Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-09 / 217. szám

MAGYARORSZAG DEL NANTUL Közelről Harmadik oldal A légkondicionáló berendezésekhez Is alkalmazkodni kell. Van, aki kevésbé tűri a termek, autók hűvösebb belső tereit, van akinek ugyanez kimondottan jólesik. fotó: laufer László A kondi és a légkondi csatája Dögmelegben áldott találmánynak minősül a légkon­dicionáló berendezés, ami képes 20-21 fokon tartani bármely helyiséget - ha kell, még hűvösebben is. És ezt ma már az autók is tudják. Ám a dolog csak addig remek, míg nem okoz nagyobb bajt még a melegnél is: tüdőgyulladást! Persze, nem kell halálra ré­mülni, légkondicionáló-jár­vány még nem fenyeget a mai Magyarországon. Azonban tény, hogy az orvosok is ta­lálkoztak már a „titokzatos” nyári tüdőgyulladással, azzal, amit a nyugati szaksajtóból olyan jól ismertek már . . . A kór irodalma természete­sen az Egyesült Államokból eredeztethető, és egy kis sztori is kapcsolódik hozzá. Philadelphiában vietnámi ve­teránok üléseztek egy lég­kondicionált teremben, va­lamikor az 1970-es években. Az ominózus ülés után töb­ben megbetegedtek közülük. Kiderült, hogy a fránya szer­kezetbe előszeretettel veszi be magát egy vírus, amit az öreg harcosok tiszteletére le- gionella pneumoniára keresz­teltek el a tudományban. A vírusnak egyébként a víz a hordozóanyaga, és cseppin- fekció formájában kerül a tü­dőbe. Sajnos, kimutatni is elég nehézkes, szerológiai vizsgálatok szükségesek hozzá. Tény, hogy járt már pórul hűtött autóból gyakran ki- és beszálló, sokat utazó üzlet­ember ugyanúgy, mint az egyszerű „mezei” légkondit otthon, a tetőtéri hőség ellen üzemeltető nyugdíjas. Minderről dr. Balikó Zol­tán (kis képünkön) tüdőgyó­gyász főorvos tájékoztatta a VDN-t. Hozzátette azt is, hogy nyári időszakban is megsínyli a szervezet, ha gyorsan és sokszor kell különböző, nagyon is el­térő hőmér­sékletekhez alkalmaz­kodnia. Per­sze, nem alakul ki minden esetben tüdőgyulla­dás, azonban nátha és felső­légúti hurut gyakran jelent­kezik. Megemlítendő még, hogy akik mellékvese-hor­mont szednek, vagy olyan más gyógyszerrel kell élniük, mely károsodást okoz az im­munrendszerben, az gyengíti a védekezést, és szintén könnyebben kapnak súlyos tüdőgyulladást. Méhes K. Nem az üveg, hanem a kupak mélyére néznek Mint ahogy a cola, úgy a kupak-nyereményakciók is Amerikából érkeztek hozzánk. Ám ennek kapcsán olyan gondokkal találták magukat szembe a nagy cégek, amivel a tengerentúlon több évtized alatt alig-alig. A leleményes magyar, bár megkedvelte a mindenféle üdítőket, még jobban szeret túljárni mások eszén. Székesfehérvárott műkö­dik egész Európa egyik legnagyobb kupakgyára, ahol az évi termelés két és félmilliárd kupak. Termé­szetesen itt készülnek a nyerő kupakok is, ám ma­napság már egészen más technikával, mint néhány évvel ezelőtt. Az üzem egyik termékmenedzsere arról beszélt lapunknak, hogy a kezdetekben any- nyiban amatőrök voltak, hogy azt hitték: ami az USA-ban működött, jó lesz itt is. így a kupakok belse­jében az évtizedeken át megszokott módon fehér alapon fekete ábrát vagy betűt helyeztek el, amikből aztán össze lehetett rakni a bűvös szót, vagy össze­gyűjteni a kellő mennyisé­get. Ezeket egész egyszerűen átvilágították, mint a régi III/IIl-asokat. No, erre lép­tek a „kupakosok” is, új fejlesztésbe kezdtek. Ám ez sem volt elég. A kupak­gyár „rohambrigádja” ki­kijár rajtaütni a különböző kocsmákban, raktárakban. Egy Fejér megyei faluban például egészen rafinált tükrözőrendszerrel talál­koztak, amelynek segítsé­gével könnyen leolvasha­tók voltak a kupakjelek. Persze, vannak primitív versenyzők is, ők a külön­böző szórólapokból kivá­gott papírábrákat ragaszt­ják a kupakba. Az egyik colás cég PR-fe- lelőse azonban biztosította a VDN-t, hogy figyelik a rendszer hiányosságait, és a tökéletesítésen vannak. Egyben azt hiszi, hogy a nagyrészt apró ajándéktár­gyakért az emberek több­sége tisztességesen száll harcba. Méhes K. Orfű kilátástalan kilátója A vasszerkezet még akrobatáknak sem való fotó: uufer László Orfű felett a Balázs- hegy önmagában is szép panorámát nyújt a völgyben húzódó ta­vakra. Főleg az itt élők­nek. A kirándulókat ugyanis a kilátó nélküli hegy ritkábban vonzza. Régebben vonzotta, amikor a hegy tetején, de már közel az orfűi völgyre ereszkedő me­redek oldalhoz, fából készült kilátóra kapaszkodhattak fel. Érdemes volt a sétára vállal­kozni, mert valóban ritka szép körlátvány tárult a néze- lődők elé, aminek ezüstös ko­ronája az egymást követő ta­vak vizének csillogása volt. Ezt a fából készült épít­ményt - amit egyébként még 1974-ben építettek meg - esze ment suhancok 1987- ben felgyújtották. Le is égett maradéktalanul, néhány el­szenesedett gerenda emlé­keztetett a Balázs-hegyi kilá­tóra. Hiánya szembeszökő volt, olyannyira, hogy a helyi önkormányzat szemét is szúrta. Négy éve megvásároltak egy vas fúrótornyot, 200 000 forintért. Jó vételnek mutat­kozott az ár és az miatt is, hogy ismét lehet kilátója Or- fűnek, az időközben legfel- kapottabbá vált mecseki üdü­lőhelynek. Egy gond azonban van vele. Nem lehet rá fel­menni. A vasszerkezet ugyan évek óta áll már a régi kilátó helyén, de ennyi idő alatt sem sikerült pénzt találni, hogy a lépcsőt is megépítsék.- Egymillióba kerülne - mondja Kovács Dezső pol­gármester, amit azzal indo­kol: biztonságos, komoly fel­járót kell építeni. Ezzel együtt - újságolja - remény van rá, hogy talán a jövő évben elké­szülhet. Mert - teszi hozzá - egyre csak keresik a kirándu­lók. M. A. —hírcsokor— Áttáncolták a megyét. AIX. Alpok-Adria Nem­zetközi Néptáncfesztivál horvát, litván, macedón, magyar, olasz, orosz, svájci, svéd és szlovén táncegyüttesei péntektől ropják a táncot Zala me­gye öt városában. Pénte­ken Hévízen és Zalakaro- son, szombaton Nagyka­nizsán és Letenyén mu­tatkoztak be. Ma 17 órától Lentiben a városi fürdő színpadán, 19 órától ismét Hévízen, a Deák téren szórakoztatják a nagyér­deműt. (dj) Körúton az F-l Ferrari. Szekszárdon és Pécsett „vendégszerepeit” szom­baton az a Forma-l-es replika Ferrari, amilyent Michael Schumacher és Eddie Irvine is használ majd a jövő vasárnapi Magyar Nagydíjon. (sz) Harkányban már há­romszor volt idén szú­nyogirtás. Az utóbbi né­hány napban nemcsak re­pülő szórta a szert, de földi permetezést is vé­geztek. Erre éjjel került sor, hogy ne zavarják a lakókat. Minden utcában, sőt Terehegyen is vegy- szereztek. (cs) Szombaton is szorgosan ko- rongoztak a II. mohácsi fa­zekastalálkozó résztvevői a művelődési központ udvará­ban. Gyerekeknek és felnőt­teknek egyaránt tartottak szakmai bemutatókat, és ha lassan Is, de készülgetett az óriásedény. Hogy az elmélet se maradjon el, dr. Imre Mária beszélt a baranyai fa­zekas hagyományokról, és persze meg lehetett tekin­teni a helybéli feketekerá­miát bemutató kiállítást Is. Ungarische vircsaft Koldusok, virágárusok, bohócok, süketnéma gyűjtögetők: nem Rejtő Jenő valamelyik regé­nyének szereplői ezek, hanem a Balaton min­dennapos tartozékai. Már alig-allg lehet úgy beülni egy kerthelyi­ségbe, hogy percenként ne zaklatnák a turistát. A külföldiek talán először va­lamilyen érthetetlen kelet-eu­rópai népszokásra, netán vendégmarasztalóra gondol­tak Jj„Tudod, Jürgen, milye­nek ezek a magyarok!”), hogy amint letelepszenek el­szopogatni egy hideg sört az árnyas kerthelyiségben, azonnal megjelenik valaki, portékáját kínálja, vagy egy­szerűen csak pénzt kér. Az est leszálltával - egy időben a szúnyogokkal - elő­ször a virágárusok jelennek meg. Az még hagyján, amikor helyes kislány, mellényké­ben, szoknyában kínálja be- celofánolt virágait, de azon már kissé meglepődnek a vendégek, amikor kapatos, piszkos bő szoknyás asszony, karján síró, maszatos po­ronttyal, ordítva tolja a nép orcájába a rózsát. Pedig még ezután jön csak a horror: fiatalember közeleg, nyakában kétméteres kígyó­val, s sűrűn kínálgatja: lehet fényképezkedni a hüllővel, egy kép ára csak hatszáz. Ezután már csak néhány koldus, bohóc, mutatványos, csecsebecse-árus próbálja némi pénzre levenni a turis­tát, aki hazafelé aztán elgon­dolkodhat: ez az „ungarische vircsaft”. Ny. Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom