Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-01 / 269. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1998. október 1., csütörtök Hírcsatorna Földrengés - utórezgé­sekkel. Néhány hónapig több kisebb és rövid idejű utórezgés is követheti a szerda hajnali földrengést, amelynek epicentruma Belgrádtól 80-100 kilomé­terre délre volt. Pécsett is érezhető volt a földmozgás éjfél után 14-15 perccel. A Wallenstein, a Melinda és a Nagy Imre utca magasabb emeletein például ágyak csúsztak odébb, megzörren- tek a csillárok, a beállított ébresztőórák pedig idő előtt megszólaltak. (cs) ÉKestÉK. Ma este 8 órai kezdettel Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban (Váradi A. u. 7/2.) a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület és az Új Dunántúli Napló nyilvá­nos fórumot rendez az ön- kormányzati választásokon induló pártok és szervezetek közreműködésével. Műsor­vezető: Lendvai Dávid és Győrffy Zoltán (Új Dunán­túli Napló). A programot az Európai Unió és az Új Du­nántúli Napló támogatja. Önálló egészségház ké­szült el Aranyosgadány- ban. A falu háziorvosa most már gyakrabban rendelhet, és idővel megszervezhetik az idősek, nagy családok szociális gondozását. (cs) Helyesbítés. Janus Panno­nius zágrábi emléktáblájá­nak avatásáról a szerdai lap­számunkban közölt tudósí­tásba a telefon félrehallásá- ból eredően névelírás csú­szott. A Janus Pannonius Társaság avatóbeszédet mondó titkárának a neve nem Orosz, hanem dr. Olasz István. (b) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mo­hács 352 cm, apadó, 15,7, Őrtilos 50 cm, áradó, 15,0, Barcs 48 cm, apadó, 15,3, Drávaszabolcs 171 cm, áradó, 15,5. A csemetés vadjai BÓLY, BORJÁD A boijádi erdőbirtokosság területén idén csaknem 80 ezer forintos kárt okoztak eddig a vadak. Beck Antal erdésztől megtudtuk, hogy régóta kilincsel a bólyi va­dásztársaságnál kártérítés végett. Szükség van minden pénzre, hogy szakszerűen kezelhessék a veszélyezte­tett új telepítést. Cs. J. Rendőrök az iskolákban Az utak széléről mostanság új transzparens figyelmezteti a járművek vezetőit: „Vigyázz rám - te vagy a nagyobb!” Kér­dés, hogy mennyire szívlelik meg ezt a „nagyobbak”. Minden­esetre a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság egyre több ál­talános iskolába „költözött” be a gyerekek védelmében. BARANYAI KÖRKÉP A közúti közlekedésben az 1991-es esztendő számít „feke­tének” Baranyában, amikor 1280 sérüléses baleset történt - ez 1997-ben a felére (!), 661-re csökkent. Mintha az erőteljes motorizáció óvatosságra is megtanított volna bennünket, hiszen 1970-ben még 23 ezer balesetet, 1997-ben pedig csak 19 ezret regisztráltak az or­szágban. Gál Jenő őrnaggyal, a Bara­nya Megyei Rendőr-főkapi­tányság balesetmegelőzési fő­előadójával (kis képünkön) a statisztikákból próbálunk „ol­vasni”. 1993 óta ugyanis las­san, de folyamatosan csökken a balesetek száma megyénkben, s tart 1997-ig. Ezután mintha tö­rés következne be. Körzeti el­oszlásban Pécsett és környékén tavaly az év első kilenc hónap­jában 169-et regisztráltak, most szeptember második feléig 176-ot. Ha­sonló a hely­zet Komlón (66-90), Szi­getváron (40- 63), talán még Siklóson is (75-79). Legfeljebb Mohács (67- 68) lóg ki a sorból, ahol az át­lagnál többet tesznek a közle­kedés biztonságáért. A romló helyzetet 0-14 éves korúak statisztikája is valame­lyest tükrözi. Tavaly 70-en sé­rültek meg szeptember 30-ig - közülük ketten elhunytak, 18- an súlyos sérülést szenvedtek. Az idén 73 eset történt. 41 alka­lommal maguk a gyerekek bi­zonyultak figyelmetlennek vagy léptek takarásból jármű elé, mulasztották el kerékpáron ülve az elsőbbségadást, de egy jó hányadában felnőtt felelőt­lenség, gyorshajtás kárvallott­jai. A 6. sz. úton éppen a na­pokban lépett ki egy teherautó mögül egy kislány, a Gyárvá­rosi Általános Iskola diákja, hogy a zöld lámpa „hívására” szabályosan áthaladjon. A belső sávon azonban - a na­gyobb autótól takarva — bele­hajtott a pirosba egy türelmet­len Opel. A kisdiáknak csak a csoda mentette meg az életét. Összességében tavaly 18 súlyos sérülés, egy haláleset történt ebben a korosztályban. A leg­veszélyeztetettebbek a 7-10 évesek és nagyobbrészt a fiúk. A számok még elemzésre szorulnak - mondja az őrnagy -, de már most nyilvánvaló, hogy az előidéző okok közt - az összes esetet, a felnőtteket is beleértve - több a gyorshajtás, mint tavaly. 86-ról 116-ra emelkedett a számuk, és több köztük a külföldi vezető. Gyalogos diákok kerülőkre kényszerítő, veszélyes átkelő­helye az útkereszteződés a Pe­tőfi Sándor utca - Kodály Zol­tán utca találkozásánál. „Be- lámpázása” - mondja Gál Jenő - pusztán pénzkérdés. Nem először javasolják a városnak. Ugyanez áll a Király és a Lánc utca Búza téri kereszteződésére és a Nagy Imre és Melinda ut­cáéra is. Egyre több valósul meg a rendőrség el­képzelései­ből, melyek­ről korábban azt hihettük, hogy papíron maradnak. A Bártfa utcai, a Mezőszél ut­cai, a Gyárvá­rosi és az Ily- lyés Gyula Általános Is­kolánál 7 órá­tól a 8 órai becsengetésig a rendőrség a polgárőrség és gyerekek bevonásával segíti a közlekedést. Az utóbbi három iskolában, valamint a Fehérhe­gyiben, a Berek utcaiban és a Meszesiben rendőrségi fogadóó­rákat is tartanak szeptembertől, s nem csupán a közlekedés kérdé­seiben. Á Bártfa utcai és a me- szesi iskola előtt már két éve áll a tábla „Lassan, biztonságun­kért!” felirattal, utána egy „Kö­szönjük!” tábla. Az idén több is­kola elé kerülnek ki újabbak. A rendőrség szóróanyaga - üzenőfüzet, kifestő, órarend, napló - mind Kresz-tudnivaló- kat sulykol, és a Dunántúli Naplón át a kerékpáros vetél­kedőkig számos lehetőséget ke­resnek közlekedési kultúránk elmélyítésére. Segítenek a for­galomszervezésben, és ha hív- jákj őket, szívesen mennek ok­tatni közép- és általános isko­lákba, de óvodákba is. B. R. (A> Kommentár az 1. oldalon) A gyalogos általában biztonságban érzi ma­gát a zebrán. fotó: t. l. Állami pénzt kap az elkerülő út „Városfejlődés és közútfejlesztés” címmel konferenciát tartot­tak tegnap a megyeszékhelyen. A tanácskozáson bejelentették: az állam a költségvetési tervek szerint 600 millió forinttal tá­mogatná a déli elkerülő út megépítését. PÉCS A konferencia fő témája a váro­sok és a közlekedés viszonya volt, a problémát a szakembe­rek egy konkrét példa, a pécsi elkerülő út megépítése szem­pontjából vizsgálták.- Megdöbbenve tapasztaltuk felméréseink során, hogy Pécs város közlekedése egy-két éven belül be fog dugulni, ha nem te­szünk valamit - mondta elő­adásában Zalay Buda, a város- építészeti iroda vezetője. - E gond megoldásában is segít­hetne a déli elkerülő út kialakí­tása. Az egyik meghívott vendég, Kazatsay Zoltán, a közlekedési minisztérium helyettes állam­titkára bejelentette, a szaktárca költségvetési terveiben szerepel a pécsi elkerülő út támogatása, jövőre 600 millió forintot szán­nak erre, és a következő évek­ben is felszabadítanának forrá­sokat. Igaz, ez az összeg vál­tozhat, hiszen a büdzséről még csak most egyeztetnek a Pénz­ügyminisztériummal. A szakemberek kiemelték: a föld felszíne alatt vezetett, részben fedett 1700 méter hosszú út nem kettévágja majd a Kertvárost, hanem összeköti a többi településrésszel. A déli terület fejlesztése nem állhat meg az útépítéssel, a városrész­nek önálló központot is kell majd adni, néhány éven belül ezt a FEMA-áruház környékén alakítanák ki. Ny. Sz. Költözik a megyei bíróság PÉCS Ma kezdi meg az október 7- éig tartó költözködést a Ba­ranya Megyei Bíróság pol­gári és büntető ügyszaka - valamint a Pécsi Munka­ügyi Bíróság - a Rákóczi út 34. szám alatti új épületébe, a megyei önkormányzat hajdani székházába. Egy hétig szünetel az ügyfél- fogadás. Mintegy 130 sze­mélynek kell áttelepülnie az új helyre, továbbá a számí­tógépes rendszernek. Az 1400 folyóméter iratanyag áthordása csak ráadás. A megyei bíróság az ítélő­táblával és a fellebbviteli ügyészséggel osztozik az épületen, amely nem ideális erre a funkcióra, de nincs más - tudtuk meg dr. Wirth Bélától (képünkön), a Bara­nya Megyei Bíróság el­nökétől. A Jókai utcába szánt új igazság­ügyi palota építését el­vetették: nincs rá 2- 2,5 milliárd forintja a mi­nisztériumnak. A kiszemelt terület egyébként is régé­szeti védettségű. Az alkal­mas házak elkeltek, a József Attila úti bérelt ház pedig szűk és nem is bővíthető. Az eddigi összesen 2400 m2 alapterület helyett a Rá­kóczi út 34.-ben a 12 tárgya­lótermen felül 3500 m2 jut a megyei bíróság dolgozószo­bái számára. Az új székház­ban az ügyfeleknek is kultu­rált körülmények lesznek a várakozáshoz. D. I. A szolgáltató nem tiltakozik MOHÁCS Évekkel ezelőtt főleg a kör­nyezetvédők szorgalmazták a nagy járművek kitiltását a főutcáról, most a vállalko­zók is indítványozták. A teherautók a Dózsa György utcába már több éve csak célfuvar esetén hajt­hatnak be, de az autóbuszok útvonalát hiába jelölték ki másfelé az 1980-as években, változatlanul ott járnak. A közelmúltban vállalkozók kezdeményeztek egy egyez­tető megbeszélést, kérve, hogy még a tanácsrendszer idején elfogadott határoza­tot vegyék elő, és valósítsák meg. Tegnap az érintettekkel is tárgyaltak a forgalomtech­nikai változtatásról. A Pan­non Volán vállalja, hogy a Szent István vagy a Terv ut­cára átteszi a pályaudvarról kimenő buszok útvonalát, de ehhez a forgalmi rendet ké­rik megváltoztatni. A dön­tést az új testületre hagyják. Ha megszavazzák a válto­zást, kevesebb jármű szeny- nyezi a levegőt, nem pusz­tulnak a gesztenyefák. B. M. Kihasználásra várva SIKLÓS Az őszi lombeltakarítási munkálatokat két év óta egy pécsi vállalkozás végzi Sik­lóson. A város egyik legkri­tikusabb térségének e szempontból a platánfákkal övezett Táncsics utcát tekin­tik a szakemberek. Már a változások jegyében, a lehetséges feladatoknak történő megfelelés jegyében vásárolt egy „lombszívó” gépet a Vékom Település­üzemeltetési Kft. Siklóson, azonban a beszerzést köve­tően szinte nem is kapnak megrendelést a kapacitás le­kötésére, mondta el Vadon László, a cég igazgatóhelyet­tese. Mint megtudtuk, a vá­ros önkormányzata két év óta pécsi vállalkozóval vé­gezteti el az ősszel szüksé­ges munkálatokat, s azóta gyakorlatilag nem tudták növelni a kihasználtságot, szinte csak rozsdásodik, fe­leslegesen áll a gép az udva­ron. Mayer György, a város­üzemeltetési osztály vezetője a gép - adapter hiányában - nem képes olyan kapacitás­sal működni, mint kellene, ráadásul amióta a vidéki vál­lalkozó végzi a tevékenysé­get, nincs panasz a munkára. Ferenczi András, a Vékom Kft. igazgatója elmondta, a gépet - amely minden tarto­zékkal rendelkezik - három óra alatt működőképes álla­potba tudják hozni a szerelők. K. J. PORTRÉ „Egyszer Volt” egy jazzgitáros Saturnus, Rákfogó, Frank Zappa és Szabó Gábor. Nem kell kakukktojást keresni, Babos Gyula a kapocs a fogalommá vált zenészek, zenekarok között, hiszen együtt játszott az említet­tekkel. A pop- és jazzműfajban egyaránt nevet szerzett gitáros ma a legnevesebb hazai jazz-zenekarok vezetőinek (Pege, Tomsits, Kőszegi) zenekarával jön koncertezni a pécsi IH-ba. Az óvodában a gyerek orvos­nak, pilótának készül, de jazzgi­tárról ritkán álmodik.-Zenész családban nőttem fel, hegedűn és zongorán gya­koroltam kiskoromban. A gitár azért került a kezembe, mert ez a hangszer nagyon produktív egy bizonyos szintig, azután vi­szont nagyon nehéz tovább­lépni, és én lépni akartam.-Már a kezdeti lépések is igen erőteljesre sikerültek.-Valóban, az első zenekar, amelyben játszottam, a Junior szextett volt, olyan tagokkal, mint Ráduly Mihály és Já­vori Vilmos. 18 évesen pedig a Pege kvartettben zenéltem, amikor a Magyar Rá­dió jazz verseny ét megnyertem.- De nem ragadt meg ebben a műfajban, jelentős sikereket ért el a jazzrockot játszó Rák­fogóban, s kirándult popegyüt­tesekbe is.- A zene olyan, mint a mor- tadella szalámi. Egészében is finom, de részleteiben is ízle­tes. A zenésznek pedig az a feladata, hogy valami sajátos új zamatot tegyen hozzá. Babos Gyula 1949. június 26-án született Budapesten, s 1967-ben már megnyerte a Magyar Rádió jazzversenyét. Azóta a Pege kvártett- től a Rákfogóig jó néhány nagy csapatban muzsikált. Az ország egyik legjobb jazzgitárosa és gitártanára nős, felesége szintén zenész. A család harmadik tagja egy 19 éves leány.-A rockgitáros napjainkban egyre líraibban játszik.- Ez a hangzás áll hozzám a legközelebb, talán Wes Mont­gomery és Szabó Gábor játé­kának is köszönhetően. Előbbi megmutatta, miként lehet be­vinni a tömegeket úgy a kon­certterembe, hogy közben nem ad le semmit igényes gitármű­vészetéből. Szabó Gábor pedig arra példa, hogy a keleti mu­zsikusnak nem kell legyőznie az összes amerikait, ha nevet akar szerezni, csupán saját értékeiből azt kell felkutat­nia, ami igazán eredeti.-Most megjelenő „Egyszer Volt” című lemeze a folklór jazzbe ültetése. Ez a jövő?- Tényleg korkövetelmény, hogy vigyük be a nemzeti kul­túrát a jazzműfajba. Nyugaton egyértelműen erre nyitottak, az olaszok például úgy fogadták legutóbbi, Blue Victory CD- met, hogy no lám, nem csak a tengerentúlról jön az igazi jazz-zene. Ez azonban a jelen, a jövő odébb van. Mészáros B. Endre Lakás a fiataloknak PÉCS Háromféle módszert lát célra­vezetőnek a fiatalok lakáshoz juttatására a Polgárkor elneve­zésű társadalmi szervezet, mely tegnap ülésezett a Nevelők Há­zában. A társaság az országban húsz helyen szervez fórumokat, s a közvélemény megállapítá­sait eljuttatja a kormány képvi­selőinek. A járható utak közül a leggöröngyösebbnek látszik a jelenlegi támogatási rendszer, amikor ÁFA-visszatérítések, megtakarítás utáni adókedvez­mények segítik az építkezőt. Jobb megoldásnak ígérkezik, ha az önkormányzatok a lakás- vásárláshoz szükséges teljes összeget kölcsönként megelő­legeznék, vagy az állam újra bérlakásépítésekbe kezdene. M. B. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom