Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-22 / 290. szám

1998. október 22., csütörtök Hazai Tükör Diinántúli Napló 3 Nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatások Tegnap Kuncze volt soron Tegnapi zárt ülésén a Horn- kormány belügyminiszteré­nek meghallgatásával foly­tatta munkáját a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága, i": Kuncze Gábor meghallgatását afzért indítványozta a bizottság, hagy megbizonyosodjon róla: tudott-e a volt miniszter Boros Tamás videovallomásáról. Bo­rbs Tamás - a július 2-ai Aranykéz utcai merénylet során megölt vállalkozó - egy tavaly videóra felvett vallomásában arról beszélt, hogy Pintér Sán­dor, korábbi országos rendőr- főkapitány, egy gyilkossági kí­sérlet helyszínén bizonyítéko­kat tüntetett el.-Tudtam a Boros-féle val­lomás tartalmáról - nyilatkozta Kuncze Gábor, miután kijött a bizottság zárt üléséről. - Boros Tamás vallomását ügyészek és rendőrök jelenlétében vették fel. Ők folytatták le a vizsgála­tot - közölte az SZDSZ frak­cióvezetője.-Tudtam arról is, hogy Bo­ros Tamás milyen vádakkal il­leti Pintér Sándort, aki akkor már magánszemélyként tevé­kenykedett - nyilatkozta a volt belügyminiszter. - Ám nem fel­tételeztem Pintér Sándorról, hogy tárgyi bizonyítékokat el­tüntetett, vagy kicserélt volna. Később sem kerültek elő olyan bizonyítékok, amelyek ezt tá­masztották volna alá. A bizottsági vitából arra a következtetésre jutottam, hogy ebben az ügyben szavahihető­ségi problémával állunk szem­ben, amelyben nekem nem kell véleményt nyilvánítanom - szögezte le a politikus. Az anyanyelv védelmében A magyar nyelv védelmében emeli fel szavát a Magyar Professzorok II. Világtalál­kozója, amelyet október 24- én rendeznek meg a Hajdú­ság fővárosában. Az egyetemes nemzettudatért, valamint az anyanyelvért egy­szerre kell felelősséget vállal­nia az anyaországnak, és ebben a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) nagyon sokat tehet - hangzott el a szervezet székhá­zában tartott tegnapi sajtó- tájékoztatón. . A közösségi összetartozás legfőbb elemei a hagyomány és az' anyanyelv, éppen ezért a hétvégi találkozó szervezői ajánlásukban arra kérik a világ- találkozó résztvevőit, hogy te­kintsék át: az anyaország mi­lyen módon védheti és támo­gathatja a külföldön élő ma­gyarság kultúráját, anyanyelvét és hagyományait. Az MVSZ Anyaországi Ré­giójának elnöke, Kurucz Gyula kifejtette: az anyanyelv ápolása országhatáron belül épp oly fontos feladat, mint azon kívül. Az elmúlt években tapasztalt „nyelvrombolásf ’ meg kell állí­tani, s ebben az elektronikus és írott sajtóra jelentős feladatok hárulhatnak. A napilapok, a te­levíziós és rádiós csatornák hétköznapi nyelvhasználata példa az egész nemzetnek. A hétvégi rendezvényt az Illyés Közalapítvány támogatá­sával az MVSZ Anyaországi Régiója, valamint az 1300 hazai és mintegy 600 külföldön élő professzort tagjai között tudó Magyar Professzorok Világta­nácsa szervezte. (horváth) Szomszédok egymásért 10 millió forint a SZEM-programra Első pályázatát hirdeti meg az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapít­vány (OKBK), amelyet a kormány hozott létre a köz- biztonság javításáért és a ha­tékonyabb bűnmegelőzésért. Az- OKBK által kiírt 10 millió forint összdíjazású pályázat téáiakörei a Szomszédok Egy- ifiásért Mozgalom (SZEM) konkrét bűnmegelőzési cselek­vési program megvalósítása, a SZEM-programot kezdemé­nyező helyi szerveződések mű­ködési feltételeinek megterem­tése, illetve a lakókörnyezetben a segítségkérés és -nyújtás jel­zési, riasztási rendszerének ki­alakítása. A SZEM Nyugat-Eu- rópában és Amerikában már jól bevált, civil önvédelmi szerve­zet és módszer, amelyet a pol­gárok szűkebb lakókörnyeze­tükben alkalmaznak. A közalapítvány szeretné el­érni, hogy hazánkban is minél több ilyen szervezet jöjjön létre, és a polgárőrséggel együttműködve csökkentsék a bűnözők lehetőségeit, hogy a polgár ne kiszolgáltatott „alatt­való”, hanem aktív részese le­gyen a saját érdekeit szolgáló bűnmegelőzésnek. A pályázati adatlapok a köz- alapítvány székhelyén: 1122 Budapest, Maros u. 6/A. szám alatt vehetők át. (sts) Elismerés történészeknek. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 42. évfordulója alkalmából Nagy Imre Emlékplakettet adott át történész kutatóknak Göncz Árpád köztársa­sági elnök a Parlamentben. Képünkön Boros Géza művészettörténész, az Emlékművek ’56-nak című könyv szerzője veszi át az elismerést. fotó: feb/diósi imre A felelős vezetők még Jugoszláviában voltak, nagygyűlések az egyetemeken 1956. október 22.: forrongó ország Rajk László október 6-ai új­ratemetése után nem sokkal a magyar párt és a kormány vezetői hatnapos jugoszlá­viai útra indultak, ahonnan csak október 23-án reggel érkeztek haza. Időközben felforrósodott a hangulat az egyetemeken, s a hét első munkanapján, október 22- én már megalakultak a kü­lönböző, a DISZ-től függet­len ifjúsági és diákszerveze­tek. A Műegyetemen megfo­galmazták az első 15 pontot, s másnapra, keddre, nagy felvonulást terveztek az egyetemista fiatalok... Annak a 42 évvel ezelőtti hét­fői napnak az ígéretesen ja­vuló jugoszláv-magyar ál­lamközi kapcsolatokon túl, volt egy másik, ennél jelentő­sebb nemzetközi eseménye is: befejeződött a Lengyel Egye­sült Munkáspárt központi bi­zottságának VIII. ülése, ame­lyen teljes mértékben rehabili­tálták Wladyslaw Gomulkát, aki visszakerült a párt élére. Gomulka beszédében szoli­daritást vállalt a poznani mun­kásfelkelés korábban csak el­lenforradalmároknak nevezett résztvevőivel. A beszédet kö­zölte a Szabad Nép és a Sza­bad Ifjúság. Ugyancsak ezen a napon tudták meg az újságol­vasók, hogy a lengyelországi Stalinogródot visszakereszte­lik Katowicére. A budapesti egyetemisták hétfői nagygyűlésén is köz­ponti helyet foglalt el a meg­emlékezés a lengyelországi eseményekről. A diákok szo­lidaritásukat fejezték ki a len­gyel néppel, a munkásokkal, a A M44:r A ft. ÖOKiOIÓK A hétfői nap hírei - a keddi Szabad Nép első oldalán diákokkal, de még az új len­gyel pártvezetőséggel is. En­nek jelentősége akkor érthető meg igazán, ha tudjuk: már a nyár óta rendkívül feszült volt a viszony Lengyelország és a Szovjetunió között, s Hrus­csov többször fenyegetőzött katonai beavatkozással is. A lengyel pártliberálisok vértelen győzelme azért is ha­tott lelkesítóleg a budapesti diákokra, mert a magyar párt­ban még javában folyt a harc a dogmatikus Gerő Ernő és a félreállított Nagy Imre között. S ha Lengyelországban elbuk­hatott a régi, sztálinista veze­tés, akkor talán nálunk sem reménytelen a küzdelem... Az október 23-ára meghir­detett diáktüntetés is ezért in­dult a Bem-szobortól, arra pe­dig akkor még senki sem gon­dolt, hogy Magyarországon végül is meghiúsul az ellenzék békés győzelme. Mégis eldör­dültek a fegyverek. Hétfőn azonban az utcák még csendesek. A műegye­temi diáknagygyűlés mellett forró a hangulat a többi felső- oktatási intézményben, a szer­kesztőségekben, az írószövet­ségben, a Petőfi Kör vezető­ségi ülésén is. Már mindenki a másnapi tüntetésre készül, s ezzel kapcsolatban a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának napilapja, a Sza­bad Nép is új, tavaszi sereg­szemléről ír vezércikkében. Budapest és a vidéki nagy­városok lelkesen készülnek másnapra, október 23-ára, amikor reményeik szerint ki­harcolják majd a párt megúju­lását, Nagy Imre miniszterel­nöki kinevezését, hogy Ma­gyarország is elindulhasson végre egy szabadabb, függet­lenebb, nemzetibb jövő felé, amelyben a megtermelt javak­ból is több jut a nélkülözé­sekbe belefáradt népnek. Tardos János Hírcsatorna Kinevezések. A Magyar Köz­társaság elnöke a belügy- és a honvédelmi miniszter előter­jesztésére 1998. október 23-ai hatállyal hat ezredest dandártá­bornokká léptetett elő és posz­tumusz dandártábornokká ne­vezte ki néhai Ferenczfalvy An­tal ezredest. FKGP-tiltás. A párt országos elnöksége egyhangú döntéssel megtiltja helyi szervezeteinek a kormányzati koalíciótól eltérő szövetségek létrehozását az ön- kormányzatokban - ismertette a testület állásfoglalását a szer­dai ülést követően Torgyán Jó­zsef pártelnök. A testület úgy ítéli meg, hogy az MSZP a kormányzó koalíció egységét próbálja megbontani azzal, hogy különböző pozíciókat kí­nál az önkormányzatokban a Kisgazdapárt helyi szervezetei­nek, képviselőinek. A kedvezőbb változat. Az Országgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága 13 igen és 8 nem szavazattal általános vi­tára alkalmasnak találta a sze­mélyi jövedelemadózásról szóló törvény módosító javasla­tát. Frajna Imre, a bizottság al- elnöke kijelentette: a parla­menti szavazáskor a Fidesz- frakció a nagyobb családi adó- kedvezményt tartalmazó válto­zatot fogja támogatni. Az MDF is győzött. A Magyar Demokrata Fórum támogatásá­val 125 polgármester győzött az 1998-as önkormányzati vá­lasztáson, és több mint 1300 képviselő jutott be a testüle­tekbe - jelentette be Lezsák Sándor, budapesti sajtótájékoz­tatóján. Az MDF elnöke szerint örvendetes, hogy 1994-hez ké­pest jelentősen emelkedett az MDF-es és a párthoz közelálló, független polgármesterek és képviselők száma. Székház eladó. Valóban el­adja Dózsa György úti székhá­zát a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége - erősí­tette meg a felröppent híreket Bálint Attila, a legnagyobb ma­gyar szakszervezeti szövetség szóvivője szerdán. Nem árulta el sem a vásárló kilétét, sem az esetleges vételárat. Lapértesü­lés szerint a székházat 850 mil­lió forintért értékesítik. A rendszerváltás elmarad. Csurka István szerint Demszky Gábor főpolgármester és az MSZP-SZDSZ-koalíció buda­pesti győzelme a rendszervál­tozás további elhalasztódását jelenti. A MIÉP elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján szomorúnak és sajnálatosnak nevezte, hogy döntetlen körüli eredmény alakult ki a vasárnapi önkormányzati választásokon. Abától Zuárdig Új, átdolgozott kiadásban, mintegy 800 névvel kibő­vítve látott napvilágot a Magyar Utónévkönyv. A kötet a hazánkban kü- ! lön eljárás nélkül anya­könyvezhető neveket fogja : csokorba, az eredetükre, tör- 1 tünetükre, elterjedtségükre vonatkozó legfontosabb adatokkal együtt. A gyer­meküknek nevet kereső szü­lők 1163 férfi- és 1143 női nevet találnak a könyvben. Bíró Ágnes, az MTA Nyelvtudományi Intézeté­nek munkatársa elmondta: az Intézet minden olyan ne­vet javasol a Belügyminisz­tériumnak engedélyezésre, ami magyarul leírható, va­lóban létező név és méltó­sággal viselhető. A kérel­mek egyötödét utasítják el. Privatizációs bevételek és kiadások Gazdálkodás a milliárdokkal Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. bevételei az első háromnegyedév végére elérték a 92,7 milliárd forintot, kiadá­sai pedig 88,3 milliárd forintra rúgtak - tájékoztatta a Privati­zációs Monitor adatairól az MTI-t szerdán az ÁPV Rt. Az összes bevételéből 88,9 mil­liárd forint készpénzben folyt be a szervezethez. A bevételek­ből 87,2 milliárd forint értékesí­tésből és vagyonhasznosításból származott. Ebből 36,9 milliárd forintnyi devizában érkezett. Az ÁPV Rt., az első három­negyed évben 3,8 milliárd fo­rint értékben fogadott el fizető- eszközként kárpótlási jegyet, az E-hitel és a hozzá kapcsolt rész­letfizetés konstrukció után pe­dig csaknem egymilliárd fo­rintnyi befizetés volt. Osztalék gyanánt 4,58 milliárd forintot fizettek be az állami tulajdon­résszel rendelkező cégek. A ki­adásokon belül 14 milliárd fo­rintot a privatizáció előkészíté­sére, befektetésekre, értékesíté­sért járó díjakra, illetve va­gyonkezelésre fizettek ki. Eb­ből a legnagyobb tételt, 10,5 milliárd forintot a befekteté­sekre fontották. Az ÁPV Rt. működése 2,25 milliárd forintot emésztett fel az első kilenc hónapban. Az ál­lami vagyon utáni részesedés­ként 4 milliárd forintot kellett átutalni, területfejlesztési fel­adatokra pedig 3,6 milliárd fo­rintot. Az agrárágazat támoga­tásából 5,5 milliárd forint ter­helte az ÁPV Rt.-t. A tartalék- alapból 34 milliárd forintot köl­töttek szeptemberig. Ebből a keretből finanszírozták a priva­tizációval összefüggő válság- helyzeteket, a beavatkozások 13,9 milliárd forintos kiadással jártak. Az önkormányzatoknak 6,3 milliárd forintot kellett átutalni. A tartalékalapból finanszíroz­ták a privatizációs kötelezettsé­gekkel kapcsolatos kifizetése­ket 1,1 milliárd forint értékben, valamint a bírósági végzések alapján közelező tartozásokat 1,5 milliárd forint cfiíAben. Az idén szeptember végéig 57 tár­saság részesedését értékesítette az ÁPV Rt., 174 százalékos át­lagos árfolyamon. Korszerűtlen magyar autók A közlekedésnek az európai uniós környezetvédelmi normákat is kielégítő fej­lesztése több ezer milliárd forintot igényelne 2010-ig - mondta Manninger Jenő, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium poli­tikai államtitkára a Gaz­dálkodási Tudományos Társaság fórumán szerdán Budapesten. Ez a fejlesztés magába fog­lalná egy korszerű járműpark megteremtését, a környezet­kímélő közlekedési módok és a tömegközlekedés támogatá­sát - hangoztatta Manninger Jenő. - Ha a gépjárműállo­mányt nem sikerül lényege­sen fejleszteni, lehetetlen a környezeti állapoton jelentő­sen javítani - emelte ki Man­ninger Jenő. A politikai ál­lamtitkár elmondta, hogy a magyar gépjárművek nagy ré­sze elavult, környezetkárosító konstrukció. A személygép­kocsik átlagos életkora 11 év, az autóbuszok több mint 10 évesek. Magyarországon jelenleg 400 ezer katalizátoros gépko­csi van, az állomány mintegy 23 százaléka. Ausztriában a katalizátoros gépkocsik ará­nya 75 százalékot ér el. A magyar közúti közleke­dés környezetkárosító hatása főként a városokban jelent nagy gondot. Manninger Jenő elismerte: a sztrádák körülbe­lül 150-200 méteres körzeté­ben jelentős a zajhatás. Az au­tópálya megzavarja a vadon élő állatok természetes élet- körülményeit is. Á I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom