Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-10 / 278. szám

1998. október 10., szombat Hazai Tükör Dünántúli Napló 5 Választási tudnivalók Egyes megyékben már elké­szültek az október 18-ai ön- kormányzati választásokhoz szükséges szavazólapok, má­sutt még javában tart a nyomtatás - tudtuk meg Péteri Attilától, az Országos Választási Iroda szakértőjé­től, aki a fontosabb határna­pokról is tájékoztatást adott. Ajánlott levélben legkésőbb ok­tóber 13-ai érkezéssel, szemé­lyesen 16-án 16 óráig jelentheti be az állampolgár állandó lak­helyének polgármesteri hivata­lában, ha ideiglenes címén kí­ván voksolni. Ennek feltétele az 1998. július 31. előtt bejegyzett ideiglenes lakcím. A kampánycsend 17-én 0 órakor veszi kezdetét és 18-án 19 óráig tart. A szavazókörök 18-án reggel 6-tól 18 óráig tar­tanak nyitva. Az eredményeket a kis településeken akár rövid­del umazárás után megtudhat­ják az érintettek, az országos adatokat este 8 órától folyama­tosan teszik közzé. A jogorvoslati kérelmek be­nyújtására az eredmény megál­lapítását követő napon 16 óráig van mód, az elbírálással péntek estig végeznek az illetékesek. A végeredmény ismeretében a megbízóleveleket a helyi vá­lasztási bizottságok adják át a képviselőtestületek tagjainak, akik legkésőbb a választást kö­vető 15 napon belül megtartják alakuló ülésüket. Itt kerül sor a polgármesterek eskütételére is. A plakátokat és falragaszo­kat a jelölteknek november 17- ig el kell tüntetniük a közterüle­tekről. A választási jegyző­könyveket 1999. január 18-áig helyezik el letétbe a kijelölt irattárban. (takács) Előzetesben is fenyítenek Dohos, vizes, penészes magánzárkák A legsúlyosabb hiányosságok a rendőrségi fogdákban ta­pasztalhatók - állapította meg a fogva tartottak két éve hatályba lépett fegyelmi sza­bályzatának gyakorlati ta­pasztalataival foglalkozó or­szágos ügyészségi vizsgálat, amelyet pénteken ismertetett Vókó György, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője. A vizsgálat az ország mind a 34 büntetés-végrehajtási intézetét érintette, és kiterjedt mintegy 80 rendőrségi fogdára is. Esze­rint 1997-ben fenyítésben ré­szesült csaknem minden máso­dik előzetesen letartóztatott személy. Az összes fogva tar­tottak között a fenyítések • • Összefogás a Együttműködési megállapo­dást írt alá tegnap a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség és az Állami Biztosításfelügye­let. Az aláírást követően mu­tatták be az „Amit érdemes tudni vásárlás előtt, közben, után” című új kiadványt, amely a vevők lehetőségeit, jogait hivatott összefoglalni. Az együttműködési megállapo­dást a két hatóság számára a fo­gyasztóvédelemről szóló, már­ciusban hatályba lépett törvény írja elő. Ezentúl a biztosítások­kal kapcsolatos panaszokkal az Állami Biztosításfelügyelet (ÁBF) mellett a fogyasztóvé­delmi hatóságokhoz is lehet fordulni. Az intézkedés első­sorban a vidéken élők számára előnyös, ahol az ÁBF-nek nin­száma 1996-hoz képest 1997- ben 17 százalékkal csökkent, 8269-ről 6893-ra. A legsúlyosabb fenyítésnek a magánelzárás tekinthető, Ma­gyarországon megszakítás nél­kül 30 napot lehet kiszabni. Hazánkban van olyan börtön is, ahol minden magánzárkát em­beri tartózkodásra alkalmatlan­nak minősített a vizsgálat, do­hosak, vizesek, penészesek. A büntetés-végrehajtás haté­konyságával kapcsolatban Vókó György elmondta: a visz- szaesők aránya a Szegedi Fegyház és Börtönből szabadu­lok között a legkisebb. A bör­tönökben a visszaeső elítéltek aránya egyébként átlagosan 60- 65 százalék. fogyasztókért csenek képviseletei. Tavaly egyébként több mint tízezer vi­tás ügye volt a különböző biz­tosítótársaságokkal szerződő ügyfeleknek. Ezt az alkalmat ragadták meg, hogy bemutassanak egy új kiadványt is. A fogyasztóvé­delmi törvény meghatározza, hogy a vevőt tájékoztatni kell a vásárolt áru vagy szolgáltatás áráról, minőségi jellemzőiről s a használatára vonatkozó előí­rásokról. Az új kiadvány részle­tesen kitér az egyes árucikkek­nél, szolgáltatásoknál felme­rülő problémák megelőzésének módjaira, illetve a reklamációs ügyintézés szabályaira. A tízezer példányban megje­lent füzet a megyei felügyelő­ségeken és az önkormányza­toknál lesz beszerezhető, (sfcs) Kormányprogram az igazságosabb közgyógyellátás megteremtése Bővülhet az ingyengyógyszerek köre Szükségesnek ítéli a kormány a közgyógyellátás rendszeré­nek mielőbbi áttekintését, és ha kell, a módosítását. A vár­ható intézkedések mintegy félmillió embert érintenek majd, remélhetőleg a korábbinál kedvezőbben. A közgyógyellátottak ingyen juthatnak 700 féle mediciná­hoz, gyógyászati és fogszabá­lyozó-eszközhöz, protézishez, valamint térítésmentesen ve­hetik igénybe a gyógyfürdők fizikoterápiás kezeléseit. Visszatérő viták témája a gyógyszerfogyasztás. A ta­pasztalatok szerint egy-egy közgyógyellátott medicinafo­gyasztásának értéke 2,5-3- szorosa egy átlag biztosítotté­nak. Ezt a nagymértékű elté­rést csak részben indokolja a közgyógyellátottak megrom­lott egészségi állapota. Mivel magyarázható akkor a további különbség? A pon­tos válasz egyelőre várat ma­gára. Mindenesetre az elkép­zelések között szerepel a ked­vezményekre jogosultak köré­nek pontosabb és szigorúbb meghatározása. A közgyógylistára felvett gyógyszerek listájának szűkí­tését a szakemberek elvetik, sőt többen, mindenekelőtt a külföldi gyógyszergyártók azt még bővítenék is. Az egész­ségügyi tárca és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetői azonban korábban je­lezték, hogy erre a célra több pénz nincs a kasszában. Ami a jövőt illeti, az Orbán- kormány programjában szere­pel a közgyógylista eltörlése, a korlátozás eme formájának a megszüntetése. Azt ma még az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerügyi főosztályveze­tője sem tudja megmondani, hogy valamennyi törzsköny­vezett gyógyszer adható lesz-e a közgyógyellátásra jogo­sultnak.- Az előkészítő munka ezen a téren még nem kezdődött el - tájékoztatta lapunkat Kere- kesné dr. Nemes Mária. Mint mondta, csak a közgyógyellá­tás rendszerének átalakítása után látnak hozzá a részletek kidolgozásához. H. M. Kié lesz az ellátás felelőssége? Teljes az egyetértés a háziorvosi rendelők magánosításáról A háziorvosi rendelők teljes magánosításának kormányzati szándéka találkozott a parlamenti pártok egyetértésével, de azok ugyanolyan fontosnak tartják a folyamat jó előkészí­tését is - derült ki a Magyar Orvosi Kamara elnöksége és a parlamenti pártok szakértőinek tegnapi megbeszélésén. A kamara kezdeményezésére létrejött egyeztetésen Frajna Imre (Fidesz) elmondta: való­színűleg 2000-ben indulhat meg a magánosítás folyamata. Addig tisztázni kell, hogy a privatizáció után ki viseli az adott település egészségügyi alapellátásának felelősségét. Módot kell találni a vásárlás­hoz elég pénzzel nem rendel­kező orvosok támogatására is. Kökény Mihály (MSZP) volt népjóléti miniszter véleménye szerint helytelen lenne az ön- kormányzatok ellátási felelős­ségének megszüntetése. Gond lehet, hogy olyan orvosok is praxisuk megvételére kény­szerülnek, akiknek ez egyéb­ként nem állt volna szándé­kukban. Hegedűs Mihály (FKGP) a volt NDK területén követett gyakorlatra hívta fel a figyelmet: ott a rendelőket és a felszereléseket térítés nélkül adták át az orvosoknak. Csáky András (MDF) rámu­tatott: a hatályos jogszabályok nem akadályozzák a rendelők teljes privatizációját, az ön- kormányzatok azonban vélhe­tően mindaddig ódzkodni fog­nak ettől a lépéstől, amíg az alapellátás felelőssége náluk van. Az önkormányzati tör­vény módosításához viszont a parlamenti képviselők két­harmadának egyetértésére van szükség. Szolnoki Andrea (SZDSZ) úgy véli, a jelenlegi egészség- ügyi bérezés mellett az orvo­sok nem tudnák visszafizetni a magánosítással járó adósságo­kat, tehát szerinte is ingyen vagy jelképes összegért kel­lene megkapniuk a rendelőt. Budapesten rendezik a közétkeztetési vezetők országos fórumát Bajban a gyermekétkeztetés A privatizáció előrehaladtával, az állami támogatások csök­kenésével a közétkeztetés a kilencvenes évek elején szinte tel­jesen visszaszorult a gyermek- és szociális intézmények terü­letére. A tendencia most megfordulni látszik: ismét egyre több vállalkozás gondoskodik dolgozóinak étkeztetéséről. Mint Kamocsai Gábortól, az október 14-én kezdődő orszá­gos fórum főszervezőjétől megtudtuk, csaknem három­száz szakembert várnak Bu­dapestre, hogy eszmét cserél­jenek a közétkeztetés finanszí­rozási, egészségügyi és tech­nológiai kérdéseiről. A leg­több kritika várhatóan a gyer­mekétkeztetés színvonalára vonatkozik majd. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség legutóbbi vizsgá­lata lesújtó állapotokat tárt fel ezen a téren: 138 iskolai és óvodai konyhán tartottak el­lenőrzést, s csaknem minde­nütt korszerűtlen, kopott fel­szereléssel, szakképzetlen személyzettel találkoztak. Porcelántányért és üvegpoha­rat többnyire csak a tanárok kapnak, ugyanakkor a kony­hák piszkosak, s gyakran ta­lálkoztak az ellenőrök a gyer­mekek élelmiszeradagjának megkurtításával is. A vizsgált konyhák 34 szá­zalékában tártak fel valami­lyen szabálytalanságot. Bünte­tésként 26 esetben szabtak ki személyre szóló pénzbírságot, s a hiányosságok pótlására ha­tározatban kötelezték az in­tézményeket. A vizsgálati tapasztalatok alapján a szakemberek megál­lapították, hogy az iskolai, óvodai étkeztetés színvonala romlott. Bár a szülők egyre többet fizetnek az étkezteté­sért, a nyersanyagnormák még mindig szűkösek. Szerencsére van ellenpélda is: az ország több településén a nehéz anyagi helyzetben is sikerült némi leleményességgel, „házi” befőzéssel megoldani a gyermekek színvonalas étkez­tetését. N. Zs. Hírcsatorna Vita a bérekről. A Pedagógu­sok Demokratikus Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a közok­tatási helyettes államtitkár napok­ban tett nyilatkozatát, amely sze­rint újra bevezetnék a központi bérfinanszírozást. A PDSZ szóvi­vője tegnap a tanárok világnapja alkalmából arra is rámutatott: szervezetük hangsúlyos szerepet szán a tanárok bérezésének lénye­ges javításáról szóló követelésnek. Átütemezhető az adósság. A Pénzügyminisztérium politikai ál­lamtitkára is támogatja a gabona- termelők és az FVM közötti meg­állapodást az agrárhitelekkel kap­csolatban - tudatta Nagy Tamás, a termelők delegációjának vezetője. A megállapodás szerint a gabona- termeléshez felvett hitelek futami­deje és a hozzájuk kapcsolódó ál­lami garanciavállalás egy évvel meghosszabbítható. Követek a miniszternél. A bűnözés elleni intézkedésekről tájékoztatta Pintér Sándor bel­ügyminiszter tegnap az EU tagországainak budapesti nagyköveteit. Zeneszerző kitüntetése. A Művészetek Völgye kulturális seregszemle létrehozásáért és életben tartásáért kifejtett tevé­kenysége elismeréseként Göncz Árpád Köztársasági El­nöki Arany Emlékérem kitünte­tésben részesítette Márta István zeneszerzőt. Az elismerést teg­nap adták át az Országházban. írj műveseállomás. Világszín­vonalú műveseállomást adtak át tegnap a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Ki­alakítása mintegy 120 millió fo­rintba került. Az ünnepségen el­hangzott: ma a négy-ötezerre be­csült vesebeteg közül 2700 kap dialízist 54 műveseállomáson. Szabadlábon Mjazi. A Fővá­rosi Ügyészség tegnap szabadl­ábra helyeztette a Fenyő János meggyilkolásával gyanúsított Acifi Nijazit. A büntetőeljárás során az igazságügyi szakértők a bűnösségét nem zárták ki, de nem tudták bizonyítani részvé­telét sem a gyilkosságban. Új Kurír? Szűcs Gábor, a fel­függesztett Kurír főszerkesz­tője tegnap megbeszélte a kiadó újonnan kinevezett vezérigaz­gatójával a kurirosok elbocsá­tásának menetrendjét. A fő- szerkesztő újabb lapindítási ké­relmet is benyújtott, amelynek címe „K. Úr ír” lenne. Kevés az orvosi igazolás. Tegnap visszavonták az Agro­bank Rt. volt vezérigazgatója, Kunos Péter börtönbe vonulá­sának halasztására adott enge­délyt, mert időközben módosí­tották a vonatkozó rendeletet. Mérsékeltebb várakozások Némileg csökkent a lakossági bizalom indexe A GKI Gazdaságkutató Rt. most közzé tett felmérése sze­rint szeptemberben némileg csökkent a lakossági bizalmi index értéke. A megkérdezett családok ked­vezőtlenebbül értékelték pénz­ügyi helyzetük alakulását, s az elkövetkező évben is csak las­súbb javulásra számítanak, mint az előző alkalommal. Nem változott viszont az or­szág jelenlegi gazdasági hely­zetének a megítélése, de a gaz­daság következő évéről már pesszimistábban vélekedtek, mint augusztusban. Szerény mértékben javult az emberek saját anyagi helyzetéről alkotott képe, ugyanakkor - mint az a válaszokból kiderül - gyengült a vásárlói kedvük és erősödött a megtakarítási hajlandóságuk. Az ország hét régiója közül négyben csökkent a bizalmi in­dex mutatója. E szerint a Dél- Alföldön (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékben) nem változott a lakosság hangulata. Leginkább a központi régi­ókban romlottak a várakozások, így már a Közép-Dunántúl (Fe­jér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye) valamint az Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyék) lakossága számít a legoptimis­tábbnak, míg a dél-dunántúli megyék lakói (Baranya, So­mogy és Tolna) a legpesszimis­tábbak a GKI szeptemberi fel­mérése alapján. A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) . tn> ^ ■An«**1 A bank is lehet tulajdonos Ma már senki sem lepődik meg, ha egy-egy koncert, kiállítás, sportrendezvény, netán kalandos világ körüli út támogatói között hazai bankok nevére bukkan. De miből, s hogyan fordíthat­nak tetemes summákat rek­lámcélokra a bankok? Gulácsi Ferencet, a Tőkepiaci Felügyelet osztályvezetőjét először arról kérdeztük: miből fedezte a Kereskedelmi és Hi­telbank a nemes célt, a sziámi ikrek szétválasztásának 1,5 milliós műtéti költségét? Gulácsi elmondta: reklám­célú kiadásaikkal a bankok semmiképp sem veszélyez­tethetik a betétesek pénzét. A tiszta nyereségük egy részét fordíthatják csak szponzorá­lásra, hírverésre. Ha az adott pénzintézet be­tartja a rá vonatkozó hitelin­tézeti, számviteli és egyéb törvényeket, akkor a rész­vénytársaság tulajdonosainak egyetértésével szabadon mo­zoghat a profiljától idegen te­rületeken is. Legtöbbször jól megfontolt stratégiai szem­pontok döntik el, hogy mikor, milyen közegben forgatják a bank nevét. A törvény például nem tiltja a befektetésnek minő­sülő - tehát a betétesek pén­zének egy részét is felhasz­náló - lapvásárlást, de ilyen lépést csak az ügyfelek érdek- sérelme nélkül tehet a bank. Kockázatos ügyleteknél köte­lező a céltartalék képzése, vagyis ugyanannyi pénzt kell letétbe heiyezni, mint ameny- nyi a befektetett tőke. T. M. i 1 i í

Next

/
Oldalképek
Tartalom