Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)
1998-08-09 / 217. szám
Közelről Negyedik oldal 1998. augusztus 9., vasárnap MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából EMŐD nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.29 nyugszik 20.11 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: Méhes Károly Férfi anyácska Bármily furcsa, Ernőd keresztnevünket ugyan fiú gyermekeknek szokták adni, ősmagyar jelentése azonban nem más, mint: anyácska. Becézni Eminek vagy Emkó- nak szokták. Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu HÍRCSOKOR Rovásírást tanulnak Gyékényesen. Erdélyből és Jugoszláviából is érkeztek gyerekek abba a gyé- kényesi ifjúsági táborba, ahol a kézi szövés és fonás mellett, 6500 évre visszanyúlva a Kárpátmedence történetével is megismerkedhetnek a fiatalok. A családoknál elhelyezett gyerekek szabadon választhatnak a gazdag programok közül, az úszásoktatástól a székes rovásírás alapismereteinek elsajátításáig. (dj) Okorvölgyi patthelyzet. A település egyik határrészébe, melyet járhatatlan völgyek öveznek, négy gazda nem juthat be földjeihez, nem arathat, nem kaszálhat erőgépekkel, mert az oda vezető utat, mely egykor a községé volt, egyik farmertársuk magántulajdonként kezeli. Árkot húz, hidat rombol le, roncsautót helyez el keresztben. A föld- tulajdonosok bírósághoz és rendőrséghez fordultak. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 289 cm, apadó, 23.8 fok, Őrtilos 80 cm, áradó, 21,0 fok, Barcs 84 cm, apadó, 22,4 fok, Drá- vaszabolcs 185 cm, áradó, 22.8 fok. Divat és veszélyek a Mecsekben A kilencvenes években az extrém sportok váltak a fiatalság kedvenceivé. Az utóbbi években egyre több hegyi kerékpáros robog a Mecsek lejtőin, gyakran nem is észlelik a rájuk leselkedő veszélyeket. Pedig a moun- tainblke számos baleset forrása lehet. A Mecsek az utóbbi években a hazai hegyi kerékpározók egyik igen kedvelt hegységévé vált. Népszerűségének több oka is van. Egyrészt Pécs fekvése is kedvező, még a város területén is van alkalmas terület, illetve a vadregényes hegyi lejtők is a közelben fekszenek. Másrészt ezen a vi-. déken bárki találhat a saját tudásának és bátorságának megfelelő utakat. A legkedveltebb hely a Lapis, de felkapottnak számít a Remeterét és a Mandulás környéke is. A hegyi kerékpározásnak szintje vérmérséklet függő. Van, aki csak a kiépített turistautakon jár, van aki magának tapossa az utat - és a legvakmerőbbek, akik már versenyszerűen űzik ezt a sportágat. Persze, nem véletlenül sorolják a mountainbike-ozást az extrém sportok közé. Kellő elszántság és egy csipet őrültség kell ahhoz, hogy az ember meginduljon egy meredek lejtőn, vállalva az ezzel járó veszélyeket. Szerencsére a Mecsekben eddig még nem történt súlyosabb baleset, de a kisebb zú- zódások, törések mindennaposak. A veszély csökkentése érdekében fontos a megfelelő felszerelés beszerzése. Bukósisak, sípcsontvédő, kesztyű, könyök- és vállvédő, törhetetlen napszemüveg. Ezekkel szinte teljesen biztonságossá lehet tenni ezt divatos szabadidősportot. Aki komolyan gondolja a hegyi kerékpározást, és beszerzi a kiegészítőket, annak nem szabad megelégednie egy olcsó járművel. Az egyszerűbb kivitelek csak városba valóak, mivel a túlzott terhelést nem bírják. A baleseti ambulancián tudnak olyan esetről, amikor valaki alatt összetört egy bringa, miután azt az erdei terepen, hegyi kerékpározásra is akarta használni. Czibók B. Sokba kerül a biztonság i Egy biztonságos, hegyi kerékpározásra alkalmas bicikli minimum 60 ezer forintba kerül, de különleges, minőségi kiegészítőkkel akár több százezer forint is lehet. Bukósisak nélkül ma már városban sem érdemes kerekezni, a jó minőségűek 4500-5000 forintnál kezdődnek. Mára szokássá vált a kesztyűviselés. Ez az esztétikai szerepen túl fontos feladatot tölt be a kézsérülések elkerülésében, csökkentésében. 3000 forintért már megfelelőt kaphatunk. A boka megfogását és a biztosabb pedálozást szolgálja a pa- tentos pedál és a hozzá való cipő. Összesen húszezerért meg is tudjuk venni. Bár csak a versenyzőknek ajánlják, de balesetvédelem szempontjából nélkülözhetetlen a gerinc-, a váll-, a könyök- és a sípcsontvédő. Ezekre legalább 45 ezer forintot kell költeni. . :i : uLilV 891511191 Ili .. '.U,• >.» & aJ Átvonul rajtunk Európa %!% >5 -I. ->>- ► „ a 4/ II iv h-5 i . " »— ....................- — hm i mr i n IP __oy» —mii : i. — • ____L I A már megszokott uszályforgalom mellett egyre többször közlekednek a Dunán úszó szállodák. A hatalmas, minden luxussal felszerelt turistahajók Németországból indulva, több héten keresztül viszik utasaikat a Feketetengerig, hazánkat Mohácsnál búcsúztatva. fotó: laufer László A hegyoldalakban már rendszeresen találkozhatunk a megfelelő védő- felszerelésben, akár versenyszerűen bringázókkal is fotó: laufer l. Marhatrágya a borban Az alföldi „bor-háromszög” nem éppen történelmi borvidék, mégis hangosabb híre van lassan, mint Villánynak, Tokajnak. Most marhatrágyával kísérleteztek - az igazi szőlősgazdák pedig a hajukat tépik. A Borkommandó végzi a dolgát, tájékoztattak a Kecskeméti Rendőrkapitányságon; most épp pihennek a fiúk, hogy majd mikor forr a must, újból akcióba lendülhessenek. Igaz, a musthoz sok köze nincs a munkájuknak, mert az alföldi borok többsége kizárólag adalékanyagokból készül. A tuti recept a következőképpen szól: kukorica, cukor, víz - és az utóbbi időben marhatrágyalé, illetve műtrágya. A dolog teljesen hihetetlen, de igaz. Élő Péter, az Állatorvosi Kutatóintézet tudományos munkatársa elárulta, hogy egy elemzéskor bújt elő a „borból” az újabb marhaság. Alkalmazásának egy oka van: szép, mélysárga színt ad a készülő folyadéknak ... A műtrágyát pedig azért kotyvasztják bele, hogy valami erjedést produkáljon. Polgár Zoltán (képünkön) villányi borász végtelenül elkeseredett:- Bortermelő-borszerető magyar ember nem érü, hogyan történhet mindez. És ami a fő baj, hogy se a kormányzat, se a hegyközségi tanácsok nem tudnak semmit sem tenni, a hatóságok egymáshoz dobálják a labdát. A nyugati propaganda pedig rá fog erre ha- rapni előbb-utóbb, és nem azt mondják majd, hogy a keceli vagy soltvadkerti bor rossz, hanem a magyar bor. És ez a mai nemzetközi konkurenciaharcban végzetes lehet! Méhes K. A bizonylatot a biztosító sosem ellenőrzi Százezrek a turistáktól: számlatrükk? (Folytatás az 1. oldalról) A kórházi kezelés sincs ingyen, jó pár ezer forintot leszurkolhat a külhoni polgár, ha az ügyeletre szorul. Értesüléseink szerint egy átlagos napon 2-300 ezer forint is bekerül a kórház kasszájába. Ami ugyan ínséges időkben jól jöhet az intézménynek, de az sem kizárt, hogy a pénz más zsebébe vándorol. Trükk erre is van. Ha valaki elesik az utcán, netán a diszkóban kap egy kiadós sallert, a kezelésért akár 10-15 ezer magyar forintot is le kell perkálnia, a röntgen megúszható már 3-4000-ből is. Igaz, egy rendes CT-vizsgálat ára már hú- zósabb, akár 20 ezernél is többet kell befizetni a klinikai kasszába. A töréseknél még mélyebbre kell a külföldieknek a zsebébe nyúlni: egy szimpla kartörés ellátása 35 ezer forintba is kerülhet. Itt szabott árakról van szó - a Balatonon ugyan szinte minden drágább, mint máshol -, a kórházakban spéciéi ugyanannyiért dolgoznak, mint az ország bármelyik intézményében. A külföldi pácienseket persze nem vágja földhöz az ár, hiszen a biztosító otthon minden gond nélkül kifizeti a szuvenírként sem utolsó áfás számlákon szereplő összeget. Amint azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Külügyi Osztályán megtudtuk, a külhoni biztosítónak esze ágában sincs egyeztetni velük. Nekik bőven elég, ha biztosítottjuk bemutatja a szakadt szélű, SZJ- és TE- ÁOR-, adó- és bankszámla- számot tartalmazó, olvashatatlanul kitöltött első példányt. Hogy ezt a kórház valóban bevételezte-e, őket nem érdekli. Ha a módszert az orvos is ismeri - márpedig miért nem ismerné -, köny- nyedén megteheti, hogy a számla átadása után indigót fog, és a másodpéldányra jól látható betűkkel ráírja: sztornó. Huss, mintha el se látta volna a beteget, a kemény ezreseket pedig máris rakhatja a zsebébe. A dolog akkor bukhat ki, ha feltűnően sok sztornó-számla gyűlik össze rövid időn belül, és ráadásul egyik rontott számlának sincsen javítottja. Ha tehát a rossz számlán az szerepel, hogy Thomas Anders, lábtörés, 25 000 Ft, az utána következőn pedig az, hogy Dieter Bohlen, EKG, 10 000 Ft, akkor valószínű, hogy Anders úr lábán ugyan ott a gipsz, de az ára nem a kórházi bevételt gyarapítja. Lapunk érdeklődésére egy neve mellőzését kérő orvos elmondta: nem kizárt, hogy ilyen eset már előfordult, de ez korántsem lehet általános gyakorlat. Ha van is ilyen játék, azt maximum egy éles szemű APEH-ellenőr vehetné észre, de lenyomoznia nem lenne túlságosan egyszerű. L. D. - Ny. Sz.
