Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-15 / 283. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. október 15., csütörtök Röviden Termelői árak. Az előző év júliusához képest 3,9%- kal emelkedett a mezőgaz­dasági termelői árszínvonal, míg az idén júliusban az előző hónaphoz képest 9,2%-kal csökkent - közölte a KSH. Tavaly júliushoz képest a növényi termékek ára 1,8%-kal csökkent, az élő állatoké és állati termé­keké 11,5%-kal nőtt. (k) 320 milliárd. Mintegy 113 milliárd dollártól estek el az orosz válság által érintett cégek a már kiszállított, de még ki nem fizetett termé­kek miatt. Körülbelül 210 millió dollárt tesz ki az a felhalmozódott készlet, amely orosz megrendelésre készült, de már nem szállí­tották ki. A probléma 5500 munkahelyet érinthet, ezért a gazdasági önkormányza­tok kormányzati beavatko­zást sürgetnek. (k) Minőségügyi konferen­cia. Október 20-22-én Ma­gyar minőség és az EU-csat­lakozás címmel minőségü­gyi konferenciát rendez a Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara a pécsi MTESZ székházban. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 367,41 Francia frank 39,37 Japán jen (100) 180,75 Német márka 131,99 Olasz líra (1000) 133,42 Osztrák schilling 18,77 Svájci frank 163,00 USA-dollár 216,11 ECU 260,17 Ügyvezetők, T7 ^7 ESS ezetők! A „Praktikus marketing" szeminárium indul: 1998. október 17-én. A szeminárium segítséget ad:- Hogyan teheti megkülönböztetővé cégét a konkurenciától?- Hogyan szerezzen több ideális ügyfelet?- Hogyan használja fel hatékonyan marketingre szánt pénzkereteit?- Hogyan kerülje el a költséges hibákat üzletében?- Hogyan kezeljen kifogásokat? Előadó: Erik Vos \7 Jelentkezzen most! LITE Oktatási Központ Pécs, Irgalmasok u. 22. Tel.: 72/243-027, naponta 8-20 óráig. Munkahelyteremtésre lesz forrás A jugoszláviai NATO-beavatkozás kapcsán rendezett parla­menti szavazás eltérítette baranyai útjáról Harrach Péter szo­ciális és családügyi minisztert. Távollétében dr. Pál Lajos, a tárca helyettes államtitkára adta át tegnap a Baranya Megyei Munkaügyi Központ pécsi és siklósi kirendeltségét. A szakem­bert a foglalkoztatáspolitika aktuális változásairól kérdeztük. Háttérbe szorulhat-e a hazai foglalkoztatáspolitika azzal, hogy a területnek nincs önálló minisztériuma?- Szó sincs ilyesmiről. A foglalkoztatáspolitika beinteg- rálódása a szociális és család­ügyi területhez annyiban jelent változást, hogy a megalakult új minisztérium komplexen fog­lalkozik az ilyen jellegű prob­lémákkal. Ezen belül a munka­ügy rendkívül nagy hangsúlyt kap a minisztérium munkájá­ban. — Korábban felmerült annak a lehetősége, hogy a foglalkoz­tatáspolitika intézményrendsze­rét regionális szinten centrali­zálják. Mi az álláspont ezzel kapcsolatban jelenleg? — A regionális hatáskörök létrehozásáról nem volt és nincs is szó. A munkaügyi el­lenőrzés és a munkaügyi köz­pontok egy szervezetbe kerül­tek, amit az új kormányzat nem tart szerencsésnek. Ezek esetle­ges szétválasztásáról el kell gondolkodni. Ami viszont va­lóban a regionalitás lehetőségét hozta előtérbe, az az a változás, hogy a minisztérium létrejötté­vel megszűnt a Közmunkata­nács. Itt vetődött fel egy olyan elgondolás, hogy a közmunká­kat, azok finanszírozását regio­nális szinten kellene megszer­vezni. Ebben továbbra is ko­moly szerepet kapnának a me­gyei hatáskörű központok.- Kötődhet ez esetleg a regi­onális területfejlesztési taná­csokhoz?- Pontosan ez volt az elgon­dolásunk, hiszen ezekben a szervezetekben jelen vannak a munkaügyi központok is. A közmunkákra szánt pénzek he­lyi viszonyok szerinti elosztása hatékonyabb foglalkoztatást te­het lehetővé.-A közmunkaforrások tehát továbbra is az eddigi felhaszná­lók rendelkezésére állnak.- Nem, sőt, a közmunkák szervezése, támogatása igen hangsúlyos részt képez az el­következő időszak hazai fog­lalkoztatáspolitikájában. Alap­vető célkitűzés, hogy a közpon­tok munkája továbbra sem me­rüljön ki a segélyezésben, re­gisztrációban, hanem munkahe­lyet teremtsünk. Sok helyütt ez a közmunka nélkül nehéz.-Baranyának több ilyen te­rülete is van, elég, ha Komlót, az Ormánságot említjük. Van-e kormányzati terv arra, hogy a válságövezetekben hogyan le­het előre mozdítani a piaci jel­legű munkahelyteremtést?- Úgy gondolom, hogy a ha­gyományos támogatási formák mellett a Szociális és Család­ügyi Minisztérium ezt a köz­munkával tudja leginkább elő­segíteni. Ebben a kérdéskörben azonban megindult a tárcaközi egyeztetés a Gazdasági Minisz­tériummal, hogy olyan ösz­tönző rendszert alakítson ki, amely a gazdaságilag elmara­dottabb területeket is vonzóvá teszi a vállalkozások, a befekte­tők számára. Kaszás E. Dr. Pál Lajos államtitkár helyettes vágta át a szalagot a tegnapi avatóünnepségen fotó: laufer László Legalább 2 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki az országból Lassul a gazdasági növekedés Az idén 5-5,5 százalékos, jövőre előreláthatólag 3-4 százalékos lesz a gazdasági növekedés, amennyiben a világgazdaságban beindult, sokak által még megkérdőjelezett recesszió nem mé­lyül tovább. Az idei infláció éves átlaga 14,8 százalék lesz - kö­vetkeztet a GKI Rt. 1998-99-re jelzett prognózisa az utóbbi hónapokban tapasztalható válságjelek alapján. A gazdaságkutató intézet má­jusi előrejelzése óta a világgaz­daságban a korábbinál lényege­sen rosszabb helyzet állt elő - mondta Vértes András a GKI Rt. elnöke. A perifériáról indult válság közelít a centrum, a fej­lett országok, így az Európai Unió felé is. E folyamat alól nem vonhatja ki magát Ma­gyarország sem, ezért célszerű átgondolni az eddig hirdetett gazdaságpolitikai elveket. A legnagyobb gondot az je­lenti, hogy a befektetők a várt­nál is több, legalább 2 milliárd dollárt vontak ki a gazdaságból. A beáramló működő tőke ősz- szege (1,7 Mrd USD) az idén nem éri el a tavalyit (2 Mrd USD), így az ország külföldi nettó adósságállománya kissé emelkedik. Romlik a külgazdasági egyensúly is, noha ennek mér­téke még elviselhető. A folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 1 milliárd dollárról előrelátha­tólag 1,9-re nő. így az állam- háztartás hiánya kissé a terve­zett mérték alatt - a GDP 4,5-4,8 százaléka - lesz. Az infláció éves átlaga várhatóan 14,8 százalék lesz, a keresetek 19 százalékkal emelkednek, így a reálbérek 4, a reálnyugdíjak 8 százalékkal javulnak. Jövőre az export dinamikája csak kétötöde lesz az elmúlt évekének, ám a belső kereslet is bővül 5 százalékkal. A működő tőke beáramlása tovább mér­séklődik, mindez a folyó fize­tési mérleg további romlásához vezethet, ami 2,5 milliárd dol­lár körül valószínűsíthető. A bruttó keresetek a nyugdíjakkal egyetemben várhatóan 16-17 százalék körül emelkednek, amennyiben érvényre jut az előre történő indexálás elve. Az infláció tovább mérséklődik, 11-10 százalék körüli szintre. A belső keresletnövekedés alapján a GDP 3-4 százalékos növekedése kellő biztonsággal jelezhető előre - mondta Vértes András. Cs. J. Magyar Ház németekkel Újfajta együttműködés formálódik Baranya megye és a német szövetségi tarto­mányok vállalkozói, gazda­sági önkormányzatai kö­zött. A régiók gazdasági erői infoközpont létrehozását szorgalmazzák. A Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamaránál tör­tént tavaszi német gazdasági minisztériumi látogatás eredményeként jött létre az októberi német-magyar üz­letember-találkozó. A fórum keretében a német delegáció tagjai megismerkedtek a bólyi és pécsi befektetési, valamint gazdasági együttműködési le­hetőségekkel. A küldöttség össztétele mind ágazati, keresleti, kíná­lati oldalról, mind székhelyét illetően változatos volt. Több­ségében az új szövetségi tar­tományokból vettek részt, de Baden-Württembergből is volt képviselet a delegáció­ban. Érdekes ötletként merült fel egy újfajta információs és szolgáltató egység létreho­zása. A projekt egy olyan ma­gyar - üzleti-kereskedelmi- gasztronómiai létesítmény, egy Magyar-ház megvalósí­tása lenne, amely lehetőséget adna a térség vállalkozóinak a német piacon tervezett megje­lenéséhez. A házon belül ma­gyar étterem mellett üzleti központ, irodák és minden olyan szolgáltatás szerepelne, amelyek hozzájárulnak a pi­aci megjelenés elősegítésé­hez. K. E. Továbbra is adómentesek maradnak az őstermelők Ha nem is jelentősen, de az agrártárca a jövőben vál­toztatni szeretne az agrár- gazdaságban dolgozók adó­zási feltételein. A régi szabá­lyokat olyan módon kíván­ják változtatni, amellyel to­vább lehet csökkenteni a mezőgazdasági termelésből élőkre nehezedő terheket. Az idén érvényes törvények szerint az őstermelőnek évi 250 ezer forint árbevételig nincs adózási kötelezettsége. A mezőgazdasági kistermelők 4 millió forintos árbevétel alatt gyakorlatilag adómen­tességet élveznek. Kedvez­ményük ugyanis 100 ezer fo­rint, 40 százalékig a költsége­ket is leírhatják. Az átalányadózó kisterme­lők adóalapját tevékenységük bruttó jövedelme után állapít­ják meg, ez az állattenyész­tésnél 6, egyéb termelésnél 15 százalék. A többi őstermelő (4 millió forint árbevétel fe­lett) szintén kap támogatást, s ugyancsak kedvezményezett a saját termésű szőlőből előál­lított bor értékesítése is. A Földművelésügyi Mi­nisztérium megítélése szerint az állami segítségek elérték céljukat, az előállított termé­kek a lakosság ellátásában fontos helyet foglalnak el, ép­pen ezért a termelési kedvet az említett konstrukciókkal továbbra is indokolt fenntar­tani. A társasági adóról és az osztalékról szóló törvények­ben az ágazati jellegű adó- kedvezmények egyelőre nem szerepelnek. Időről időre fel­vetődik az éves gazdasági el­számolás és adózás megte­remtése, ezt azonban az ér­vényben lévő számviteli és adózási törvények még a jö­vőben sem teszik lehetővé. A mezőgazdasági termelés idényszerűségéből adódó fe­szültségeket továbbra is az adóelőleg-fizetés sajátos me­zőgazdasági szabályozásával oldják meg. Jelenleg az agrártermékek és szolgáltatások, valamint alapvető élelmiszerek után a termelők kedvezményes, 12 százalékos áfát fizetnek. Ezt továbbra is támogatja az ag­rártárca. Az ágazatban sajátos támogatási forma az úgyne­vezett kompenzációs felár, amelyet a termékek értékesí­tésekor az ÁFA-elszámolást nem végző mezőgazdasági termelők vehetnek igénybe, s amely biztosítja a vásárolt anyagok, eszközök árában lévő forgalmi adó visszatérí­tését. Ezt a felvásárlók fizetik ki, de kiadásukat a költségve­tés megtéríti. A minisztéri­umnak az a javaslata, hogy a visszaélések elkerülése miatt a kompenzációs felárat a ter­melők a jövőben ne a felvá­sárlóktól, hanem évente két alkalommal az adóhatóságtól igényelhessék. Az iparűzési adóval kap­csolatban (ez a mezőgazda- sági tevékenységre is kiter­jed) is van javaslata az agrár­tárcának. Megítélésük szerint a hazai átlagnál jóval alacso­nyabb jövedelmezőségű tevé­kenységet nem szabadna ilyen adóval sújtani, jövőre ennek megfelelően módosí­tani kellene az önkormányzati törvényt. B. G. Több a vendég vidéken is Megyénk idén javuló idegenforgalmi mutatókat mondhat magáénak. Többen keresték fel Baranyát, mint egy évvel ko­rábban, a megyeszékhelyet övező érdeklődés mellett tovább erősödött a dél-baranyai kirándulóhelyeink forgalma is. BARANYAI KÖRKÉP A javulás már az első félévben is mutatkozott. A KSH Bara­nya Megyei Igazgatóságának felmérése szerint az esztendő első hat hónapjában közel 92 ezer vendég vette igénybe a megye kereskedelmi szálláshe­lyeit, ami mintegy 9%-os nö­vekedést mutat az előző év ha­sonló időszakához képest. Az elemzők számára érde­kes adat, hogy a vendégeknek mindössze egyharmada érke­zett külföldről, a vendégkör nagy része belföldi látogatók­ból tevődött össze ebben az időszakban. A nyári hónapokban viszont - amint az várható is volt - erősödött a külföldiek aránya, akik ekkor már nemcsak fő­ként a szállodákat, hanem a panziók és kempingek által nyújtott szálláslehetőségeket is előnyben részesítették. A vendégfogadásban, mint az már hagyomány, a legna­gyobb szerepe az idei szezon­ban is a megyeszékhelynek volt. Ezen kívül Harkány az ami kiemelhető, a két település a vendégforgalom túlnyomó részét bonyolította. Örömteli módon megnőtt az érdeklődés a megye egyre erősödő idegen- forgalmi programja, a villány- siklósi borút iránt. A szőlő, a bor, a gasztronómia és a ven­déglátás sikere ma már abban is megmutatkozik, hogy a tu­risták egy része már nemcsak fakultatív kirándulóhelynek, hanem célállomásnak tekinti a borút egyes állomásait. Nem szabad megfeledkezni a falusi turizmus előretöréséről sem. Ha már nincs a megyének négycsillagos szállodája, egyre szaporodnak a kisebb falusi panziók, a parasztházakhoz kö­tődő fizető vendégszobák. Irántuk, a hozzájuk kapcso­lódó, újjáéledő lovasturizmus iránt főként a nyugat-európai országokból nőtt meg az érdek­lődés. Kaszás E. A nyári hónapokban erősödött a külföldiek aránya illusztráció: Müller a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom