Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)
1998-07-05 / 182. szám
Budavári mesés délelőttök Pinocchio, Süsü és a három tökfej A budai Várban a Hadtörténeti Múzeum udvara esztendők óta a Budavári Nyár eseményeinek a színhelye. A holdfényes esték opera-előadásoknak, operettesteknek, hangversenyeknek teremtenek szép környezetet, a délelőttök hagyományosan a gyerekközönséget fogadják. A nyári hónapok minden szombatján és vasárnapján gyerekdarabok kerülnek színre a kicsinyek szórakoztatására. Az idén megelevenedik Pinocchio története a Trambulin Színház előadásában, A három tökfej históriáját a Teatro Társulat mutatja be, a Honvéd Kamaraszínház Süsüt, az egyfejű sárkányt ezúttal várvédőként hozza vissza a gyerekek életébe. Képünkön egy jelenet A három tökfej című előadásából. Halloita? „Örökbe fogadhatók” a Fesztiválzenekar tagjai, legalábbis ami az új szponzorálási formát illeti. Eszerint a szponzorok a zenekar egy általuk kiválasztott muzsikusát támogatják, fogadják örökbe. A zenekar a támogatásért nemcsak a hagyományos ellenszolgáltatásokat - tiszteletjegy, reklámfelület - ajánlja fel, hanem személyes és bensőséges kapcsolatot is kínál a kiválasztott művésszel, így első olvasatban az ajánlat kissé pikánsnak tűnik, bár lehet, hogy csak az a rossz, aki rosszra gondol. Világ Tojás Költészet Színházat hívott életre a Fazekas Mihály Alapítvány azzal a céllal, hogy a magyar irodalom klasszikusait jelenítse meg a teátrumban, s vigye el az ország minden pontjára és a határon túli magyarsághoz is. Fazekas Mihály Ludas Matyija és Arany Toldi estéje után most egy misztériumjáték készül Arany balladáiból. A produkció címe: Hess madár. Nézze meg az ember! A pénz színe Eddie Felsőn a biliárdjáték érdemes mestere. Fiatal korában a legjobbak között tartották számon. Az idő azonban fölötte is eljárt, már csak árnyéka régi önmagának. Egyik nap Eddie egykori önmagát véli fölfedezni az ifjú Vincentben. A srác tagadhatatlanul tehetséges. És az öreg mester élete új értelmet nyer, elhatározza, hogy nagy játékost farag belőle. Eddie alakja 1961- ben, Paul Newman képében tűnt föl A szélhámos című filmben. Negyed századdal később folytatódott a történet, A pénz színe Eddie és Vincent történetét meséli el. A főszerepben megint csak Paul Newman tündököl, míg az ifjú titánt Tom Cruise kelti életre. (Vasárnap, RTL Klub 20.00). -szigBóni gróf után Háry János És a hold is tombol Prózai színészként tartotta számon a szakma Kaszás Attilát. Azután eljött egy pillanat, amikor a Vígszínházban egyre inkább úgy vélték, akár énekes szerepeket is játszhatna... S megindult egy különös, immár föltartóz- tathatatlannak látszó sorozat: Dorozsmay Pista a Csókos asz- szonyban,Tony a West Side Storyban és a többiek. Egészen az idei évadig, amikor Kaposvárra hívták, hogy vendégként Béni grófot játssza a Csárdáskirálynőben. S Innen már csak egy lépés a Háry János a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Kaszás Attila énekes színész lett? Talán annyira mégsem, mert a hirtelen fölsoroláshoz azért hozzátehetnénk, hogy éppen ebben az évadban alakította ugyancsak vendégként a győri Nemzeti Színházban a Bűn és bűnhődés színpadi változatában Szvidrigaljovot. Ám aki azt mondja, Kaszás Attila erősen kötődik a muzsikához, az sem téved. Erről árulkodik közelmúltban megjelent albuma, amely a Tomboló hold címet kapta.- A szakemberek azt mondanák, „holdérzékeny” vagyok - magyarázza a színész. - Telihold idején álmatlanság gyötör, s arra vágyom, hogy elinduljak. Szinte kényszerít valami, hogy menjek, menjek... Ebben a lelkiállapotban született a lemez, ezt az idegállapotot, alapérzést fejezi ki. Ahogy a címe is erre utal. Két dal kivételével valamennyi felhangzó számot én írtam, az én érzelmeimet, hangulataimat, gondolataimat fejezik ki.- Mégiscsak szerethet énekelni...- Persze, szeretek énekelni, szeretem a muzsika segítségével kifejezni magamat, de ez a lemez más, mint minden eddigi kísérlet. A musicalek műfajilag sokban különböznek a rockzenétől: egyszerűbben kell itt énekelni, de ez nem jelenti azt, hogy könnyebben lehet venni a feladatot. A kihívás igen nagy volt. Valószínűleg nem kisebb a kihívás most Szegeden sem. Vita előzte meg Kodály Zoltán daljátékának szerep- osztását, hisz a rendező színésszel akarta játszatni Háry figuráját, a zenei vezető inkább operaénekes mellett voksolt. Végül is győzött a rendező, és a szerepet Kaszás Attila kapta.- Színészi és énekesi szempontból egyaránt komoly feladat a Dóm téren Háry szerepének megformálása és Kodály dalainak előadása. Remélem, a rendező bizalmára nem leszek méltatlan.- Az ősz mit tartogat?- Szeptembertől újra Győrött próbálok, persze most is vendégként, Füst Milán IV. Henrikjében játszom majd. (Tk) A magyar színészek, legalábbis egy részük, nincsenek „tréningben”. Valószínűleg ezt mondják Duisburgban, ahonnan egyéves vendégszereplés után hazamenekült Tunyogi Bernadett. A kezdő színésznő - elismerve ugyan, hogy a színház mindent megadott, s a színészeknek semmi mással nem kellett törődniük, mint hogy legjobb formájukat hozzák - úgy találta, sok a heti nyolcszori színre lépés, ráadásul mindig ugyanabban a szerepben. Tunyogi Bernadett, aki most az Operett Színházhoz szerződött, úgy látszik, korábban nem hallott a nyugat-európai „en suit” musicaljátszási szokásokról. Az viszont valószínű, hogy sokat mesélhet majd arról, mégiscsak jó dolguk van itthon a magyar művészeknek. Bűn és bűnhődés - részben magyar módra. Budapesten forgatja Joseph Sargent rendező Dosztojevszkij regényének amerikai filmváltozatát. A neves sztárokat - köztük a főszereplő Patric Dempsey-t, Ben Kingsley-l és Julie Delphyt - felvonultató produkcióban néhány magyar művész is szóhoz jut. A frissen diplomázott Horvát Lili (képünkön) például Raszkolnyikov húgát, Dunyát alakíthatja. A film díszleteit Rajk László, a jelmezeket Hmby Mária készíti. Az operatőr: Ragályi Elemér lesz. 31 Gergely Jenő professzor a történelmi egyházakról és a kis felekezetekről Megkülönböztetett egyenrangúak Időről időre feléled a vita a „nagy” történelmi egyházak és a „kis” felekezetek állami megítélése körül. Hogyan látja az egyháztörténész: valójában mit takarnak ezek a kifejezések és milyen előzményekre vezethetők vissza?- Egy alkotmányos demokráciában jogilag nem lehet különbséget tenni a felekezetek között, bár az nyilvánvaló, hogy befolyásukat, nagyságukat, struktúrájukat, felépítésüket tekintve óriási eltérések vannak közöttük - mondja Gergely Jenő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára. - Lényegesek a különbségek társadalmi szerepvállalásukat illetően is, gondoljunk csak például a nevelésben, a szociális ellátásban betöltött helyükre. Magyarországon kilencszáz esztendeig a katolikus egyház hivatalosan is államegyházként működött. Ez a jellege 1848- ban szűnt meg, ám pozíciói azt követően is megmaradtak. Megmaradtak például a hatalmas birtokai, azonkívül állami ünnepeken katolikus szertartással mutattak be istentiszteletet, király csak katolikus lehetett, és a koronázási szertartás is eszerint zajlott. Mindez gyakorlatilag 1945-ig élt. A történelmi teljességhez tartozik, hogy 1848-ban a katolikus mellé úgynevezett „bevett felekezet” jelleggel beemelték a református, az evangélikus, az unitárius és az ortodox egyházat. Az izraelita 1895-ben sorakozott fel hozzájuk, ez azt jelentette, hogy például szabadon működhettek, iskolákat állíthattak, azokhoz állami támogatást, egyházi céljaikhoz vallási segélyt kaphattak. Lelkészeik mentesültek a katonáskodás alól, állami fizetéskiegészítésben részesültek. Ezeknek a fe- lekezetnek a többsége lett a későbbi szóhasználatban „történelmi egyház”. A századforduló környékén létrejöttek úgynevezett „elismert” felekezetek is. A baptista vallás például 1904-ben, az iszlám 1916-ban vált elismertté, de nem részesültek állami támogatásban. Mellettük ott voltak már a múlt század közepétől a kis felekezetek, a szekták, amelyek az egyesületi jog szabályai szerint tevékenykedtek. A felekezetek megítélésében természetesen szerepet játszott híveik száma is. Magyarországon utoljára az 1949- es népszámláláskor kérdezték meg a polgároktól, hogy milyen vallásúak. Az állam és az egyház szétválasztásával azután a hit magánüggyé vált, és így az egyházak társadalmi hatását ma csak becsülni lehet, de nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, 1949- hez hasonlóan a hívők 70-75 százaléka ma is katolikus. Napjainkban Magyarországon csaknem 90 egyház, felekezet működik. Az 1990. évi úgynevezett IV. törvény nyilvánította ki a világon egyedülállóan liberális módon, hogy egyházat legalább száz természetes személy alapíthat. Alapított is, sok száz és száz személy. És elmondhatják közösségükről: egyenlő a többivel.- Ami jogilag igaz is. Csakhogy azért mégis van némi különbség a magyar történelmi fejlődésben kiemelkedő szerepet vitt, és ma is vállalt vallások és a tegnap alakultak között - mondja a professzor. - Az új, kis felekezetek jó része például mesterséges képződmény, amely nem a keresztény európai kultúrkörbe illeszkedik, és amely mögül hiányzik a valóságos igény. Az egyházak bizonyos megkülönböztetése tehát indokolt lehet. Igaz, nem a jogok csonkítása, hanem például a nemzeti közösségben betöltött tényleges szerepük révén. Deregán Gábor i
