Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-10 / 278. szám
4 Dünántúli Napló Magazin 1998. október 10., szombat Himnusz és zászlófelvonás - naponta ötvenszer Amikor egy külföldi hajó beúszik a hamburgi kikötőbe, hagyományosan, évtizedek óta hangszórókból fölcsendül annak az államnak a himnusza, amelynek zászlaja leng a hajón. Egykoron hanglemezről szólt a zene, később magnószalagról, egy ideje pedig számítógép-merevlemezről. A hamburgi Willkom Höftről, az üdvözlő vártáról naponta (szigorúan napkeltétől napnyugtáig) akár ötven alkalommal is elhangzik a világ akárhány nyelvén: „Isten hozta Hamburgban. Örülünk, hogy kikötőnkben köszönhetjük!” Eközben a schulaui révház előtti teraszon Hamburg városállam zászlaját is felhúzzák a 40 méter magas árbocra, miközben a himnusz szól. Szívetlelket melengető, kedves szokás, turistalátványosság egyaránt. A világon egyedülálló hajóköszöntő intézmény 1952 óta működik Hamburgban. Az 500 bruttóregisztertonnánál nagyobb hajóknak nem csupán érkezéskor, hanem távozáskor is kijár a ceremónia. Az elmúlt 46 évben vagy 800 ezer alkalommal csendült föl himnusz és kúszott le- meg föl a hanzaváros lobogója az Elba-torkolat közelében. Kezdetben a köszöntőkapitányok távcsővel fürkészték az érkező óceánjárókat, hogy idejében kideríthessék: melyik ország nemzeti himnuszát kell majd megszólaltatniuk. Természetesen még így is előfordultak tévedések. Egy izraeli hajó egyszer például a belga himnusz hangjaira úszott el az üdvözlő várta előtt. A horizontot fürkésző ügyeletes ugyanis a hajó neve - Antwerpen - alapján tájékozódott, és nem vette figyelembe, hogy az Antwerpen izraeli zászló alatt közlekedik. Ilyen kellemetlen helyzetbe ma már nem kerülhet a tengerek és viharok által próbált Willkom Höft szolgálattevő csapata, közte két volt hajóskapitány. Az érkezése előtt fél órával már tudhatják, hogy milyen zászló alatt közlekedik egy-egy Hamburgba érkező hajó. A komputer merevlemezén 150 ország nemzeti himnuszához „hozzárendelték” az üdvözlő mondatokat is. A digitális technikának köszönhetően még rossz időjárási körülmények között is tökéletesen hallható az „Isten hozta” és az „Isten önökkel” kezdetű köszöntés a várta előtt elhaladó hajók fedélzetén. Ferenczy Europress Színes Világ Negyvenéves a ritmusszabályozó. Napjainkban szinte mindennapos, hogy pacemaker segítségével szabályozzák a szívizom működését. Amikor azonban negyven évvel ezelőtt, 1958. október 8-án Aake Senning pacemakert ültetett halálos beteg honfitársának, a 40 éves Ame Larssonnak mellkasába, mindez úttörő eljárásnak számított az orvostudományok területén. A svéd közvélemény ismételten követelte, hogy jutalmazzák orvosi No- bel-díjjal Senning eljárását, de ezt nem kapta meg. A jeti csak medve. Egy tiroli világjáró szerint a Himalája legendás majomembere, a jeti csupán jól megtermett medve, s legalább ezer „jetimaci” cammog Ti- betben és Nepálban, általában éjjelente. Reinhold Messner - így hívják a szakállas tirolit - a frankfurti könyvvásáron jelentette be a rejtély megfejtését. Messner - aki 1978-ban oxigénpalack nélkül mászta meg a Mount Everestet - azt állítja, hogy a jeti, azaz a tibeti medve hasonló az északamerikai grizzlyhez, ám bundája hosszabb szőrű. Gyilkolt a sorozat. Egy floridai fiú megölte az anyját, mert az túl sok szappan- operát nézett a tévében, és nem volt hajlandó átkapcsolni valami másra. A Í7 éves fiú a végzetes napon azt ugyan nem tudta megmondani, hogy mit akar nézni a tévében, csak azt, hogy mit nem. Anyja viszont kitartott a sorozatok mellett, mire fia egy kalapáccsal agyonütötte, majd a holttestet egy közeli erdős területen elrejtette. Millennium viking módra Az egyvitorlás bárka szaggatott mozgással araszolt előre a tajtékos hullámokon, ahogy a törzséből kiálló nyolc hosszú evezőlapát csapásai meg-meglódítot- ták. A part közelébe érve kidobták a horgonyt, és a marcona külsejű, állatbőrbe öltözött hajósok a tengerbe vetették magukat, hogy az utolsó métereket már úszva tegyék meg a hívogató partig. Átázva és dideregve, de szerencsésen megérkeztek egy ismeretlen új világba, az újvilágba, arra a földre, amelyet felfedezése óta Amerikaként ismer a világ. A filmbe illő jelenet eredetileg éppen ezer esztendővel ezelőtt játszódhatott le ugyanitt és ugyanígy, amikor Leif Eriksson, a legendás Viking Erik először jutott el Amerikába hajója, a „Snorri” fedélzetén. Vállalkozó kedvű kései utódai a jeles millennium tiszteletére most, a második évezred küszöbén mindenben lemásolták a vakmerő tengeri utazó ezer évvel ezelőtti útját. . A grönlandi Nuukból vágtak neki az Atlanti-óceán viharos északi vizeinek, hogy kikössenek Új-Fundlandon, L’Anse aux Meadowsnál. Itt lehetett a vikingek első amerikai települése. A „Snorri” utóda sem kínált a viking imitátoroknak semmiféle huszadik századi kényelmet. Nem volt vécé, nem volt kajüt, még fedélzet sem volt, hiszen a tengerjáró ős-dánok lélekvesztője valójában csak egy túlméretes csónak, amelyben eső és szél ellen legfeljebb egy kifeszített ponyva nyújthatott némi védelmet. A „könnyebbség” kedvéért az újkori vikingek is lemondtak a tengeri navigáció valamennyi modern eszközéről, csak a Nap és a csillagok szerint tájékozódtak a végtelen vízen. Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy biztos, ami biztos alapon azért velük utazott két lap-top, amelyen keresztül, ha esetleg eltévednek, felvehették volna a kapcsolatot a GPS műholdas navigációs rendszerrel, de végül is az ezredvég szuper- technikáját csak arra használták, hogy útjukról rendszeres beszámolókat továbbítsanak az Internetre (csak a rend kedvéért, íme a „vikingek” hompédzse (honlapja): www. beyond.landsend.com. Sokan követték nyomon a „Snorrit” a világhálón, így azután a kíváncsiak szinte naprakészen tudták, hogy merre járnak a „vikingek”. Előbb végigsiklottak a Baffin-sziget partjai mentén, majd dél felé fordultak, végigeveztek a Labrador-félsziget előtt, hogy végül horgonyt vessenek ugyanott, ahol az igazi Viking Erik emberei tették egy évezreddel ezelőtt. Ferenczy Europress Az eredetivel megegyező hajót építettek fotó wéber t. A flört tartósítja a szerelmet Ahhoz, hogy egy szerelem valóban nagy és tartós legyen, szenvedélyes flörtökre is szükség van - állapította meg a stockholmi egyetemen Dr. Magnus Equist professzor és kutatócsoportja. Majd sokak nagy megrökönyödésére hozzáfűzte: akkor tartósan boldog egy kapcsolat, ha a nők időnként másra is rákacsintanak. Miért van erre szükségük? Azok a nők, akik időnként mással is flörtölnek, férjüket összehasonlítják az ismeretségi körükben előforduló, más lehetséges partnerekkel. Viselkedésükkel kimondatlanul is azt sugallják a férjnek: ne merj elhanyagolni, mert látod, mennyien kapnak utánam! A svéd pszichológus mostani megállapítása új megközelítés a párkapcsolatok kutatásában. Eddig ugyanis úgy vélték a tudósok, hogy a házasságban hűt- lenkedő asszonyok tudat alatt gyermekeik számára keresik a jobb génekkel rendelkező, megfelelőbb apát. Most azonban úgy tűnik: a kis kalandokkal a nők társukat igyekeznek jobban magukhoz láncolni. Törpecsúcs Ez a 27 éves jordán férfi kicsisége révén próbál „nagy- gyá” válni: szeretné, ha hivatalosan a világ legalacsonyabb felnőttjének nyilvánítanák. Az illető - akit meglehetősen röviden csupán Kayedként említ a Reuters jelentése - 65 centiméter magas (természetesen állva), s leghőbb vágya bekerülni a Guinness rekordok könyvébe. Fivére szerint Kayed 65 centiméternél is kisebb. A Guinness részéről azt mondták, hogy jó lenne több napszakban is pontosan megmérni a jordán minicsúcsjelöltet, és a kapott eredmények átlagát kiszámítani. Kayednek jó esélye van a rekorderi címre, mivel a Guinnessnél közölték: nincs feljegyzésük, vagy tudomásuk olyan felnőttről, aki 65 centiméternél is alacsonyabb lenne. Orvos a világ végén Anya és fia két teljes napon át gyalogolt a zord hegyek között Nepál tájain. Á vidék szépségét csak az anya látta, a 14 éves Udam Rai sajnos nem. Ú, annyi honfitársához hasonlóan, szürkehályogban szenvedett, és anyja vezette kézen fogva a nemegyszer veszélyes ösvényeken. Himalája egyik falujába, Lahanba tartottak. Itt dolgozik a környék jótevője, a helybeliek által szentként tisztelt német doktor, dr. Albrecht Hennig. Az ötvenéves szemész sok ezer ember látását adta vissza. A földtekén - mondja - vagy 40 millió világtalan él, többségük az elmaradott országokban. Húszmilliónak van szürke hályogja, ami viszonylag egyszerű tízperces műtéttel gyógyítható. A Mount Everesttől kétszáz kilométerre lévő la- hani klinikán egész nap futószalagon folyik a műtétek sora. Évente tízezer operációt hajtanak itt végre. A jótékonysági pénzekből létesített 280 ágyas kórház természetesen mindig színültig tele van. Hajnalban már sorban állnak a bebocsátást kérők. Többségük valóban a világ végéről gyalogolt ide út- talan utakon, várva a csodát, aminek híre persze régen elterjedt. És a csoda menetrendszerűen be is következik. Hennig doktor 1983 óta naphosszat és nemegyszer éjszaka is a műtőasztalnál áll, az utóbbi időben már egy nepáli kollégával, dr. Pradhan- nal együtt. Fizetniük csak a tehetősöknek kell. Udamnak a műtét ingyenes, és az azt követő kétnapos klinikai utókezelés is. Visszafelé a fiú már csak megszokásból és szere- tetből fogja meg anyja kezét. Látja a fölé magasodó hegyeket és a mélyben tátongó szakadékokat. Bálnamatuzsálemek A grönlandi bálna matuzsálemi kort él meg. Egyre több jel és vizsgálati eredmény utal arra, hogy ezek az óriások 150 évnél is tovább élnek. A grönlandi bálna feltűnően hosszú életére csak akkor terelődött a kutatók figyelme, amikor a nyolcvanas évek elején az északi vizeken bálnára vadászó eszkimók egy frissen elejtett állat fejében kézzel készült, hasított kőből való szigonyhegyeket találtak. A szigonyok csak a 19. század vége óta készülnek vasból, azelőtt előfordultak kő- és elefántcsont hegyek is. Az említett bálna fejében talált vadászszerszámok tehát legalább 150-180 évesek. A lelet értékét növeli, hogy a grönlandi bálna, amely 18 méter hosszúra is megnőhet, súlya pedig elérheti a 70 tonnát, más fajtársaitól eltérően nem rendelkezik egyetlen olyan szervvel sem, amelynek állapota megadná az állat életkorát. A többi bálnafajta fülkagylói, illetve fogai következtetni engednek az állat életkorára. A grönlandi bálnának azonban se foga, se füle nincs, ezért csak közvetett módszerekkel, leginkább a szemszövetben felhalmozódó aminosav alapján lehet megítélni az életkorát. Ez a mérési módszer elég pontatlan, 12-50 év tévedés is lehetséges. De még így is megállapítható, hogy 10 százalékuk jóval idősebb 100 évesnél. Léghajók a brit hadseregben A léghajók az első világháború után eltűntek a brit hadseregből, ám a légierő vissza akarja hozni az óriás-szivarokat. A most tervezett új léghajók több mint 200 m hosszúak, 30 méter szélesek lesznek s így több terhet tudnak szállítani - 30 tonnát - mint a legnagyobb katonai gépek. Üzemanyag fogyasztásuk alacsony és a lényegében rezgésmentes üzemmód kitűnő lehetőséget ad arra, hogy a léghajókat megfigyelésre, adattovábbításra használják. Ellentétben hajdani elődeikkel, az új léghajóknál nem kell robbanástól tartani. A hélium ezernyi kicsi, zárt és nyomásmentes cellában van, így a repülőtest akkor is folytatni tudja útját, ha egyik-másik részét lövedékek érnék. Nagy nehézségek árán volt csak hajlandó ez az elefánt teherautóra szállni, pedig csak így tudják vidéki otthonába szállítani. Gyaníthatóan gazdája sem repes az örömtől, mert Bangkokban sok pénzt tudott keresni turistaattrakió-elefántjával. feb-reuters I k í 4
