Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-02 / 119. szám
1998. május 2., szombat Kultúra - Művelődés Színek és árnyékok ölelkezése Nem fél a színektől. Képein hangulatokat, benyomásokat örökít meg, az árnyékok és a fények különös játékait, ahogyan egymásba kapaszkodnak egy utcán, egy házfalon, egy tisztáson. Legszívesebben tájat, utcarészletet fest, melyen azonban soha nincsenek emberek. Nem azért, mintha nem érdekelnék az arcok, a jellemek, de portrékon külön dolgozik. A siklósi származású B. Ko- lep Ilona 14 évesen költözött Pécsre, s még gimnazistaként eljárt a városi Képzőművészeti Szabadiskolába. Gebauer Ernő és Martyn Ferenc lettek a mesterei.- Egészen más természetűek voltak, de mindkettejüknek sokat köszönhetek — mondta. Ritkán nyúltak bele a munkáinkba, s nem is a technikai tudásukat lestük el, inkább a szemléletünket formálták. Ez sokat jelentett később, amikor Szőnyi István növendéke lettem, akinek a segítségével a Képző- művészeti Főiskolára kerültem. 1957 és 1964 között Párizsban, a Francia Művészeti Akadémián tanult.*Termékeny, izgalmas évek voltak, melyek alatt különösen az impresszionistákkal került lelki közelségbe. Azután hazajött, férjhez ment, tanítani kezdett, s öt gyermeknek adott életet. ' Valahol itt, a beszélgetésnek ezen a pontján kezdtünk el arról tanakodni, miért van kevés igazán ismert, híres női alkotó a művészeti ágak többségében. Talán nem a tehetség kevés. Talán ha a különben örömmel vállalt asszonyi feladatok helyett a szellemi-lelki megújuláshoz, a fejlődéshez mindig szükséges függetlenség és szabadság jobban elérhető lenne, több nő nevét láthatnánk a sikeres alkotók listáján.- A gyermekeimet egyedül neveltem fel, és a munkám is nagyon lefoglalt - mondta beszélgetőtársam. - Bár sohasem hagytam fel vele, csak most van igazán időm a festésre, hogy nyugdíjba mentem. Soha nem gondoltam rá, hogy világraszóló művész legyek. De ha dolgozom, boldog vagyok. Szívesen dolgozik olajpasz- tellel, akrilfestékkel, akvarellel. A technikai újításoktól, a kísérletezéstől sem irtózik. Általában gyorsan fest, a helyszínen, s ha kell, később otthon javít, korrigál. A Tettye, a Havihegy, a mecseki vidék, s néhány csendes, hangulatos belvárosi utca gyakori témája. Képeivel eljutott már görögországi, németországi, olaszországi, moszkvai, leningrádi, ausztriai kiállításokra is. Ma is az a lendület hajtja, ami egykor, kisgyermekkorában, amikor, hogy csendben maradjon a betegágyában, édesanyja rajzolásra biztatta. Nem is hagyta abba, annyira, hogy még az ujjai is begyulladtak néha. Ha arról kérdem, művésznek, alkotónak, kreatív embernek gondolja-e magát, csak mosolyog, s annyit felel: olyan valakinek, aki egyszerűen imád festeni. Hodnik I. Gy. Legszívesebben tájat fest FOTÓ: MÜLLER ANDREA Magyarul magyarán Szöveghűség Aki részt vett már versmondó (szavaló) versenyen, az tudja, hogy az értékelés szempontjai között - ha nem is az első helyen -, szerepel a versválasztással együtt a szöveghűség. Azaz a versnek szóról szóra, hangról hangra úgy kell elhangzania, ahogy azt a költő leírta. Teljes hitelesség bizonyos esetekben csak az ún. kritikai kiadások alapján lehetséges. A szöveghűséget megelőzi a szerzóhűség. Néha ez is sérül, mint ahogy az alábbi idézet mutatja: „Én még azóta se tudom lefordítani neki a Himnuszunknak ezt a két sorát: ’hol síijaink domborulnak, unokáink leborulnak’ - (így!) Már minden szót külön megkonzultáltam az egyetemen híres nyelvi lektorokkal, de érzem: nem az. Pontosabban az nem az, amit én érzek” - olvastam egy közismert hetilapunk Levelezés rovatában. Nem vonom kétségbe a levélíró lángoló hazaszeretetének őszinteségét, tiszteletreméltó patriotizmusát, de az irodalmi tájékozottságát annál inkább. A Kölcsey szerzetté Himnusz összetévesztése Petőfi Nemzeti dalával - szeretném hinni -, nagyon ritka eset. A felelősségben osztozik a szerkesztő és az egyetem (Vajon melyik?) híres nyelvi lektorai is. Örültem, hogy a Szomszédok tévéregény március 15-e előtti adásában az énektanámő helyesbítette a Himnusz helytelenül énekelt szövegét. Több tanulóval is elolvastatta az 1. versszakot. Az általánossá vált hibás gyakorlatnak megfelelően így olvasták a könyvben bizonyára helyesen írt szöveget: Hozz RÉÁ víg esztendőt ... Többszöri kísérlet után a tanulók tudomásul vették, hogy nem REÁ, hanem RÁ. Felhívta a figyelmüket, hogy a páratlan számú sorok 7, a páros számúak 6 szótagúak. A zeneszerző, Erkel Ferenc ún. hajlítással oldotta meg ezt a különbséget (Ho-ozz rá ...) Az óra befejezéseként a tanárnő azt kérte, hogy az iskolai ünnepélyen már szöveghűen énekeljék a tanulók a Himnuszt. Az adást kevesen láthatták honfitársaim közül, mert azóta is változatlanul a REÁ hangzik. A másik nemzeti imádságunknak, a Szózatnak az énekelt változata is hibás. A vers utolsó sora: Itt élned, halnod kell. Énekelve: Itt élned és meghalnod kell. A zeneszerzőnek, Egressy Béninek láthatóan - a hajlításokon kívül - még két szövegszótagra volt szüksége. Ezt úgy oldott meg, hogy megkettőzte az élned szót. Igaza volt, mert az élet hosszabb és fontosabb a halálnál. A kettőzés ezt emelte ki. Értelmi torzítás nélkül, a hajlítások közé beépítve így hangzik: I-itt é-élned, élned., halno-od kell - ide kötve, kötődve, tapadva a bölcsőtől a sírig. Rendületlenül! Tanítjuk, mondjuk-mon- datjuk, énekeljük-énekeltet- jük a Szózatot. Olykor köny- nyet is csal a szemünkbe. Jó volna, ha értenénk is, és nem vétenénk a szöveghűség elemi követelménye ellen. Rónai Béla Akik a rejtett emlékeket faggatják A földből annyi minden előkerülhet. Fémtárgy, üveg, kerámia, fa, bőr, textilmaradvány, még emberi csont is. A Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályának restaurátor műhelyében minden hasonló rejtett emlékből találni. Az öt restaurátor el van látva munkával. Leggyakrabban középkori anyag bukkan elő, de nemrég Szajkón gázvezetékfektetés közben éppen két késő bronzkori sír került a napvilágra. Néha viszont éppen egy emésztőgödör hordozza az izgalmas kincseket. Füzémé Kesztyűs Mária, aki hosszú évek óta foglalkozik szűnni nem akaró lelkesedéssel a püspökvári ásatásokról előkerült darabokkal, éppen ezt mutatja meg nekem: a csirkecsont, a tojáshéj mellett törött kerámia, kályhacsempe, kályhaszem, főző- és patikaedény, mázas lábos, mozsár is volt a szemetesnek használt másfél méter mély lukban. A régészeti restaurátor munkája nem veszélytelen. Czopf Jánosné is használja a denaturált szeszt, az acetont, a savakat, a különböző vízkőoldó szereket, ragasztókat és konzerválóanyagokat a munkája során, bár azt is elmondja, hogy a legújabb szakmai szemlélet szerint minél kevesebb vegyszert kell alkalmazni, s a helyreállításnak visszafordíthatónak kell lennie. A műanyagimádat elmúlt, újra a régi anyagok és technikák felé fordult a figyelem, s van olyan eljárás is, mely finom homokszemcsékkel tisztítja meg a tárgyakat. Kétségtelen, ez már Aladdin csodalámpájánál is bevált. Horváth Éva az utóbbi évek legérdekesebb feladatának a Makár-hegyi őskori leleteket tartja. Az itteni kerámiákat a háború előtt próbálták meg rendbehozni, de úgy, hogy egymáshoz nem illő részeket illesztettek egybe. Az eredménynek addig jártak a csodájára a külföldi szakemberek, míg ki nem derült a turpisság. A leleteket újra kellett restaurálni. Mindenkinek megvan a kedvenc korszaka. Gardánfalviné Kovács Magdolna a jakabhe- gyi, a zóki, a pécsváradi, a Makár-hegyi leletekkel foglalkozik a legszívesebben. Munkájukhoz azonban a raktáron, illetve a kiállításokon lévő anyag ellenőrzése is hozzátartozik, hiszen a pára, a nedvesség, a por, s a különböző gázok a levegőben korrodálják a tárgyakat. A műhelybe gyakran jönnek iskolások látogatóba. Horváth Zsuzsanna szerint a kisebbeket főként a koponya érdekli, a nagyobbakat már a komolyabb munka is megragadja. A vizitek után gyakran kapnak papírzacskókban csirkecsontokat, a szorgos gyermekek ugyanis remélik, ősi csontokat találtak. Zsuzsanna egyébként éppen a Jakabhegyről előkerült római ezüstpénzek helyreállításán dolgozik. Büszkén mutat egy középkori, Jókai utcai leletet, mely egy ezüst- és bronzfoglalatba ágyazott, aranyfüsttel kezelt, hegyikristállyal borított medál, az egyik oldalán Jézus, a másikon Mária és a gyermek képével. Laikus szemlélő az egészet öreg pezsgőtablettának látná, de a gondos kezelés révén lassan felfedeződnek a kitűző titkai. Beszélgetőtársaim bevallják, legjobban az őskori tárgyak ragadják magukkal őket, melyekben olykor még a készítő ujja- nyoma is látszik, s még érezhető az emberi alkotóerő közvetlen jelenléte. Hodnik I. Gy. Fődíjat nyert a Bóbita Nagy sikerrel szerepelt a pécsi Bóbita Bábszínház együttese a napokban lezajlott XVIII. Nemzetközi Bábfesztiválon a lengyelországi Bielsko-Bialában, ahol tizenhárom ország harminc társulata mutatkozott be. A pécsiek „Hol van a világ vége” című darabjukkal elnyerték a fesztivál fődíját és az ezzel járó 5000 dollár jutalmat. Szabó Zsuzsa a legjobb színész és a legjobb tervező díjában részesült. B. R. Pécsről Európába Két európai közösségi és két oda készülő ország fiataljai találkoztak április 7-e és 17-e között a franciaországi Grenoble-ban. Magyarországot tíz résztvevővel a pécsi IH Forma 1. Táncstúdió képviselte. A 16 és 25 év között fiatalok a kommunikáció témáját dolgozták fel táncban és zenében. Hasonló találkozót tavaly Pécsett rendeztek a szervezők. H. I. Gy. Újra Planetárium Ismét hívja az érdeklődőket programjaira a pécsi Planetárium, ahol a most megnyílt csillagászati fotókiállítás is látható. Ma 10 órakor a csillagos égboltról lesz előadás, este fél 9-től pedig távcsöves bemutató kezdődik. H. I. Gy. Kass János grafikusművész alkotásai láthatók a pécsi Arthus Galériában fotó: töth l hírcsatorna Zenei díjeső. A napokban Balassagyarmaton megrendezett II. nemzetközi fuvoladuó versenyen a pécsi Művészeti Szakközépiskola két növendéke, Seres Dóra és Vörös Ildikó a verseny megosztott nagy díj át nyerte el, nívódíjat kapott Seres Dóra és tanára Szeléndi Zsuzsa a tanár-növendék duóért. Szeléndi Zsuzsa felkészítő munkáját különdíjjal ismerték el. Freud titokzatos tárgya. A női szexualitásról tartanak disputát május 6-án 18 órakor Pécsett, a Művészetek Házában egy közelmúltban megjelent, Freud és Bunuel világáról szóló tanulmánykötet kapcsán a kötet szerkesztői, Csabai Márta, Erős Éerenc és dr. Bókay Antal. Baranyai kórusok Belgiumban. Sikerrel szerepelt a komlói Kodály Zoltán Általános Iskola kórusa és a pécsi Kodály gimnázium vegyeskara a szolnoki nemzetközi Kodály-feszti- válon. A pécsi kórus Kertész Attila vezetésével különdíjban részesült. A két kórus képviseli megyénket a belgiumi Neerpeltben a május 1- jén kezdődő ifjúsági kórusfesztiválon. Vadászmise Szászváron. Május 2-án 18 órakor a helyi vadásztársaság vadászmisét rendez a szászvári templomban. Az eseményen közreműködnek az ausztriai Radegundból érkező havasi kürtösök is. Grafikai tárlat. Pécsett, a Mecseki Kultúr- park Akvárium és Terrarium Háza Munkácsy Galériájában május 4-én 16 órakor Takács Dezső grafikusművész tárlata nyűik, dr. Fülöp Istvánnak, a kultúrpark igazgatójának bevezetőjével. A tárlat május 30-áig látogatható. A ritmus esztétikája. Május 6-án 19 órakor Pécsett, a Dominikánus Házban a Laterna Magica Egyesület „A ritmus esztétikája” című sorozata következő előadását Szigeti Péter tartja a modális rögtönzésről. Orgonakoncert a Bazilikában. Május 4-én 19 óra 30-től a pécsi Bazilikában Szamosi Szabolcs orgonaművész ad koncertet. Műsorán Bach, Liszt és Koloss művei szerepelnek, közreműködik Eperjes Károly színművész. » I 1 t 4
