Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-07 / 65. szám

Kultúra - Művelődés 1998. március 7., szombat Hírcsatorna Spiró a Törzsasztalnál. Március 12-én 8 órakor Spiró Görgy író lesz a ven­dége Pécsett a Művészetek Háza törzsasztalának, ahol P. Müller Péter irodalomtör­ténész beszélget a szerzővel. Szellemi „batyu” Kom­lón. A Komlói Helytörté­neti Múzeumban március 12-én 17 órakor „Ezer­nyolcszáznegyvennyolc, te csillag” címmel nyűik tárlat Degré András, a Komló-Víz Kft. főmérnöke bevezetőjé­vel, amit rendhagyó talál­kozó követ. A „batyuban” a résztvevőktől, köztük a „régi komlaiaktól” fényké­peket, márciust idéző törté­neteket, verset, dokumen­tumot várnak. Tónié Hohácson. Mohá­cson a Kossuth Filmszínház emeleti termében március 13-án 17 órakor Tóth Antal grafikusművész, az Uborka bábjait készítő Tónió mun­káiból nyűik kiállítás. Az április 10-ig látogatható tár­laton Kiss Béla nyugdíjas tanár mond bevezetőt. Hangverseny. Pécsett a Művészetek Házában már­cius 9-én 19 órakor a kecs­keméti Bach Együttes, He­rényi Bea és Dratsay Ákos (fuvola), Agócs Márta (gor­donka), Révész László (zongora) ad hangversenyt Mozart, Schubert, Saint-Sa- . éns, Rózsa Pál műveiből. Amnesztia-nap. Pécsett a JPTE Könyvtárában és a kari könyvtárakban március 13-án „amnesztia-nap” lesz, amikor késedelmi díj nélkül hozhatók vissza a könyvek, a régebbi pénztartozásokat nem érinti. A francia kultúra barátainak Frankofon hét - Verseny felnőtteknek Az Alliance Francaise Egyesület március 16-22. között már hato­dik alkalommal nyitja meg a Pé­csi Frankofón Hét kapuit. Ismét civilizációs vetélkedőre hívjuk mindazokat, akik érdeklődnek a frankofón kultúrák iránt. A vetélkedő kérdései hat té­makör köré csoportosítva egy alkalommal jelennek meg az Uj Dunántúli Napló hasábjain. Ä válaszokat pontos névvel és címmel ellátva legkésőbb már­cius 14-ig kell eljuttatni az egyesülethez (7621, Pécs, Szé­chenyi tér 7-8). A legsikeresebb pályázók értékes jutalomban részesülnek: 1. díj: egy 20 000 Ft-os utazási utalvány. 2. díj: egy 28 órás francia nyelvtanfo­lyam. 3. díj: könyvek, albumok. Irodalom 1. Ki volt az első maghrebi író, aki Goncourt díjban része­sült? 2. Balzac és Alexandre Dumas után melyik francia író idézte föl Korzikát „Colomba” című regényében? 3. Mi a kö­zös vonás Salah Stétié, Georges Shéhadé, Amin Maalouf költő, drámaírók, regényírók művé­szetében? 4. Melyik egyik leg­híresebbnek tartott XX. sz.-i francia költő mondta a követ­kezőket: „Az, aki azért jött a vi­lágra, hogy semmi vihart ne kavarjon, nem érdemel sem tü­relmet, sem elismerést.” 5. Az Antillák mely írói jelentették meg 1989-ben a közismert „Él- oge de la Créolité”-t? 6. Ki Charles - Ferdinand Ramuz? 7. Nevezzen meg egy mai afrikai regényt, amely az afrikai me­semondók (griot-k) szájha­gyományából táplálkozik. Zene és dal 1. Melyik híres amerikai fe­kete énekesnő adta elő Jacques Brel „Ne me quitte pas” (Ne hagyj el” című dalát? 2. Ki Claude M’Barali és hol szüle­tett? 3. Melyik francia művész, a „Je t’aime, moi non plus” (Szeretlek, én sem) című dal szövegírója utasította vissza, hogy Edith Piainak dalszöveget írjon? 4. Melyik toulouse-i duó lépett fel Pécsett a Zene Ünne­pén és hogy határozzák meg zenei stílusukat? 5. Mi a legjel­legzetesebb vonása a flamand Amo nevű énekes repertoárjá­nak? 6. Melyik francia rocke­gyüttes - amely már több ízben fellépett Magyarországon - énekli az „Un jour en France” (Egy nap Franciaországban) című dalt? 7. Mi az a „Zouk”? Történelem, földrajz 1. Melyek a Maghreb orszá­gai? 2. Ä francián lívül még melyik három nyelv hivatalos még Svájcban? 3. Melyik kis Kelet-Afrikai Köztársaság hi­vatalos nyelve a francia és az arab? 4. Hol beszélik a francia nyelvet Kanadában Québecen kívül? 5. Ki volt: Chateleine de Binche, Magyarország királyá­nak leánytestvére és a régi Bel­gium kormányzónője? Mozi, színház, tánc 1. Mi a neve annak a XVIII. sz.-i zeneszerzőnek, akit Alain Corneau filmművész „Tous les matins du monde” című filmjé­nek köszönhetően újból felfe­deztek? 2. Melyik svájci film­művész, az 1989-es „La Femme de Rose Hill” (Rose Hill Asszonya) szerzője az egyik legmarkánsabb alakja az új svájci mozinak? 3. Louis de Funes filmszínész kamera mögé állt, hogy filmvászonra vigye Moliere egy darabját. Melyik ez a színházi darab? 4. Hogy hívják azt az Antillákról jött filmművészt, aki a „Rue Cases - Negre” című filmet rendezte? 5. Melyik Franciaor­szágban élő magyar táncos és koreográfus lépett föl nemrég Pécsett, és mi volt előadásának címe? 6. Milyen nagyszabású színházi esemény zajlik minden év márciusában Pécsett? 7. Ki az az algériai író, aki napjaink­ban a muzulmán integristák fe­nyegetettségében él, és aki 1975-ben megírta az algériai háborúról szóló fűm szöveg­könyvét, melyet a Cannes-i Filmfesztiválon Aranypálma- díjjal tüntettek ki és a címe „Les Années de braise”? Gasztronómia 1. Melyik az a két fontos nö­vény, amely a pastisban, ebben a nagy híres, Franciaországban széles körben elterjedt marseil- lais-i aperitifben található? 2. Honnan származik a híres „Moules - frites”? 3. A „fondue savoyarde”-nek vaj, sajt vagy hús adja az alapját? 4. Mi a címe a dán Karen Bliken regé­nyének és Gabriel Axel francia filmjének, amely egy francia nőről szól, aki konyhaművé­szete révén sikeresen meghó­dítja az öreg dán protestánsnőt? 5. Mi adja a jellegzetességét, nagyfokú változatosságát a francia konyhának? A talaj jel­lege vagy az országon átvonuló civilizációs hatások? Egyéb 1. Melyik Pécsett született magyar művész tartózkodott hosszú időn át a provence-i Gordes-ban, Franciaország egyik legszebb városában? 2. Melyik franciaországi város lesz nemsokára Pécs testvérvá­rosa? 3. Melyik dél-indiai vá­rosban játsszák még a pétan- que-ot. 4. Melyik európai vá­rosban található az Egészség- ügyi Világszervezet (O.M.S.) 5. Kit neveztek először a fran- kofónia főtitkárának és milyen posztot töltött be azelőtt? 6. Nevezzen meg 2 olyan afrikai országot, amely visszautasítja azt, hogy nevét a hivatalos frankofónia nemzetközi kérvé­nyével együtt említsék. A Sétatér ünnepi száma Ünnepi számmal jelentkezett a Sétatér szerkesztősége. A 150 éve lezajlott polgári forrada­lommal kapcsolatosan számos, a folyóirat szellemi köréhez kö­tődő, jeles pécsi személyiség fejti ki véleményét. - Érdekes utánközléssel találkozhatnak az olvasók a folyóiratban: a Vár- konyi Nándor szerkesztette Sorsunk című pécsi folyóirat 1947. évi 2. számában megje­lent „Európa-szemléletünk ala­kulása” című tanulmánnyal. Ornódi László beszélgetése Rigó István szobrászművésszel az Aradi vértanúk utolsó pécsi mellszobra elkészítéséről és a viaszveszejtéses bronzöntésről tájékoztat. Verseiket közlik: Gemer András, Hajdú Ágnes, Makay Ida, Máté Adél, Susan Oliveto, Pallag Tibor, Pál László, Rózsa Endre, Rozvány György, Zágony Rudolf és a pécsi Drogambulancián mű­ködő MÁS-KÉP csoport hét tagja. Vatai Éva és Halmai Róbert prózával jelentkeztek. Folyta­tódik Julian Ria, a PNSZ Dra­maturgjának lírai tényregénye, a One Woman Story. Vonyó Tamás gimnazista Németor­szág európai uniós helyét és szerepét elemzi kitűnő tanul­mányában. Zágony Rudolf Dante és Babits „együttműkö­déséről” szóló tanulmányának harmadik, befejező részét is közli a folyóirat. Lantos Ferenc és Pongrácz Éva a fiatal festőművész, Ottó László képeit méltatják. Ismer­tetés olvasható a Romváry Fe­renc és Rozs András szerkesz­tette Mecseki Láthatatlanok, Pécs - 1956 című és a Tóth Jó- zsef-Trócsányi András által írt A magyarság kulturális föld­rajza című könyvről. A folyói­ratot Herczeg László és Ottó László képei díszítik. A Sétatér legújabb számát március 15-én, vasárnap 11 órakor mutatják be a közönség­nek a Dominikánus Házban. Színház, megrendelésre Ülj le a nézőtéren és várj. Rö­videsen te következel. Á Pé­csi Playback Színház kíván­ságodat teljesíti. De mégsem kívánságműsort látsz a szó szokványos értelmében, ha­nem - kérésedre - egy-egy érzésed, vidám vagy nyo­masztó hangulatod, köznapi életed epizódja elevenedik bált olyan színházat csinálni, ahol mindenki jól érzi magát. Nem előre megírt darabokat játszottak, hanem azt, ami a közönség számára fontos. Ő kezdte először alkalmazni a már Európában is terjedő playbacket. Többszáz társulat alakult már a világon. Tavaly volt ötéves a Budapesten lét­Zánkay András pszichológus meg a pódiumon. A „play­back” annyi, mint visszaját­szani. A színészek a közönség ötletei alapján, gyakran inst- ruálására játszanak, s akik erre a nagy empatikus kész­séget követelő játékra szövet­keztek, mind amatőr színész - civilként mérnök, közgaz­dász, pszichológus - de akik a dráma lélektanát, pedagógiá­ját komolyan tanulmányozzák és korántsem amatőrök a színpadon. Maga a pszichodráma egy bukaresti születésű, harmin­cas években működő bécsi orvos, Moreno nevéhez fűző­dik - tudom meg Zánkay Andrástól, a pécsi együttes vezetőjétől, aki a JPTÉ Ta­nárképző Karán tanít pszicho­lógiát. A hetvenes években Jonathan Fox, egy New York állambeli színházi ember pró­FOTÓ: TÓTH rehozott „Rögtönzések Szín­háza”, a Szabadművelődési Alapítvány által támogatott, részint önfenntartó pécsi tár­sulat kétesztendős. Magyar- országon kívülük egyelőre csak Szekszárdon van play­back színház. A pécsieket a Művészetek Háza fogadta be, itt lépnek fel havonta egy-két alkalommal. Jellemző, hogy előadásaikon hattól a hetven évesig minden korosztály megjelenik - mondja Zánkay András. Ez a színház arra szolgál, hogy túl­lépve a szavakon egy-egy élethelyzet a történet mesé- lője számára ismét átélhető legyen, felfrissítse kommuni­kációs képességeinket, le­bontsa a köztünk lévő falakat, s nem utolsósorban tanuljunk örülni az élet jó ízeinek is. B. R. Népművészetünk szemléje Országos népi textiles tanács­kozás kezdődött pénteken Békéscsabán. A háromnapos konferenciához kapcsolódó tárlatokon népművészeti alko­tások remekeivel, hímzések­kel, szőttesekkel és csipkék­kel várják az érdeklődőket. A konferencián a hazai és külföldi előadók egyebek közt a különböző magyar tá­jakra jellemző emberalakos népművészeti ábrázolásokról, valamint a környező országok népi szőtteseinek jellegzetes­ségeiről szólnak. Áz országos pályázatokra 450 hímzést, több mint 200 szőttest és 80 csipkét küldtek be, a legszeb­beket bemutatták a rendezők. Futnak a képek Filmjegyzet Bankárok iskolája, kezdőknek Verne Gyula írt egyszer ilyent, mikor véletlenül nem jutott eszébe semmi új, ami nála me­rőben szokatlan volt, de hát még a legszámyalóbb fantáziá­nak is lehetnek fáradtabb pilla­natai. Egyre csak egy hajótörött járt az eszében, ám a Rejtelmes sziget-tel meg a Kétévi vakáció­vá már kimerítette e témát. Ek­kor homlokára csapott, s elhatá­rozta, hogy azértis megúja még egyszer e történetet, azzal a kü­lönbséggel, hogy a végén kiderül: minden csak játék volt. Az egész kaland egy forgatókönyv szerint bonyolódott, a hajótörést meg­rendezték, a krokodilok gumiból voltak, a bennszülöttek és kaló­zok pedig fizetett színészek. S mindez azért történt, mert egy el- puhult úrfiból leleményes nagy­bátyja talpraesett ifjút faragjon. Ez a Robinsonok iskolája. A játszma (The Game) című film is ilyen, csak rosszabb ki­vitelben. Egy dúsgazdag ban­kárról szól, akinek mindene megvan, leszámítva a feleségét, aki elhagyta (jól tette), és már olyan unalmas szegénynek az élete, mindig csak az a sok pénz, meg lehet únni, és olyan magányos szegény az ezerdol­láros cipőjében, hogy a szíve szakad meg az embernek, ha ránéz. Öccse el is határozza, hogy egy kis érdekességet lop bátyja életébe. Felbérel hát egy céget, amelynek emberei kü­lönféle játékokat találnak ki a derék, jobb sorsra érdemes bankár szórakoztatására. Milyen játékokat? Például kifosztják a házát (viccből), őt magát elrabolják (csak a poén kedvéért), elkábítják, összeve­rik, elszállítják Mexikóba (bo­hóság), ahol egy temetőben, koporsóba zárva tér magához (remek tréfa), majd miután ide­gösszeroppanást kapott (de jó!), leveti magát kétségbeesésében egy felhőkarcoló tetejéről (ez ám a hecc!), de az ötletgazdák, úgy látszik, pontosan tudták, hova fog esni (a fizika törvé­nyei is nekik dolgoznak), és odakészítettek neki előre egy matracot. De minek folytas­sam? Elég az hozzá, lesz ott móka, tánc, felszabadult kaca­gás, Isten éltessen, boldog szü­letésnapot öregfiú, merthogy ma vagy negyvennyolc éves. A nézők pedig mind-mind kiskorúak, azért csinálunk ne­kik ilyen filmeket. Eszik a pat­togatott kukoricát, s melléje le­nyelik Sean Penn-nek, a Hete­dik rendezőjének ezt az új mozi­ját is. Amelynek főszerepét egyébként a már csak kizárólag a rutinjából élő Michael Doug­las játssza. Felejthetően. Feltű­nik viszont a film egyik epizód- szerepében a kitűnő német szí­nész, Armin Mueller-Stahl, aki Jim Jarmuschnál és Szabó Ist­ván Redl ezredes-ében emléke­zetes főszerepet formált. Most rekedtes hangján elmond né­hány mondatot, és ez elég ah­hoz, hogy az ember arra gon­doljon: micsoda kificamodott értékrend van itt, ha egy ilyen remek színésznek csak egy ef­féle nyúlfarknyi szerep jut, s az is ebben a filmben. Felfordult a világ! És ez nem játék. Nagy Imre Nagy színész kis szerepben: Armin Mueller-Stahl I 1 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom