Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-26 / 264. szám

12 Dünántúli Napló Iskolák A Jövőnek 1998. szeptember 26., szombat Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Hírcsatorna Az Édes anyanyelvűnk nyelvhasználati verseny megyei döntőjén 1. Hegedűs Katalin (mohácsi Kisfaludy Gimnázium, Speizerné Ré- pási Mária és Kovácsné Bubreg Erzsébet tanítvá­nya), 2. Tóth Judit, 3. Szi- nyei Dalma (mindketten a siklósi Táncsics Gimnázi­umból, tanáruk Bakóné Aradi Éva). A Pécs városi versenyen 1. Vastagh No­émi (Leőwey G., tanárai dr. Szabó Szabolcs és Mihalik Zsolt.) 2. Pótó Judit (Janus Pannonius G., dr. Balogh Gyöngyi), 3. Krebsz Aletta (ANK Gimnáziuma, Bü- kösdi Kálmánné). Gyermekbarát kereste­tik. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma december 1-jéig, Gyermek- barátok, 1701 Bp. Pf. 244. címen 10-14 évesek pályá­zatát várja. Körükben élő, nem ismert felnőttekre is te­hetnek javaslatot, az indok­lás tartalma, s nem a szava­zatszám a döntő. Az „Év gyermebarátja” díjat Ader János, a Parlament elnöke karácsonykor adja át. Kórusvezetői kurzus. Október 12-én 14 óra 30-tól általános iskolai német kó­rusvezetői kurzus indul a Lenau Házban dr. Várnai Ferenc főiskolai tanár veze­tésével. Az ingyenes kur­zusra jelentkezni a Baranyai Német Önkormányzatok Szövetsége címén lehet. Rendhagyó irodalom­óra. Szabó Zsolt, a kolozs­vári Művelődés című folyó­irat szerkesztője tegnap rendhagyó irodalomórát tar­tott a pécsi Kodály Zoltán Gimnáziumban. Természetélményeink. A Vadász Könyvklub Egyesü­let a „Természet és én” című pályázatán három kor­csoport (10-14, 15-18 és 19-25 évesek) rajzban, versben, prózában számol­hat be természetélményeiről december 31-i határidővel, az 1134 Bp. Tüzér utca 43. sz. alatti levélcímen. Tele­fon: 1/350-6454. A díjki­osztó ünnepség és a művek bemutatása a jövő márciusi vadászkiállításon lesz. Kölcsönösen tanulhatunk egymástól Oktatásunk finn szemmel PECS - LAHTI Az európai uniós Socrates programon belül a Comenius 1. a környezetvédelmi és zenei oktatás fejlesztését, az együttmű­ködő országok és iskolák megismerését szolgálja. A Mátyás ki­rály utcai Zenei Általános Iskola finn, svéd és észak-ír iskolával közösen 9000 ECU-vel támogatott projektben vehet részt. az iskoláról, a Kodály-mód- szerről - mondja Riitta Ceder- quist. - így is várakozáson fe­lüli volt az énekórák színvo­nala, aztapasztalt tanár-diák kapcsolat. Mivel Svéd- és Finnországban kevés gyerek jár óvodába, nálunk később kez­dődik a zenei oktatás is. A most meglátogatott angol nyelvi órák is magas színvonalúak. Az ok­tatási rendszerünk szerkezetileg nem sokban különbözik, bár most Finnországban is hasonló horderejű változások zajlanak a közoktatásban, mint önöknél. Ennek nálunk kényszerítő gaz­dasági okai vannak.- Milyen különbségeket ész­lelt a módszerekben ? A négy résztvevő iskola a finn­országi Lah- tiból a Lotila- nala-Aste, a svéd Vasteras városából a Frixeliska Skolan, az észak-ír Derryből a St. Eugenes Pri­mary School és a pécsi - tudom meg Varró Máriától, a vendég­látó iskola igazgatójától (ké­pünkön). Márciusban Svédországban találkoztak az iskolák tanár­küldöttei, az elmúlt hét elején finn és svéd pedagógusok láto­gattak a Mátyás király utcai in­tézménybe, ahol megtekintet­ték a diákok környezetvédelmi tárlatát, ismerkedtek zeneokta­tásunkkal. A programba isko­lánként több száz gyerek kap­csolódik be. Rövidesen CD-le- mez és videofilm készül a látot- takról-hallottakról, melyeket a partner országokba is elkülde­nek. Tervük a legkorszerűbb kommunikációs kapcsolatrend­szer - fax, E-mail, video-konfe- renciák - kiépítése. A program jelenlegi ügyve­zetőjét, a finn Riitta Cederquis- tet először arról kérdeztük, mi­ért ezt az iskolát választották a hazaiak közül.- A kórusaink cseréje, kap­csolatai révén húsz éve tudunk Magas színvonalúak az énekórák a pécsi isko­lában FOTÓ: MÜLLER ANDREA-Nálunk jellemző az, hogy nincsenek általánosan elfoga­dott, kötött módszerek a taní­tásban. Mindenesetre a gyere­keket már korán arra neveljük, hogy könyvtárba járjanak, önál­lóan kutassanak és szerezzenek információt. Bízzanak maguk­ban, önállóan formáljanak vé­leményt, tanuljanak meg dön­teni. Azt is tapasztalom, hogy mi, pedagógusok, Finnország­ban többször és kisebb csopor­tokban is leülünk egy-egy pe­dagógiai problémát megbe­szélni. A tanárok közt zökke- nőmentesebb a szakmai együttműködés. És hát a nyelv- tanulás a gyerekektől a felnőt­tekig nagyon népszerű. A prog­ram éppen azt szolgálja, hogy ezek az értékek egymás javára összeadódjanak. Riitta kolléganője, Mia Ka- venius - aki most veszi át az ügyvezetői teendőket el­mondta, hogy 1999-ben Derry- ben, az ezredforduló évében pedig Finnországban találkoz­nak. A követ­kezőkben a négy iskola diákjai nép- és tündérme­séket gyűjte­nek, történe­teket írnak, amelyekből jövő év végén négynyelvű, angolra is le­fordított anto­lógiát szeret­nének megje­lentetni. A kötetet a gye­rekek illuszt­rálják majd és az anyagot kazettára is felveszik, hogy ezen a módon is ismerkedjenek egymás nyelvével a diákok. Már ismerkednek a főzés titkaival a diákok fotö: laufer l. Új tankonyha a Tinódiban SZIGETVAR A héten vették birtokba a Tinódi Általános Iskola he­tedikesei a majd’ hárommil­lió forintért frissiben kiala­kított tankonyhát. Kolics Pál igazgató a most bevezetett NAT kapcsán tudta, hogy milyen fejleszté­sek várnak az iskolákra, bár szinte az utolsó pillanatig maga is reménykedett, hogy a kötelező előírások teljesítésé­hez kapnak központi támoga­tást. Nem így történt. A város hajdani úttörőhá­zában üzemelt a csak lányo­kat a konyhai tüsténkedésbe beavató tankonyha, de az ré­gen volt. A NAT viszont el­várja, hogy a modul rendszer­ben felépülő technika tan­tárgy a fiúkat és a lányokat is beavassa a kertészkedésbe, a háztartástanba és a fával, fémmel, modellezéssel fog­lalkozó műhelymunkába. A nemrég kialakított tan­kertben a gyerekek már meg­termelik a zöldségféléket, a zöldbabot és a hagymát, így már csak a főzési lehetőség hiányzott. A tankonyha meg­valósításához kezdetét vette a szokásos körút. A megyei Közoktatásért közalapítvány­nál nyert pályázati pénzzel, az iskolának szánt szülői SZJA 1 százalékos felajánlásokkal, az iskolai Tehetséges Tanulókért Alapítvány jóvoltából össze is jött a megálmodott 8 főzőhe­lyes, jól felszerelt tankonyhá­hoz szükséges majdnem há­rommillió forint közel fele, a többit az intézmény maga gazdálkodta ki. A hetedikesek már tanterv szerint tanulhatnak sütni- főzni és terítem az új tan­konyhában. B. M. L. A keveset is megbecsülni Údn Keresztrejtvény PALOTÄBOZSOK A kisiskolákról kevesebbet hallani, pedig létük az apadó gyereklétszám miatt bizony­talan, ráadásul a ma ismét sokat emlegetett esélyegyen­lőség kulcsszereplői. Az iskolás gyerekek száma öt­hat éve még tartósan megha­ladta a százat, most 94-en van­nak - tudom meg Csíki Vincéné tanítónőtől, aki 27 éve áll a ka­tedrán Bozsokon. ő az, aki a harmadik osztályosok olyan fontos megyei olvasási verse­nyét meghonosította, amely utóbb már a kisiskolás negye­dikesek nyelvtani erőfelmérő­jével társult. A gondok többsé­gét itt önerőből kell megoldani - egy óvónőből lett tanárkollé­gájuk most végez történelem szakon, a legifjabb most kezdi tanulmányait a számítástechni­kán. Nyugdíjba vonuló társuk helyét is így, feladata átvállalá­sával töltik be. Tán nem vélet­len, hogy például az éneket szakkollégiumot végzett taní­tónő tanítja. Az új, „NAT-os” tanévben a tantárgyak szétforgácsolása he­lyett igyekeztek maradni az alapoknál, például a drámape­dagógia a magyarórák, a tánc­oktatás a testnevelés része. A tantervet az önkormányzat egyhangúlag elfogadta, igaz, két év óta a tankönyvek vásár­lásához csak részben tudnak hozzájárulni. A héten dr. Wek­ler Ferenc, az országgyűlés alenöke új számítógépet avat­hatott fel az iskolában - ami ugyan apró lépés, de lépés a számítógép-használat szerve­zett oktatása felé. Drasztikus változások előtt? PÉCS Tegnap a megyei közgyűlés dísztermében bezárta kapuit a X. Baranyai Pedagógiai Napok. Kocsis Mihály, a JPTE Ne­veléstudományi Intézetének munkatársa a pedagógusképzés elmúlt évtizedéről és jövőjéről tartott előadást. kül. Veszé­lyes a helyze­tük. Ugyan­akkor a to­vábbképzési rendszer a mulasztásos törvénysértés állapotába került. Átte­- Tanár úr! A Nemzeti Alaptanterv szerkezeti és tar­talmi változásokat hoz, de mennyire követi ezt a pedagó­gusképzés?-Az egyetem arisztokrati­kus intézmény - mondja Ko­csis Mihály (képünkön) - szaktárgyi és posztgraduális képzésben gondolkodik. Még a tanítóképzők a legrugalma- sabbak. Az óvóképzés 3 évre, a tanítóké 4-re emelkedett, az egyetemi tanárképzés 5 éves, míg a főiskolák hatóköre szű­kinthetetlen túlkínálattal in­dult, amelyből kevés értékel­hető, akkreditált tanfolyam va­lósult meg. Egységes, egy­másra épülő továbbképzési rendszer nincs. Ezután kell megteremteni, hogy a szerzett tudás másutt is érvényes és hasznosítható legyen. Például egy óvónő az óvodájában, egy tanítónő az iskolájában ma­radva is doktorálhasson.- Várható ebben áttörés?- Francia, dán, svéd minták arra intenek, hogy átfogó alapképzésre lenne szükség, amelyben az óvodapedagógus­tól a középiskolai tanárig mindenki részesülne. A kü­lönböző diplomák sokkal szé­lesebb korosztály nevelésére képesítenének. A szakma - amely a nevelői képzettséget, rátermettséget jelenti - és a szaktárgyi tudás közt nem le­het fontossági sorrendet felál­lítani. Hajlok elfogadni egy most olvasott tanulmány prognózisát, mely szerint rö­videsen drasztikus változások várhatók ezen a területen is. Beküldendő a helyes megfejtés október 2-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELE­ZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége (Pécs, Rákóczi út 34., VIII. eme­let, 801-es szoba). Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Az a baj asszonyom, hogy túl gyorsan eteti ezt a pa­pagájt.” A sorsoláson a szerencse Szabó András­áénak kedvezett (Komló, Zrínyi tér 1.), aki köny­vet nyert. E heti rejtvényünk megfejtői között szintén könyvet sorsolunk ki, amely szerkesztőségünk­ben vehető át. Tíz nap eltelte után - ha nem je­lentkeznek érte - a vidékieknek elküldjük postán. L * i A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom