Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-22 / 80. szám
1111 1998. március 22.. vasárnap Arcok, képek, pillanatok A vidéki fiatalember negyven percig alkudozott sa Szabadság hídon a tűzoltókkal, azután ugrott... A Halálugrás ezt a pillanatot örökíti meg FOTÓ: KOVÁCS BENCE Tán az ugrás is világbajnoki lenne? Ko-Ko - így egyszerűen. Ennyi a képaláírása az ökölvívó-világbajnokot megörökítő sportfotónak FOTO: NÉMETH FERENC A köztársasági elnök egy mordulással tréfálja meg a sminkest az újévi köszöntő előtt a televízióban. A kép a Göncz újévi köszöntője a TV-ben címet kapta FOTÓ: KOVÁCS ATTILA A Magyar Újságírók Országos Szövetségének nagydíját kapta a Pető Intézet munkájáról valló, Megyünk címet viselő zsánerkép FOTÓ: IFJ. SOPRONVI GYULA Egy tekintet. Egy mozdulat. Egy helyzet. Amit a kamera megörökít. A fotó művészetének lényege. Úgy mondják, az információ fölgyorsult világában a fotóriporter, a pillanat művésze mindig ott van, ahol a fontos dolgok megesnek. A fotós valóban a pillanat művésze a szónak nem abban az értelmében, amint a színész, akinek művészete az előadás nem ismételhető, többé vissza nem hozható pillanatának szól, épp ellenkezőleg, a fotós a pillanatot teszi örökkévalóvá, hogy megőrizze későbbi időkre. Legyen az politikai vagy kulturális esemény, hétköznapi történés. Drámai, netán komikus kép, szociográfikus ihletésű helyzet vagy éppen egy arc hirtelen rezdülése. Az igazi elkapott, ellesett, elért pillanat a teljességet képes hordozni, olyasmit is elmond, ami szavakba csak hosszan, körülményesen foglalható. A kép sokszor a szavak helyett is képes beszélni. A világ fotóművészeinek hagyományos versenyével, az amszterdami World Press Photoval párhuzamosan versengenek a magyar fotóriporterek is a hír, a zsáner kategóriájában éppúgy, mint a kulturális és művészeti területen, a sportfotók világában. Képeink az idei díjnyertesek közül valók, amelyek a többiekkel és a World Press Photo legjobbjaival együtt láthatók a Tavaszi Fesztivál idején a budapesti Néprajzi Múzeumban. (r) Március 27.: nyitott teátrumok Színházi az egész Világnap Ebben az esztendőben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját az UNESCO égisze alatt életre hívott Nemzetközi Színházi Intézet, az ITI. S immár annak is harminchét éve, hogy az ITI 9. világkongresszusán 1961- ben, Bécsben elfogadták a Színházi Világnap gondolatát. 1962-ben, a párizsi Nemzetek Színháza Fesztivál megnyitásának napján, március 27-én Jean Cocteau ünnepi üzenetével indult hódító útjára a Színházi Világnap. Azóta minden esztendőben a világ valamennyi színházában egy időben hangzik el az arra az évadra született Üzenet, amelyet egy ideje az adott ország önálló levelének fölolvasása követ. Az idén a magyar színházi köszöntőt a drámaíró-köztársasági elnök, Göncz Árpád írja. A legifjabb, éppen egyéves színházi műsorújság, a Súgó ötletére az idén új arcot kap a rendezvény. Azt javasolták, legyen az egész nap a színházé, a némileg kitekert shakespeare-i mondással szólva: legyen színházi az egész Világnap. Harminchét hazai teátrum - a budapestiek mellett a Békés megyei Jókai, a debreceni Csokonai, a pécsi, a szegedi, a miskolci és a győri Nemzeti, a nyíregyházi Móricz, a soproni KAS, a szegedi MASZK, a tatabányai Jászai Mari, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház - csatlakozott az elképzeléshez. Több helyen egész napos programot kínálnak az érdeklődőknek. Lehetővé teszik, hogy a közönség bekukkanthasson a színház máskor közönség elől elzárt kulisszái mögé, megismerhessék az érdeklődők a színpad hátterét, a próbatermeket, bejárhassák a műhelyeket, részt vehessenek a próbákon, belülről lássák, hogyan születik a varázslat. A nyitott teátrumi nap délelőttjén először adják át a színház- művészet új elismerését: az ITI, a Tavaszi Fesztivál és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által alapított Hevesi Sándor-dí- jat annak a művésznek, színházi embernek, aki a legtöbbet teszi a magyar színház külföldi megismertetéséért, elismertetéséért. A színházi világünnepet követő nap másnapján helyezi el Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter a Nemzeti Színház alapkövét az Erzsébet téren. (rk) Nézze meg az ember! Az álommanó Götz George neve összeforrt Schimanski felügyelő alakjával. Amolyan anti-Derrick: loboncos haj, farmerszerelés, lezser föllépés, ugyanakkor rámenősség jellemzi. Derrickkel ellentétben az öklét is „elengedi”, sőt a pisztolyát sem csak díszként hordja. Az idén a hatvanadik születésnapját ünneplő színész nevét a hatvanas évek eleje óta jegyzik a „filmtőzsdén”. Kari May indiántörténeteinek romantikus hőseként lett ismert. Az igazi népszerűséget a televízió hozta meg számára. Többször megkapta Az év színésze címet. A Tetthely mellett sok más sorozat főszerepét játszotta el (A felügyelő, Schulz és Schulz, Morlack), számos másikban vendégszerepeit. A legjobban annak örül, ha kibújhat a rendőrszerepből, ideig- óráig megszabadulhat a krimisorozatok jelentette skatulyától. Több nagy visszhangot kiváltó filmet is készített, mint a Lefelé, a Kék szemű, a Sorozatgyilkos, valamint Az álommanó (vasárnap, MTV1 21.00). Ebben a most látható filmben a sikeres írót alakítja, akiben lehet, hogy szörnyeteg lakozik. Sz. G. G. Hallotta? Koltai Róbert rendezésében mutatta be Molnár Ferenc A testőr című komédiáját Szombathelyen a veszprémi színház társulata. Az előadás, amelynek főszerepeit Gáspár Tibor, Kóti Helga és Bakai László játssza, Szombathelyről majd visszatér a Bakony fővárosába, ahol ez a harmadik Molnár-Kol- tai-premier a Játék a kastélyban és az Olympia után. A népszerű színész, aki aktorként egyetlenegyszer találkozott Molnár-darabbal, amikor Kaposvárott a Liliomot alakította, úgy véli, rendezőként többet ért Molnár Ferenc különös varázslatából, szellemes helyzeteiből és párbeszédeiből, mint színészként. Hanyatt fekszik és bámulja magát a tükörben... Férfipanziót nyitott a nők kedvence FOTÓ: PHOTOS INTERNATIONAL George Clooney napjaink legfelkapottabb amerikai színésze. Hírnevét a világsikerű Vészhelyzet sorozat alapozta meg, azóta három mozifilmben játszott főszerepet.- Nem okoz nehézséget a hirtelen jött népszerűség? Úgy gondolja, hogy 36 évesen lehet még szexszimbólum?- Nem csak lehetek, hanem szexszimbólum is vagyok! Otthon sokszor fekszem hanyatt az ágyban és bámulom magam a tükörmennyezetben. Igazi George Clooney-rajongó vagyok.- Ön külsőre nagyon emlékeztet egykori hollywoodi hősökre, Cary Grantre vagy Steve McQueenre. Ez segítette a pályáján?- Az említett színészekkel az a közös bennünk, hogy én sem tudok megváltozni. Képtelen lennék annyi arcot ölteni, mint De Niro vagy Dániel Day-Lewis.- Milyennek találja Batman figuráját?- Szerintem sokkal szexisebb vagyok benne, mint az elődöm, Val Kilmer. Persze vannak, akik az ellenkezőjét vallják. Ha valamiért erotikusabb ez a történet, mint az előző, az Urna Thurmannak és Alicia Silverstone-nak köszönhető. Egyébként az igazi Batman Michael Keaton volt. Bárki is jön utána, már nem lehet az igazi. így volt ez James Bond figurájával is. Sean Connery után csak halvány utánzatok születtek.- Ön is, filmbéli partnere, Schwarzenegger is tréfamestemek számít Hollywoodban. Gyakran ugratták egymást?- Amikor magamra húztam Batman izmoktól duzzadó gumijelmezét; Amié megkérdezte, hogy érzem magam benne. Egészen természetesen - válaszoltam. „No látod, akkor már te is tudod, hogy érzem én magam minden reggel, amikor felébredek” - mondta ő.- Akár tetszik, akár nem, tény, hogy Ön a hölgyek kedvence. Válása után mégis kijelentette, hogy nem alkalmas a házasságra. Valóban így van? Vagy kolléganőinek, Nicole Kidmannek és Michelle Pfeiffemek lesz igaza, akik 10 ezer dollárban fogadtak, hogy négy éven belül elkapja valaki a frakkját?- Jelenleg semmi okom a nősülésre. Az ember akkor alapít családot, amikor gyereket szeretne. Akkor viszont száz százalékban csak annak él. Jelenleg erre nem vagyok alkalmas, bár az idők változnak.- Igaz, hogy férfipanziót nyitott?- Felajánlottam néhány barátomnak, akik mostanában váltak el, hogy lakhatnak nálam. Én meghallgatom és vigasztalom őket, ők pedig hetente négyszer kosaraznak velem.- Az elmúlt két évben három filmet forgatott.- Bolond lennék, ha nem használnám ki a lehetőségeket. De még mindig csak tévésztár vagyok, aki megpróbálkozott a filmmel. Majd a közönség eldönti, hogy érdemes volt-e átpártolnom a filmhez. i
