Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-23 / 140. szám
10 Dunántúli Napló Kultúra - Művelődés 1998. május 23., szombat Oldalszerkesztő: Gárdonyi Tamás Hírcsatorna Barokk zene. A Bach Énekegyüttes ad koncertet a pécsi Ferences templomban május 28-án este 7 órakor. A műsorba Henry Purcell zeneszerző munkáiból válogattak, aki az angol barokk fénykorában a legsokoldalúbb kompozíciós technikájú szerző volt. A hangversenyen közreműködik a Művészeti Szakközépiskola Rézfúvós Együttese is. (ly) Könyvbemutató. A Csorba Győző Megyei Könyvtárban május 28-án 19 órakor Bitó László „Ábrahám és Izsák” című könyvét mutatják be. A szerző, aki az élettan professzora, munkájában ezúttal szép- irodalmi választ keres Ábrahám döntésének okára.f/vj Mesterek és tanítványok. Ezzel a címmel nyílik kiállítás május 28-án 17 órakor a pécsi Pollack Szakközépiskola kollégiumának kupolatermében. Bemutatkozni a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ szakiskolájának hallgatói, s az őket felkészítő mesterek, népi iparművészek. (ly) Napról napra. Ezzel a címmel hirdetett versenyt a Pécsi Városi Könyvtár az 1848/49-es események emlékére. A vetélkedőn 16 iskola 104 diákja vett részt, közülük 35-en teljesítették a legtöbbet. A díjkiosztásra május 21-én került sor, amikor 9 kiemelkedő dolgozatot is értékeltek. (ly) Bőrből épült világok. A pécsi Harlekin Iparművészeti Galériában mától tekinthetők meg a budapesti Balogh Mónika iparművész alkotásai. A különleges bőrtárgyakat készítő tervező látványos munkáiból sárkányok, rejtelmes vízi állatok formái bontakoznak elő. (ly) Zengővárkonyban a 25. éve működő népi együttesről emlékeztek meg alapítása évfordulója kapcsán. Megkoszorúzták Császár János emléktábláját is, aki az együttes elődjét, a Gyöngyösbokrétát 1932-ben alapította. (cs) A színes, képes gyermekkönyvek iránt különösen nagy az igény fotó: Müller andrea Milliárdok a hazai könyvpiacon A könnyfacsaró lányregények ideje - egyesek szerint - leáldozott. A könyvet vásárló közönség egyre inkább az értékesebb, jobb minőségű, szebb kivitelű munkákat keresi. A fellendülés mértékére jellemző, hogy a magyar könyvpiac tavalyi összforgalma 18-20 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. Közel 25 milliárd forint volt a hazai könyvpiaci forgalom tavaly. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elkészítette azt a 65-ös toplistát, mely a legjobbakat sorolja fel. Az első három között azonban nincs olyan kiadó, mely a szabadpiaci forgalomban is megmérettetné magát, inkább könyvklub-rendszerben dolgoznak, vagy a tankönyvkiadás biztos piacáról élnek. A listára csak két pécsi kiadó jutott fel, az első 15-ben ott a Pécsi Direkt Kft., a Jelenkor pedig a 62. lett, ami szépirodalmi kiadóként egyébként rangos helynek számít. A tömény giccs vége A Pécsi Direkt kft. igazgatója, Matyi Dezső elmondta, hogy tavaly például 172 munkát adtak ki, ez közel 900 ezer könyvet jelent. — Az érdeklődés az értékesebb irodalom felé fordult - emelte ki. - Hat-hét éve még a nagyon kommersz is kapós volt, tízezer nő vette Pécsett a puhafedelű szerelmesregényeket. Ma ez a műfaj eladhatatlan. Nem kell a könyv akkor sem, ha a szerző nem neves. Jobban számít a minőség, a gazdag illusztrációs anyag. A kft. nyolc éve van a piacon, az egykori egyszemélyes vállalkozásból mára 87 embert foglalkoztató cég lett. A legnagyobbak közé persze csak jelentős kockázatvállalással lehet bejutni. A kiadás megbukhat a terjesztésen, a hazai hálózatok többsége óvatos, nem ritka, hogy csak 1-2 könyvet rendelnek, azt is csak bizományba. A kft. előrelátón úgy döntött, a legkedvezőbb körülmények között akkor árulhatja kiadója, az Alexandra termékeit, ha saját boltjai vannak. Magasknltúra A könyvpiacra kerülő munkáknak majd a fele tankönyv vagy szakkönyv, de a szépirodalom csak néhány százalékban van jelen. Továbbra is a pécsi Jelenkor Kiadó az ország legnagyobb szépirodalmi kiadója, mely például most az Ünnepi Könyvhétre 16 újdonságot kínál. Ezek között van verseskötet Berták Lászlótól, Petri Györgytől, Kukorelly Endrétől, Oravecz Imrétől többek között, de megjelenik novellagyűjtemény, irodalmi és művészeti tanulmánykötet is, vagy olyan érdekesség, mint Gerard Reve morbid rémmeséi. A kiadó taA hazai könyvpiac alakulása '97-ben Szépirodalom Tankönyv Tudományos, 25,37% szakkönyv. . telsöokl. 21,61% valy eredményes évet zárt, bár a támogatás, a pályázatokból szerzett pénz nemigen nőtt.- Előrelépés, hogy elkezdtünk kéménybontás könyveket készíteni - mondta el Csordás Gábor. - Ezeket a köteteket a vásárlók nem dobják el, miután kiolvasták egyszer. Igény volt rá, hogy tartós, évek múlva is használható munkák kerüljenek ki tőlünk. A hazai könyvkiadásban és kereskedelemben nagy a külföldi tulajdonú cégek részesedése is. Forgalmuk tavaly a magyar piacnak 30 százalékát tette ki, de ebből is 23 százalékot 3 cégcsoport birtokol, többnyire valamilyen saját terjesztési módszerrel. Ez a lehetőség komoly pénzt hozhat, hiszen a szerzői honorárium, a jogdíj, a nyomdai munkák, az adók mellett a könyv árában ott a nagy- kereskedői és a terjesztői árrés is. Ez összesen akár 45 százalék is lehet, ami Kelet-Európábán soknak mondható, Nyugaton viszont a könyv árának felét is a megkaphatja a terjesztő. A szürke zóna Az első 50 kiadó a legális könyvpiacnak 86 százalékát mondhatja magáénak, de a teljes könyvpiacon csak 79 százalékban van jelen. A könyvkiadás „szürke zónájának” nevezett félárú könyvpiac cégeinek forgalma a becslések szerint 2 milliárd forintra rúg. A jogdíjakat nem fizető, gyenge minőségű könyveket kiadó cégek egyes szakemberek szerint becsapják a vásárlókat, amikor például álnév alatt íratott silány irodalmat neves könyvek folytatásaként dobnak a piacra. Az ilyen könyveket is árusító diszkont-lerakatokban is érdemes óvatosnak lenni, nem ritka ugyanis, hogy a kedvezményesnek feltüntetett ár annyi, vagy több mint máshol. Jó ellenőrizni az első kiadás évét vagy a kézirat lezárásának időpontját, mert gyakran hangzatos címen idejétmúlt ismereteket tartalmazó „szakkönyv” akad a vevő kezébe, márpedig az ilyenért kiadott pénz színtiszta veszteség. Hodnik Ildikó Gy. Nem hervadó koszorúk Csorba Győző sírjára Kegyelettel őrzi emlékét a város, őrzi emlékét Baranya Csorba Győző költőnek, Pécs hűséges fiának, aki alig három éve, 1995. szeptember 13-án hunyt el. A közelgő napokban, június 3-án 15 órakor a Művészetek Háza kezdeményezésére síremléket avatnak a Kossuth-díjas költő, Pécs díszpolgára családi parcellájában. A Művészetek Háza tavaly kezdeményezte a síremlék elkészítését, amelynek az anyagi alapjait Pécs Város Önkormányzata, a Baranya Megyei Önkormányzat, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus és a Művészet(K)ér Alapítvány teremtette meg. A költő szelleméhez méltó síremlék Pál Zoltán pécsi szobrászművész munkája. Fekete afrikai gránitból készült metaforikus mű, geometrikus kompozíciója, ku- busai a költő filozofikus, férfias költészetét is felidézik. A sírnál dr. Páva Zsolt polgár- mester mond avatóbeszédet, Szkladányi Péter, a Pécsi Szimfonikus Zenekar igazgatója fuvolán játszik majd, Németh János, a Pécsi Nemzeti Színház művésze verseivel emlékezik a költőre. A városi önkormányzat április 27-i ülésén hozott határozatot arról, hogy a Baranya Megyei Könyvtár fölveszi Csorba Győző nevét, aki 1943-ban igazgatója, majd 1956 után is vezető munkatársa volt, 1976-ban igazgató- helyettesként vonult nyugdíjba. Várhatóan még júniusban sor kerül az intézmény 55. éves fennállását köszöntő ünnepre, amely a Csorba Győző Megyei Könyvtár keresztelője is lesz, a könyvtárosi munka elismerésével, emlékplakettek átadásával. A városi önkormányzat a közelmúltban fogadta el és tartotta támogatásra érdemesnek azt a programot is, amelyet a Pannónia Könyvek terjesztett elő az örökösök jóváhagyásával. Ez a mintegy ötéves program az új „Irodalmunk forrásai” című sorozat keretében elsők közt Csorba Győző alkotói hagyatékát kívánja feldolgozni és megjelentetni. A születésnapjához alkalmazkodó, s így novemberre tervezett első kötet a műfordítói munkássága előtt.tiszteleg majd az összegyűjtött recenziók, kritikák, interjúk közreadásával, amit Pintér László tematikus bibliográfiája tesz majd teljessé. A következő kötetben négy kiadatlan dráma fordítását olvashatjuk majd és hosszú távú nagy munka lesz levelezéseinek feldolgozása is. B. R. Megnyílt az Art Siklós, 1998 Alig egy hónap leforgása alatt három kiemelkedő kulturális eseménynek ad otthont a siklósi vár. A kultúra végváraként számon tartott városban tegnap délután nyitotta meg a programsorozat első állomását, az Art Siklós, 1998 címet viselő rendezvényt dr. Máté János polgármester a várgalériában. Az idén hatodik alkalommal megrendezésre került program során kiállítás és műsoros est keretében olyan alkotók és előadóművészek mutatkoztak be, akik szorosan kötődnek a városhoz, illetve Siklóson kapták azokat az első impulzusokat, melyek elindították őket pályájukon. E szellemiség jegyében a megnyitón a rendezvény fennállása óta első alkalommal a helyi Szabó Család nevű rockzenekar működött közre, akiktől azonban az instrumentális zene és a performance sem áll távol. A kiállításon Kovács Ferenc, Vida Dezső, Zvolszky Zita, Magyar László, Ábra- hámné Karli Mária festőművészek képei mellett Rónási Tibor grafikái éppúgy megtalálhatók, mint Németh Sára, Végh István, Gyuris Róbert kerámiái, illetve Vanyúr István és Fischer György szobrai, kisplasztikái. A megnyitót követő előadói esten fellépő művészek sorából - más irányú kötelezettsége miatt - ezúttal hiányzott Tímár Éva művésznő. Fellépett viszont a tiszteletbeli siklósivá avanzsált egykori Buga Jakab Szabó Gyula színművész, valamint a város neves szülöttei, az idén Kos- suth-díjjal jutalmazott Sólyom-Nagy Sándor operaénekes, a Dohnányival, Bemste- innel is koncertező Inhoff Ede trombitaművész, aki két évvel ezelőtt nyerte el az Év Zenekari Művésze díjat, s munkássága elismeréseként a Feren- csik emlékgyűrűt. K. J. Futnak a képek FILMJEGYZET Kialszik a villany meg a józan ész Gúzsba kötve a test (és a szellem) A gyilkos donor című film rendezője (a nevét tudom, de most nem akarnám mégse leírni) úgy gondolja, hogy az emberi fizikum csodákra képes. Főhőse egy pszichopata (ez a figura, úgy látszik, az újabb kalandfilmek dédelgetett kedvence), amúgy sorozatgyilkos, aki a börtönben testépítéssel foglalkozik, majd a bonyodalom során egy donorműtét vállalásának ürügyével megszabadul a bilincsektől, s megpróbál elmenekülni. Ebbéli igyekezete során szemrebbenés nélkül agyonlövi az útjában állókat (patkányok, mondja róluk nemes egyszerűséggel), túszokat ejt, felrobbantja a fél kórházat, tör, zúz, gyilkol. A film alkotói (akiknek a nevét továbbra is mellőzöm) ennek ellenére művük legrokonszenvesebb figuráját próbálják faragni belőle, ami persze nem sikerül nekik, legfeljebb saját erkölcsi beszá- míthatatlanságukról adnak tanúbizonyságot. De ez most mellékes (Hollywoodban nem kémek erkölcsi bizonyítványt), térjünk vissza az emberi természet csodájához. „Hősünk” tehát a műtőasztalról való menekülése közben, midőn katéterek lógnak belőle, súlyosan megsebesül, ömlik a vére (sok van neki), majd fejbe csapják egy gázpalackkal, ám ennek ellenére akrobatamutatványokat végez, hol az alagsorban, hol a padlástérben bukkan fel, falakat bont ki csákánnyal, és kitűnő kondíciója attól sem gyengül, hogy később lezuhan ötven méter magasról, aztán még hátba lövik, visszakerül a műtőasztalra, gerinccsapolást végeznek rajta kómában, de mindez meg se kottyan neki. Az operáció után pisztolyt ránt elő kisvánkosa alól, s kezdődik minden újra. Hát kérem ez vicc, de még annak is rossz. Valójában arról tanúskodik, hogy az efféle filmek vetítésének kezdetekor nemcsak a villanynak kell kialudnia, de a józan észnek is. A látvány közege: a szellemi sötétség! Ez a fajta kalandfilm immár a legprimitívebb agresz- szív rajzfilmek „súlycsoportjába” került, amelynek hősei a legbrutálisabb kínzásoknak vetik alá egymást, fizikai következmények nélkül, vagyis vég nélkül. (Arról a súlyos erkölcsi károsodásról, amellyel a gyanútlan nézőknek kell számolniuk, teszem azt a gyerekeknek, most ne beszéljünk.) Marad tehát (de meddig?) az öncélú erőszak és a céltalan rombolás szélesvásznon, dolby sztereóban. A mélybe zuhanó híd látványa lassítva, felülről fényképezve, pirotechnika, felforduló kamion, alatta kaszkadőrrel (plusz az operatőr), lövöldözés, horror, véres kezek találkozása, ostobaság, cinizmus. Csak tudnám, hogy mi végre. Hol nézik meg az efféle filmeket? Kenyában, Burundiban? Nekem az a gyanúm, hogy ez már üzleti szempontból sem lehet kifizetődő. A közönség unja. A budapesti Metro mozi nézőterén, ahol alkalmam volt végignézni A gyilkos donor-t, mindössze öten-hatan ültünk. Az egyik néző azonban e kisded csapatból a vetítés közepetáján ásítozva felállt, néhány keresetlen szóval összefoglalta véleményét a látottakról, majd távozott. Neki volt igaza. < Nagy Imre
