Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-05 / 182. szám

Közelről Negyedik oldal ■ ­1998. jútím S., vasárnap MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából EMESE, SAROLTA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 4.49 nyugszik 20.47 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 505-055-ös telefonszámon. Hírszerkesztő: Cseri László Mese a menyétről Az Emese régi magyar sze­mélynévből származik, jelen­tése: anyácska. A Sarolta a Sarolt, török eredetű névből, amely fehér menyétet jelent. MŰVÉSZET is GASZTRONÓMIA Felső Sétatér: Finom fala­tok és borok utcája. Kéz­műves vásár. 10.00-13.00 és 14.00-18.00 MÁS. ját­szóház. 19.00 Véméndi If­júsági Fúvószenekar tér­zenéje. I. Nemzetközi Szőttes és Cserépvásár a Széchenyi téren. Vízállások és hőfokok a Du­nán és a Dráván: Mohács 334 cm, áradó, 22,5, Őrtilos 70 cm, apadó, 20,0, Barcs 96 cm, áradó, 20,2, Drávaszabolcs 216 cm, apadó, 20,2. Siófok, a szobrok városa Egy település arculatához hozzátartoznak a köztéri szobrok, már ha egyáltalán vannak. Ezen a téren lé­nyeges eltérések vannak, némelyik helység csupán egy háborús emlékművel dicsekedhet, más még azzal sem. Siófok viszont lassan szoborvárossá válik. réra pedig 2002-ben. 2003- ban Krúdy Gyula lesz a prog­ramzáró, melynek eredmé­nyeképpen az országban egyedülálló szoborpark ala­kul ki. Az elmúlt évben Kálmán Imre szobrát állították fel Siófo­kon, a napokban pedig fel­avatták Varga Tamás szob­rászművész alkotását, a Ka­rinthy Frigyest ábrázoló alko­tást, amely 4,2 milliójába ke­rült a városnak. Európa-szerte ismert für­dővárosról van szó, amely az elmúlt évi virágosítási akciója következtében európai első­díjas lett, mondja Nagy Ist­ván, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője. A virágok mellett fontosnak tartják, hogy szobrokat állítsanak, ezt a kérdést a képviselő-testület az elmúlt évben külön is megtárgyalta, s létrehozott egy 2003-ig tartó koncepciót, amely köztéri alkotásokról szól. Ebben a szobrok mellett hangsúlyos egy panteon lét­rehozása, amelyben azok a városhoz kötődő neves sze­mélyiségek kapnának valami­lyen formában helyet, akik bár megérdemlik a megemlé­kezést, de nem feltétlenül szoborként, mint például Glatz Henrik vagy Than Mór. A panteon 1999-ben épül fel a főtéren. Ugyancsak 1999-re, Siófok várossá nyilvánításá­nak 30. évfordulójára terve­Fák ölelik körül a sétány legújabb szobrát, amely Karinthy Frigyest ábrázolja FOTO: MÜLLER ANDREA zik II. Rákóczi Ferenc szob­rának felállítását, aki 1705- ben pecsétet adományozott a városnak. 2001-ben gróf Szé­chenyi István szobrára kerül sor - ö a balatoni gőzhajózá­sért tett sokat -, Baross Gábo­A programot az önkor­mányzat saját költségvetésé­ből fedezi, mert a testület úgy véli, egy város sokat profitál­hat abból, hogy szép, hogy az idegenek ebben is elgyönyör­ködhetnek. Cseri László Szabadság: szabad a flört? Magányos hölgyek és urak nem kis reménységgel ké­szülnek a nyaralásra: szeretnék jól érezni magukat, és ehhez jó társ(aság) is szükségeltetik. Hátha most! No, de mi a helyzet a házas hölgyekkel és urakkal? Egy pécsi társkereső iroda munkatársa nem teketóriá­zott sokat, hanem panaszko- dóra fogta:-A nyár nálunk teljesen holtszezon. Alig érkeznek hirdetések, megkeresések, és tudjuk is jól az okát. Min­denki abban reménykedik, hogy a nyár, a nyaralás hozta alkalmak, együttlétek hozzák meg a találkozást a nagy Övei. Ez a trend még a sza­badidőpartner (értsd: kis „ő”) keresésre is igaz. De aztán jő az ősz, és visszatérnek a kun­csaftok is. „Hol van az a nyár, hol a régi szerelem?” - jut eszébe a sláger egy bogiári üdülő idős portásának, mikor a témáról kérdezem.- Kérem, láttam én itt már strandpapuccsal verekedő asszonyokat és egymást sö­rösüveggel kergető „tisztes” családapákat. Az ilyesmi természetesen sose tesz jót egy turnus hangulatának. Az is igaz, ha van valami, az utolsó napokban szokott ki­bukni. A „nyár=flört” sztereotí­piának messzemenően el­lentmond a családpszicholó­gus tapasztalata. Ezek sze­rint, ha egy házastársi kap­csolatban van is egy harma­dik személy, sokkal jellem­zőbb, hogy a nyaralásra a csa­lád együtt megy, próbálnak legalább két-három hétre bé­kés, boldog családot játszani. Méhes K. Turbékpusztai lakóotthonok Hat különálló lakóotthont épít a Szigetvár-Turbék- pusztai Szociális Foglalkoz­tató Intézet. Egy-egy ott­honba 24-24 lakó költözik, akik pedagógus és gondozó állandó nappali felügyelete alatt élnek, a jelenlegi inté­zeti létnél lényegesen önál­lóbban. A beruházás a ter­vek szerint 2001-re készül el a közművekkel és a köz­ponti kiszolgáló épülettel, műhelyekkel, mosodával együtt. Ha minden az el­képzelések szerint alakul, ősszel kezdődhet el az épít­kezés. Cs. L. Fellázadtak a berényi üdülőtulajdonosok A korábbi üdülőhelyi adót tetemesen meg­emelte a balatonberény! önkormányzat, ami miatt fellázadtak a berényi üdülőtulajdonosok és közös képviseletet alakí­tottak. Mózes Pál kanizsai polgár révén szeretnének részt venni ezután az önkor­mányzati döntések megho­zatalában. Gazda János be­rényi polgármester szerint így van jól, végre meghall­ják a település félezer üdü­lőtulajdonosának is a véle­ményét. A kiszabott adót pedig nem csökkentik, bár az emelés esetenként a ko­rábbi 300 százalékát is eléri. Nos, végigjárva a déli par­tot, kiderült, hogy az adó­beszedésben korábban a végeken kullogó herényiek döntésükkel az élcsoportba kerültek. Az építmények után kirótt évi és négyzet­méterenkénti 400 forint nem is kevés. Táblázatunk­ban lehet némi összehason­lítást tenni. Balatonboglá- ron differenciáltak: a part menti villák tulajdonosai 500 forintos kvótába kerül­tek, a víztől legtávolabb élők pedig csak 300-at fi­zetnek. Siófokon hasonló a helyzet, olcsóbb kivitelben. Az üdülőhelyi adók igaz­ságosságát lehet vitatni, sőt azt is, hogy miért kell töb­bet fizetnie a nyaralótulaj­donosnak, mint az őslakó­nak, de fizetni kell. Berény- ben biztosak abban, hogy elcsitulnak a kedélyek, hi­szen Keresztáron nemrég emelték az adót 300 fo­rintra, s ott is néhány hónap alatt elcsitult a zaj. K. F. Nemzetközi szőttes- és cserépvásár várja az érdeklődőket Pécsett, a Széchenyi téren. A hétvégi programot népi együttesek fellépése is színesíti. fotó: müller andrea Sertésalkatrészek emberben Az alkoholfogyasztással függ össze, hogy hazánk az első helyen áll Európában a májzsugor, valamint az idült és akut hasnyálmirigy-gyulladás tekintetében. A hasnyálmirigy-átültetés megoldást jelentene, de ke­vés a donor, és az átültetéssel kapcsolatban cukorbe­tegség léphet fel. Ennek megakadályozására sertés­ből inzulint termelő szigetsejteket lehet beültetni em­berbe, legalábbis ilyen kísérletek folynak. Egyelőre Nyugat-Európában végeznek sertésekkel ilyen irányú kísérleteket, mondja dr. Oláh At­tila, a Győri Petz Aladár Megyei Kór­ház sebész­professzora, a napokban megtartott nemzetközi konferencia szervezője. Szigetsejt- átültetések emberből emberbe már nálunk is folynak, de az eredmények még bizonytalanok. Állati kí­sérletekre pedig azért van szükség, mert kevés a donor. A sertések sok szempontból közel állnak az emberi szer­vezethez, szervátültetés szempontjából is, nem be­szélve arról, hogy igen gya­kori állatról van szó, amely­hez különösebb gond nélkül hozzá lehet jutni, ellentétben a főemlősökkel. Azt még senki nem tudja, hogy az át­ültetett szigetsejtek végleges vagy ideiglenes megoldást je­lentenek-e, a kísérletek erre a kérdésre még nem adtak egy­értelmű választ. Feltételezhető, mondja a főorvos, hogy sertések egyéb szervei is átültethetők em­berbe, amint az immunoló­giai problémák megoldást nyernek, s ez forradalmasítja a szervátültetést, hiszen kor­látlan mennyiségben állnak rendelkezésre szervek. A ser­tésekből átül­tethető a vese, a máj és a szív is. Kérdésünkre, hogy ezek'a bel­sőségek átme­neti megoldást jelenthetnek-e a beteg szem­pontjából, Oláh Attila azt vála­szolta, hogy túl nagy kockázatot jelentene az át­meneti megoldás, hiszen ak­kor a.beteget kétszer kell ki­tenni ilyen műtétnek, tehát a végleges transzplantáció lenne az elfogadható pers­pektíva. Cseri László t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom