Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-02 / 119. szám

10 Dunántúli Napló Kultúra - Művelődés 1998. május 2., szombat Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. Hírcsatorna Jubileumi tárlat. Az el­múlt hét végén jubileumi kiállítás nyílt Pécsett, a Káp­talan utca 4. sz. alatti Mú- zeúm Galériában, amely a Siklóson 30 éve megalakult Kerámia Alkotótelep évti­zedeit reprezentálja. A tárla­ton Bükkösdi László mon­dott bevezetőt. Kórustalálkozó. Május 2- án 14 órai kezdettel a Pécs- Kertvárosi templomban nyí­lik meg a II. Dunamelléki Református Egyházkeriileti Kórustalálkozó. A kétnapos találkozón a pécsiek mellett három fővárosi kórus, a Szi­lágyi Dezső téri, a pasaréti Palló Imre énekkar és a Soli Deo Glória kamarakórus vesz részt. Pécsi panteon. Május 5-én 18 órakor Pécsett, a Művé­szetek Háza Fülep Lajos termében Szirtes Gábor „Pécsi panteon” című köny­vének bemutatójára kerül sor, amely a millennium ko­rából sorakoztat portrékat. A Pannónia Könyvek soro­zatban jelent meg, a szerző­vel Angster József, Beze- rédy Győző, Borsy Károly és Páva István beszélgetnek. Koncert a Dominikánus Házban. Két nemzetközi hírű előadóművész, Palásti Marietta gordonkaművész és Oberfrank Péter zongo­raművész lép fel május 8-án 19 órakor Pécsett, a Domi­nikánus Házban. Műsoru­kon Bach és Chopin művei szerepelnek. Konferencia a poétiká­ról. Háromnapos országos konferencia nyílik „A ro­mantika problémái címmel” május 7-én 10 óra 45-kor Pécsett, a JPTE Bölcsészet­tudományi Karán, amelyre Kolozsvárról is érkeznek előadók. Az eseményen dr. Visy Zsolt egyetemi tanár, kari dékán mond bevezetőt. Irodalmi délután. A „TESZ Toliforgatók Klubja” következő irodalmi délutánját május 4-én 16 órától tartják. A rendezvé­nyen a klub alkotóinak sza­badon válogatott munkáiból a szerzők és a felkért elő­adók olvasnak fel. A művészet alakíthatja az életet Nagyvárosokban másként éli meg a polgár a kulturális aján­latok bőségét, sokkal nagyobb szabadsággal válogathat a mű­vészeti események közül, mint a kisebb települések lakói. Mégis gyakori tapasztalat, hogy míg a városlakó eltéved a túlkí­nálatban, addig a kisebb lélek­számú helyeken egy-egy kultu­rális program közösségformáló erővé válik. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Mágocsra most ismét jobb idők köszöntöttek, már ami a kulturális közéletet illeti. A helyi aktivitást bizonyítja, hogy többen is nagyobb támo­gatást nyertek azon a pályáza­ton, melyet a Baranya Megyei Önkormányzat közoktatás-fej­lesztési köz alapítványának nyújtottak be. Kiemelkedik még a megye többi pályázója közül is a Má- gocsi Ifjúsági Fúvószenekar, mely hangszervásárlásra kapott 700 ezer forintos támogatást. Kell is a pénz, hiszen olyan ze­neszerszámra is szükségük van, mely 200 ezer forintnál is többe kerül. A Pápai István zenetanár által vezetett együttes csak 1996 nyarán alakult, az általá­nos iskolában működő zeneis­kolai képzésben résztvevő diá­kokból. Most 26-28 fiatal ze­nél, 10 évestől 17 évesig.- A település valamennyi műsorán szerepelünk - büsz­kélkedik a pályázó iskola igaz­gatója, Enyedi Gáborné. - A gyerekeink tavaly már a Mágo- csi Német Nemzetiségi Tánc­csoportot is kísérték fellépései­ken, de a Szalatnaki Német Nemzetiségi Tánccsoporttal is szerepeltek, sőt a helyi önkor­mányzat segítségével nyári ze­nei táborba is eljutottak. A legelső növendékhangver­senyekre még csak a szülők jöt­tek el, de a zenekar mára egyre nagyobb részt kap a közösség életében. Ahogy mondják, mindenki örül, hogy a tehetsé­ges fiatalok jó hírét viszik a fa­lunak. Legközelebb például, május 9-én Pécsváradon mutat­koznak be. A művészettel való ismerke­dést nem lehet elég korán kez­deni. A helyi óvodában Jurisits Józsefié óvodapedagógus veze­tésével oviszínház működik, ahol a kis műsorok mellett a be­szédművelés, beszédfejlesztés, szókincsbővítés is cél. Az óvónő, aki pályázatával 40 ezer forintot kapott magnetofonra, úgy gondolja:- A művészet lényege, hogy formálja a pszichikumot. Mi is erre törekszünk, amikor dráma­játékokat, gyakorlatokat csiná­lunk, mesét dramatizálunk. Most 25 kisgyermekkel dolgo­zunk, s évente 2-3 alkalommal lépünk fel közönség előtt. A hatás jól megfigyelhető a kicsiken. Más lesz a társaikhoz való viszonyuk, s másként kap­csolódnak a művészetekhez is, mint kortársaik. Gyengédeb- bek, kommunikatívabbak egy­mással, sőt állítólag illemtu- dóbbak is. 34 ezer forintot szerzett a magyar gyermektánccsoportot létrehozó Mészáros Józsefié is óvodásainak. A 18 gyermek a pénzből fellépőruhát kap. A mozgásfejlesztés egyébként is szervesen beépül a óvoda prog­ramjába, de az ilyenfajta külön lehetőségek a zenei hallás, a ritmusérzék, a mozgáskultúra jobbítására is alkalmas. Ott, ahol nagy a kínálat, a gyerek balettórákra, művészi tornára, táncstúdiókba járhat. Máshol minden adódó lehető­séget ki kell használni a moz­gásművészettel, de az egyéb művészetekkel való ismerke­désre is. A mágocsiak ebben igazán jó példát mutatnak. Hodnik I. Gy. Kulturális ár-apály A rendszerváltás utáni nyolc- kilenc év sem volt tökéletesen elég arra, hogy a kultúra és a közművelődés intézményei és szereplői pontosan kijelölhes­sék a helyüket. Sok jó példát találni rugalmas átalakulásra, de a lendület olykor megtörik, és nem is mindig anyagi okokból. Baranya megye önkor­mányzatának közművelődési stratégiáiról, az elmúlt ciklus eredményeiről és sikertelen­ségeiről a Baranya Megyei Közgyűlés Kulturális Albi­zottságának elnöke, Pörös Béla beszélt. A kötelező feladatok között a múzeum, a levéltár, a könyvtár és a kulturális és idegenforgalmi központ sze­repel. Utóbbi csak nemrég szerveződött át, azzal a szem­léleti háttérrel, hogy a megye kulturális értékeit el lehet, és el is kell tudni adni. Az új forma az elnök szerint bevált, bár még évek szükségesek a látványos eredményekhez. A múzeum esetében, mely a legnagyobb vidéki gyűjtő- és kutatóhely, a fenntartás érde­kében ingatlaneladásokhoz kellett folyamodni. A fontos feladatok egyike a gyűjtemé­nyek elhelyezése és a bizton­sági berendezések kiépítése. A könyvtárban elindult az informatikai fejlesztés, s a könyvtárnak, tágabb értelem­ben vett szolgáltatóhelyként való kiépítése. A tapasztalat- gyűjtéshez a devoni testvér- kapcsolatokat használták fel a szakemberek. Módosult a finanszírozás a Művészetek Háza esetében, ahol a támogatók közé Pécs városa is beállt. A Siklósi Al­kotótelep is megmenekült a közhasznú társasággá való alakulással. A cél az, hogy újra nemzetközi alkotómű­hely legyen, ennek érdekében az Alpok-Adria Munkakö­zösség támogatásával 1999- ben kéthónapos kőszobrász szimpóziumot tartanának. A közgyűlés több albizott­sága is foglalkozik már azzal a tervvel, mely pécsi cent­rummal egy területi Európa Információs és Konferencia Központ kialakítását célozza. Az intézmény többek között az európai uniós csatlakozás megkönnyítését szolgálhatná. Az eredményeket értékelve Pörös Béla azt is elmondta: az intézményracionalizálási programban nem sikerült az igazi együttműködés a város­sal, s egyelőre csak érdekes ötlet maradt az is, hogy a színházakat a beutazó nézők támogatásával segítsék. Hodnik I. Gy. Országos balettverseny Közel félszáz táncos lesz Pécsett május 4-én a Tánc- művészeti Szakközépisko­lák II. Országos Balettver­senyen. A klasszikus balett és a modern tánc kategóri­ákban bemutatkozók Buda­pestről, Győrből, Zágrábból és a pécsi Művészeti Szak- középiskolából érkeznek. A verseny 15 órakor kezdődik a Pécsi Nemzeti Színház­ban. H. I. Gy. Az együttes műsora a tánc világnapján FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ A Tanac izgalmas évtizede Pécsi és városkörnyéki telepü­lések fiataljaiból éppen tíz éve alakult meg a Tanac Néptánc­együttes, Sárosácz Mihály és Szávai József kezdeményezé­sére, aki most az együttes mű­vészeti vezetője. A hazai horvátok táncainak gyűjtése számukra sosem volt archiválás mindössze, hanem a gyökerekhez való visszatérés, ami azt is jelenti, hogy a meg­ismert lépésanyagból a hagyo­mányos táncok mellett saját ko­reográfiákat is bemutattak. Fel­lépéseik listáján ott vannak a kis hazai falvak éppúgy, mint a különböző horvátországi, jugo­szláviai, itáliai vagy éppen hol­land települések, de a Tanac el­jutott már Washingtonba is. A Vízin Antus vezette zene­karral jelenleg közel 40 tagú a csapat.- Mindig figyelemmel kísér­tük azt is, mi történik a hazai táncházmozgalomban - mondta Vizin Antus, amikor arról kér­deztem, mi a titka táncházaik fergeteges sikerének. De ennél több is kellett. A hangulatot tü- zesítő lelkesedés, a megújulás képessége, a gyermek és után­pótlás csoportok kitartása. Az együttes 1996-ban kiváló mi­nősítés kapott, de több Ki mit tud? szereplés, különdíj, nívó­díj is van az eredmények kö­zött. A Tanacnak otthont adó pé­csi Ifjúsági Házban kis szoba rejti a fellépőruhákat, melyek között százéves darabok is vannak. A bepakolt bőröndök útra készen várakoznak. A tíz évet ünneplő eseménysorozat legközelebbi nagy eseménye azonban Pécsett lesz a Nemzeti Színházban, ahol június 6-án lépnek fel, a hazai néptánc­mozgalom neves képviselőivel együtt. A csapat fennmaradásá­hoz szükséges pénzt intézmé­nyek és alapítványok biztosít­ják, köztük a Tanac Kulturális Egyesület. Idén vagy nyolc pá­lyázatot is adtak be, de végül naptárt, videokazettát, könyvet saját erőből jelentettek meg. Szávai József ugyan azt mondja, legfőbb tervük a fennmaradás, de azért már most gondolnak az őszre, amikorra - már harmadszor - nemzetközi horvát fesztivált szeretnének rendezni. H. I. Gy. Futnak A Képek FILMJEGYZET Kocka, avagy: Jerry begurul Dustin Hoffman, Sharon Stone és a láthatatlan Jerry Most elmondom, hogyan kell egy modern (mit modem! posztmodem!!) fantasztikus filmet készíteni, olyant, ami­lyen Barry Levinson Gömb (Sphere) című opusza. Az egy­szerűség kedvéért egyetlen mondaton példázom a felada­tot. íme! „Anna a földalattin utazik reggelente.” Legyen ez a sültrealista, teljesen hétköznapi kijelentés az a kályha, ahonnan elindulunk. Most változtassunk egy kicsit rajta! „Anna a föld alatt utazik reggelente.” Ebben már van egy csipetnyi jótékony homály, ez világos. Tegyünk bele még egy kicsit. „Anna a föld alatt... reggelente.” Vagyis úgy tettünk bele, hogy elvettünk. És most lehet gon­dolkodni azon, hogy vajon mit csinálhat ez az Anna abban a sötétben, méghozzá reggelente. Csavarjunk még egyet rajta! „A föld reggelente Anna alatt...” Az új változat azt is jelentheti, hogy ez a szegény nő hajlékta­lan, legalábbis nincs ágya, ami nagyon szomorú. Ám ha vér­szemet kapunk a kibontakozó értelmezési lehetőségektől, s nagy F-et használunk: „A Föld Anna alatt reggelente ...”, ak­kor ez már egy igazi sci-fi. A hölgy lebeg az űrben, bolygónk pedig lassan elfordul alatta. Csak az a baj, hogy így még van megfejthető gondolati tar­talma a mondatnak. Van fent és lent, este és reggel. No még egy apró lépés! „Alatt.. . Anna ... reggelente ... a Föld ...” En­nek már az égvilágon semmi ér­telme. Ez tehát a modern (posztmodem) sci-fi. És már a Gömb-nél vagyunk. Mert ennek a filmnek a törté­nete is a legföldhözragadtabb közhelyekből lett előállítva, nagyjából úgy, ahogy én teker­tem ki fentebb példamondatom nyakát. Én azonban éknek szántam, Barry Levinson vi­szont komolyan gondolja. Úgy tesz. Sőt, még Dustin Hoffman is megőrzi komolyságát, nem kis erőfeszítésébe kerülhet, s többször kijelenti, nagyon ér­dekli, hogy járt-e Harry abban a bizonyos gömbben. Mert ez a film központi problémája. Mert ha Harry járt a gömbben, akkor a magasból potyogó húsvéti to­jások az ő álmai a narancssárga medúzákkal együtt. És még az is előfordulhat, hogy ráadásul az a titokzatos Jerry is Harryval azonos, aki egy számítógépen keresztül üzeni hőseinknek, hogy jól van, sőt, nagyon bol­dog, amiből Dustin Hoffman rögtön kitalálja: ez egy érzel­mes lény, s mekkora baj lesz belőle, ha egyszer begurul. Per­sze, neki lesz igaza. Azt is rög­tön megfejtette, hogy a 2043- ban elindult és 1709-ben lezu­hant űrhajó (!) amerikai illető­ségű volt. Miből jött rá? Nem fogják elhinni. A halott pilóta kezében sós mandulás staneclit látott. Ezt nem lehet überelni. Amiből én azt a következte­tést tudom levonni, hogy a ren­dező valószínűleg járt a gömb­ben. De egy kockát hozott ki belőle, amivel vakot dobott. Én pedig hihetőleg voltam mozi­ban, ám hogy ott filmet lát- tam-e, abban már nem vagyok bizonyos. Nagy Imre i í 1 I «

Next

/
Oldalképek
Tartalom