TACIS-programja kere­tében elegendő pénzügyi támogatást nyújt Oroszországnak. Primakov is megerősí­tette, hogy a 600 millió dolláros progra­mot a gazdaságra fordítják, bizonyos ága­zatokat támogatnak belőle, a pénzt mun­kahelyteremtésre használják fel. Az osztrák kancellár örömmel nyug­tázta, hogy Moszkva konkrét intézkedése­ket készül tenni a bel- és külföldi beruhá­Elégedetten FOTÓ: FEB/REUTERS zók bizalmának visszanyerésére. Egy új­ságírói kérdésre válaszolva kijelentette: az unió támogatja a szociális piacgazdaság megteremtésére irányuló orosz törekvése­ket, s úgy véli, ha elkészül az orosz gazda­sági program, az jó alapot teremt arra, hogy a közös Európa megállapodhasson a pénzügyi szervezetekkel az Oroszország­nak nyújtandó segítség módjáról. Kiima szerint Brüsszel pozitív fejle­ménynek tartja a Nemzetközi Valutaalap­pal (IMF) folyó tárgyalásokat. Hozzátette: az unió azt reméli, hogy ezek hamarosan lezárulnak, mivel fontosnak tartják, hogy Oroszország az IMF-től újabb összegeket kapjon a reformok folytatásához. Borisz Jelcin orosz elnök kedd reggel bevonult a Moszkva nyugati részén fekvő Barviha szanatóriumba - közölte az el­nöki hivatal. A 67 éves államfő a szóvivő szerint „kimerültségben szenved”. Ezért mondták le Jelcin bécsi látogatását. Koalíciós huzavona Pozsonyban az államfői poszt a tét Hétfőn tizenkét órán át, késő éjszakáig tárgyaltak Po­zsonyban a kormányt alakító pártok. A nem végleges meg­állapodás szerint az eddigi el­lenzék négy pártja között 9:6:3:3 arányban oszlanak majd meg a kormányzati posztok. Mikulás Dzurinda miniszter­elnök-jelölt szerint 95 száza­lékban sikerült egyeztetni a kormányprogram téziseit, de négy, meg nem nevezett kérdés hétfő éjszaka még nyitott volt. Kedd délután mind a négy párt vezetése külön tanácskozott. A megállapodást továbbra is a választási eredményeihez mérten aránytalanul sok posztot követelő Demokratikus Balol­dal Pártja (SDL) nehezítette. A kedden megjelent lapok több­sége zsarolásnak nevezte a bal­oldal partnereivel szemben ta­núsított magatartását. Csáky Pál, a Magyar Koalí­ció Pártjának (MKP) alelnöke - lapzártakor a legtöbb forrás szerint az új kormány egyik al­elnöki posztjának várományosa - kedd délben azt nyilatkozta, hogy a Rudolf Schuster vezette Polgári Egyetértés Pártja (SOP) hajlandó lenne lemondani egy tárcáról, ha a négy párt közösen jelölné államfőnek Rudolf Schustert, függetlenül attól, hogy a köztársaság elnökét a parlament, vagy közvetlenül a nép választja meg. A Szlovák Demokratikus Koalíció és az MKP elfogadhatónak találja ezt a megoldást - mondta Csáky, aki szerint „ennek köszönhe­tően néhány további nyitott kérdés is rendeződni látszik”. Csáky úgy látja, elfogadott tény, hogy az MKP adja a kor­mány egyik alelnökét és két miniszteri posztot foglalhat el. Egyes forrásokból tudni lehet, hogy a magyarok és a baloldal a földművelési tárca kérdésében vitatkoznak. Hírek röviden Egyelőre mindenki dicséri Milosevicset Robin Cook brit külügyminiszter szerint Szlobodan Milosevics ju­goszláv elnök valódi előrelépést tett a nemzetközi közösség köve­teléseinek teljesítése felé azzal, hogy tömegesen vonta ki a szerb erőket Koszovó tartományból. Richard Holbrooke amerikai kü­lönmegbízott kijelentette: a szerbek úton vannak afelé, hogy „na­gyon lényegbevágóan” eleget tegyenek a Koszovóban állomásozó erőik visszavonását sürgető nemzetközi követeléseknek. Pedagógussztrájk kezdődött Romániában Meghatározatlan időre sztrájkba léptek Romániában a pedagógu­sok. A munkabeszüntetés az óvodáktól kezdve az egyetemig min­den tanintézetre kiterjed. A négy román pedagógus-szakszervezet a béralap növelését és az elkezdett tanügyi reform folytatásához szükséges pénzt követeli. Andrei Marga oktatási miniszter alapjá­ban egyetért a tanügyi szakszervezetek követeléseivel, és felkérte Radu Vasile kormányfőt a konfliktus „ésszerű megoldására”. Először arab alelnök a kneszetben Izrael történetében először arab képviselő látja majd el a kneszet alelnöki tisztét. Szalah Szalimot, a kommunista Hadas párt képvi­selőjét a jelen lévők jelentős többségével, 57 igen szavazattal vá­lasztották meg. Az izraeli hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el kedden Hebronban, a város izraeli fennhatóság alatt álló részében, egy nappal azután, hogy ismeretlen tettesek meggyilkoltak egy zsidó telepest a ciszjordániai városban. Újabb külföldi vádak Pinochet ellen Hétfőn Svájc után Franciaországban és Svédországban is jogi eljá­rást kezdeményeztek Pinochet ellen. Az amerikai kongresszus tag­jainak egy csoportja sürgeti, hogy a tábornokra vonatkozó titkos amerikai iratokat tárják végre az igazságszolgáltatás elé. A 36 kép­viselő felkérte Bili Clintont: személyesen segítse elő, hogy a tábor­nokra vonatkozó, Washington birtokában lévő titkos iratokhoz a spanyol hatóságok hozzáférhessenek. Hillary Clinton meghitt születésnapja Az amerikai First Lady csendesen, egyedül férjével ünnepelte 51. születésnapját. Az alkalomra Bili Clinton szabadságot vett ki, s a házaspár az egész napot együtt töltötte. Az elnöki pár csütörtökön Cape Canaveralban jelen lesz a Discovery űrrepülőgép indításánál. Diana arcképe felhőként jelent meg Szellemlátó britek A britek ötödé életében leg­alább egyszer találkozott már szellemmel. Erre a vég­eredményre jutott a Bella című angol magazin minapi közvélemény-kutatása. Jane Watkins, a Fortean Times magazin kiadója ek­ként vélekedik a természet­fölötti jelenségekről: „Azt ta­pasztaltuk, hogy az emberek az évezred vége felé mind na­gyobb figyelmet szentelnek a csodák kutatásának. Amióta az X-akták sorozat megy a té­vében, mozikban, már senki sem csodálkozik azon, ha embertársai hisznek a harma­dik típusú találkozásokban.” A Bella magazin közvéle­mény-kutatása szerint tíz an­golból hat hisz a szellemek lé­tezésében. Lélekgyógyászok „alvásparalízisnek” mondják a szellemekkel való gyakori találkozást. Az érintett ilyen­kor úgy érzi, képtelen moz­dulni, mert szellem áll az ágya mellett. Különösen gyakran találkoznak kísértet­tel a délkelet-angliai Pluckley lakói. Állítólag tizenhárom szellem látogatja rendszere­sen a falut. Diana is viszonylag gyak­ran visszajár. Nem sokkal a walesi hercegné halála után megjelent lakóhelye, a lon­doni Kensington-palota fö­lött. Arcképét egy felhő for­májában vélték fölismerni. A különös jelenséget valaki le is fényképezte. FEB André Citroen a „csillagok” között Az autóipar történetének leg­nevesebb személyiségeit mu­tatja be az egyesült államokbeli Automotive Hall of Fame mú­zeum. A 2500 négyzetméter alapterületű intézményt, amely Dearbomban (Michigan) talál­ható, 1939-ban hozták létre. A franciák közül most első­ként nyert ide felvételt André Citroen (1878-1935), akinek az unokája vette át az erről szóló oklevelet és a vele járó díjat. Citroen korán felismerte, hogy megjelenésüket követően a gépkocsik hamar nélkülözhetet­len munka- és szabadidős esz­közzé fognak válni. Ugyanezen alkalommal lép­tek a halhatatlanok sorába az Opel testvérek és Ferdinand von Zeppelin báró is, a legendás német léghajó feltalálója. Már minden ötödik repülőutas nyugdíjas korú a világon Vészhelyzet a felhők fölött A repülőn utazók számának örvendetes növekedésével az utasok életkori összetétele is megváltozott. Napjainkban csaknem minden ötödik nyugdíjas korú, 65 éven felüli. A repülőút közben előforduló vészhelyzetek nagy részét az idősebb nemzedéket sújtó szív- és keringési betegségek okozzák. Sok a hirtelen fel­lépő, nehezen csillapítható fájdalom, a gyomor- és a bél­panasz. A levegőben jelent­kező rosszullétek oka több­nyire nem maga a repülés. Az utazás előtti izgalom, a kijutás a repülőtérre és a várakozás sokkal jobban megviseli az időseket. Maga a repülés nem veszélytényező sem a szív- és keringési panaszokkal küsz- ködőknek, sem a terhes anyáknak. A Lufthansa járatain pél­dául tavaly 42 millióan utaz­tak; ugyanakkor az előző évekhez mérten nőtt az orvosi vészhelyzetek száma is. Nem egyszer bajt okozott, hogy vé­letlenül otthon felejtették a rendszeresen szedett gyógy­szereket. Annak ellenére, hogy a nagy repülőgépeken gazdag házi gyógyszertár és az életmentő beavatkozások­hoz szükséges felszerelés is van, a Lufthansa tíznaponta végez menetrenden kívüli le­szállást egy-egy utas egész­ségi állapota miatt. Az ausztráliai Quantas légi­társaságnál 1992-ben, az American Airlinesnál tavaly rendszeresítették a defibrillá- tort. A szívizom ritmuszava­rait elektromos áramütéssel megszüntető készülék kezelé­sére más légitársaságok sze­mélyzetét is megtanítják, mert jövőre már az A-340-es és a B-747-es óriásgépeket is ellát­ják ilyennel. A felhők fölötti betegellátás fontos módszere a távgyógyá­szat. Vészhelyzet esetén pilla­natok alatt összeköttetésbe léphet a repülőgép személy­zete akár a világ legjobb orvo­saival is, akik a gépen működő kamerák segítségével .láthat­ják, sőt kezelhetik is a beteget akár a világ túlsó feléből is. Kulcsár László * i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom