Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-10 / 278. szám

1998. október 10., szombat Szakértők A Külfejtési Bányanyitásról Dhnántuli Napló 3 Új technológia, javuló környezeti hatások Idén éppen 40 esztendeje folyik iparszerű külfejtési tevékenység Pécsett. Hor­váth Ernő (képünkön), az ágazat jelenlegi vezetője e tény ismeretében értékelte a külfejtésben végrehaj­tott műszaki fejlesztése­ket, környezeti hatásaikat. Az alkalmazott technológia komoly fejlődése 15 éve kezdődött, és robbanássze­rűen felgyorsult az erőmű­bánya integráció időszaká­tól. Ez nemcsak a munkába vont gépek megújulásában, azok kiszolgálásának mo­dernizációjában mutatkozott meg, ám ezen a téren is igen jelentős eredményeket értek el. Ma már folyamato­san ellenőr­zik a mun­kagépek és a szállító járművek környezet- terhelő ki­bocsátását, még az üzemanyag-fogyasz­tást is. Nagy előrelépés volt a szállító útvonalak karban­tartásának, takarításának, locsolásának megszerve­zése, ennek eredményeként a porterhelés a határérték tö­redékére csökkent. Mint Horváth Ernő hang­súlyozta, az alkalmazott technológia folyamatos ala­kításában a robbantás terén érték el a legnagyobb fejlő­dést. A Pécsi Erőmű Rt.-ben a bányaerőmű integrációt követően külön csapat fog­lalkozott a hatások csökken­tésének kísérleteivel. Ennek köszönhetően lényegesen sikerült csökkenteni a fajla­gos robbanóanyag fogyasz­tást, ami egyben a hatásfok jelentős javulására is utal. A kiépített megfigyelőrend­szer lehetővé teszi a robban­tások hatásának folyamatos figyelemmel kísérését. A robbantásban új kort hozhat a röviddel ezelőtt kísérletbe vont svéd késleltetett tech­nológia, ami a jelenleginél is kisebb környezetterhelést tesz lehetővé. A külfejtés működésében új profil a jogszabályokban előírt tájrendezés. Pécsett évente 5-6 hektár utógondo­zását végzik el. ES»P ‘..c 5 2 ERŐMŰ Az oldal a Pécsi Erőmű Rt. támogatásával készült. A külfejtésben ma már modern gépek dolgoznak A bányanyitás tudományos kérdései Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Me­cseki Szervezete az 1990-es években figyelemmel kísérte a szén- termelés csökkentésére tett intézkedéseket, az új bányák nyitá­sával kapcsolatos terveket. A Nagybányaréti tervezett külfeje- tési beruházás kérdésében a következő az álláspontja. A régió és Pécs város energia ellátása zavartalan biztosítása és a környezetterhelés csökken­tése új korszerű, környezetbarát blokk megépítését teszi szük­ségessé. A hőerőmű tüzelő­anyag-igényének közel 60%-át az eddigiekhez hasonlóan to­vábbra is hazai saját külfejté­seiben termelt szénből kedvező költségszinten célszerű biztosí­tani. Az új környezetbarát blokk megépítésével a térség és ezen belül Pécs város levegő- tisztasága jelentősen javulni fog. Ez a program mintegy 200 ezer ember ez irányú igényeit elégíti ki. Az erőmű termelési feladata lényegesen nem válto­zik, de a kéndioxid kibocsátás a húszadéra csökken, a nitrogén- oxid, szénmonoxid és a por­emisszió is eleget fog tenni az előírásoknak. Az új blokk kor­szerűségét jellemzi az energia- termelés jó hatásfoka, mely ki­fejezhető azon megállapítással, hogy a jelenlegi energiaterme­léshez képest mintegy 23%-kal csökken a tüzelőanyag-felhasz­nálás. Ennek következtében a széndioxid kibocsátás is jelen­tősen csökken. A Pécsbánya-Karolina kül­fejtés szénvagyonának a 2001. év végéig történő gyorsított le­fejtése után Pécsbánya lakóte­lepet megkerülve a széntelep folytatásában a Nagybányaréti külfejtést célszerű megnyitni. A bányatörvény vonatkozó ren­delkezései szerint a bányate­lekkel lefedett és részletesen megkutatott, gazdaságosan ki­termelhető szénvagyon bányá­szatára kizárólagosan a Pécsi Erőmű Rt., mint bányavállal­kozó jogosult az ásványvagyon gazdálkodás előírásaival össz­hangban. A bányászat és a környezet konfliktusa vitathatatlanul megalapozott. A bányászatban már régóta törekvés a környe­zetvédelmi szempontok érvé­nyesítése. A Pécsi Erőmű Rt. ezen szempontoknak a tervezett bányanyitással kapcsolatban eleget kíván tenni. A Nagybá­nyaréti külfejtés termelésbe vonása, azon belül a bányamű­velés szükséges feltételeinek megteremtése, a termelés során fellépő környezeti hatások fel­tárása, vizsgálata, a bányamű­velés megszüntetése, felha­gyása és értékelése céljából környezeti hatásvizsgálatot végzett. A környezeti hatásvizsgálat alapján a következők rögzíthe­tők: a Karolina és a vasasi kül­fejtéseknél bevált és folyama­tosan ellenőrzött termelési rendszer alkalmazása a terme­lési területen nem okoz a köz­vetlen vagy tágabb környezetre megengedettet meghaladó, ká­ros környezetterheléseket, így a megvalósításnak környezetvé­delmi szempontú szakmai aka­dálya nincs. A kijelölt bányatelken belüli bányanyitás és művelés ugyan alapvető táj- és területhaszná­lati változásokkal jár, a mély­bányászattal több mint 200 éve külszíni bányászattal pedig kö­zel 40 éve érintett a térség, azonban a még visszalévő kö­zel 15 éves működés (bánya­nyitás, üzemelés és rekultivá­ció) is lényegében átmenetileg érinti a környező területeket, Pécs város más településrészei életében észrevehető változá­sokat nem okoz. A Nagybányaréti külfejtés­ben tervezett művelési techno­lógia a már hosszú ideje mű­ködő két külfejtés fejlődő és a környezetvédelmi szempon­toknak megfelelő (kis akcióte­rületű beavatkozás) technoló­giák alapján készült. A terve­zett technológiákat az. előzetes környezeti tanulmány szükség­szerűen áttekintette és azokat környezetvédelmi szempontból megfelelőnek találta. A bányászat és a mecseki szénre alapozott energia-előál­lítási tevékenység mindig jelen­tős térség- és kömyezetformáló tényezők voltak a város életé­ben. Pécsbánya térségében a külfejtéses bányászat folytatá­sát, a Nagybányaréti külfejtés megnyitását - a műrevaló kész­letek nagyságán túlmenően - társadalmi, gazdasági tényezők is alátámasztják:- a térségben a termelés gaz­daságosan folytatható,- a külfejtési program hosszú távon közvetlenül 350 fő fog­lalkoztatását biztosítja, továbbá figyelembe kell venni a kapcso­lódó tevékenységek térségi fog­lalkoztatási hatásait is,- a fejlesztési program hosz- szú távon biztosítja a szakma- kultúra fennmaradását a térség­ben, illetve az energiatermelés­hez kapcsolódó műszaki-gaz­dasági szakemberbázist. A lakosság életminőségének alakulásával és a környezetvé­delemmel kapcsolatos, foko­zódó érzékenysége megkívánja a Pécsi Erőmű Rt.-től a megfe­lelő tájékoztatás biztosítását. A mérési adatokat nyilvánossá kell tenni, a beavatkozások ha­tását ismertetni kell az érintett lakosokkal, társadalmi és civil szervezetekkel. Részletes vizsgálat előzi meg a fejlesztést A tervezett bányanyitás előkészületeként a PE Rt. független szakértő céget bí­zott meg a beruházás vár­ható környezeti hatásainak feltárására. Bunyevácz Jó­zsef (képünkön) környezet- védelmi szakértő a követke­zőképpen foglalta össze a vizsgálat menetét és vég­eredményét. A szakember beszámolója szerint a vizsgálatot rendelet alapján kell elvégezni, teljes részletességgel. Annak ki kell terjednie többek között a be­avatkozás időtartamára, a te­lek elhelyezkedésére, a geo­lógiai, hidrológiai, éghajlati és meteorológiai viszonyokra. Nagyon fontos szempont a végzendő tevékenység hatása­inak feltárása. Ennek során külön felmérik az alapállapot paramétereit, megismerked­nek a tevékenység, jelen eset­ben a bányanyitás és bánya- művelés tervezett rendszeré­vel, technológiai folyamatá­val. Ebben a periódusban tér­nek ki a zaj- és rezgéskibocsá­tás várható hatásainak, a víz- háztartás, a levegő és az öko­lógiai viszonyok várható változásainak, és az esetleg felmerülő veszélyeztető té­nyezők vizsgálatára. Dr. Bunyevácz József kü­lön kitért a fejlesztés súly­ponti kérdésére, az anyag- mozgatásra és szállításra. A felmérések szerint a bánya­nyitás során mintegy 14 mil­lió köbméter föld és kő moz­gatására kerül sor - a tervek szerint ezzel rendezik a karo- linai külfejtés gödrét. Később pedig a ki­termelt sze­net kell az erőműbe szállítani. A vizsgálat alapján a felmerült két alternatíva közül a szak­értők a meddő esetében a bá­nyatelken belül egy mélyve­zetésű szállítószalagot, míg a szén esetében a közúti szállí­tást javasolták. Ami a teljes projekt megva­lósítását illeti, a szakértők a technológia megtartásával, ám a zavaró tényezők mini­malizálásával tartják elkép­zelhetőnek azt. Kiemelt szempont a lakóövezetek és a pécsbányatelepi kórház vé­delme, a szénszállítás során a zárt kocsis megoldás alkal­mazása. Ugyancsak javasol­ták a hatásokat folyamatában figyelő monitoring rendszer működtetését, a környezet fo­lyamatos tájékoztatását. Víztelenítés és robbantás A szakmai nap programjá­ban dr. Somosvári Zsolt (képünkön) egyetemi tanár, a téma szakértője külön is exponálta a tervezett bá­nyanyitás két különösen fontos kérdését: a víztelení­tés problémáját, illetve a termelő robbantásoknak a környezetre gyakorolt sze­izmikus hatását. A szakember korábbi vizsgá­latok alapján a Széchenyi-ak- nán és István III-as aknán ta­pasztalható bányavízszint- emelkedésre hívta fel a fi­gyelmet. Mint elmondta, a vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a korábbi bányavágatok, illetve repedé­sek folytán a két bányate­rület vízház­tartása kap­csolatban áll egymással. Mivel a ter­vezett nagy­bányaréti külfejtés a két akna között terül el, logi­kusan következik, hogy a kül­színi gödör mélyítése során meg kell küzdeni a víztelení­tés, vízkiemelés várhatóan je­lentkező problémájával. A szakember szerint jó kezdeményezés, hogy az erőmű a három vízszint meg­figyelésére fúrólyukat létesít, amelyik a meglévő monito­ring rendszert kiegészítve ér­tékes információkat adhat a tervezett külfejtésre vonatko­zóan. Ilyen módon kézben tartható lesz a víztelenítés fo­lyamata. Dr. Somosvári Zsolt külön kitért a robbantások okozta környezetterhelés problémá­jára. Mint elmondta, a pécsi külfejtések robbantási techno­lógiája igen sokat fejlődött az utóbbi években. A szakember nagyon sokat vár attól az új robbantási technológiától, amellyel az elmúlt években a Pécsi Erőmű Rt. eredményes kísérleteket folytatott. Véle­ménye szerint az újdonság al­kalmazásával minden remény megvan arra, hogy a karoli- nainál lényegesen kisebb rez­géseket érjenek el a robbantá­sok során. Beruházás és környezetvédelem Komoly térségi hatásai vannak a tervezett erőműfejlesztésnek A tudományos szakmai ta­nácskozás kapcsán dr. Ka­marás Béla (képünkön), a Pécsi Erőmű Rt. műszaki igazgatója gazdasági és kör­nyezetvédelmi szempontból egyaránt vizsgálta az új blokk szükségszerűségét.- A fejlesztés kulcsmondata, hogy korszerű és egyben kör­nyezetbarát energiatermelő egységet akarunk építeni - fog­lalta össze előadásában a lé­nyeget a szakember. - Kor­szerű, hiszen az új 165 mega­wattos blokkal számításaink szerint mintegy 23%-os hatás­fokjavulás érhető el a jelenlegi blokkokhoz képest. Ez a libera­lizálódó energiapiacon lénye­gesen javíthatja a PE Rt. ver­senyképességét, és hosszú tá­von kedvező árú szolgáltatást tesz lehetővé. Környezetbarát azért, mert az új, fluid techno­lógia alkalmazásával 95 %- osan csökkenthető a kén-dio- xid kibocsátás, felére mérsék­lődik a nitrogén-oxid emisszi­ója, csökken a szén-dio- xidterhelés és a normák sze­rint alakul a porkibocsá­tás. Dr. Kama­rás Béla hangsúlyozta: a beruházás megvalósulása nemcsak az üzembiztos és gazdaságos villamos és hő­energia ellátást teszi lehetővé a térségben, a baranyai megye- székhelyen. A program a helyi munkaerőpiacra is jelentős ha­tást gyakorol. A külfejtés to­vábbi működése hosszú távon 350-400 munkahely megtartá­sát jelenti a város számára, míg maga az erőmű működése 600 stabil állást biztosít. A tervezett erőműfejlesztés szoros összefüggésben áll az új külfejtési gödör megnyitásával is. Az új blokk tüzelőigényé­nek 60%-át külszíni szénnel kívánják biztosítani a környe­zetbarát technológia és a gaz­daságosság érdekében. A tü­zelő másik hányada import­szénből származik majd. Erőmű TÁVHŐHÁLÓZAT- távhővezeték- forróvíz-táwezeték Kertváros HŐFORRÁS- kapcsolt hőtermelés- kondenzációs erőmű Mecsek­Nyugat Egyetem Belváros Budai városrész Uránváros V_ Szigeti városrész # Forróvíz-távhőellátás Pécsett _______________________________i ____ Sik lósi városrész 4 y é I á i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom