Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-22 / 290. szám
2 Dunántúli Napló Világtükör 1998. október 22., csütörtök Hírcsatorna Életbe lép mától a Duna védelméről és állagmegőrző hasznosításáról szóló egyezmény, amelyet Ausztria, Horvátország, Csehország, Németország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és az Európai Unió ratifikált. Az egyezményt 1992-ben írták alá. Borisz Jelcin orosz elnök szerdán a Kreml-kórházban „a szokásos orvosi kontrollvizsgá- laton vett részt”, majd visszatért a Moszkva melletti Gorki-9 rezidenciájára - közölte Dmitrij Jakuskin. Az orosz elnök szóvivője nem kívánta bővebben kommentálni a „vadabbnál vadabb” híreszteléseket Jelcin egészségéről. Folytatódtak hat hónapos szünet után szerdán Genfben a Koreai-félsziget tartós békéjének megteremtéséről szóló tárgyalások, amelyeken Észak- és Dél-Korea küldöttségei mellett az Egyesült Államok és Kína képviselői vesznek részt. A béketárgyalások harmadik, ötnaposra tervezett fordulója az előzetes nyilatkozatok alapján nem kecsegtet az áttörés vagy előrelépés reményével. Hamis forintot, legalább 130 millió értékű, különböző sorozatszámú ötezreseket foglalt le a cseh rendőrség két észak- morvaországi férfinál. A hatóságoknak sikerült lefoglalniuk a hamisításhoz használt műszaki eszközöket is. Megerősítette a brit kormány, hogy igazságszolgáltatási ügynek tekinti a spanyol kérést Augusto Pinochet kiadatásáról, és nem hajlandó figyelembe venni a szenátor diplomáciai mentességének elismerését sürgető chilei kérelmeket. Titkos levél vezetett tucatnál több Hamasz-tag letartóztatásához. Palesztin biztonsági tisztek bejelentették, hogy elfogták egy Jordániában élő Hamasz- vezető írását, és a benne lévő információk alapján tartóztatták le a szervezet követőit. Rákbetegség fenyegeti állítólag Szaddám Húszéin iraki elnököt. A hír szerint francia orvosok daganatot észleltek az iraki vezető bélrendszerében, és hat hónapos kemoterápiát ajánlottak. Figyelmeztették: ha nem kezelteti magát, daganata rosszindulatúvá fajulhat. Hamvasztókemencéket épít az ukrán kormány a Csernobil környéki radioaktív növényzet elégetésére. A még ma is áramot termelő erőmű körüli 30 kilométeres sugarú térség a legszennyezettebb, onnan a baleset után mindenkit kiköltöztettek. Hazánk, valamint Cseh- és Lengyelország egymást segíti az integrációban Visszatérés „Visegrád szelleméhez” Megkezdődtek a tárgyalások a magyar, a lengyel és a cseh kormányfő vezette delegációk között szerdán Budapesten. Orbán Viktor magyar, Jerzy Buzek lengyel és Milos Zeman cseh kormányfő találkozóján a regionális együttműködésről, az euro-atlanti integrációról, az oroszországi válság három országra gyakorolt hatásáról volt szó. A hármas miniszterelnöki találkozó meghatározó eseménye a magyar külpolitikának, amely új tartalmat és minőséget kíván adni a regionális együttműködésnek. A magyar kormány dinamizálni kívánja a közép-európai országok együttműködését, s hozzá akar járulni „Visegrád szellemének” újjáélesztéséhez. Ez a folyamat jól illeszkedik Budapest, Prága és Varsó európai uniós integrációjához, hiszen gyorsíthatja a folyamatot. Csehország és Lengyelország - kormányfői és külügyminiszteri szinten egyaránt - visszaigazolta az elmúlt hónapokban a szorosabb kooperációt célzó magyar törekvéseket. A visegrádi együttműködéssel kapcsolatban mindhárom politikus igen fontosnak tartja, hogy Szlovákia minél előbb újból bekapcsolódjék a közép-európai együttműködési folyamatokba. Orbán Viktor kifejtette: ez megfelel a magyar érdekeknek is, hiszen az a cél, hogy olyan viszony alakuljon ki a térségben, mint amilyen az Unió tagállamai között létezik. A három kormányfő a már létező regionális együttműködési formák, így a Közép-Európai Együttműködés és a CEFTA hatékonyabb, a kölcsönös érdekeket szolgáló kihasználását, illetve az ebből fakadó feladatokat is megtárgyalta. Egyetértettek abban, hogy az oroszországi válság mindhárom országra hatással van, de a kooperáció szorosabbra vonásával a következmények mérsékelhetők. A megbeszéléseken szó volt a NATO-csatlakozásról is, hiszen a három ország a tervek szerint együtt helyezi majd letétbe csatlakozási okiratát Washingtonban. A három, kormányfő vezette delegáció plenáris tárgyalása után Orbán Viktor, Milos Zeman és a következő napon Budapesten kétoldalú hivatalos tárgyalásokat is folytató Jerzy Buzek külpolitikai fórumon vett részt a Magyar Polgári Egyesület rendezésében. Milos Zeman (balról), Orbán Viktor és Jerzy Buzek FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Veszélybe kerülhet az Egyesült Államok szavazati joga az ENSZ-ben? A kérdéses abortuszzáradék Némi betekintést enged az Egyesült Államok döntéshozatalába az a sajátos huzavona, amely a költségvetés ügyében zajlik a kongresszus és a Clinton-kormányzat között. Már a The Washington Post megfogalmazása is meghökkentő: „Az Egyesült Államok képes lesz annyit befizetni az ENSZ-nek, hogy ne veszítse el szavazati jogát a közgyűlésben. Ám csak akkor tudja elkezdeni hatalmas adósságának visszafizetését, ha Clinton elnök elfogadja a kongresszus által követelt abortuszellenes szigorításokat.” Az ENSZ szerint az Egyesült Államok összesen 1,6 milliárd dollárral tartozik. A washingtoni kongresszus eltúlzottnak tartja ezt az összeget, főleg a békefenntartó erők miatti tételt: a képviselők szerint Amerika adóssága (azaz elmaradt befizetései) nem haladja meg az egymilliárd dollárt, bár még ez sem csekély összeg. A kongresszus szándéka szerint egy 475 millió dolláros összeggel az Egyesült Államok végre az idén elkezdhetné törleszteni adósságát, csakhogy ezt egy furcsa záradékkal kívánják „megpántlikázni”: Washington nem támogathat olyan nemzetközi családtervezéssel foglalkozó testületeket, amelyek az abortusztörvények liberalizálásáért küzdenek. Bili Clinton elnök egyébként kijelentette, hogy ha így lesz, vétót emel e kongresszusi döntés - és záradéka - ellen. Veszélybe kerülhet Amerika szavazati joga az ENSZ- ben? Jól értesült forrásokra hivatkozva említi a The Washington Post: a Clinton-ad- minisztrációnak módja van egy 200 millió dolláros tétel átutalására, amely minimális befizetésnek tekinthető ahhoz, hogy az ország változatlanul részt vehessen a döntések meghozatalában. FEB Helybenjárás Koszovóban A NATO már a jövő héten kész az akcióra Ha Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök nem tartja tiszteletben a Koszovóról kötött megállapodást, már a jövő héten megindulhat a NATO katonai akciója szerb célpontok ellen - jelentette ki Richard Holbrooke, a jugoszláv vezetőkkel tárgyaló amerikai megbízott. Szerbia és Jugoszlávia a koszovói albán „terroristák” provokációi ellenére is határozottan elkötelezte magát a válság politikai eszközökkel történő megoldása mellett - hangsúlyozta Szlobodan Milosevics Wesley Clarkkal, a NATO európai erőinek főparancsnokával folytatott keddi találkozóján. Clark a Jugoszláviával szemben támasztott ENSZ-kö- vetelések - a harcok beszüntetése, csapatkivonás, menekültek hazatérésének lehetővé tétele, párbeszéd a koszovói albánokkal - teljesítésére figyelmeztette a jugoszláv elnököt. A válság dúlta dél-szerbiai tartományból az elmúlt napokban több hír érkezett a szerb belbiztonsági erők és a Koszo-. vói Felszabadítási Hadsereg (UCK) összecsapásainak fel- újulásáról. A szembenálló felek egymást vádolják a harcok kirobbantásával. Szerb források szerint folyamatban van az alakulatok visszavezénylése, míg az albánok szerint újabb egységek érkeznek a tartományba. Az ENSZ-ben, a délszláv ügyekben „összekötő csoportként” működő hatalmak megbeszélésein orosz ellenkezés miatt egyelőre nem sikerült közös álláspontot kialakítani egy újabb, Koszovóval kapcsolatos BT-határozathoz. Ismét kommunista miniszterek a kormányban Olasz kiút a válságból Massimo D’Alema megbízott olasz kormányfő szerda délelőtt ismertette kormánya névsorát Scalfaro államfővel, majd az új kabinet délután letette az esküt. Az előzőnél szélesebb alapokon nyugvó, a mérsékelt kommunistáktól a jobbközép katolikus erőkig terjedő kormány 26 posztján egyenlő arányban osztozik a baloldal és a centrum, míg két tárca birtokosa függetlennek tekinthető. Három miniszteri tárcát kapott az új jobbközép koalíciós partner, a Francesco Cossiga vezette Demokratikus Unió a Köztársaságért (UDR), kettőt az előző kormányt kívülről támogató kommunisták Armando Cos* suttá vezette szárnya. Mindkét új kormánytényező egy-egy kulcstárcához jutott: Carlo Scognamiglio, az atlanti szövetség iránt elkötelezett UDR szenátora kapta a védelmi minisztériumot, míg a kommunista Oliviero Diliberto a mai Olaszországban igen kényes igazságügyi tárcát, amely azért is kedves a kommunistáknak, mert a háború után ez volt az első, amelyet ők töltöttek be a legendás Palmiro Togliattival. A korábbi kabinet kulcsposztot betöltő tagjai közül Carlo Azeglio Ciampin kívül megőrizte helyét Lamberto Dini külügyminiszter és Vincenzo Visco pénzügyminiszter is. A britek válni készülnek? Erősödik a skótok nacionalizmusa Nagy-Britannia hivatalos neve Egyesült Királyság, hiszen négy országrészből áll: Anglia^ Wales, Skócia és Eszak-írország alkotja. Egyre több brit lakos véli úgy: ideje, hogy országrésze önállósuljon. Észak-írország katolikusainak régi vágya, hogy egyesülhessenek a határ túloldalán fekvő Írországgal, jól ismert. Az már kevésbé, hogy az Angliával csak a 16. században egyesült Walesben mind erősebben ápolják, használják az ősi kelta nyelvet, ami megnehezíti az angolok életét, és az önállósulás irányába mutat. Sokkal inkább így van ez a skótok esetében, akiknél a felmérések szerint a lakosság kétharmada úgy véli: országa tizenöt éven belül visszaszerezheti önállóságát. Tony Blair munkáspárti brit miniszterelnök maga is skót. Az országrész önállósulási törekvéseit úgy kívánta leszerelni, hogy beváltotta választási ígéretét, és népszavazást rendezett arról: kívánnak-e a skótok önálló parlamentet. A lakosság háromnegyede igennel szavazott. A kormányfő maga azt remélte, hogy a skót parlament felállításától a föderalizmus és a demokrácia erősödik, ám ehelyett a skót nacionalizmus lett sokkal erősebb. FEB Ausztrál állatvédők. Koalának öltözött aktivisták igyekeztek Sydneyben fölhívni a figyelmet a fogva tartott állatok sorsára. Közben ezrével eszik halálra magukat a kenguruk, mert a gyomruk elszokott a dús tápláléktól. fotó: feb/reuters Barátcsuhában temették el a teljesen elszegényedett diplomatát Aki megmentette Habsburg Ottót Bár már több mint tíz éve rehabilitálták hazájában, Portugáliában, s Izraelben fát ültettek az emlékére, a világ alig tartja számon a tízezrek életét megmentő egykori diplomatát. Aristides de Sousa Mendes tette Raoul Wallenbergéhez és Oskar Schindleréhez mérhető. Mindhárman számtalan üldözött ember, hontalanok, zsidók életét mentették meg, lelkiismeretük parancsára hallgatva. Csakhogy míg az utóbbi kettő nevét mindenki jól ismeri, Bordeaux valamikori portugál főkonzuljáról csak kevesen hallottak. A Le Monde című lap munkatársa, Jose-Alain Fralon kutatásai során bukkant rá a nácikkal kollaboráló háborús bűnös, a francia Maurice Papon elleni perrel kapcsolatban Sousa Mendes nevére és működésére. Az újságíró könyve a napokban jelent meg A bordeaux- i igaz ember címmel a francia könyvesboltokban. A diplomata a németek villámháborúját követően, 1940- ben szembesült azzal, hogy a Wehrmacht elől rengetegen próbáltak elmenekülni Portugálián át Amerikába. A főkonzul azonban azt az utasítást kapta Lisszabonból, hogy „zsidóknak, hontalanoknak és kétséges állampolgárságú egyéneknek” ne adjon ki vízumot. Sousa Mendes nem törődött a tiltással, szinte futószalagon állította ki a vízumokat. Mintegy harmincezer embert, köztük tízezer zsidót segített hozzá a meneküléshez, s ezzel sokuknak az életét mentette meg. így oldhatott kereket a németek elől Habsburg Ottó és a filmszínész Robert Montgomery is. Bátorságának áraként viszont a diplomatát hazarendelték, elbocsátották, sőt eltiltották ügyvédi hivatásától is. A 14 gyerekes családapa, akit a megmentettek „védőangyaluk- ként” emlegettek, egyre lejjebb került a társadalmi ranglétrán, majd végül Lisszabonban az egyik ferences rendi szegényházban talált otthonra. S minthogy nem volt egyetlen rendes ruhája sem, 1954-ben barátcsuhában temették el. Toronyi Attila
