Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-05 / 182. szám

500 g élet - és a súlyos kérdések (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Adamovich Károly, a POTE Gyermekklinika ad­junktusa szerint alapvető kérdés, hogy a baba mi­lyen állapot­ban születik meg, és köz­vetlenül a szülés utáni néhány órá­ban milyen ellátásban részesül. Az előre látható ese­teknél a szülészek szívesen alkalmazzák a császármet­szést, hogy a szülés traumájá­tól a gyermeket megkíméljék. Szerencsére lélegeztető­gépek, inkubátorok, gyógy­szerek akár nyugati színvona­lon is rendelkezésre állnak, de adott esetben ez mit sem ér, mert a szállítás kérdése megold (hat) atlan, és a szak­ember kevés. Azoknak a koraszülöttek­nek, akik az egész dél-dunán­túli régióból (!) nem kerülnek időben a pécsi Perinatális In­tenzív Centrumba, és egy-két órán belül nem kapnak meg­felelő ellátást, sorsa eldől, mégpedig visszafordíthatat­lanul. Ám még Pécsett sem rózsás a helyzet, hiszen Nyu- gat-Európában egy kis be­tegre egy orvos és legalább egy nővér jut. Nálunk az új­szülött-nővér aránya 1: 3/4 a gyerekek „javára”. A kérdés: meddig és milyen áron lehet a koraszülöttek életben tartásának határát lej­jebb vinni? Elvégre minél ki­sebb egy baba, az ellátása an­nál nehezebb és drágább: ezt az egészségügyi kormányzat pontpénzei nem fedezik. (A koraszülött-ellátás ára kb. 2 millió forint. Van olyan gyógyszer, amiből egyetlen ampulla 60 ezer forint!) Per­sze, ez nem piac, semmilyen élet nem mérhető pénzben, főképp akkor, ha - mondjuk - egy házaspárnak ez az utolsó esélye, hogy gyereke legyen. Mégis egyes intézmények túl­költekezés miatt feddést is kaphatnak. Méhes K. § Szerencsére lélegeztetőgépek, inkubátorok, gyógyszerek nyugati I színvonalon is rendelkezésre állnak fotó: wéber tamás Eszméletlen volt, nem halott Nagydorogon az ügyeletes orvos jelentette a helyi rend­őrőrsön, hogy a Kossuth ut­cában egy halott fekszik. A rendőrségnél azonnal elren­delték a helyszíni szemlét, ahol megállapították, hogy a nagydorogi K. I. fekszik a ját­szótéren, nem holtan, hanem eszméletlenül. A pulzusát a laikus tapintani tudta, sőt azt is észlelték, hogy vért hányt. Azonnal riasztották a mentő­ket, de ők már tényleg csak a halál beálltát tudták megálla­pítani. A rendkívüli haláleset kö­rülményeit már a megyei fő- kapitányság vizsgálja, hiszen meg kell állapítani, hogy a ha­lál beálltában az orvos mu­lasztása megállapítható-e, mert ha igen, akkor az ügy­ben nyomozást rendelnek el. Kamionkikötő és boncház A városban jó ütemben épül a kamionkikötő a város és a minisztérium közös mun­kálkodása és finanszírozása eredményeként, tájékoz­tatta lapunkat Széli Péter polgármester. Folytatódik a városháza felújítása is a déli homlok­zat rendbetételével. Több, mint egymilliót költ a város a hatósági boncház hűtőbe­rendezésére, és a szenny­vízcsatorna építését szintén támogatják. A térség 193 milliót, a vá­ros pedig 65 milliót nyert pályázatokon, melyből a történelmi belváros na­gyobb forgalmú útjainak rekonstrukciója történhet meg. Olyan speciális eszköz vásárlását is tervezik a tűz­oltók részére, amellyel ki lehet vágni az autóban bent rekedt embereket. Cs. L. HÍRCSOKOR Magyar-amerikai barátság hétvége. Az USA függet­lenségi napját ünnepelték az SFOR-csapatok a polgári la­kossággal együtt tegnap a kaposvári sportcsarnokban. A rendezvényen részt vett a magyar olimpiai baseballváloga­tott, és az amerikai „Army” softballválogatott is. (d) Zalai gyerekek ingyen a tengerpartra. Zalai horvát nemzetiségi gyerekek tíznapos ingyenes adriai nyaralásra indultak. Méreteiben példa nélkül álló eseményről van szó, hiszen a csoport több, mint ötszáz tagú. (d) Kastélykoncertek Keszthelyen. A balatoni nyár egyik legrangosabb nemzetközi komolyzenei rendezvénye lesz a Bécsben élő Szabadi Vilmos hegedűművész által kezde­ményezett, július 4. és 12. között megrendezett Kastély­koncertek Kamarazenei Fesztivál. (d) Diszkriminált kacsák. Korlátozzák a hízott kacsák te­nyésztését hazánkban az év második felében, mert vissza­esett a kacsamáj iránti kereslet. A várhatóan kikelő egymil­lió naposkacsából egyetlen nőivarú állatot sem nevelnek fel a tenyésztők, mert a hímivarnak mája nagyobbra nő. (d) Tiszta a Balaton vize Jelenleg fürdőzésre kivá­lóan alkalmas, tiszta a Ba­laton vize. Mindezt az ÁNTSZ Somogy Megyei In­tézetének munkatársai mondják, akik a déli part mentén 18 ponton vesznek és elemeznek vízmintát minden héten. A kaposvári központ köz­egészségügyi osztályvezetője dr. Balogh Márta, aki lapunk kérdésére elmondotta, hogy az elmúlt években ugrássze­rűen megjavult a tó vízének minősége. Bár időszakos pe­riodicitással - főleg a meleg miatt augusztus közepén-vé- gén - algásodással kell szá­molni még, fürdőzésre és a helyi vízművek számára ivó­vízkivételre egyaránt alkal­mas a Balaton. A közelmúltban röppent fel egy hír, hogy több régi épí­tésű hajóból szennyvíz ke­rülhet a tóba. A szakember szerint ennek mértéke - ha van is ilyen - oly csekély, hogy vizsgálataikkal nem tudják kimutatni. Kérdé­sünkre, hogy a vízelemzések adatai nyilvánosak-e, Balogh Márta határozott igennel vá­laszolt. Az elemzés adatait Balatonberénytől Siófokig minden érintett település polgármesterének elküldik a szezon kezdetétől, s remélik, hogy a tanúsítványokat a te­lepülések strandjain köz­szemlére kiteszik. Egyébként ha a víz minő­ségében romlás következne be (gondoljunk az 1994-es halpusztulás idejére), azon­nal jeleznék az illetékes mi­nisztériumoknak, s erről a la­kosság értesül. K. F. Hajléktalaninvázió Szekszárdon A város központjának is szá­mító területen egy utcai pá­don lekókadt fejjel ült egy ember Szekszárdon. A járó­kelők megnézték, majd to­vábbmentek. Pár óra múlva az egyik arra járónak az tűnt fel, hogy a férfi még mindig ugyanabban a pózban van. Halott volt - hajléktalan. A vasút melletti dzsum­bujban tömegesen élnek haj­léktalanok. Részegek, koszo­sak': a hajléktalanszállóból reggel kizavarják őket. Papp Győző, a Szekszárdi Családsegítő Központ igazga­tója a hajléktalanok számát 100-ra teszi. A szakember azt tisztázza legelőször, hogy minden embernek joga van tönkretenni saját életét. A hajléktalan embernek is joga van arra, hogy ne menjen be a szállóra, hogy ne gyógyít- tassa magát, hogy ne vegye igénybe a közfürdőt. A haj­léktalannak arra is joga van, hogy az utcán meghaljon. Szekszárdon is működik hajléktalanszálló. Huszon­ötén térnek ide meg minden este. Régi cimborák, börtön­viseltek és azok, akik krízis- helyzetbe kerülvén szeretné­nek ismét' felemelkedni. Van erre esély: többségüknek si­kerül visszailleszkedni a tár­sadalomba. Hazafi J. Autóstop P. Z. Székesfehérváron stoppolt le egy cseh sze­mélygépkocsit, s Szek- szárd felé haladván meg­látta a kesztyűtartóban a 10 centiméter hosszúságú kést. A megtámadott cseh polgár ügyesen járt el. Ke­resztbefordult az úton, majd kiugrott az autóból, elfutott és az indítókulcsot is magával vitte. A rabló pedig, aki korábban saját kését fordította a vezető ellen, 27 000 forinttal egy 60 hektáros kukoricásba menekült. Onnét félelmé­ben kiment a 6-os útra, és a rendőrök elfogták. Virágok a szerelemről Június végén rendezték meg Tatán a hagyományos víz, zene, virágfesztivált, virág­kompozíciókkal és képző- művészeti alkotásokkal a sze­relem jegyében. A virágkötő mesterek meghívással vehet­tek részt, Pécsről Neubaer Szilvia mutatkozhatott be.- Évek óta rendszeres meghívást kapok Budapestre a Népművészeti Múzeumba az advent jegyében megren­dezésre kerülő kiállításokra, tavaly az év Adventi koszo­rúja címet nyertem el. Öröm, elismerés számomra a tatai meghívás is. Ez évben tizen mutatkozhattunk be, a ma­gyarok mellett egy holland is volt. Nekem az a feladat jutott, hogy Antonius és Cleopatra szerelmét mutassam be virág- kompozíci­óban. Rész­ben száraz, részben élő virágokból két négy­zetméteres kivitelben a két portrét díszítettem körbe. Úgy éreztem, hogy sikert arattam. Ezenkívül közremű­ködtem egy úgynevezett sze­relemliget kialakításában, ahol randevúpadok, labirin­tusok várták a szerelmespá­rokat. M. E. - Fotó: M. A. Derűsen Nyugodt szívvel elmondha­tom magamról, hogy több­nyire derűsen ébredek hajna- lonta. Pedig már néhányszor ráfáztam a korai lelkesedésre, mert a nap következő tíz-ti- zenkét-tizennégy órájában mindig történik valami ron- daság, ami megbolygatja a kedélyállapotomat. Elég csak bekapcsolnom a rádiót - vagy néznem a tévét - kiteszem az agyamat az információs sző­nyegbombázásnak. Aztán híre-tudósítása válogatja, mi­képpen reagálok a hallot- takra-látottakra. Van, amikor dühöngök, van, amikor sze­rényen mosolygok, károm- kodok, felszisszenek, röhö­gök vagy éppen zokogok az esetleges tömény baromság hallatán, és így el is megy a napom. A hangulatváltozá­saimat természetesen kellő­képpen befolyásolja a lapok átolvasása, vagy, hogy mást ne mondjak, a lépcsőházi postaládám tartalmának vizsgálata, tekintettel a napi reklámkiadványokra. Itt is van újdonság: legutóbb két olyan röplapot találtam, ame­lyek értesítettek, hogy kor­szerű táplálkozás, korszerű ételek stb. - de cím nincs. Azon a napon - amikor eme kis dolgozatomon izza­dok - reggel a tévében egy nagy társaság elnöke azt Rádió mellett ébredek, borúra fekszem mondta, hogy a „... média ismét csúsztatott...”, s ez alatt azt kell érteni, hogy va­lamelyik újság megírta a cég disznóságait. Az elnök úr most nyilvánosan mosakszik, hazugsággal vádolja a lapot, aztán amikor a tévé riportere megkéri: menjünk csak végig pontról pontra a cikk kifogá­solható tételein, kiderül, minden igaz, csak nem any- nyira vagy nem úgy, de per­sze, azért a valóság mégis csak az, amit közölt a lap. Ilyenkor a riporter megkér­dezhetné: uram, akkor miért tetszett befáradni hozzánk? Egy fél óra múlva - mit tesz Isten? - egy másik vezető ember vágja az újságírók szemébe, hogy „csúsztat­nak”, nem a valót írják. Alig egy órán belül két nagy fize­tésű akárki köpdösi a „mé­diát”. A közélet - immár évti­zedek óta rendszeresen - be­hoz valami új szlenget, amit aztán a politikusok, szónokok, nyilatkozók és más egyéb in­terjúalanyok előrángatnak. Ilyen a „csúsztatás” is, amely nagyjából . a rendszerváltás előtt született, és él még ma is. A rendszerváltás kezdetén is szidták az újságírókat, a hazai sajtót, rádiót, tévét, a politikusok elzárkóztak az újságírói kérdések elől, aztán gőgjük megenyhült, rájöttek, hogy sajtó nélkül nincs köz­élet, és most már ott tartunk, hogy a politikus is azt vallja, mint az egyszeri színművész: „Mindegy, hogy mit írnak ró­lam, csak emlegessenek akár naponta...” Nos, ismerhe­tünk jónéhány olyan közéleti személyiséget, akiknek ábrá- zatuk fénylik az izgalom okozta verejtéktől: „.. . vi­gyorogj, mert itt a tévéka­mera. ..!” És nyilatkoznak. Aztán letagadják. Az írott sajtó munkatársát meg meg­hazudtolhatják: „nem így mondtam. .. nem azt mond­tam. .. a firkász kiforgatta a szavaimat stb.”, ám a kamera vagy a mikrofon, ugye, nem hazudik. Nem bizony. És mégis volt olyan politikus, aki saját szavait cáfolta, hol­ott egy nyilvános tömeggyű­lésen mindenki láthatta-hall- hatta szónoklatát. A „csúszta­tással” vádoló szónok már ott tart a cáfolatával, hogy szinte azt hihetnénk: az újságíró - amikor korán reggel felébred - kávéját kavargatva fella­pozza a telefonkönyvet és a neki tetsző név láttán elhatá­rozza: „Na, ezt a pasit ma ki­készítem. ..” És megcsinálja vele az interjút. Amit majd a pasi később letagad. t a

Next

/
Oldalképek
Tartalom