Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)

1998-07-30 / 207. szám

6 Dunántúli Napló Hitélet 1998. július 30., csütörtök Miskolc belvárosa görögkatolikusainak lelkipásztora lesz Gulybán Tibor Elismerés a pécsi évekért Püspöke Miskolcra helyezte, vasárnap elköszön híveitől Gulybán Tibor, a pécsi görögka­tolikus közösség parochusa. Gulybán Tibort olvasóinknak nem kell bemutatnunk, megis­merték őt a Hitoldalon másfél éve rendszeresen megjelenő olvasmányos, elgondolkodtató írásaiból. Ezekért szerkesztőségünk szívből köszönetét mond. In memóriám Adorján István Ma temetik Szajkón Ador­ján István plébánost. Újpesten született 1928. május 28-án. 1951-ben szentelték fel pappá. 1969 óta Versend, majd Szajk- Versend plébánosa volt. Széleslátókörű, sokat olvasott, nagy tudású lel­kipásztor, aki megrendítő átéltséggel, egy lélek meg­érett öntudatával és a sokat megélt ember alázatával végezte tevékenységét. Híveit teljes egyénisé­gével nevelte, s ezt nem annyira szóval, mint a kö­zöttük megélt jó példával tette. Ismerte és szerette övéit. Sosem hátráltatta az, hogy kis falvakban pászto- rizált. Egyformán tisztelet­ben tartotta a tradíciókat, s kezdeményezője az új hité­leti formák megteremtésé­nek is. Létrehozója és ösz- szetartó ereje azoknak a kisközösségeknek, melye­ket az egyházközség szol­gálatának eszközévé tett. A hét éve viselt beteg­sége kényszermederbe te­relte testi életét. Vezetés­ként fogadta el az Úr aka­ratát. A püspöki engesztelő szentmise ma, csütörtökön 10 órakor kezdődik Szaj­kón. Búcsú a Havihegyen Augusztus 1-jén délután 5 órakor litániával kezdődik a Havíhegyi búcsú. Este 7 órakor püspöki szentmise lesz, majd éjfélig szentség- imádás. Éjfélkor szentmi­sét mondanak a búcsúso­kért és hozzátartozóikért. Utána imavirrasztás regge­lig. Vasárnap 7 és 8 órakor magyar nyelvű a szent­mise, 9 órakor horvát, 10 órakor német. 11 órakor Kajtár Edvárd mutatja be a szentmisét és adja újmisés áldását. A 17 órakor kez­dődő szentmisén Morvay Imre püspöki helynök a ce- lebráns. Augusztus 5-én, szerdán Havas Boldogasszony nap­ján 7 és 8 órakor magyar nyelvű szentmise lesz. A körmenet 9 órakor indul az Ágoston térről a Havi­hegyre, 10 órakor a temp­lomban horvát, a szabad­ban magyar nyelven mon­danak misét. A templom estig lesz nyitva. A búcsút befejező szentmisét 17 órakor tartják.- Parochus úr, 13 évet töltött család­jával Pécsett. Mit jelentett Önnek az it­teni szolgá­lat?- Melegen köszönöm a baranyaiaknak azt a fogadta­tást, amiben részem volt itt mint pécsi polgárnak, mint em­bernek, mint kereszténynek és görögkatolikus papnak. Itt tel­jesedett ki papi hivatásom, mert ez volt első önálló helyem. Kedvesen fogadtak és befoga­dott Pécs és Baranya. Ami kü­lönösen szívhez szóló gesztus volt az emberek és kollégák ré­széről, hogy amikor problémá­val fordultam hozzájuk, nem az volt, hogy te görögkatolikus vagy, nem egészen a miénk, hanem azt kérdezték, mivel se­gíthetünk.- S most Miskolc . . .-Ezt munkánk elismerésé­nek és jutalmának is fogom fel. Kitüntetésnek tekinthető ez a kinevezés. Miskolc belvárosá­ban 4000 görögkatolikus lelki- pásztora leszek és két segédlel­kész lesz még munkatársként mellettem.- Mekkora közösséget alkot­nak önök?- Kétszázötven-háromszáz­ezer görögkatolikus van Ma­gyarországon. Jelentős részben Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Borsod megyében. Miskolc sok embert befogadott, a szülő­falumból Rakacáról is sokan elköltöztek, így Miskolcon ro­konaimmal, falubelijeimmel is találkozom. A püspökség Nyír­egyházán van, de a püspök úr rendszeresen végez .szertartá­sokat Miskolcon, havonta tar­tanak rekollekciókat, augusztus 9-én papszentelés lesz.- Önöknél is gond a paphi­ány?- Nincs utánpótlási gondunk. A szemináriumba az idén 18-an jelentkeztek, 10-et vettek fel, köztük a mi fiúnkat is. Kétszáz papunk van.- Azt mondta, Baranyában befogadták. . .-Igen, szervesen beletarto­zom a baranyai katolikus kö­zösségbe, hiszen bakonyai plé­bános is vagyok. Tehát kettős a feladatom: három megyében a szórvány görögkatolikus hívek parochusa és plébános.-És hogyan misézik Bako­nyán?- Én a görög liturgia szerint végzem az istentiszteletet, a hí­vek a római mise-énekeket éneklik.- Fordítva nem lenne szebb? Csodálatosan énekelnek az or­todoxok . . .- Énekkultúránk közös az or­todoxokkal, szertartásunk is. Csak ők a pátriárkához tartoz­nak, mi a katolikus egyház csa­ládjába, mint külön rítus. Ők ószlávul énekelnek. A mi őse­ink is ószlávul énekeltek, ugyanazokat a dallamokat, de 1912-től magyarul végezzük a liturgiát. Annyi megszorítás volt, hogy az átvál­toztatás szavait vagy ógörögül, vagy ószlávul kellett mondani. A keleti li­turgiában az emberi hang amilyen skálán tud énekelni, azt adja vissza. A hívek aktívan bekapcso­lódnak a liturgiába, tetten érhető a görög drámák hangulata.- Szórvány lel­készként kezdte, ez nem éppen a leg­szebb perspektíva. Most azt mondja, ju­talom is az új kine­vezése. Mit sikerült megvalósítani?- Amikor idejöt­tünk, elődöm már elkezdett bizonyos felújítási munkákat, mi ebbe kapcsolód­tunk be. A templom tetőszerkezete na­gyon rossz volt, és barokk templom lé­vén nyílt szét a mennyezet. Az első teendőnk volt An- ker-vasakkal meg­erősíteni a templo­mot, a következő évben felújítani a te­tőszerkezetet. Kí- vül-belül megújult a templo­munk. Aztán egy új gondolatot indítottunk: legyen templo­munkban ikonosztáz. Közben azonban egy nagyobb összeget kaptunk egy idős hölgytől, aki szeretettel emlékezett vissza, hogy ő papcsalád unokája. Ez lehetővé tette, hogy az idén iro­dát, közösségi helyiséget és hit­tantermet építsünk. Eddig mindez a lelkészi lakás irodájá­ban történt. Márciusban kezd­tük az építkezést, most tető alatt van. Az ikonosztáz elkészítése kissé későbbre halasztódik.- Egyik írásában viszont ép­pen arról szólt, milyen mélyen a leikéhez kötó'dik az ikonosztáz.- Nem adtuk fel, van tervünk róla, ahogyan szeretnénk meg­valósítani. Mintegy 20 képpel, tehát nem a teljes ikonosztázt, a felét készíttetnénk el. Máthé Andrást kértük fel a belső épí­tészi munkára, a képekhez a festőt még keressük.- Említette a hittantermet.- Húsz-huszonöt gyerek jár hittanra, általában pécsiek. Él- sőáldozásra azonban vidékről is bejöttek.-Sa hívek?- Ötszáz címünk van a há­rom megyéből, vasárnap meg­telik a templomunk. 60—100 személy látogatja vasárnapon­ként a liturgiát. A nagy ünne­peken meg különösen tele van.-Amikor az ember elköszön fiatalkora éveitől, önkéntelenül is előkerülnek a legszebb emlé­kek . . .- Az egyik az ökumené. Minden hónap utolsó csütör­tökjén összejöttünk különböző egyházak lelkészei. Mindig más volt a házigazda, külön­böző témákról tartottunk elő­adást, elmélkedést és ezáltal megismertük egymást: mi az, ami összeköt, mi az, ami elvá­laszt emberileg, papi szem­pontból teológiailag is. Na­gyon közeledtünk egymáshoz és tudtuk azt, hogy ki mit vall, és nem feltételezések alapján gondoltuk, na ők ezt tanítják, azt vallják, hanem hiteles for­rásból ismertük meg és tartot­tuk tiszteletben egymás meg­győződését, szertartását, kö­tődését. Örömmel viszem ma­gammal ezt az ökumenikus szemléletet. Itt görögkatolikus parochus és római plébános voltam. Szervesen kapcsolódtam a római katolikus egyház lelki életébe. Ez megnyilvánult meghívásokban, hittanórák tartásában a Nagy Lajos Gim­náziumban, a Hitoktató-kép­zőben mint előadó lelkigya­korlatok megtartására kértek fel. Ez az elfogadás és befo­gadás megnyilvánulása volt. Köszönöm, hogy megszólí­tottak és segítettek görögkato­likus szempontból is, mert ha a híveik között voltak görög­katolikusok, azokat irányítot­ták felénk. Évente 10-15 hí­vővel gyarapodott a közössé­günk. A parókiánk mindig nyitva állt, valaki mindig fogadta a hozzánk fordulókat. Arra tu­datosan törekedtem, hogy megszólítható legyek. És én is igyekeztem családommal együtt megszólítani a temp­lomba jövőket, ha új arcot lát­tunk, ne érezze idegennek magát. B. J. Emlékeztető Gulybán Tibor görögkato­likus parochus vásámap el­búcsúzik híveitől Bakonyán a 8 órakor, Pécsett a 10 óra­kor, Harkányban a 18.30-kor kezdődő istentiszteleten. Vasárnap Palestrina. Ausztriából a Bruck an der Mur templomi kórusa érke­zik Pécsre. Vasárnap a Bazi­likában fél 11 és 11 óra kö­zött több alkotást mutatnak be, s ők énekelnek all óra­kor kezdődő latin nyelvű szentmisén. Olasz kórus Pécsett. A Ciszterci Diákszövetség Ja­nus Pannonius Női Kórusá­nak vendégeként Pécsre lá­togat az I Cantori di Perugia vegyeskar Renato Sabatini vezetésével. Két alkalommal lépnek közönség elé, augusz­tus 1-jén, szombaton 19 óra­kor a Csontváry Múzeumban és vasárnap reggel 8 órakor a kertvárosi templomban. Lelkigyakorlatra hívja a Karitász az érdeklődőket. Első előadás augusztus 7-én, pénteken 16 órakor. Befeje­zés 9-én, 12 órakor. A részvé­tel ingyenes. Érdeklődni és jelentkezni lehet a Karitász- házban, Pécs, Janus Panno­nius u. 4. munkanapokon 8- tól 16 óráig. T.: 327-352. Balczó András Bolyban. Evangelizációs hét kereté­ben - melyet a pécsi bap­tista gyülekezet szervez - augusztus 6-án 19 órai kez­dettel az egykori neves öttu­savilágbajnok és olimpikon tesz tanúbizonyságot. Pén­teken 18 órától Hégely Sán­dor teológus, szombaton 18 órától pedig Vágó István baptista lelkész vezeti az evangelizációt. A helyszín: a régi művelődési ház. Nemzetközi találkozó. A Katolikus Keresztény Ér­telmiségi Társaság nemzet­közi egyetemista és főisko­lás találkozót szervez au­gusztus 7-étől 17-éig Kis­orosziban. Előzetes jelent­kezés kötelező, érdeklődni lehet a 1/267-6366 telefo­non vagy Budapesten. Cím: VIII. kér. Mária u. 20. Kölkedi programok. A Református Egyházmegye kölkedi táborában mozgal­mas nyári napok köveük egymást. Jelenleg családi konferencia folyik július 31- éig, majd azt követően au­gusztus 3-ától 7-éig női kon­ferenciát tartanak, végül pe­dig augusztus 10-étől öt na­pon át a református ifjúság ver tábort itt. A pécsi ikonosztáz terve Sziklakolostorban a Pálos Rend P. Máthé Péter szomorú szívvel búcsúzott az egyházmegyétől Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend központja az el­múlt hét szombatjától Pécsről Budapestre, a Szent Gellért rakpart 1-be, a Sziklakolostorba került. Telefon: 1/385-1529. A rend magyarországi tartományfőnöke 43 év után szomorú szívvel elhagyta a Pécsi Egyházmegyét. PÉCS-BUDAPEST Ezen a héten tehát már Buda­pesten kezdte meg munkáját P. Máthé Péter (képünkön), a Pá­los Rend magyarországi tar­tományfőnöke. Mint azt lapunk kérdésére elmondotta, természetesen na­gyon fájt a búcsúzás, hiszen közel fél évszázadot töltött a Pécsi Egyházmegyében, s ez idő alatt rengeteg örömöt és boldogságot kapott az élettől, a hí­veitől. Sok­felé dolgozott ez idő alatt, miután a szerzetesren­deket felosz­latták, s mint plébános - és időnként visz- szaminősítve, mint káplán - igyekezett szolgálni a nehéz esztendőkben is. Abaligeten, Bölcskén, Pakson, Vejtiben, Bakócán, Szigetváron, Tolnán majd pedig az egyházmegye legnagyobb plébániáján, Pé­csett, a Kertvárosban. Itt 13 esztendőt, egyhuzamban. A Pálos Rend központja azért került Budapestre, mert így illik, rendnek kell lennie. A legfőbb egyházi intézmé­nyek itt vannak, s a rendtársak óhaja is ez volt, ami előtt meg kellett hajolni. Máthé Péter azért nem végleg szakad el Pécstől: reméli, hogy időről időre felkeresheti egykori ott­honát, rendtársait. Ma Magyarországon ponto­san két tucat pálos szerzetes él, a nagyvilágban közel 700-an dolgoznak, többek között se­gítve a lelkipásztorkodást. Központjuk a lengyelországi Czestochowában van, itt szé­kel a generális, a rend veze­tője, és ezen a neves búcsújá­róhelyen a legnagyobb a páíos rendi kolostor is. Több mint száz szerzetesnek ad otthont. Máthé Péter a szombati bú­csú után jó humorral jegyezte meg: nem kell engem temetni. Mert hát olyan rajongással fogták körbe a hívek, mintha végleg búcsúznának, pedig er­ről szó sincs. Számára is meg­lepetésként hatott ez a hihetet­len ragaszkodás, s maga sem gondolta, hogy ennyien és ilyen nagyon szeretik. K. F. Ismerni, érteni Az Egyházban a Krisztus-hívők között vannak olyan személyek, akik az egyházi rend szentségé­ben részesültek és szent szolgála­tot teljesítenek. Ők alkotják a szolgálati papságot, és a jogban klerikusoknak nevezzük őket. A többi Krisztus-hívő kifejezetten a világban tölti be a maga szere­pét, őket világiaknak vagy más néven laikusoknak hívjuk. E két csoport mindegyikében vannak olyanok, akik fogadalommal sa­játos módon egész életüket az Is­tennek szentelik. Ők a szerzete­sek. A világiakra az jellemző, hogy az emberek között és világi fog­lalatosságok között élnek (csa­lád, munka, politika, kultúra), ezért hívja őket Isten arra, hogy kovász módjára a világban apos- tolkodjanak. A szerzetesi élet lényeges tu­lajdonsága a szegénység, tiszta­ság, engedelmesség evangéliumi tanácsára tett nyilvános fogada­lom, egy állandó, az egyház által elismert életállapotban. Amikor valaki átadja magát a mindenek fölött szeretett Istennek, jóllehet a keresztség a hívő embert már neki szentelte - akkor az még bensőségesebben szentelődik Is­ten szolgálatára és az egyház ja­vára. Fontos hangsúlyozni, hogy az Egyházban nincs különbség a hívők között. Valamennyien Krisztus egyenértékű gyermekei vagyunk, csak más-más területen és formában teljesítünk szolgála­tot. Mi keresztények ugyanarra az életszentségre kaptunk meg­hívást és képességeink szerint valamennyiünknek az Egyház javát kell szolgálnunk. Rozs Szilvia

Next

/
Oldalképek
Tartalom