Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-07 / 65. szám
Feszültség és retusálás A JPTE BTK Újkortörténeti Tanszéke által nemrég megszervezett hallgatói fórumon sok furcsaság történt és derült ki. A mostani és a tavalyi harmadéves hallgatók kezdeményezésére Majoros István tanszékvezető hívta össze a fórumot. Az összejövetel eló'tt néhány napig egy ládába lehetett bedobni a panaszos leveleket. A diákok panaszainak summázata: a szigorlatra bocsátás feltételeként meghirdetett Topográfia című kurzus követelményeinek számon kérése túl szigorúan történik. Egészen pontosan egy bizonyos tanársegéd ellen volt kifogásuk a hallgatóknak, akik szerint a szóban forgó illető irreálisan sok embert buktat meg. A diákok végül ígéretet kaptak, hogy a tanszék vezetése kezelni fogja a problémát. Egy hallgató ekkor föltette a kérdést: igaz-e, hogy egy, a Tanulmányi Osztály által beiratkozáskor el nem fogadott szigorlati jegyzőkönyvben valaki kiretusált bizonyos jegyeket, és helyettük más, rosszabb érdemjegyeket írt rá a papírra. Katus László, a tanszék professzora elmondta, ő volt a retusáló. Elismerte a hibát és kijelentette, fegyelmi eljárást kezdeményezett önmaga ellen. N. F. Szaknap szaknap hátán Beindult a tavaszi szaknap- dömping: hét közben a biológusok és a jogászok is többnapos programsorozattal „ünnepelték” magukat. Hétfőn kezdődött a II. Pécsi Jogásznapok című rendezvény. Sorrendben sport, bor, show és diszkó követte egymást. A kosárlabdázás után borbemutató, aztán talk show következett, majd diszkó zárta a napot. A könnyedebb hétfő után kedden és szerdán már a szakmáé volt a főszerep: médiapolitikai fórum, beszélgetés sztárügyvédekkel, majd diskurzus az Alkotmánybíróságról. Csütörtökön az alsóbb évesek elbúcsúztatták az ötödéveseket, éjszaka pedig hagyományőrző Jogász Szakest zárta a négynapos rendezvényt. A biológus szaknapokon a szórakoztató programok között előadások hangzottak el többek között a honi természetvédelem jelenéről és jövőjéről, a vírusokról, járványokról és az AIDS-kutatásról. A szaknapok szellemének megfelelően kirándulással ért véget a programsorozat. N. F. Itáliai tanulmányút A JPTE egy hallgatói csoportja március 12-én hosz- szabb tudományos útra indul Olaszországba. Az út tulajdonképpen egy több féléves, biológia szakosok számára meghirdetett kurzus gyakorlati része. Géczi János csoportvezető lapunknak elmondta, öt régi egyetemi várost: Padovát, Firenzét, Bolognát, Ferrarát és Pisát keresik fel. A tizenegytizenhatodik századi intézmények, tradicionális egyetemek, botanikuskertek, herbáriumok meglátogatásának elsődleges célja, hogy a tudo- mánytani, tudásszociológiái, művelődéstörténeti, biológiatörténeti ismereteiket elmélyítsék a hallgatók. Géczi János úgy tervezi, hogy középkori könyvtárakba is ellátogatnak, úgyhogy a diákok valószínűleg több Corvinát láthatnak majd ott, mint itthon. A középkori botanikus kertek, melyek a korabeli egyetemek orvosképzéséhez mint gyógynövénykertek kapcsolódtak, a maguk több száz növényével kitűnő vizsgálódási terepet jelentenek majd. A csoport vezetője szerint fontos megismerni azokat a városokat, melyekből az európai tudományos gondolkodás származik. N. F. A francia kultúra barátainak 10. oldal A formatervezők próbaköve 11. oldal»—► Az érzelmek vállalása 11. oldal Kulturális melléklet-Egyetemi (köz)életOldalszerkesztők: A kényszerű leállás alatt kisebb javításokat is végeznek a helyiségben fotó: Tóth László Szétvert WC, bezárt klub Nimmerfroh Nyaka Ferenc Szabolcs Ha nem linkek, akkor linkelnek A BTK Tanrendje nem túl izgalmas olvasmány annak, aki nem a kar hallgatója vagy oktatója. A mostaniban azonban meglepő dolgot talál az egyszerű érdeklődő is. Két kurzus alá ugyanis megjegyzésként ezt írták: „az Interneten zajlik”. A kar Tanulmányi és Vizsga- szabályzata nem rendelkezik arról, hogy hol tartható óra, csupán arról, hogy vizsgáztatni kizárólag az egyetem hivatalos helyiségeiben lehet. Lengvárszky Attila, a Tanulmányi Osztály vezetője szerint nincs olyan rendelet vagy törvény, ami ezt meghatározza. A terepgyakorlat például (ahogy kissé militarista csengésű neve is mutatja) kétségkívül nem tartható az épület falai között. A virtuális egyetem kurzusán a diákok a számítógépeik előtt ülnek, böngészik az Internetet, s ha nem linkek, akkor - szakszóval élve - linkelnek a kurzus ottlapjára. Itt megtalálják a szakirodalmat, kérdezhetnek a tanártól, küldhetik a dolgozatot, de vitatkozhatnak is. Az anyag 60 százaléka csak a diákok számára hozzáférhető, de az érdeklődőket is „megtűrik”. Nyíri Kristóf filozófus, aki az órákat „felpakolta” a hálóra, azt hangsúlyozza, hogy ez a fajta oktatás csupán itthon újdonság, az amerikai egyetemek évek óta dolgoznak ezzel. Úgy véli, egy óra minősége elsősorban nem attól függ, hogy tanár és diákja állandó személyes kapcsolatban van, hanem a leadott anyag fontosságától és a konzultációk minőségétől. Az, hogy egy oktató hogyan tudja leginkább átadni a tudást „hallgatóinak”, kifejezetten személyiségfüggő. Állítja, olyan jó kurzust, mint amit az előző félévben az ELTE diákjai vehettek föl, még sohasem tartott. „Én elsősorban írónak érzem magam, aki mellesleg tanít is. ” A mostani órák előkészítésében tíz hónap munkája fekszik. Nyíri egyébként dunabogdányi házában konzultál hallgatóival, akiktől azt kérte, hetente legalább egyszer „nézzenek bele” az órába. Úgy véli, a hallgató a hagyományos órákra sem mindig készül, sőt gyakran be sem megy. A virtualitásban ez is szép: a hallgató ott és akkor látogatja az órát, ahol és amikor csak akarja. A kurzusok a UniWorld nevű kísérleti virtuális egyetem előkészítését segítik. A projektet az MTA Filozófiai Intézete és a Magyar Filozófiáért Alapítvány menedzseli, Nyíri Kristóf vezetésével. Az ötlet kidolgozói között van Horányi Özséb, a JPTE Kommunikációs Tanszékének vezetője is. Lendvai Dávid nak ki, így hívják fel a figyelmet arra, hogy néhány ember vandalizmusának sok száz egyetemista látja kárát. így szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy ha valaki szereti ezt a helyet, akkor vigyázzon is rá. A klubvezető szerint egy nem kidobóember küllemű biztonsági őr alkalmazása jelenthetne megoldást, ám ez természetesen plusz költségekkel jár. A helyileg érintett hallgatói ön- kormányzatok már felajánlották, hogy amiben tudnak, segítenek. A jövő héten valószínűleg nappal néhány órára kinyit a klub. N. F. A JPTE vezetése úgy döntött, hogy a sorozatos rongálások miatt bezáratja az Ifjúság úti épületben működő Szenes-klubot. Főleg a mellékhelyiségekben keletkezett komoly kár. Az utóbbi időben „divattá” vált a szórakozóhelyek (elsősorban) férfi WC-iben a kagylók és egyéb tárgyak lerugdalása, megrongálása. Nem számítanak kivételnek az egyetemi bulik sem: a jövő értelmiségének egy része e mulatságokon rendszerint háborút indít - feltehetőleg illuminált állapotban - a piszoárok ellen. A hadviselés persze egyoldalú. A JPTE Szenes Klubjában már sokadszor találták eléggé siralmas állapotban a WC-t a takarítónők, amikor az egyetemi vezetés úgy döntött, bizonytalan időre bezáratja a klubot. Molnár Gabriella klubvezető (kis képünkön) lapunknak elmondta, amíg nem találnak megoldást a problémára, addig zárva tartanak. Nemcsak éjszaka, hanem nappal sem nyitUm-HÍREK Szlovén kapcsolat. Március 15. és 28. között rendezi meg a JPTE Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottsága és a Közgáz HŐT a Ljubljana-Pécs szakmai és kulturális cserekapcsolat köré szerveződő programsorozatot. . (nf) Irodavezető kerestetik. Egyelőre még betöltetlen a KTK-n a leendő Kulturális és Szolgáltató Iroda vezetői posztja. Jelentkezni a HÖT- ön lehet. (nf) A POTE nemzetközi kapcsolatai. Dr. Bellyei Árpád, a POTE rektora az elmúlt napokban fogadta az Amerikai Magyar Orvosszövetség elnökét, dr. Ivan M. Krisztinic- zet. A tárgyalás eredményeként keretszerződést írtak alá, melynek lényege, hogy a Buffalói Egyetemen a magyar orvostanhallgatók részére biztosított 20 ösztöndíjas helyéből minden évben öt a POTE végzős hallgatóit illeti meg. (nf) PAB-pályázatok. A Pécsi Akadémiai Bizottság pályázatot hirdet több témakörben. A kiírt pályázatok célja, hogy a működési területükön inspirálják a régió szellemi közösségének, a tudományos műhelyeknek és a tudomány iránt érdeklődő szakembereknek a tudományos kutatások során végzendő munkáját. (nf) Szimpózium a Polla- ckon. Március 5-én és 6-án rendezték meg a JPTE PMMFK-n a Tetőtérbeépítés, térelhatárolás című regionális szimpóziumot és kiállítást. (nf) Diákigazolvány. Véglegessé vált az új diákigazolvány. A bankkártya alakú igazolványt az 1998/99-es tanév kezdetén kaphatják kézhez a diákok. (nf) Irány Egyiptom! 1998. március 4-8. között a JPTE delegációja az Egyiptomi Arab Köztársaságban tartózkodik. A küldöttség tagjai dr. Tóth József rektor, dr. Sipos Béla általános és tudományos rektorhelyettes. A látogatás célja együttműködési megállapodás aláírása a kairói, az alexandriai és az ismailiai egyetemmel. A kairói egyetem esetében egy 1995-ben megkötött szerződés kiegészítéséről van szó. Az együttműködés a felek szándéka szerint kiterjed közös kutatási projektre, kutatók, oktatók és hallgatók cseréjére, valamint a partneregyetemeken rendezett konferenciákon, szemináriumokon való kölcsönös részvételre. Ny. Sz. Szabadúszó, szabadidő nélkül Ács Péter. Pite. Neve fogalom az egyetemen. Tíz éve hallgató, egy darabig az is marad. Élvezi. Két diplomával most a kommunikáción PhD-s. Sokan szeretik, de kevesen ismerik igazán. Pályafutásának bemutatására nem csak ez a cikk, de a teljes oldal is kevés volna. Egyszerűbb a kérdés, hogy mit nem csinált. ’87-ben érettségizik a Leőweyben. A katonaságot elkerüli, és rögvest a Tanárképző Kar főiskolai matek-fizika szakán találja magát. „Sosem tanultam egyiket sem, de biztos van érzékem hozzá, mert elsőre fölvettek” - meséli. Nem kapkodja el: a negyedév vége előtt indul az egyetemi fizikaképzés. Megvárja. Közben sem tétlenkedik. „Mindenféle órára bejártam, a BTK-n és a TTK-n is. Csodálatos félév volt. ” Az egyetemi képzést harmadéven kezdi, különbözetik után. ’94- ben diplomázik. Számítógépet először ’81-ben lát, egy tanfolyamon. „Órán a pad alatt a nem létező' gépbe írtam a programokat” - jelzi a virtuális és az akkori technikai valóság közötti különbséget. Ez a nulladik típusú találkozás, azóta túl van a több ezrediken is. „Nem értek hozzá, de nagyon sok minden van, amiről tudok dolgokat” - jegyzi meg szerényen. Elsősorban az ember és a számítógép kapcsolata érdekli. Ez vitte a kommunikáció felé, de ezzel foglalkozott a BTK számítógépes rendszergazdájaként is. „Dolgozni kezdtem, és azt kérdeztem magamtól, hogy ez most már mindig így lesz ? ” - meséli, miért is szereti jobban a szabadúszást. Ez utóbbi szó ugyan kissé eufemisztikus, hiszen Pitének legkevésbé éppen szabadideje van. „Nem tudom jól menedzselni az időmet, és eredendően lusta is vagyok” - ad némi támpontot ahhoz, hogy miként is lehet rengeteg mindenen egyszerre dolgozni. Furcsa hanghordozásáról és kedvesen mókás stílusáról végül csak annyit jegyez meg: „Akik ismernek, már megszokták. Akik nem, azok nem értik. Változtatni pedig sem nem akarok, sem nem tudok rajta. Az már nem én lennék. ” L. D.
