Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-28 / 295. szám
1998. október 28., szerda Európai Unió - Melléklet Dunántúli Napló 3 ^ ^ ☆ UTUNK EURÓPÁBA Polgármesterek szerepe: tarka a kép Ahány ház, annyi fajta voksolás. Az önkormányzati választások mikéntjére nincs egész Európában alkalmazott, bevált recept. Mindenki úgy gondolja, a saját változata a legjobb. Van ám itt minden, király által kinevezett polgármester, de olyan is, hogy a város vezetőjének személye évente változik. Röviden: tarka a kép. Összeállításunkban ennek bemutatására törekszünk - a teljesség igénye nélkül. Saar-vidéki választás: nemzeti képviselet fotó: FEB A magyar önkormányzati választás szisztémája talán Európa egyik legbonyolultabb gyakorlatának számít, hiszen van olyan körzet, ahol a derék szavazópolgámak akár hét különböző lapot is a kezébe nyomnak, aztán a fülkében kedvére ikszelhet. Könnyítésképpen azonban elég egyszer voksolni, nem úgy, mint a parlamenti választáskor, ahol két alkalommal is illik az urnába csúsztatni a borítékot. Amellett, hogy a hazai rendszer meglehetősen bonyolultnak számít, legalább annyira kegyes is az egyéniben rosz- szabbul szerepelt jelöltállító szervezeteknek, hisz a kompenzációs listán rendesen behozhatják a lemaradást. Európában nincsen általánosan jellemző gyakorlat. A legérdekesebb talán a nálunk közvetlenül választott polgármester személye. Egy német vagy egy osztrák polgármester például sokkal erősebb jogkörrel bír, mint egy magyar kolléga. Míg az itthoni vezetők adott kérdésben csupán egyetlenegyszer élhetnek vétójogukkal, addig ezt német vagy osztrák kollégáik többször is megtehetik. A legtöbb helyen ugyan közvetlenül választják a polgár- mestert, de vannak egészen extrém példák is. Hollandiában például a királynő nevezi ki a települések első emberét, mégsem hőbörög senki. Az ottani városvezető ugyanis igazából a magyar jegyzőnek felel meg, tehát olyan köztisztviselő, aki csupán végrehajtatja és betartatja az elfogadott szabályokat és intézkedéseket. Nem érdektelen az angolszász szisztéma sem, itt ugyanis évente változik a polgármester személye. A gyakorló pártpolitikus mellett a testületet ötévente választják újra, egy ciklus tehát több polgármestert is „elfogyaszt”. A folytonosság biztosítása végett természetesen dolgozik mellettük egy kellően archaikus kifejezéssel élve tanácsnoknak nevezhető személy. Finn barátainknál közvetetten választják a városvezetőt, ráadásul határozatlan időre. Az ő szerepe is olyan, mint a magyar jegyzőé, személye a folytonosságot és a megbízhatóságot hivatott képviselni. Végül még egy érdekesség. A franciák jó alaposan összekavarták rendszerüket, így náluk nemigen fordulhat elő, hogy egybeesne az önkormányzati és a parlamenti ciklus, s ezzel akár hosszú időre eldőlnének a dolgok a politikában. Önkormányzatot ugyanis öt-, parlamentet pedig négy- évenként választanak, mindeközben az államfő nem kevesebb, mint hét évig regnál. Lendvai D. Az Európai Unió bővítési tárgyalásai Amerikai fenntartások Az Egyesült Államok gazdasági megfontolásokból nagyon körültekintő lesz az Európai Unió keleti bővítését illetően. Washington továbbra is támogatja a folyamatot, de odafigyel majd arra, hogy a kelet-európai államok közös piaci csatlakozása ne okozzon piacveszteséget az amerikai termékeknek. Amennyiben ez utóbbi mégis bekövetkezik, az Egyesült Államok kárpótlást fog követelni. Az Egyesült Államok már a kelet-európai társulási szerződések megkötését követően jelezte, hogy szabadkereskedelmi szempontból problémásnak tartja azokat. Washington azt várja Brüsszeltől, hogy leendő tagjainak nyújtandó kedvezményeivel és támogatásaival nem sérti meg a nemzetközi szabadkereskedelmi szabályokat. A tavaly novemberi rendkívüli európai uniós csúcsértekezleten megfogalmazott foglalkoztatási törekvések követését is kérik az Európai Bizottság tárgyalói a kelet-európai államokkal folytatott csatlakozási tárgyalásokon. Az EU és a hat tagjelölt állam kedden kezdik meg a szociálpolitikai joganyag átvizsgálását, amely a foglalkoztatási joganyagot is magában foglalja. Egyes tagjelölt államok már jelezték, hogy a fejezettel átmeneti időszak kéréséhez vezető problémái lehetnek. Magyarország esetében a bizottság tavaly kiadott országértékelése úgy véli, az ország középtávon - tehát a csatlakozásra - képes lehet átvenni a közösségi joganyagot. Az EU szociálpolitikájának középpontjában a munkanélküliség orvoslása áll. A csatlakozási tárgyalásokon a tagjelölt államokat feltehetően megkérik, hogy lehetőségeik szerint kövessék az EU kormányfőinek ajánlásait, jóllehet azok betartását még a tagállamok számára sem tehetik kötelezővé. Világossá teszik várhatóan azt is, hogy a foglalkoztatáspolitika terén nincs egységes recept a tagországok számára, mindegyiküknek saját erőből kell boldogulniuk. Amikor kétféle határunk lesz PÉCS, HATÁRŐRSÉG Az EU-tagállamok között nemcsak az átjárás, hanem a letelepedés, a munkavállalás is szabad. A belső határok szinte csak jelképesek.- Az EU tagjaira automatikusan vonatkozik a schengeni egyezmény, vagyis ha Magyarország taggá válik, Ausztria felé belső határt tart fenn, más szomszédos államoktól azonban az EU külső határa választja majd el - mondta Lovász József pécsi határőr-igazgató (képünkön), aki nemrégiben egy hosszabb, németországi tanulmányúton vett részt, ahol most első ízben találkoztak a magyar határőr-szakemberek a már működő német gyakorlattal, és az elméleti ismeretekkel.-A külső határon a nem EU-tagállamok állampolgárai tüzetesebb vizsgálat alá kerülnek, aki viszont „schengen- landi”, az egyszerűsített eljárással juthat be Magyarországra, és ezzel az unióba. A belső határokon sokszor a lassítás is elegendő lesz. A tanulmányúton bemutatták a nyugati határőrizeti technikát, többek között a hőérzékelős, éjszaka is kitűnően használható kamerákat.- A belépést nagy technikai fejlesztéseknek kell megelőzniük, és a követelmények között a nyelvismeret is szerepel. Erre már jelenleg is vannak kezdeményezéseink, és az átkelőkön szolgálók részben ismerik a szomszédok nyelvét is - vázolta a helyzetet az igazgató. S. G. Európai képzés - egyetemi szinten A napokban hivatalosan is megnyitotta kapuit a Janus Pannonius Tudományegyetem Európa Központja. A centrum feladata, hogy szervezze az Európa-tanulmányok körében az oktató- és a kutatómunkát. tási projekt is szerepel a tervek között. A Európa Központ tevékenységébe tartozik különböző - a témába vágó - konferenciák PÉCS, JPTE Az Európa Központ létrehozásáról 1996-ban döntött a JPTE Szenátusa. A legnagyobb segítséget a TgMPUS és a Jean Monnet programokból kapta a centrum, idén pedig elnyerte az Európai Tanulmányi Központ anyagi támogatását is. Az egyetemi jubileumokkal egy időben a napokban ünnepélyes keretek között hivatalosan is megnyitotta kapuit az egység. Az EK feladatai közé tartozik többek között, hogy az európai tanulmányok témakörében fejlessze és véleményezze az egyetemen folyó oktató- és kutatói munkát, a pályázati és a külföldi kapcsolatokat. Az Európa Központ keretén belül A központ keretén belül alapképzési programok is indulnak alapképzési programok indultak, jogi, közgazdasági, de politológiai, sőt irodalmi témakörökben is. Emellett több kutamegszervezése, publikációk, kiadványok finanszírozása, továbbképzési szakok szervezése. Ny. Sz. Európa - játék értékes nyereményekért! Lapunk EU-mellékletében folytatódik a játék! A helyes választ adók között minden alkalommal egy-egy értékes könyvet sorsolunk ki. A válaszokat nyílt levelezőlapon várjuk, címünk: Dunántúli Napló Szerkesztősége, 7623 Pécs, Rákóczi út 31 A lapra írják rá: Európa-játékl E havi kérdésünk: Melyik internet-címen érhető el az EU jogtára? 1. europa.inl.eu/eur-lex 2. mvw.euro/torv ||f 3. afp.inl.org/jogtar A válaszadásban segít lapunk előző Ell-melléklete! Az előző havi kérdésünkre adott helyes válasz: Maastricht Az európai kulturális örökségei bemutató könyvet Dékóny Jenőné pécsi olvasónk a szerkesztőség titkárságán veheti ál. Negyvenötmilliárd a régiónak Ha felvennék országunkat az Európai Unióba, a Strukturális és Kohéziós Alapból nem kevesebb mint 45 milliárd forintot kaphatna régiónk. Ez főleg akkor tűnik soknak, ha tudjuk, hogy ebben az évben körülbelül 3 milliárd forint területfejlesztési támogatásban részesült Baranya, Somogy, Tolna és Zala. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia pécsi központú Regionális Kutatások Központjának főigazgatója lapunknak elmondta: ez a hatalmas összeg nem jár automatikusan, ki kell dolgozni még egy fejlesztési stratégiát is, melyben bizonyítani kell, hogy a régió képes a jövedelemtermelő képesség növelésére és a munkanélküliség csökkentésére. Mindez azonban egy, az eddigiektől tökéletesen eltérő területi gazdasági filozófiát igényel. Pontosan meg kell határozni: milyen irányba is szeretne elmozdulni a Dél-Dunántúl. Ma még - így Horváth Gyula - a régión belüli együttműködés nem magától értetődő, mindenki csak a saját forrás megszerzéséért és annak kiegészítéséért fáradozik. Egymásba kapcsolódó projektek, programok láncolatára lenne szükség. Fontos kérdés, hogy a majdani pénzt mire költse a négy megye. Az infrastruktúra fejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Negyvenötmilliárdból például repülőtérre is futja majd, de a régió városai közötti, belső hálózatfejlesztés sem mellékes. A környezetvédelem és a termelőtevékenységek bővítése sem hiányozhat a majdani pályázatból, melyet a Regionális Fejlesztési Tanácshoz adnak majd be a megyék. A termelőtevékenység bővítése kétféle módon képzelhető el: aktív és innovatív módon - válaszolta kérdésünkre Horváth Gyula. Az egyik lehetőség, hogy követjük az észak-dunántúliakat, akik korszerű technológiát alkalmazva érnek el jó gazdasági eredményeket. A másik út a kutatásé és fejlesztésé. A Dél-Dunántúl ebben a tekintetben nincs túl jó helyzetben: a GDP-nek csak egy töredékét fordítja a régió erre a célra. Ugyanakkor humán erőforrásokban nagyon gazdag szűkebb pátriánk, csakhogy ez a szellemi kapacitás nem hasznosul kellő mértékben a gazdaságban. Horváth Gyula úgy véli: kitörési lehetőséget jelenthet az ipar - de nem a nagyipar -, a kis- és középvállalkozások fejlesztése. Ám mindez innováció, kutatás és fejlesztés nélkül elképzelhetetlen. N. F. Teljesen új területi gazdasági filozófiára van szükség Integrációs szótár 1. Csúcsértekezlet: a legfelsőbb szint A csúcsértekezlet az Európai Unió legmagasabb szintű tanácskozó testületé: a tizenöt tagállam vezetőinek találkozója. A legfontosabb kérdések és legizgalmasabb témák rendszeres fóruma. A hatályos szabályok értelmében a csúcsértekezletet az Európai Unió legalább félévente összehívja, de szükség esetén akár ennél gyakrabban is sor kerülhet az összejövetelre. Az elmúlt évek gyakorlata immár azt mutatja, hogy az unió félévente legalább két csúcsértekezletet tart, mégpedig mindkettőt abban az államban, amely az adott félévben az EU soros elnökségét is biztosítja. Az állam- és kormányfői találkozót rendkívüli események esetén, egy-egy nagyobb téma megvitatására, vagy a félévente változó elnökség lezárása miatt hívják össze. Az EU soros elnök tisztét jelenleg Ausztria tölti be, a megelőző félévben pedig Nagy-Britannia büszkélkedhetett a címmel. 1998 második felében összesen két csúcsértekezletre kerül sor: az egyiket az elmúlt hét végén, október 24-25-én tartották - elvileg mindössze egyetlen téma, az EU-s döntéshozatali rendszer újraszabályozásának megvitatására. A második találkozó decemberben lesz, azon a soros elnök, Ausztria számol be a másik tizennégy tagállamnak a félév történéseiről, az elnökség kezdetén meghatározott célok teljesítéséről, illetve távlati tervet készít elő a várható feladatokról.
