Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-01 / 269. szám

1998. október 1., csütörtök Hazai Tükör Dtinántuli Napló 3 Kevesebben járnak gimnáziumba, az oktatáskutatók elszámolták magukat Érettségi: vita a szintekről Megkérdőjelezték az előző kultuszkormányzat által szor­galmazott kétszintű érettségi szükségességét egy, a napokban rendezett pedagógiai tanácskozás résztvevői. Az oktatási tárca is vizsgálja: indokolt-e a bevezetése. A kérdés a Korona Kiadó szakmai fórumán vetődött fel az Akadémián, ugyanis a tan- könyvkiadás számára sem mellékes, hogy marad-e a mai gyakorlat, az egységes köve­telményszint minden matu- randus számára, vagy sem. Maga Kömyei László, az Oktatási Minisztérium közok­tatásért felelős helyettes ál­lamtitkára is elismerte, hogy a kétszintű érettséginek, azaz a tanulók esélyegyenlőtlenségét intézményesítő vizsgarendszer ellenzőinek kezdettől nagy tá­bora volt, s ez az utóbbi idő­ben tovább növekedett. Nem is ok nélkül. Napjainkra bebizonyosodni látszik ugyanis, hogy tévedtek azok az oktatáskutatók, akik néhány éve a középiskolai, és azon belül is a gimnáziumi ok­tatás robbanásszerű elterjedé­sét vetítették előre az ezred­fordulóra. Előrejelzéseikben úgy vélték, hogy a 18 éves ko­rúak 70-75 százaléka fog majd érettségizni 2000 táján. Mivel csak kisebb hányaduk egye­temi továbbtanulását valószí­nűsítették, indokoltnak lát­szott az érettségi követel­ményszint differenciálása. A statisztikai adatok a középis­kolások számának növekedé­séről, ám e növekedés lassúbb üteméről tanúskodnak. Jellemző például, hogy míg az évtized elején a megfelelő korú népességnek megközelí­tően 37 százaléka szerzett érettségi bizonyítványt, 1996- ban csak alig több mint 48 százaléka, és lényeges növe­kedés az utóbbi két évben nem volt. Az illetékes azt mégsem mondta ki, hogy a mostani kultuszkormányzat „vissza­csinálja” a kétszintű érettségit, mert a közoktatási törvényt és a NAT-ot módosító javaslatot csak a pedagógusok vélemé­nyének ismeretében terjeszte­nek elő. (der) Lengett a csillár, zörgött az ablak Éjfél után földrengés „rázta föl” az országot Nem túl erős, inkább csak gyenge közepes volt a szerda hajnal­ban az ország déli részén és a fővárosban észlelt földrengés. A jelenség az elkövetkezendő néhány hónapban kisebb utórezgé­sek formájában akár több százszor is újra érezhető lesz - fej­tette ki lapunknak Zsíros Tibor, az MTA Földrengésjelző Ob­szervatóriumának tudományos munkatársa. A földrengés epi­centruma Belgrádtól mintegy száz kilométerre délre volt, ott a rengés erőssége elérte a Richter-skála szerinti 5,2-es értéket. Szegeden 5-ös, Budapesten 4- es fokozatú rengést regisztrál­tak a tizenkettes maximumú Mercalli-skála szerint. Ilyen erősség esetén kilenghetnek a csillárok, megzörrenhet az ab­laküveg, elmozdulhatnak ki­sebb tárgyak. Hazánkban a földrengés csak vakolatomlást okozott és egy amúgy is rossz állapotban lévő házat döntött romba. Zsíros Tibor elmondta: a tu­domány mai állása szerint nem állapítható meg előre sem a fő-, sem az utórengések pontos idő­pontja, érdemi prognózist a leg­jobb esetben is csupán egy-két órával a fizikailag is észlelhető rengések előtt tudnak adni. Annyi azonban bizonyos, hogy az utórezgések erőssége soha nem haladja meg a „főrezgés” erejét. Nem ritka nálunk a hasonló erejű földmozgás, évente négy-nyolc esetben mozdul meg érezhetően lábunk alatt a talaj. A legutóbbi, jelentősebb károkat is okozó földrengést Magyarországon 1985-ben re­gisztrálták, amelynek epicent­ruma a Balaton északi részén lévő Berhidán volt. Ezt a fél or­szágban érezni lehetett. Századunk hazai két legna­gyobb, mindkét esetben Rich­ter-skála szerinti 5,6-os erős­ségű földrengését 1911-ben Kecskeméten, valamint 1956- ban Dunaharaszti körzetében mérték. A hazai történelem leg­erősebb, feljegyzett földrengé­sét 1763-ban, Komáromban észlelték: a korabeli krónikák szerint „megnyílt a föld és ezen nyílásból kékes láng lövellt ki, 279 nagyobbszerű polgári ház ledűlt, s 785 erős omlást szen­vedett”. Bereczki Zoltán Több közösségi szállás kell Hamburgi vendég. Friede Springer, a hamburgi Axel Springer Kiadó többségi tulajdonosa, a konszern megalapí­tójának özvegye Budapesten meglátogatta a Springer-Ház magyar kiadóvállalatait. A vendéget dr. Bayer József, az Axel Springer Budapest ügyvezető igazgatója tájékoztatta a magyarországi kiadók munkájáról, országos és megyei lap­jaik fejlődéséről. fotó: feb/körmendi imre Ha nem csökken a Magyaror­szágra illegálisan érkező kül­földiek száma, akkor a Ha­tárőrségnek bővítenie kell a közösségi szállásokat, ahol a tegnapi adatok szerint össze­sen 1098 külföldi lelt ideigle­nes otthonra - közölte szer­dán Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője. Szeptemberben már mintegy 40 százalékkal, 1250-re emelték a nyolc közösségi szállás befoga­dóképességét. Ha a migráció ha­sonló ütemben növekszik, akkor az év végéig akár 2000 szállás­hely is kevés lesz - mondta a szó­vivő. A nyolc központ közül a legzsúfoltabb a győri és a nyírbá­tori, itt többen vannak, mint amennyi a szálláshely, de a nagy zsúfoltságot átcsoportosításokkal csökkentették. A menedéket kérők között a legtöbben albán nemzetiségű ju­goszláv állampolgárok, szám sze­rint 854-en. A szállásokon rajtuk kívül 79 afgán, 17 román, illetve 13 kínai állampolgár is lakik. A szóvivő beszámolt arról is, hogy augusztus 31-éig összesen 11 272 személlyel szemben in­tézkedtek tiltott határátlépés bűn- cselekménye miatt. Befelé 1162- en, kifelé pedig 4991-en próbál­koztak. A szomszéd országok ha­tárőrizeti szervei 3637 személyt adtak vissza a magyar határőrök­nek. Június 30-áig a Határőrségnél 1006 személy folyamodott mene­kültstátusért, de közülük időköz­ben 189-en meggondolták magu­kat, többen pedig eltűntek, így a menekültügyi hivatalhoz már csak 598 állampolgárt irányított a Határőrség. 05Z Figyelje a? évszakokat, a siklósi kamatokat! 1-30 12% 24% napra Kamatsjüret a Siklós is Vidék Takarékszövetkezetnél! Sávos kamatojású betétünk éves hojama: fix 16,5* Váija Önt... \ SIKLÓSI, HÁROM PÉCSI, ® KILENC VIDÉKI FIÓKBAN A ^ „KISVÁROS” BANKJA“ A kormány a családokat támogatja Parlamenti politikai vitanap a nyugdíjemelésről Hárommillió-száznyolcvanhatezer nyugdíjas sorsa (és min­den bizonnyal október 18-ai szavazata is) volt a tét a tegnapi parlamenti vitanapon, amelyet korábban az MSZP és a Fi­desz egymással versengve kezdeményezett. Az előző parlament MSZP ve­zette parlamenti többsége ta­valy olyan nyugdíjtörvényt hozott, amely szerint 1999- ben az 1998-ra várható nettó keresetnövekedés arányában, az adatok szerint mintegy 20 százalékkal kellene emelni a nyugdíjakat. Ezzel szemben a kormányfő már többször is úgy nyilatkozott, hogy az eme­lés mértéke 14 százalékos lesz. Erről folyt tehát a vita. Előnyt a nyugdíjasoknak Az MSZP és az SZDSZ kép­viselői kitartottak amellett, hogy jövőre is alkalmazni kell az aktív keresők és a nyugdí­jasok jövedelme közötti szo­ros kapcsolatot, ami a korábbi, hátrányos évek után 1998-tól, majd ezt követően 1999-ben is előnyös lenne a nyugdíjasok­nak. Azt elismerték, hogy a nyugdíjreform bevezetése át­menetileg hiányt okoz a nyug­díjpénztárban, de ezt nem le­het a nyugdíjasokkal megfizet­tetni. Szerintük etikátlan az is, hogy az Orbán-kormány a nyugdíjasoktól veszi el azt, amit másoknak felelőtlenül odaígért. A kormánykoalíció oldalá­ról felszólalók tagadták, hogy az Orbán-kormány bármit is elvenne a nyugdíjasoktól. El­lenkezőleg - érveltek -, in­kább adnak. A múltról szólva kifejtették: 1994 és 1998 kö­zött 13,2 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke, most azonban a kormány szerint várható 11 százalékos infláció mellett 14 százalékos emelést terveznek. Hiányzik a pénz A kormánypártiak szerint az ennél nagyobb mértékű eme­lésnek azért nincs meg a fede­zete, mert az évtizedeken át befizetett járulékokat a szocia­lizmus évei alatt elköltötték, és így üres kasszával érkezett a rendszerváltozáshoz a társa­dalombiztosítás. A gondokat csak súlyosbí­totta a nyugdíjreform követ­kezményeként fellépő 80 mil­liárdos hiány és az előző kor­mány legalább 250 milliárdos „hagyatéka”. Jól jár a mintacsalád Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte: programjuk kö­zéppontjában a család áll, ami a szülőket, a nagyszülőket és a gyermekeket együtt jelenti. A család minden tagjának igye­keznek javítani a helyzetén. A két átlagkeresetű szülőből, egy nyugdíjas nagyszülőből és két eltartott gyerekből álló család például jövőre 348 ezer forint­tal többhöz jut, mint az idén. Orbán szerint ez 140 ezer fo­rinttal több, mintha a jelenlegi ellenzék kormányozna. A nyugdíjemelés a tervek szerint differenciált lesz jö­vőre: a legalacsonyabb nyug­díjakat 25 százalékkal, a leg­magasabbakat a pénzromlás­sal azonos, 11 százalékos mér­tékben szándékoznak emelni. A kormány sajnos nem annyit ad, amennyit akar, hanem amennyit lehet - közölte a kormányfő. S. A. Szerencseposta ||f| Az elmúlt héten egyik lottó­játékon sem volt telitalálatos szelvény, így a nyeremények tovább halmozódtak. Nyereménykínálat A hatos lottón ezen a héten szerencsés esetben már 82 millió forintot lehet nyerni. Az ötös lottó fődíja nettó 53 mil­liót ígér. A jokeren elnyerhető összeg most 20 millió forint. Az ötös és hatos lottón mel­létalálatot elértek közül egy ózdi és egy szanyi játékos ve­télkedését láthattuk vasárnap a „Peches ember szerencséje” című televíziós műsorban. A Szanyról érkezett Szakács Gyuláné az első két forduló­ban ugyan vesztésre állt, a harmadik fordulóban azonban elrabolta játékostársa addig elért eredményének egyhar- madát, így összesen 175 ezer forintot nyert. Vasas Róbert „megkurtított” nyereménye 152 ezer forint volt. Kenős szerencse Ha valaki azonnal próbára akarja tenni a szerencséjét, s annak eredményére nem akar napokat várni, az kenózik. A kenón még mindig minden ti­zedik játékos nyer. Hogy mennyit az attól függ, hányas játéktípusban játszik, hogy a kisorsolt számokból hányat ta­lál el, de legfőképpen a meg­tett tétek nagyságától. Jól példázza ezt ismét a múlt heti játékos esete, aki te­litalálatot ért el a nyolcas já­téktípusban és nyolcvan fo­rintja ellenében 1 millió 600 ezer forintot nyert. Ami nyereménynek nem rossz, de ha ötszörös tét­tel játszott volna, akkor kere­ken 8 millió forintot tehetett volna zsebre. Gazdára lelt a jackpot Hegedűs Ottó számára bizo­nyára emlékezetes marad a Telemázli, hiszen megnyerte a hetek óta halmozódó jackpo- tot. A Telemázli show keddi televíziós adása izgalmas lég­körben zajlott, hiszen a játéko­sok tudták, hogy a jackpot ott rejtőzik valamelyik fiókban. Hogy melyikben, arra Hege­dűs Ottó (Örkény) „érzett rá”, s szerencse a szerencsében: a Lökdösődő sem döntötte fel bábuját. így övé lett a több mint 31 milliót érő jackpot. De azért Török Zoltán (Miskolci) nyugdíjas játékosnak sem volt oka panaszra, ügyessége 230 ezer forintot kamatozott. Szénái József pomázi játékos­nak viszont kimondottan pe­ches napja volt, hiszen mind­össze 15 ezer forintra futotta a szerencséjéből. Tippmix és totó A totó 13 + 1 találatos szelvé­nye ezen a héten 13 millió fo­rintot fizet, a góltotó főnyere­ménye pedig 220 ezret ér. Igen változatos most a tippmix tétlapja. A választék­ból a népszerű európai kupa- találkozókat érdemes ki­emelni. Az UEFA-kupában és a KEK-ben az 1. forduló visz- szavágóit játsszák, amelyek közül tizenegy került a tét­lapra. A meccseken lehetséges a hosszabbítás, a tippmixen azonban ezúttal is csak a ren­des játékidő eredményeire kell tippelni. (x) Hírcsatorna Kimaradt az interpelláció. Kedden számoltunk be arról, hogy Bánki Erik, mohácsi or­szággyűlési képviselő, a Fi- desz-frakció tagja interpellációt nyújt be Dávid Ibolya igazság­ügyi miniszterhez a Tribu-ügy- ben. Érdeklődő olvasóinkat tá­jékoztatjuk, hogy az interpellá­ció idő hiányában nem hangzott el a Parlamentben, a képviselő csak október húszadikán mondhatja el észrevételeit és kérdéseit a sok baranyai sértet­tet érintő üggyel kapcsolatban. Az igazságügyi miniszter vála­szairól lapunkban olvashatnak majd tudósítást. (sn) Bezárták a Kurírt. A Posta­bank tegnap felfüggesztette a Ku­rír kiadását, és megvonta támoga­tását a Magyar Narancs című he­tilaptól is. A Kurírnál tegnap dél­után már nem vették fel a tele­font, viszont a Magyar Narancs más befektetővel tárgyal, és a fő- szerkesztő nyilatkozata szerint továbbra is megjelenik. Búza Oroszországba. Orosz­országba szállít 600 ezer tonna búzát, illetve 50 ezer tonna lisz­tet a Fantázia Kft., amely egy szlovák céggel állapodott meg az üzletről. SZDSZ-állásfoglalás. A Sza­bad Demokraták Szövetsége elutasít bármilyen nyílt vagy hallgatólagos együttműködést a szélsőségekkel: nem támogat sem MIEP-es, sem munkáspárti jelölteket az önkormányzati vá­lasztásokon, és nincs olyan szabaddemokrata jelölt sem, aki elfogadja, illetve nem uta­sítja vissza az említett pártok támogatását. Ezt rögzíti az SZDSZ Ügyvivői Testületének tegnapi állásfoglalása. AZ EPITOK BOLTJA AJANLATA: Komló Pécsi út 1.- Tapéták nagy választékban- Őszi festékakció!- Gázkémények, béléscsövek Üzlethelyiség kiadó Komló, Pécsi út 4. Tel.: 482-355 ernjó Him... TÜZELŐ-ÉS ÉPÍTŐANYAG- TELEPEK Komló: 482-026 Siklós,382-930 Sósó, 075-790 Fées - építőanyag 258-750 Pécs - tüzelőanyag 226-009

Next

/
Oldalképek
Tartalom