Új Dunántúli Napló, 1998. július (9. évfolyam, 178-208. szám)
1998-07-30 / 207. szám
1998. július 30., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 7 Szélvíz Vízgazdálkodási Tanács. Vízügyi szervezetek mellett önkcrmányzatok, kamarák, az ÁNTSZ, az agrárágazat szervezetei, az idegenforgalommal foglalkozó cégek is tagjai a Pécsett magalakult Dél-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanácsnak. A testület váeményez, értékel minden, a vízgazdálkodással összefiggő tevékenységet. Erdővita. Közel félszáz gazdája \an annak a so- mogyhatvini erdőtagnak, ahonnan fit szeretnének kitermelni. Nem alakítottak erdőbirtolossági társulatot, ez az előírásoknak megfelelő kivágásnak akadálya. Ha meglenne az együttműködési fcrma, szabályozott keretek főzött, a környezet- és i természetvédelmi előírásoka tekintettel engedélyt kapnának a kitermelésre. (cs) Értékes gémeskát. Hely- történeti értéknek számító öreg géneskutat ment meg a pogáiyi önkormányzat. A munka során figyelemmel vannak a környezetvédelmi elvárásikra is. A tereprendezést már megkezdték, a környékét parkosítják, a kutat kitiiztítják. (cs) A tisztaságért. A pécsi közteleken ellenőriztek a közteiületfelügyelők, közösen í rendőrséggel, lakótömb megbízottakkal, hogy elejé' vegyék a köztéri létesítmények rongálásának. Megbüntették azokat a kutyasétáltatókat, akik az eb- ürüiéket nem takarították el. (cs) Emléktábla. Két jeles déldunántúli vízügyi szakember - Eszéky Ottó és Virág Mihály - tiszteletére emléktáblát avattak Magyareg- regy-Várvölgyben. A márványtáblát a bajai vízügyi főiskola mérőtelepének épületén helyezték el. Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült WLENÉT A természet kitárt karjai A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) turizmussal kapcsolatos szabályozására a jogi keretek rendelkezésre állnak, az idegen- forgalmi hasznosítást szolgáló elképzelések megvalósítása azonban még várat magára. infrastrukturális feltételei, hogy a DDNP közkincs lehessen, hiányoznak egyelőre az igazgatóság személyi feltételei és anyagi bázisai, nem hangolódBARANYAI KÖRKÉP Felelősséggel tartozik a társadalom, az utókor felé az igazgatóság, amennyiben a kezelésébe tartozó, gondjaira bízott természeti értékekben valakiknek a hibájából kártétel keletkezne. Az persze kizárható, hogy - akár csak a DDNP területén belül a fokozottan védett részeket tekintve is - minden négyzet- métert szigorú felügyelet alatt tudnának tartani. Azaz mindig vannak természetrongálók. Arra azonban eddig nem volt példa - mondja ZAvoczky Szabolcs (kis képünkön), az igazgatóság osztályvezetője -, hogy kérdőre vonták volna a természetvédelmi területek kezelői közül valamelyiket, feladatának elhanyagolása miatt. A védelem mellett a DDNP Igazgatóság alapvető céljai közé tartozik a közel 50 ezer hektáros park természeti értékeinek bemutatása. Ezt a jogos társadalmi igényt kell összeegyeztetni a védelem szempontjaival. Ez különösen a nyári hónapokban jelent fokozott feladatot. Indulnak többek között a vízitúrák. A kajakosok-kenusok közül azonban kevesen tudják, hogy például tilos a Dráva zátonyain táborozni, ahol lehet, ott is a DDNP engedélye alapján. A tilalom megszegése pedig természetvédelmi szabály- sértésnek számít, a szankció adott esetben elérheti az 50 ezer forintot is. Mégis ez jelentheti - az idegenforgalmi hasznosítás - a terület jövőjét. A szakemberek három alapelemre építik terveiket: bemutatóhelyek kialakítása a „tömegturizmus” számára, az ökoturizmus felfuttatása a védett területek teherbíró képességével arányosan, illetve a falusi turizmus fejlesztésének támogatása, szakmai segítség nyújtásával. Bármily biztosnak is tűnik e három alappillér, a jövőbeni megvalósulás egyelőre gyenge lábakon áll. Nincsenek meg az tak rá a területen, vagy annak térségében lévő települések és lakóik sem a számukra hasznot eredményezhető természeti értékek megóvására, sem a vendégfogadáshoz szükséges magatartásra. Nemzetközi tapasztalatok, „sikersztorik” igazolják számos országban, hogy míg a kíméletes turizmus bevezetése gyümölcsöző befektetés - természetvédelem, profit szempontjából is -, addig nálunk e téren erős lemaradásban van a vállalkozói kedv. Ez a természet védelme szempontjából sem jó. A turistákat, vendégeket várók vigyáznának a legjobban a terület értékeire, épségére. Pécsi diákok az űrtáborban Az 1992-ben megalakult Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) pécs-baranyai csoportja működésének szép eredményként eddig négy pécsi diák vehetett részt kiváló pályázatai alapján egyhetes nemzetközi űrtáborban. PÉCS-BARANYA A társaság célja a legújabb űrkutatási eredmények figyelemmel kísérése, e kutatási területtel foglalkozó tudományos előadások megrendezése. A diákok számára a pályázatokat a Magyar Űrkutatásért Alapítvány és a kultuszminisztérium írta ki az általános és középiskolások számára és idén a pécsi Zipernowszky tanulója, Döme Veronika „A Szaturnusz” című dolgozatával a II. helyet szerezte meg, ezzel a jogot a hustville-i űrtáborban való részvételre. Csikós Zoltán (képünkön), a MANT pécs- baranyai titkára szerint tudományos ismeretterjesztő munkájuk ez eddigieknél is eredményesebb lehetne, ha nagyobb anyagi támogatást kapnának. A világűr felderítésében magyar kutatók is részt vesznek, ám tudósaink számára is a szellemi kapacitás teljes kihasználását akadályozó anyagi háttér hiánya jelenti a legnagyobb gondot. Az űrkutatás pedig a természet nagy titkainak megismerésében egyre hatékonyabb szerepet kap, új csillagászati ismeretekhez juttatva az Univerzum kutatóit. A MANT pécs-baranyai szervezetében igyekeznek lépést tartani ezekkel az eredményekkel, megismerni a legújabb eszközöket, felfedezéseket. Döme Veronika mellett a mohácsi Radnóti diákja, Greguss Zoltán VII. lett a pályázaton, ő Győrben vehet részt a magyar űrtáborban, de volt már baranyai diák ilyen találkozón Ausztráliában, az USA-ban és Hollandiában is. Csikós Zoltántól tudtuk meg: a fellövésre váró nemzetközi űrállomásnak - az elterjedt Freedom-mal és Alphá-val szemben - egyelőre nincs végleges neve. Vizslák a vizsgán BÓLY-MAJS Szombaton, augusztus 1-jén vizslák vizsgáznak a Bólyi Rt. vadászterületén, a majsi halászháznál. Az új vadászati törvény szerint csak arra alkalmasnak ítélt kutyák vehetnek részt vadászatokon. Egy-egy vadászvizsláról legendák szólhatnak. Ügyességéről, kitartásáról, megbízhatóságáról. Herger László (kis képünkön), a jeles kinológus azonban siet leszögezni: a sikeren meg kell osztoznia a kutyának és gazdájának, mert az eredmény nem csak a betanításon, a rendszeres foglalkoztatáson, hanem a vizsla intelligenciáján is múlik.- Genetikai tulajdonságokról is beszélhetünk, ha egy vizsla rendkívüli teljesítménye kerül szóba. Néha szinte magától tudja, mit kell helyesen cselekednie. Kellő kiképzés nélkül természetesen vadászatra alkalmatlan a kutya. Az utóbbi években az előírással — csak arra alkalmas eb kísérheti el gazdáját - nem nagyon törődtek, az új vadászati törvény azonban szigorúbban követeli meg. Ezért is határozott úgy a baranyai vadásztársaságok szövetsége, a vadászkamara, illetve kinológiai szakbizottsága, hogy augusztus 1- jén a Bólyi Rt. vadászterületén, a majsi vadászháznál „levizsgáztatja” a vizslákat. A reggel 8-kor kezdődő felmérés sokoldalú lesz, a fiatalabb kutyák képességin vesznek részt, a többi vadászati alkalmasságin és őszi tenyészvizs- gán. A szervezők 30 vizslára számítanak, az eredményesség a feltétele annak, hogy a kutyát vadászatra vihessék. Ä „papír” meglétét a jövőben szigorúbban ellenőrzik, mert a képzett kutyán sokszor múlik, hogy egy meglőtt vad ne kínlódjon, ne vesszen el. A legjobb segítőtárs lehet FOTÓ: WÉBER T. Zöld Kör: tanácsadó iroda PÉCS A Pécsi Zöld Kör Közhasznú Egyesület a szaktárcával kötött szerződés és az onnan kapott támogatás révén kialakíthatta a volt MÉV-székház- ban (Esztergár u. 19., 501. szoba) tanácsadó irodáját. Mint Bérces Viktóriától (képünkön), a Zöld Kör elnökétől megtudtuk, nem a környezetvédelem különböző problémáival hozzájuk fordulók ügyinek elintézését vállalják, hanem az eligazítást: hol és hogyan lehet ezek végére járni. Az iroda ingyenesen hívható, zöld száma munkanapokon fél 10-től délután 17 óráig: (72)259-049. A tanácsokon túl igyekeznek folyamatában is figyelemmel kísérni az ügymenetet. A hatékonyabb segítés érdekében adatbankot hoznak létre. Az iroda kapcsolatban áll az európai Környezeti Tanácsadó Szervezettel. Barlang és kőbánya BEREMEND A közönség elől elzárt, kutatók csak engedéllyel látogathatják: természeti kincseink között a beremendi kristálybarlang a legértékesebbek közé tartozik. A különleges képződmény - amelyhez hasonló csak Spanyolországban van - megmentéséért, a nagyharsányi kőbánya rekultivációjáért is fognak lobbizni azok a baranyai környezet- és természet- védők, akiket a Zöld Alternatíva Párt tisztújító kongresz- szusán a vezetőségbe választott. A ZA egyik elnökhelyettese Kitti János (Pécs), elnökségi tag Dunai Zoltán (Sza- lánta), Kövesi Lászlóné (SikEgyedülálló értékünk lós) és dr. Kóbor József (Pécs) lett. Cs. J. Fokozottan védett növényeink A kipusztulás szélén Tudományos neve: Ophrys sco- lopax Cav. ssp. comuta. 10-35 centiméter magas növény. A mézajak a méhbangó- hoz hasonlóan erősen domború, felfújt, de tövén két előreálló hosszú szarvacska található, melyről nevét kapta. Május elejétől június végéig virágzik. Délkelet-Európában a Fekete-tenger vidékén át a Kaukázusig hatol. Magyarországon rendkívül ritka. A Bakonyból már régebben kihalt. A Budai-hegységben is kihaltnak véltük, de néhány éve ismét előkerült. Kisebb populációi a Turjánvidéken, a Mecseken és a Villányi-hegységben találhatók. A meleg, száraz termőhelyeken, meszes fekete redzinatalajokon él. Karsztbokorerdők szélei és füves tisztásai nyújtanak számára menedéket. Legtöbbször száraz erdők és pusztafüves lejtők érintkezési zónáiban található. Az egyik legféltettebb természeti kincsünk, fokozott védelmét indokolja, hogy közvetlenül a kipusztulás szélére került. Lelőhelyeinek száma és populációinak egyedszáma az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. Ebben nem csak a felelőtlen kirándulók pusztításai játszik szerepet, hanem az is, hogy más növényekkel szemben kicsiny a versenyképessége. Eszmei értéke: 50 ezer forint. Dr. Kevey Balázs Rajz: Dr. Bekell Irén Szarvas bangó Orwadászat A szakemberek becslése szerint több száz orvvadász garázdálkodik a vadállományban. Jobbára a hús a cél, gyakori, hogy a nagy értékű trófeákat is veszni hagyják. Megfékezésük egyre nehezebb. Nem csak a lőfegyverek száma miatt, hanem azért is, mert közülük egyre többen használnak nyílpuskát. A néma szerszámokkal zajtalanul ölik az állatokat. A vadgazdák egyre több helyen kötnek együttműködési megállapodást - él a Mecseki Erdészeti Rt. és a megyei rendőr-főkapitányság között is - a rendőrséggel, hogy védjék az erdő állatait. A nagy területeken azonban ez is kevésnek bizonyul.
