Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-26 / 264. szám

1998. szeptember 26., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 Televíziósok ünnepeltek Alsómocsoládon A kis baranyai falu gyönyörűen helyreállított kastélyában ün­nepelte fennállásának 20. év­fordulóját a Magyar Televízió Nemzetiségi, Kisebbségi és Ha­táron túli Szerkesztősége. A Pécsről, 1978-ban indult műsorokat először szerb, hor- vát, német, majd később Sze­geden szlovák és román nyel­ven készítették a helyi körzeti tévék munkatársai. Mára a hazánkban élő többi kisebbség is műsoridőhöz ju­tott, de az ország határain túl élő magyar nemzetiségűek is szívesen nézik ezeket a prog­ramokat. A tegnapi ünnepségen Dávid Ibolya igazságügyi mi­niszter (képünkön) is köszön­tötte a szerkesztőség és a stú­diók munkatársait. Müller A. Magyarul magyarán Szórövidítés - betűszók Egy napilapunk címoldalán, amelynek fele kép, 16 betű­szót számoltam meg. A belső oldalakon még nagyobb számban voltak találhatók ezek a nyelvi képződmények. Egy rövid cikknek a címe: Tokajban tartják az EFOTT- ot. - Ha utána nem olvasom a „feloldását”, holtom napjáig találgathattam volna, hogy ez az öt betű mit takar. Eláru­lom: Egyetemisták és főisko­lások országos turisztikai ta­lálkozója. A betűszó a tágabb foga­lomkörű szórövidítés egyik, napjainkban legtermékenyebb fajtája. Szakemberek szerint a szórövidítés nem mai keletű, de szédítő ütemű keletkezése, jelentkezése a mai rohanó élet szinte szükségszerű velejá­rója. Új értékként jelenik meg, a nyelvben mindig is ér­vényesülő gazdaságosság (ökonómia) megnyilvánulá­saként. Ámde valódi értékről csak, akkor beszélhetünk, ha nem megy az érthetőség rová­sára. A rendszerező nyelvtan a szórövidítés következő vál­tozatait tartja számon: 1. va­lódi rövidítés: pl., stb., ún., ui., vő.; 2. szócsonkítás: övi, töri, matek, suli; 3. szótagösz- szevonás: Matáv, Röltex, Ofo- tért; 4. valódi betűszó: MÁV, OTP, MTA. A két utóbbi tí­pust mozaikszónak is neve­zik. Mivel új szavak alkotásá­nak, keletkezésének vagyunk tanúi, joggal kérjük számon e művelet érvényességének fel­tételeit. Ezek: határozott és vi­lágos jelentéstartalom, hosszú idejű állandóság. Alkalmaz­kodni kell az ember agyi megfejtő rendszeréhez és a társadalmi elfogadottság tör­vényszerűségeihez. Mivel napjainkban nemcsak az írott sajtóban, hanem a rádióban és a tévében is az értelmes sza­vak módjára használják, hangsúlyozzák és ragozzák őket, néhány aggodalomnak hangot kell adnunk. Az állandóság és az elfo­gadottság nincs mindig bizto­sítva. Gondoljunk csak a mindenkori kultuszminiszté­rium nevére: VKM-MKM- OM-MM. Ma a többi minisz­térium nevére ugyanez a megállapítás érvényes. A fel­sőoktatási intézmények nevét is csak az illetékes főosztály ismeri és használja hitelesen. A pécsieknek nyilván nem okoz gondot a JPTE vagy a POTE, de ha a BDTF, CsVMTF-fel találják szembe magukat, már elbizonytala­nodnak. írott szövegben az átkódolás megtöri az olvasás folyamatosságát. Gyakran kell megnézni a rövidítések jegyzékét. A kiejtés külön gond, főként ha csupa más­salhangzóból áll. Ezért az MSzP hol emeszpé-nek, hol maszop-nak hangzik. Az SzDSz két változata az eszdé- esz-szadesz szintén ismerős. Az MTESz a szabályos mű­tesz helyett metesz változatban vált általánossá. Az idegen nyelvhez való túlbuzgó igazodás meghami­sítja (ez esetben az angol) nyelvi valóságot. Az efféle té­vedés csúcsa az IFOR, amely­nek az I-je az angolban is i, mi­vel az international rövidítése. Egységes állásfoglalással megakadályozhatjuk a kita- lálhatatlan szószömyek kelet­kezését. Rónai Béla Egy tenor nézetei a kultúráról Ez a tenor nem énekel a fürdő­szobában. Bár a családja rend­kívül megértő, mert azt például jól elviselik, hogy naponta akár hosszú órákon át is zeng a házi próbaszoba. Gulyás Dénes operaénekes most igazán sok energiát és időt igénylő feladatot kapott, az Operaházban énekel főszerepet Ligeti György művében. A 44 éves világhírű művész, ahogy mondja, 38 éve tanul egyfoly­tában. Ahhoz, hogy valaki nagyszerű muzsikus legyen, 5­6 éves korától keményen kell dolgoznia. Már csak ezért is megdöbbentő, hogy végül, ha például adjunktus lesz a Zene- művészeti Főiskolán, mint ő, 21 ezer forintos fizetést kap össze­sen, azért pedig, hogy a Nemzeti Színház zenei tanácsadója, 37 ezer forint jár. Ebből tart el há­rom tizenéves gyermeket és ket­tejüket a feleségével.- Német kollégám az adjunk­tusi fizetéséből királyi módon él - mesélte. - Az USÁ-ban a kul­túra kevés állami dotációt kap, de ott olyan szponzori rendszer van, ami segít ezen. Philadel­phiában például, a Pavarotti énekversenyen még a hentesnél is kint volt a tenor képe. Ha koncert van a Metropolitan- ben, a műsorfüzet végén több száz támogató neve olvasható, azé is, aki évi száz dollárt ad, és azé is, aki egymilliót. Nálunk olyan eseményeket szponzorál­nak, ahol rengeteg az ember, de egy előadásra csak néhány száz néző fér be. Amíg egy társada­lom nem veszi tudomásul, hogy a kultúra pénzbe kerül, addig a helyzet nem változik - véli. A szűkösség rosszat tesz az alkotói szabadságnak. Gulyás Dénes nem érzi ugyan korlátok közé szorítva magát, olyan sze­repet vállal, amilyet szeret, de azért, ha lottóötöst nyerne, el­vonulna egy évre pihenni, ta­nulni, és alapítványt csinálni fiatal tehetségek számára. Teli­találat híján máshol keresi a szabadságot: a lovaglásban, a vitorlázásban - bár a kis hajót el kellett adni, építkeztek, s a házra ráment minden pénz.- A természethez mindig vonzódtam, az őseim paraszt- emberek voltak - mondja be­szélgetőtársam. - Úgy terve­zem, hogy lesznek tyúkjaim, kecskéim, konyhakertem. Van pincém, borászkodom is. Azt hiszem, a jó bor a teremtő nagy adománya. A teremtő adott azért Gulyás Dénesnek két jó hangszálat is, meg sok kitartást, energiát és tehetséget. Mindez kellett is ahhoz, hogy megnyerje 1980- ban a Pavarotti énekversenyt Philadelphiában, hogy 1980 és 1993 között jobbnál jobb sze­repeket énekelhessen a New York-i Metropolitanben, hogy Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész legyen.-Az elszántság mellé hit is kell, anélkül nem megy. Ezt ta­nítom a főiskolásoknak is, hi­szen legelőbb az embernek sa­ját magában kell bíznia, hinnie kell abban, hogy képes megol­dani a feladatot. Az éneklés persze erőfeszítés is, kilókat ad le közben az éne­kes. Gulyás Dénes azt mondja, ő mindig úgy éli meg a szerep­lést, mint valami gigantikus ‘munkát, melyben azonban gi­gantikus az öröm és az élvezet is. Az érzés leírhatatlan, ami nem is csoda. Hiszen így terem­tődik meg a misztikus egyesü­lés a művész, a mű és a közön­ség között, amitől néha földbe gyökeredzik a láb, és szárnyalni kezd a lélek. Hodnik I. Gy. Hírcsatorna A DeFORMA Alapítvány tárlata. A hazai művésze­ket tömörítő pécsi De­FORMA Alapítvány tárlatát rendezik meg a Művészetek Házában. Az október 18-áig látogatható tárlatot szep­tember 28-án 17 órakor Wehner Tibor művészettör­ténész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium fő­osztályvezetője nyitja meg. A Csorba Győző Megyei Könyvtár szeptember 30- án az intézmény 55. évfor­dulója alkalmából hivatalo­san is felveszi Csorba Győző Kossuth-díjas költő nevét. A pécsi temetőben 10 órakor megkoszorúzzák sír­emlékét, 11 órától a könyv­tárban Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség el­nöke, Bertók László költő, Tüskés Tibor író és Surján Miklós címzetes igazgató mondanak köszöntőt. Zadar városa Pécsett. Október 1-jétől 3-ig Zadar városa mutatkozik be Pé­csett. Október 1-jén 11 óra­kor a Színház téren a Fustan táncegyüttes és a Viola női kar műsorát láthatjuk, 16 órától a Csopor(t)-Horda Galériában idegenforgalmi találkozó lesz. 19 órától a Fustan a horvát színházban is fellép. Október 2-án 18 órakor a Miasszonyunk templomban a Viola női kar ad koncertet, 20 órakor a Belvárosi Étteremben lesz dalmát gasztronómiai est. Ballada-est Szentlőrin- cen. Sinka István költő bál- lada-estjét tartja vasárnap 16 órától a Szentlőrinci Er­délyi Kör a helyi gimná­zium kiállítótermében. A Sinka-balladákat Vásárhelyi László koreográfus mondja el: mdnrTW Idősek tárlata Mohá­cson. Október 1 -jén délután 3 órakor az Idősek Világ­napja alkalmával nyitnak tárlatot Mohácson, a Kos­suth Filmszínház emeleti kiállítótermében. A Mohá­csi Egyesített Szociális In­tézmények szervezésében tevékeny, alkotó idős embe­rek munkáit tekinthetik meg az érdeklődők október 11-ig a ház nyitvatartási idejében. Rendhagyó találkozó. Pécsett a Civil Közösségek Házában október 1-jén 17 órakor az egyetemi hallga­tókból, középiskolásokból szervezett Plakát Irodalmi Kör vendége Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, aka­démikus lesz. Pécs, odaát az 52. utcában A héten még láthatják a New-York-iak azt a kiállítást, amely a magyar főkonzulátoson Pécs és részben Baranya kincseiből ad kóstolót. A kóstoló reprezentatív: turisztikai kínálatunk fotó­kon követhető nyomon, egész termet kapnak a Zsolnay Gyár remekei, és öt neves képzőművészünk is bemutatkozik. A kiállítás szeptember 15-én nyitotta kapuit, amelyre dr. Ré­vész Mária alpolgármester ve­zetésével delegáció utazott. Mészáros Bernadettől, a város­háza marketing referensétől megtudtuk, sikerét kemény munka készítette elő, de az ötlet a főkonzulé volt. Ösztönző előzménye a pécsi képzőművé­szek néhány évvel korábbi tár­lata. A bemutatkozás megren­dezését a Magyar Köztársaság New York-i főkonzulátusa tette lehetővé. Előkelő negyedben, a Man­hattan közepén van az 52. utca, innen nyithatnak be a konzulá­tus épületébe, ahol a 2000 éves mediterrán város hangulatát ha­talmas poszter és sok-sok fotó idézte meg. A rohanó New- York-iaknak csendes, napfé­nyes teraszai, kis, kanyargós történelmi utcái miatt is tet­szett. Élénken érdeklődtek a Villányi-Siklósi Borút „stációi” és a Nagyharsányi Szoborpark iránt. A középső teremben a Zsolnayak 20 személyre terített kék-fehér étkészlete, kerámia- és porcelánremekek fogadták a látogatókat. Legtovább talán itt időztek, ami üzletkötésekkel is kecsegtet. A harmadik terem­ben Gellért B. István, Keserű Ilona, Lantos Ferenc, Pincze- helyi Sándor és Valkó László képzőművészek képviselték színeinket számos alkotással - sejdítvén, hogy Pécs kultúrája, képzőművészete a világ élvona­lával mérendő. A bemutató mindenképpen újdonság, úttörő tett országos léptékben is, s hogy az amerika­iak fantáziáját valóban meg­mozgatta, azt nemcsak az ottani sajtó és televízió érdeklődése tanúsítja, de a tény is, hogy ha­tására már most, pénteken tu­risztikával foglalkozó újságírók érkeztek Pécsre Amerika álla­maiból. Megtekintik a Csont- váry, a Vasarely és a Zsolnay Múzeumot, de kíváncsiak a vadregénves Zeneőre is. B. R. János vitéz a Bóbitában Holnap Petőfi klasszikus örökzöldje, a János vitéz ele­venedik meg a Bóbita Báb­színház színpadán. Az évad­nyitó előadás 11 órakor kez­dődik. Petőfi alkotását, költői erőben gazdag világát avant­gárd furfangoktól mentesen, a maga érintetlen, hagyományos szépségében szeretnék szín­padra állítani. Rendezője Bagossy László; Illés Ilona, Varga Orsolya, Zengő Agnes, Schneider János és Zrínyi Miklós játsszák, ze­néjét Kacsóh Pongrác nyomán Rozs András szerezte. Bábter­vező Bagossy Laura, a díszle­tek Nagy Kovács Géza, a ko­reográfia Vidákovics Antal ne­véhez fűződik. B. R. János vitéz életre keltője Illés Ilona fotó: wébert i i » 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom