Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-05 / 94. szám
MAGYARORSZAGNTUL 1998. április 5., vasárnap Közelről Ötödik oldal Egy polihisztor Géniusz-díja Varga József 67 éves nyugdíjas biológus. Egyházasha- rasztiban élve is eljutott híre Párizsba, a Vatikánba és Pittsburgh-be is. Varga József afféle tudós-szobában, könyv- és dobozhegyek, mikroszkópok társaságában mutatja a budapesti, I. Feltaláló Világtalálkozóról hazahozott Géniusz-díjat, ami különleges, 30 komponenst! gingko biloba likőrjéért kapott, amit annak idején a pápa is megkóstolt. Az ital gyógyfőzet, az alkohol csak azért kell bele, hogy tartósítsa a hatóanyagokat. Egyébként hamarosan tabletta formájában is elérhető lesz, most épp ezen fáradozik. Persze Varga József azért polihisztor, hogy még egy sereg más egyébbel is foglalatoskodjék. A teljesség igénye nélkül: eidami sajt segítségével szarvasgomba-keresésre idomít be egy vizslát; különös méh-betegségek ellenszerével kísérletezik, akár csak a szarvasok és őzek bőrét lyuggató rovarok esetében; egy nagyatádi kollégájával, Kiss Gyulával a színes fényképezés technikáját próbálják forradalmasítani; és amikor még marad egy kis szabadideje, korongozik és kerámiákat készít. Mindemellett „főállásban” voltaképp sofőr, ugyanis körzeti orvos feleségét és a védőnőt is ő fuvarozza a környék településeire. Igaz, Varga úr hiszi, hogy ö is olyan magas kort ér majd meg, mint egyik mestere, a 91 éves pécsi Horváth Adolf Olivér. Méhes K. Hírcsokor Az egyházasharaszti feltaláló otthonában, kedvenc könyvei, növényei és az elmaradhatatlan mikroszkóp társaságában fotó: müller a Képtelen múzeum Siklóson A magától összeomló vár Nagykanizsa alatt A vár felé vezető utcának ez a háza elvileg a földszintjén helytörténeti múzeum, az emeleten képtár. Látogatni azonban nem érdemes. A fotó érzékeltetheti az épület tetőszerkezetének állagát. fotó: müller andrea Fogarasról kanyarodott Baranyába a jeles festő, Simon Béla életpályája. Művészi hagyatékából Siklóson hajdan külön múzeum nyílt. Jelenleg egyetlen műve sem található a róla elnevezett múzeum épületében. „Baranyában élek, a Dél-Du- nántúl mediterrán színvilágában a meleg vörösekre, sárgákra, kékekre építem pik- túrámat. Itt leltem igazi otthonra” - írta 1964-ben Simon Béla. Művészi rangját jelzi, hogy képei vannak a Nemzeti Galéria, a kolozsvári, a varsói, bukaresti és berlini múzeumok gyűjteményében. Természetesen a pécsi Janus Pannonius Múzeuméban is, de legnagyobb számban mégiscsak Siklóson. Baranyába 1947-ben költözött a fővárosból. Sokáig Al- sószentmártonban a cigányiskola igazgató-tanítója volt, majd 1960-tól Pécsett, a Művészeti Gimnázium festőtanára. Az elhagyott falu kárpótlására Siklós határában vett kis szőlőt présházzal. Halála után magától értetődő volt, hogy a hagyatékában maradt alkotásokból - több, mint 50 műből - Siklóson nyíljon múzeum és állandó kiállítás. Az épület azonban az utóbbi években annyira leromlott, hogy az önkormányzat nem merte a beázásokkal veszélyeztetett ház emeletén hagyni a gyűjteményt.- A városi galériában helyeztük el, ott biztonságban van, a művek egy része természetesen a kiállításon is szerepel. A múzeum épületének tatarozása már évek óta szerepel terveinkben, de nincs rá pénz. Tavaly 6 millió forintot terveztünk erre a feladatra, de végül elmaradt. Idén sem jobb a helyzetünk, de megpróbálunk pénzt keríteni a munkára - mondja Máté János, a művész családtagjai által is „szorongatott” polgármester. Ez a pénz előkerítése sokkal nehezebbnek ígérkezik, mint a siklósi önkormányzat tulajdonosi aggodalmát eloszlatni amiatt, hogy a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtára egy kiállításhoz a siklósi gyűjteményből kölcsönkért Simon Béla-ké- pek egynéhányát felvette a saját leltárába. Sárkány József, a múzeum osztályvezetője elismeri, hogy tévedés történt, és a képek visszaszármaztatásának semmiféle akadályát nem látja. Csak lenne hely is Siklóson nemcsak tárolni, hanem bemutatni is e műveket! D. I. Nagykanizsától délre, a korábbi Kanizsa folyó völgyének nyugati oldalán állt valamikor egy vár. Egykoron a török ellen épült, de összeomlott, mielőtt még egy szál török megjelent volna. Az erődítmény létéről korábban is tudtak, mondja Vándor László, a Göcsej Múzeum igazgatója. 1995-ben a homokbánya elérte az erődítmény szélét, előkerültek kerítőfalai. Akkor kezdték el a feltárást, amely azóta is tart. 1578-ban építették, miután a bécsi haditanács új koncepciót dolgozott ki a határvédelemről a Magyar Királyság területén, s az addigi aktív védelmet egy passzív, mélységben tagolt védelmi vonal kiépítése váltotta fel. A kanizsai főkapitányság úgy nyilatkozott, hogy ezt a feladatot nem tudja teljes egészében megoldani, ezért utasították Stájerországot, hogy egy szakaszt a védelemből vegyen át. Ennek parancsnoki fővárául szánták ezt az erődítményt. Az építkezést teljes egészében stájer munkások végezték hihetetlenül gyorsan és hihetetlenül rossz minőségben. A téglavárat a homokdomboldalban úgy alakították ki, hogy megfaragták a domb oldalát, körbefalazták, és ezzel belülre került a homok. A homok azonban mozog, átereszti a vizet. Ennek következtében, még meg sem támadták őket, már bedőlt a várárok, összedőlt a híd, megrepedtek a falak. Mielőtt a bánya felfalja a maradványokat, a múzeum a Stájer Történeti Társaság kezdeményezésére osztrák közreműködéssel szeretné elvégezni a feltárási munkálatokat. A várnak egyedülálló módon minden szállítási jegyzéke megvan a grazi levéltárban. Az előkerült anyagot össze lehet vetni ezekkel a jegyzékekkel, amely nagyon izgalmas történelmi játékot ígér. Cs. L. Átalakulóban a laktanya Marcali egykori híres laktanyája már nem az enyészeté. Milliárdok érkezését várják. Ott, hol valószínűleg sok férfiolvasónk csattogtatta a bakancsát, virágzó kereskedelmi központ épülget. Sőt, nem is csak épülget, hanem rohamtempóban fejlődik, hiszen már áll egy exkluzív svájci (!) étterem, egy magyar-német fogászati szalon, valamint ideköltözött a piac és a Balaton Füszért is boltot nyitott. Kruppai Győző, a Marcali Ipari Zóna Kereskedelmi és Szolgáltató Iroda vezetője szerint a 11 hektáros területen, amit a városnak adott a honvédség, folyamatos munka folyik. Most, miután elkészült több tízmillió forint értékben az út és a közvilágítás, az eddigi mintegy félmil- liárd forintos beruházások után ennek a többszörösét várják a jövőben. M. K. Rádió mellett Veszélyes pécsi elemek. Több tonna veszélyes hulladék gyűlt össze tegnap Pécsett. A gyűjtési akciót a Környezetünkért Alapítvány, a Biokom Kft. és a Környezetvédelmi Kft. közreműködésével hirdette meg. Az anyagok - elszállítás után - a megfelelő ártalmatlanító, illetve hulladékhasznosító üzemekbe és telepekre kerülnek. (Id) Nekiment a háznak. Szek- szárdon, a Flórián utcában lévő üzletbe szaladt bele tegnap este hét óra előtt pár perccel egy személyautó. A balesetben ketten is fejsérülést szenvedtek, akiket azonnal kórházba szállítottak. A körülményeket a rendőrség lapunk zártakor még vizsgálta. (Id) Busszal ütközött tegnap dél körül egy személyautó a Baranya megyei Szalánta előtt, a harkányi úton. A gépkocsi sofőrjét bordatöréssel szállították kórházba. (Id) Égtek a tolnai erdők. Két erdőtűzhöz is riasztották a Tolna megyei tűzoltókat szombaton a kora délutáni órákban. Az aljnövényzet mellett a fák is égtek, a két esetben mintegy 50 hektáron: fenyő, akác és tölgy. Búcsú a fesztiváltól. Nagykanizsán első alkalommal rendezték meg a Tavaszi Zenei Fesztivált. A hét végén Mozart Requiemjével búcsúztak az érdeklődők a rendezvénysorozattal. A zárókoncerten a helyi szimfonikus zenekar mellett fellépett a Zalaegerszegi Városi Vegyeskar is. (dj) Izrael Zalaegerszegen. Surányi J. András fotóiból nyílt kiállítás tegnap délután a megyeszékhelyen. Az „Izraeli városképek” nevet viselő tárlatot Korenchy Anikó, Izrael állam nagykövetségének kulturális asz- szisztense nyitotta meg. Ezt követően Daniel Galay zongorista és Rachaly Galay gordonkaművész adott koncertet a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. m Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 353 cm, áradó, 9,8 fok, Őrtilos -78 cm, apadó, 7,0 fok, Barcs -70 cm, áradó, 12,3 fok, Drávaszabolcs -9 cm, apadó, 8,1 fok. Osztriga, krokodilhús és majomfej Külthammer, munkanélküli sor- jázó-lakatos - tekintettel a szabadszombatra - már délben újságot olvasott, közben megkérdezte a konyhában matató feleségét: „Mi lesz ebéd?” Az asszony kissé félénken válaszolt: „Osztriga. Gondoltam, a homárt majd holnap délben.” - „Jó az osztriga is, de citrom legyen hozzá, különben szart sem ér.” Külthammer - annak ellenére, hogy már hat éve megesküdtek - még mindig kedvelte a feleségét. Jóra- való asszony, főleg azóta, hogy bevezette a „tudományos táplálkozást”, ami azt jelenti, hogy csak könnyű és egészséges ételeket fogyasztanak, erre az újságok meg a rádió meg a tévé minduntalan felhívja a figyelmet. No persze, hús- vétkor azért meglesz a szokásos füstölt sonka, de, mert Külthammer munkanélküli, így csak egy kilencki- lósat vásároltak a piacon, bár az orvosok és a táplálkozáskutatók tiltják a nehéz eledeleket, főként ünnepek alkalmából, amikor mindenki tele- zabálja magát. Külthammer ifjú felesége rendszeresen elolvassa a lapok étrendajánlatait, receptjeit, különösen kedveli a borjúsülteket és a rántott harcsaféléket, ezekkel mindig meglepi a családot, bár amióta J. is' munkanélküli, egy kicsit meg kell fogni a pénzt, pazarlásról szó sem lehet. Néha meglepődik, hogy milyen felelőtlen étkeket ajánlanak a Nagyérdeműnek, például egyik lap a heti étrendjében halfasírozottat ajánlott délre, ebédre, vacsorára meg szalontüdőt zsemlegombóccal, hát ki bírja ezt anyagilag. Azért írok ennyit az ételekről, mert egy hét múlva húsvét, vagyis aki húst eszik, az vét(-kezik) s eszembe jut egy régebbi rádióriport, amikoris egy pesti étteremtulajdonos elmondotta, hogy náluk még krokodilhúsból készült étel is szerepel az étlapon, és már törzsvendégek is akadnak, akik ezt a ronda pofájú víziállatot eszik. Igaz, más - és főleg újságok - étlapajánlataiban nem szerepel a krokodilhús, de még a majomfej sem, így aztán aki akarja, vegye meg. Es egye. De a köznapi jótanácsok között azért mégiscsak idegesíti az embert, ha osztrigát, kaviárt, homárt kínálnak úgy, mintha gánicát ajánlanának a kispénzű tömegek részére. A majomfejet nem tévedésből írtam, valóban ezt mondta a vendéglős, különben pedig szegény Fehér Klára írta egy tokiói riportkönyvében, hogy több éjszakai étteremben fűszerezett majomfejet szolgálnak fel, de a majom leölését szakavatott szakács végezheti el, mert ha valamit elhibáz (!), akkor a fejhús mérgező lehet, esetleg bele is halhat. (A majom után a vendég is.) Tulajdonképpen mit ajánljak húsvéti előzetesként? Minden évben ismétlődik a lapokban, rádióban, tévében - hogyaszongya: „A locsoló húsvéthétfői gyerekeket ne itassuk alkohollal.!” Hát ne is. A felnőttek italozása viszont nem tiltandó. Igyanak csak. Amennyi beléjük fér. I
