Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-01 / 209. szám
10 Dunántúli Napló Kultúra - Művelődés 1998. augusztus 1., szombat Oldalszerkesztő: Gárdonyi Tamás Hírcsatorna Mandulafesztivál. Idén az augusztus 6-a és 9-e közötti Mandulafesztiválon több pécsi étteremben lépnek fel együttesek. Szerepel majd a Civitas Pinceszínház, a Pécsi Alkalmi Színház és Ká- tai Zoltán énekmondó is. 7- én és 8-án a felső Sétatéren kirakodóvásár, kovács-, szövő- és korongozóbemu- tató lesz, szombaton pedig gyermekprogramokat tartanak. A szabadtéri színpadon 6-án 20 órától az Ando Drom, a Duna Táncegyüttes Amazonok táncszínháza és macedón népzenészek szerepelnek. 7-én 20 órától a Duna Táncegyüttes ad műsort és koszovói albán népzene hangzik fel, 8-án a cigány és német népzene mellett a Somogy Táncegyüttes lép fel, míg 9-én többek között kanadai country, horvát és zsidó népzene hallható. (ly) Orgonakoncert. A pécsi Bazilika orgonakoncert-so- rozatában augusztus 7-én este 8 órakor Dergecz Zoltán orgonán, Csajághy Miklós klarinéton játszik, Kuncz László pedig énekel. A különlegességeket tartalmazó műsorban Messiaen, Via- dana, J. S. Bach, Weber, Cazzati, Franck és Dupré művei hangzanak fel. (ly) Kiállítások. Húber András szobrászművész munkáiból nyílik kiállítás augusztus 4- én délután 5 órakor a pécsi Arthus Galériában. A tárlat elé Pinczehelyi Sándor képzőművész mond bevezetőt. A pécsi volt Fészek Áruház kirakataiban láthatók mától Molnár Tamás munkái. Az akvarell- és tusfestmények augusztus 20-áig tekinthetők meg. (ly) Térzene és tánc. A „Nyári térzenék a Színház téren” sorozatban Pécsett augusztus 2-án 18 órakor a Magyarszéki Fúvószenekar ad koncertet, egy héttel később pedig, ugyancsak este 6 órakor a Mázai Ifjúsági Fúvószenekar játszik. Ezen a helyszínen augusztus 5-én 19 órától roma táncházat tartanak, ahol a nagykanizsai Kanizsa Csillaga együttes működik közre. (ly) Az államalapítás évfordulójára a közönségnek is szeretnék bemutatni az első magyar kö- zépkori egyetemet ' fotó: müller andrea Egyetem a gyümölcsöskert alól Nem sokan hitték, hogy egy középkori egyetem falai rejtőznek a pécsi Bazilika mögötti egykori gyümölcsöskert alatt. Dr. Sándor Mária régészt, aki évtizedek óta dolgozik itt, egy 1687- es térkép furcsa részlete vezette nyomra. A 2000. évhez közeledve egyre sürgetőbb feladat, hogy elérjék a régi célt: a feltárt univerzitás és a mellette lévő kápolna méltó bemutatását. Amire valaha a barack- és körtefák árnyékában senki sem gondolt, az mára elérhető közelségbe került. A több szakember példaértékű csapatmunkájával végzett ásatás és helyreállítás bekerült a Millenniumi Bizottság programjába, megalakult a Pécs városa által létrehozott „Középkori Egyetem” Alapítvány, és kiemelt támogatást adott az Országos Műemlékvédelmi Hivatal is, így pénz jutott a már 13 éve érlelt terv megvalósításához: a romok feltárásának befejezéséhez, romkert kialakításához, védőépülethez, benne kiállításhoz.- Jelenleg a legnagyobb gondunkat az okozza - mondta el az ásatást vezető Dr. Sándor Mária (kis képünkön) -, hogy a pénz áramlásának akadályai vannak, a folytonos késlekedés pedig a munka leállásával fenyeget. Az államalapítás évfordulójára mindenképpen szeretnénk bemutatni az első magyar középkori egyetemet a közönségnek, a tervek szerint 2000. szeptember 2-án megnyílik a kiállítás az egyetem történetével és az Aranyos Mária kápolna szobraival. A középkori ablakok kibontását gyakorlatilag már befejezték, jelenleg pedig az északi falszorosnál folynak a munkák. Füzérné Kesztyűs Mária restaurátor már elkoptatott egy vadonatúj toalettkefét, de a leleteknek még .csak egy részét sikerült a földből elősimogatni. Ezen a területen ugyanis egy hulladékgödröt találtak, melyből velencei üvegpoharak, nagyméretű edények kerültek elő. A héten a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatója járt Pécsett, az intézet majd rétegvizsgálatokat végez a szobrokon, mégpedig úgy, hogy ne kelljen a felületet megsérteni.-A leletmentés folyamatos — tette hozzá a régész. - Sokat köszönhetünk elhivatott munkatársainknak, Schó'nerné Pusztai Ilonának, Schó'ner Lászlónak, akik építésztervezők, dr. Met- zing Ferenc statikusnak, Szíjártó Kálmán grafikusnak és Englender János műemlékhelyreállító kisiparosnak. A terület a 237 kiemelt magyar műemlék közé tartozik, s bekerült a királyi, királynői városok rekonstrukciójának programjába. A kiállításra pedig az alapítvány a város támogatásával pályázatot nyújtott be. Hiába azonban minden együttműködés, ha időről időre eltömődnek a pénzcsatornák. Sándor Mária és a vele együtt dolgozó férje, dr. Geró Győző mindenesetre addig is odakint szorgoskodnak a terepen, ha esik, ha fúj. Hodnik Ildikó Gy. A pécsi Püspökvár épületei A Püspökvár vagy másként belsővár már a XI. században létezett. Itt épült fel a Poroszlói Miklós püspök által 1355- ben alapított Aranyos Mária kápolna, tőle keletre pedig az 1367-ben létesült első magyar egyetem épülete állott, melynek alapítója ugyan Anjou Nagy Lajos király volt, de ja- vadalmazója, szellemi irányítója, kancellátja a német származású Vilmos pécsi püspök. A kápolna a török korban pusztult el, az egyetemet pedig a törökellenes harcokban lőtte szinte rommá maga Zrínyi Miklós. A területet feltöltötték, a falak a föld mélyére kerültek. Később az ásatások során a kis, alig 20 méter hosszúságú kápolnában csodás szoborleletre bukkantak. A festett maradványok között a legkiemelkedőbb egy női szentet ábrázoló torzó, a festetlen figurális alakok közül pedig egy angyal s két apostol domborműve. Az egyetem azonosítása sem volt egyszerű, hiszen más kutatók máshová, például a domonkosok kolostora mellé helyezték. A döntő bizonyítékot az jelentette, amikor előkerült a címerkő, középen egy kereszttel, benne a Szentszéket jelképező keresztbe helyezett kulcsokkal, s az alapítóra utaló négy liliommal. Ezt a címert vette át a Janus Pannonius Tudományegyetem is. Régi pécsi nyarak örökében A művészet és a gasztronómia mitikus találkozásának lehettek szemtanúi azok, akik végigkísérték azt a pécsi fesztivált, melynek keretében volt ökörsütés és kamaramuzsika, bábjáték és néptánc, utcazene és kiállítás, s még annyi minden. Három hét alatt 218 rendezvény várta a közönséget. Akik a régi pécsi nyarakat siratták, idén visszatérni láthatták az egykori kulturális pezsgést a városba. A mediterrán fesztiválhangulat azonban újdonsága volt az idei nyárelőnek, s az is bebizonyosodott, hogy a magas színvonalú művészet nem azt jelenti, hogy valami rettentően unalmas. A „Fesztivál a művészet és a gasztronómia jegyében” című rendezvénysorozatra visszatekintve a fő szervező, Biikkösdi László több kiemelésre méltó eredményt is talált.- Az egyik igazi nagy szenzáció az első ökörsütés volt - mondta. - Több százan nézték végig, öreg nénike vezettette el magát, hogy lássa, milyen is ez. Jó volt, hogy az események nagy része a fesztivál alatt az utcán zajlott, s hogy az emberek úgy is részt vehettek a programokon, hogy nem kellett mindenért fizetniük. Nagyszerűen sikerült a felnőttbábfesztivál, melyet a Bóbita Bábszínház szervezett, de a saját műsoraink közül is kiemelhetem a nemzetközi néptáncfesztivált. Míg a nagyközönség például a felső Sétatéren szórakozott a Finom falatok utcájában, olyan találkozókra is sor került, mint a Kerti kalandozások például. A filmcsemegéket elemző tanácskozás szűk kört vonzott, de magas színvonalú volt, ahogyan például a különböző zenei kamaraestek is. A fesztivál nemcsak a kultúra szó értelmezési lehetőségeit nyitotta meg a hétköznapok kultúrája illetve a különböző művészetek felé, hanem azt is megmutatta, hogy ma már vannak önszerveződő kis közösségek is, melyek új utakat képesek találni a művészet és a közönség között. Ilyen volt például a Colin Foster segédletével létrejött Szo-bor kiállítás vagy a Parti Galéria szervezte Első Magyar Ételszobrász Szimpo- zion.-A tervünket, hogy a Magyarországon már csak 4-5 hétre szűkült turistaszezont megnyújtsuk egy kicsit, idén még nem tudtuk egycsapásra teljesíteni - tette hozzá Bük- kösdi László. - Jövőre azonban már egy országos programnak is részesei leszünk, melynek címe „Az asztali örömök éve”. Látható, hogy most már semmit nem lehet eladni önmagában, csak csomagokat. Ezért dolgozunk együtt a Borúttal többek között. A Pécsi Kulturális Központ fesztiválja tehát sikerrel zárult. Mégis volt, aki nem értett mindent. Az egyik étterem külföldi tulajdonosa például nemigen tudta, miért támogatja őt a központ azzal, hogy a vacsoraestjéhez előadót küld, ingyen. A szervezők azonban azt tartják, hogy ha már választani lehet tehetséges muzsikusok és művészek meg félhamisan gajdoló „élőzenészek” között, akkor ők a színvonalat akarják garantálni. Hodnik I. Gy. Az érdeklődők többek között egy ősi kínai mesterség, a papírmerítés fortélyait is elleshették FOTÓ: MÜLLER A. Futnak a képek FILMJEGYZET Bruce Willis és a kód - meg a seprű Az előtérben Bruce Willis, hátul a statiszták Jövök kifelé a moziból. Fülemben még a végső, nagy leszámolás tűzpárbajának zaja re- cseg-ropog (dolby sztereóban), de kint a mozi előtt aránylag csend van. A nézők hazafelé tartanak. Valószínűleg nem foglalkoznak már a látottakkal. Amire számítottak, megkapták: Bruce Willis, FBI, popcorn. Ennyi. Két óra kikapcsolódás. A kód neve: Merkúr: ravaszul szervezett dramaturgia, forté- lyos hatásmechanizmusok, üldözés, menekülés, happy end, mindvégig látványos fényképezés. Mozi. Egy pillanatra megállók, s visszanézek az Uránia épületére. Arra gondolok, hogy a mozit valamikor úgy hívták: filmszínház. Ez az elnevezés azt jelezte, hogy ez a jellegzetesen huszadik századi intézmény a régebbi idők teátrumaira igyekezett hasonlítani, ahová az igényesebb közönség járt, igényei szerint, klasszikusokat nézni vagy szórakozni. A filmszínházban még elsősorban filmeket játszottak: Jean Renoirt, Korda Sándort, De Sicát, Felli- nit. Rajtuk kívül persze kalandos történeteket is, de ezekben akkor még Gérard Philipe, Gary Cooper és Cary Grant lépett fel. Ma robbantások, karambolok, véget nem érő lövöldözések és szitkok zaja hallatszik arról a vászonról, ahol annak idején Greta Garbo, Ingrid Bergman és Liv Ullmann formálta szerepét. Akciófilmeket és thrillereket vetítenek A nagy ábránd és a Nyolc és fél helyett. Ez bizony már nem filmszínház, csak mozi. Eszembe jut a blois-i kastély őre, aki így szólt a látogatókhoz valamelyik szobában: „Itt imádkozott Stuart Mária; s iderakom én most a seprűimet.” Visszatérve Bruce Willishez és a Merkúr-kódhoz, el kell ismerni, hogy a történet alapmotívuma a népszerű históriák régi, bevált ötletére hajaz: adva van egy életveszélybe kerülő gyermek, akit meg kell védelmezni. Az USA nemzetbiztonsági hivatala kidolgozott egy feltörhetetlennek vélt szuperkódot ügynökei védelmére, s ezt egy kilencéves fiú megfejti. O Simon: autista, olyan fogyatékos, aki bizonyos vonatkozásban - az ő esetében ez a rejtvénymegoldás - zseniális. Különös képessége halálos veszedelembe sodorja, mert a hivatal főnöke mindenáron védelmezni akarja a kódot. Ez utóbbit Alec Baldwin alakítja, akinek szerencsére nincs sok jelenete, így nem tudja elrontani azt, amit Bruce Willis összegürizik. Ez a színész mostanában az akciófilmek nyerőembere. Alkata ellenére az, ami nem semmiség. Mert majdnem kopasz és meglehetősen előnytelen testalkatú, se nem „sármos”, se nem túlzottan „marcona”. Inkább olyanféle, mint egy amerikai banktisztviselő, vagy mint egy arab kocsmáros. Ellenben hallatlan elszántságot és kérlelhetetlenséget sugároz. Valószínűleg ez a titka. És, persze, jól söpör. . Nagy Imre
