Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-17 / 134. szám
„Mindannyian Terpszikhoré gyermekei vagyunk” A táncosok is találkoznak együttes, a Közép-Európa Táncszínház, Bozsik Yvette társulata, a Szigligeti Tánctársulat, a Sámán Színház. Május 21-én, a Gálaesten, a győri Nemzeti Színházban a magyar művészek mellett föllépnek a Svéd Királyi Balett, a Müncheni Balett, a Bécsi Opera, a Varsói Opera és a Szentpétervári Balett Színház szólistái. Franciául írt, de spanyolnak vallotta magát A nyári fényeken túl Jörge Sempmn neve nem ismeretlen a magyar olvasók előtt. A hányatott életű író 16 éves korában ismerte meg az emigránsok keserű sorsát, részt vett a francia ellenállásban, megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábor poklát, partizán volt a II. világháború idején. Regényeinek többsége önéletrajzi indíttatású. A II. világháborúról vall A nagy utazás című regényében, a nyugati baloldali mozgalmak és módszerek csődjéről beszél A háborúnak vége című írásában, amely nemcsak regényalakban jelent meg, hanem megrendítő filmet is forgatott nyomán Alain Resnais. Magyarországon is ismert regénye, a Ramón Mercader második halála. Nyári fények, Isten veletek - ezt a címet viseli legújabb regénye, amelyben gyermek- és serdülőkorának meghatározó élményeiről ír.- Polgári családból származom - meséli Semprun - és bár apám republikánus és liberális volt, nagyon erősen hitt a katolicizmusban is. Nem tudom, belőlem mi lett volna, ha nem jön közbe a polgárháború, az emigráció, a teljes elszakadás a családtól. Ciorannal és lonescóval ellentétben nem mondtam le az anyanyelvemről Párizsban sem.- A Nyári fények, Isten veletek első részében édesanyja és a köztársaság elvesztéséről beszél, mintha a kettő kapcsolatban állna egymással.- így is van. Szinte magam előtt látom anyámat, amikor 1931. április 14-én kirakja erkélyünkre a köztársaság zászlaját. Hétéves voltam, a látvány csodálattal és félelemmel töltött el. És még ma is tisztán hallom, ahogy a szomszédok egymás után csukják be zsalugátereiket. Anyám pedig ott áll fiatalon, szépen, a zászlóval.- Visszatérő álmáról beszél, a folyosóról, amelynek végében édesanyja szobájának bezárt ajtaja van.- Ez gyerekkorom titokzatossága. Egész könyvet tudnék írni erről a folyosóról. Szüleim gyakran voltak távol éjszaka. Én aggódva vártam őket, nem tudtam elaludni, amíg nem hallottam lépteiket a folyosón és az ajtócsukást. Anyám halála után ez az ajtó egy évig zárva maradt. Apám akkor nősült meg újra.- Eddig franciául írt.- Most írom első regényemet kasztíliai nyelven. Egy családról szól, amelyre húsz év után is nyomasztó súllyal nehezedik egy, a polgárháború első napjaiban elkövetett gyilkosság. Főszereplője nem fiktív személy, valóban élt. Egyébként írtam már spanyolul máskor is, igaz, nem regényt. De érdekel, hogyan változik az írás, a látásmód, ha az ember más nyelven ír. A domb „Több mint hatvan méter hosszú volt, csaknem húsz méter magas, felszíne csillogott az éles déli napfényben, és a fehér homok annyira bántotta a foglyok szemét, hogy hunyorogva néztek föl rá.” A domb az észak-afrikai sivatagban lévő angol katonai büntetőtábor közepén magasodik. Valóságos jelkép: a megaláztatás, az emberi akarat és megtöretés szimbóluma. Nap mint nap megmászatják a tábor lakóival. A cél, hogy a tűző napon agyonhajszolt rabokból az embertelen bánásmód hatására kezes bárány, a parancsot bármi áron teljesítő katona váljék. A rendszer tökéletesen működik, egészen addig, míg új fogolyszállítmány nem érkezik. A skót fenegyerek, az örök lógós, a csupa szív néger és a rejtélyes múltú altiszt személye alaposan fölborzolja a kedélyeket. Különösen Roberts törzsőrmesteré. A nyakas katona ugyanis nem hajlandó behódolni, a gépezet lélektelen csavarjává válni, föllázad az egyénisége, az önérzete védelmében. Mindez szükségszerűen tragédiához vezet. Ray Rigb regényéből Sidney Lumet készített világhírű filmet. Robert szerepében Sean Connery nyújt emlékezetes alakítást. (Vasárnap, MTV1 21.05). A magyar táncművészek régi vágya teljesült. A Magyar Táncművészek Országos Szövetsége életre hívta az első Országos Táncművészeti Találkozót.- Létrejött végre egy olyan szemle - mondja Novák Ferenc rendező-koreográfus, a Honvéd Együttes vezetője -, amelyen úgy, mint más társművészetek, a színház, a film, a zene, a magyar táncművészet hivatásos. társulatai is együtt, egy városban, egy héten keresztül megmutatkozhatnak a közönségnek. S ez azért különösen fontos, mert így megmutathatjuk, hogy a táncművészet valameny- nyi ága része a magyar szellemi vagyonnak. Megmutathatjuk, hogy együvé tartozunk, mindannyian ugyanannak a múzsának, Terpszikhorénak a gyermekei vagyunk. A Magyar Táncfesztiválnak május 15. és 21. között Győr városa ad otthont. Részt vesz rajta az Állami Népi Együttes, a Honvéd Együttes, a BM Duna Művészegyüttes, a Budapest Táncegyüttes, a Budapest Táncszínház, a Magyar Állami Operaház, a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett, a Madách Színház Táncműhelye, az Artus TáncA színészek arcát a fotó és a film őrzi- a tárgyak életükre emlékeztetnek Bajor Gizi boldogsága vonal útirányát sikerült a mellékelt helyszínrajzon feltüntetett módon megváltoztatni, tehát a tolatás és a vele járó zaj (amely a művésznő otthoni nyugalmát zavarta, a szerk.) megszűnik.” S ha már a leveleknél tartunk: az Országos Levéltár őriz Rákosi Mátyás magánlevelei között néhány Bajor Gizitől származó iratot is. A művésznő „boldogtalanságában” akart kihallgatást kapni a pártvezértől. S, hogy mi volt boldogtalanságának oka? Ez is kiderül a további levelekből: első férje özvegyének, Vajda Ödönnének, a neves irodalmár, műfordító, az akkor még egyetemista Vajda Miklós édesanyjának kért kegyelmet. Vajdáné ellen a vád rémhírterjesztés volt. S az iratok tanúbizonysága szerint Bajor Gizi addig nem hagyta abba a levelezést, a hatalmasok nyaggatását, amíg végül 1951 januárjában meg nem írhatta, hogy „végtelenül-mérhetetlenül boldog”, mert Vajda Judit, ha nem is amnesztiát, de „megszakítást” kapott. (róna) meg Bajor Gizi halálának első évfordulóján, a Bajor-villában. A Stromfeld Aurél utca 16. szám alatti neobarokk palotát a művésznő második férje, a jeles bankár építtette hitvesének. Ott élt a színésznő utóbb harmadik házasságában Germán Tibor professzorral is, s negyvenhét esztendeje ott találták holtan a szobájában. A rejtélyes és oktalan halál kitalálója az orvos férj, aki magának is beadta a halálos adag morfiumot, még estig élt. Az épület földszintje egy év múlva lett múzeummá, emlékszobát kapott itt a ház egykori asszonyán kívül a két nagy előd Jászai Mari és Márkus Emília is. S, hogy mit őriznek a szobák? Bajor Gizi bútorait, ahogy azt még maga rendezte el, köztük azt a dupla hátú, régi szekrényt is, amelyben férjét rejtegette a nyilasok elől. Ott sorakoznak legkedvesebb dísztárgyai, festményei, szobrai, képei és rajzai. Ez utóbbiak már a színházra utalnak. S ott vannak persze színdarabok széljegyzetekkel a szerepekről, amelyeket játszott. Mind együtt és külön-külön is alkalmas arra, hogy egy nagy színészi pályáról valljon, egy művészi út állomásait, pillanatait jelképezze. Láthatók, olvashatók levelek, levélrészletek, a színésznőhöz írt lírai vallomások. No, meg hivatalos iratok is: a Nemzeti Színház igazgatójának, Ambrus Zoltánnak a levele, amelyben „belenyugszik” a mástól aligha elfogadott „fegyelemsértésbe”, miszerint a művésznő a nyári szünetet meghosszabbítva üdül Ó-Tátrafüreden. Azután egy másik: a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság vezérigazgató-helyettese „jelentette” Bajor Gizinek, hogy „a 2-es és a 3-as autóbuszA hideg márványpillantás a múltból tekint ránk A színészek képét őrzi az emlékezet. Sokszor a színpadi pillanat már a feledés homályába merül, a legenda azonban megmarad. De még így is kevés az olyan színész, akinek emléke úgy válna mítosszá, mint Bajor Gizié. Aki, mint egy színházelméleti tudor írta: „Múzeummá lett. Bérletté. Színháztörténeti adalékká.” FOTÓK: FEB/KALLUS GYÖRGY Valójában mi maradt meg igazán az emlékezetben a század nagy tragikájáról, aki immár 105 esztendős lenne? Fényképek nagy szerepeiben: Ibsen Nórájaként hajol kitágult szemmel partnere, Jávor Pál kezére, ugyancsak Jávor felé nyújtja esdeklőn kezét „kaméliás hölgyként”, Kleopátra alakjában az előtte térdelő hírmondóhoz, Major Tamáshoz fordul, a Szentivánéji álom Titániájaként Oberont, Ungvári Lászlót öleli, s Lady Milford az Ármány és szerelemben. Őrzi az idő egy-egy ma már idejétmúlt recsegő hangfelvételét, közülük is a legismertebb, s tán leginkább megdöbbentő: a Mese a Szaltán cárról. Aztán persze akad egy-két film, bár mondják, amilyen nagyszerű volt a színpadon, olyan sikertelen a filmen. Akkor hát mi maradt? Csak a legenda? Nem. Bajor Gizi emlékét múzeum őrzi, s nem csak abban az értelemben, hogy a színészmúzeum fölvette a nagy művész nevét. Másról van itt szó. A színészmúzeum 1952. február 12-én nyílt Az egykori Bajor-villa negyvenhat éve színészmúzeum Nézze meg az ember!-szig1 I I t
