Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-28 / 86. szám

Dunántúli rv^r^ n n A szerelem Ardéle néni púpjában 10. oldal A színészmesterség titkai 11. oldal »—► Nyitott kapukat döngetnek 12. oldal 1998. március 28., szombat Oldalszerkesztők: Nimmerfroh Ferenc Nyaka Szabolcs Uni-hírek A felnőttképzés jövőjé­ről. Háromnapos konferen­cia helyszíne lesz április 2- ától a JPTE FEEFI. Az elő­adásokon a felnőttképzés jövőjéről beszélnek szak­emberek, köztük Vitányi Iván, Dinya László, Heri­bert Hinzen és Paul Belan­ger, az UNESCO Oktatási Intézetének igazgatója, (ns) PhD értekezés és habili- tációk a POTE-n. Dr. Vincze Áron, az I. sz. Bel­gyógyászati Klinika tanár­segédje március 26-án meg­védte PhD értekezését. Dr. Bogár Lajos március 10-én tartotta, dr. Kajtár Pál már­cius 30-án tarja habilitációs előadását. (nf) Előadás a tőzsdéről. A közgazdaságtudományi ka­ron a Szakkollégium és a Tőzsdejáték szervezésében csütörtökön délután az egyik nemzetközi befekte­tési csoport igazgatója tar­tott előadást a hallgatóknak a tőzsdei műveletekről, (ns)-Egyetemi (köz)élet­Jegyzetkiadás: nehezen terjed Úgy tűnik, mára „befutott” a JPTE tankönyvkiadója, amely nagy segítséget nyújt a diákoknak olyan könyvek beszerzésé­ben, amelyek máshol elérhetetlenek - ráadásul olcsón. Persze, ez nem ment egyik napról a másikra. Három éve merült fel a JPTE Továbbképző Központjában, hogy össze kellene fogni a kal­lódó kéziratokat, az egyetem keretén belül kiadni a szak­munkákat. Ezzel tanár és hall­gató egyaránt jól jár, hiszen az oktató publikálhat, a diák pedig gyakorlatilag önköltségi áron juthat olyan kiadványhoz, amely máshol nincs meg, vagy méregdrága.- Úgy tű­nik, mára el­fogadták a mi amatőr, vagy inkább fél­profi csapa­tunkat mondta Maj­dan János (kis képünkön), az University Press kiadó koordinátora. - Az is bizonyítja ezt, hogy az idei tankönyvpályázaton öt könyvre nyertünk pénzt, míg például az Akadémiai Kiadó semmit sem kapott. Az egyetemi kiadó megala­kulása évében már 9 könyvet, kazettákat, sőt CD-t is megje­lentetett - ezek a kiadványok azóta már az egyetemi munkát segítik. Nagy gond ugyanakkor a terjesztésük. Az országos há­lózattal rendelkező terjesztők olyan haszonkulccsal dolgoz­nak, hogy éppen az egyetemi kiadás lényege veszne el, azaz a Központ átszervezésével ugyanis nincs gazdája a jegy­zetboltnak, noha a hallgatók várják a nyitást. Most úgy tű­nik, végre kialakul valami ez Még most sincs nyitva az egyetem saját könyvesboltja a Szántó Kovács János utcai épületben fotó: laufer László hallgatók így már nem kapnák meg olcsón a könyveket. Jó a viszony azonban a Rókus utcai és az Ifjúság úti boltokkal, itt szintén kedvezményes áron vá­sárolhatnak a hallgatók. Továbbra sincs azonban nyitva a Szántó Kovács úton az egyetem saját könyvesboltja és bemutatóterme, bár már január óta készen áll. A Továbbképző ügyben is. A JPTE tárgyaláso­kat folytat egy kiadóval, amely vállalná a bemutatóterem üze­meltetését. A remélhetőleg ha­marosan megkötendő szerző­désnek azonban Majdán János szerint mindenképpen tartal­maznia kell, hogy a bevételt forgassák vissza a kiadásba, hi­szen ezzel újabb könyveket le­hetne megjelentetni. Ny. Sz. Kulturális melléklet Nagyvárad közeledik Az 1991-ben létrehozott Nagyváradi Orvostudományi Egyetemnek általános orvos, fogorvosi és gyógyszerész kara van. Mindemellett két további szakon is tovább lehet tanulni, mégpedig fiziko-te- rapeutaként, illetve kozmeti­kusként. Természetesen ez utóbbi képzések nem olyan időigényesek. Minderről dr. Marius Bembea számolt be lapunknak, aki a POTE-n vendégeskedő romániai kül­döttséget vezette a héten. A Romániában április 1 -jé- vel életbe lépő új egészség- biztosítási rendszertől azt re­mélik, hogy az egyetemi gyó­gyító munkára is hatással lesz. Többek között ezért is vették fel a kapcsolatot fran­cia, német, amerikai és görög egyetemek után a pécsivel. Itt egyébként a genetikai köz­pont működése volt érdeklő­désük fő terepe, hiszen a nagyváradi hasonló intézet a laborszervezés és a gyakorlati metódusok terén szorul meg­újulásra. Reményeik szerint a szakemberek cseréjén túl kö­zös esetanalízis és betegek küldése is része lehet az együttműködésnek. M. K. Üzleti játék - virtuálisan A TEMPUS 9452 támogatási program keretében harmadik éve indulnak hallgatók fél­éves tanulmányokra Galway- be (Írország), Tübingenbe és Aarhausba. Az idén 19 hall­gató utazott ki a Gazdasági Informatika Tanszékről, ők az Interneten keresztül tartják a mindennapi kapcsolatot az itthoniakkal. A hagyományos kurzusok mellett az idén már harmadik éve egy „tantárgy” teljes egé­szében az Interneten folyik. Komplex üzleti játékról van szó, amelyben karórákat gyártó nemzetközi vállalko­zások küzdenek a piacon. A hat fős csapatok Írországban, Németországban, Dániában és Pécsett döntéseket hoznak saját vállalkozásuk marke­tingpolitikáját illetően, beru­házásokat indítanak, új ter­méket fejleszthetnek, betör­hetnek új piacokra, felvehet­nek vagy éppen elbocsáthat­nak dolgozókat. Mindehhez dr. Michael Baechle, a tübin- geni egyetem oktatója ad ta­nácsokat az Interneten, fo­gadja a kérdéseket, miközben kollégái elemzik az egyes fordulók eredményeit, s elké­szítik a tübingeni számítógé­pen a következő forduló szi­mulált eredményeit. N. F. Almási, az angol dizájn betege Ifjabb Almási László foglalkozására nézvést álláshalmozó. Ta­nít a Művészeti Karon, kiállításai vannak, belsőépítész, lát­ványt tervez, bútorokat készít és betegesen hivatásos tévénéző. Ismerik, elismerik és várják a világ számos pontján. Holnap újra elutazik: ösztöndíjasként Angliában tölt négy hónapot. Lakásában szinte minden bútor és festmény saját készítésű. A nagy szoba ülőgarnitúrája ugyan bolti, de azért Almási azt is áthúzatta. Az ezüstösen csil­logó fotelben ülve az ember úgy érzi magát, mint a MIR űr­állomás legénysége kilövés előtt. A fal mellett egy készülő festmény. Csábos call- girl, aki ép­pen az alsó­neműt készül levenni magá­ról. „Lesz majd egy. csomó tele­fonszáma is ”- ébreszt re­ményt férfi­olvasóinkban az alkotó, de rögvest ki is ábrándít: „Felkerül az Internetre, ott is meg lehet majd nézni” - Hiába, ez ma az igazi kap­csolat: a modem művészet és a modern technika találkozása. Pályája immáron hétéves kora óta töretlen. A fotózás kezdte el izgatni, azon belül is kifejezetten a vegyszerek. „Ret­tenetes módon érdekelt, hogy a különböző' folyadékokba mártva miként lesz egy papír­ból igazi kép” - tudatja, hogy ekkor már fogékony volt a fo­lyékony anyagokra. A művészet iránti vonzódás kifejezetten családi vonás, nem véletlen, hogy 1990-ben fölve­szik az Iparművészeti Főisko­lára. „Ők már akkor nyitottak voltak a video, a fotó és a szá­mítógépek iránt, ezért nem a képzó't választottam” - emlék­szik, miért is lett „ipari tanuló”. Leginkább szabadúszni sze­ret. Annyi minden érdekli ugyanis, hogy nem volna köny­nyű választania. „Színes egyé­niség vagyok és nem is hiszem, hogy egyhamar meg fogok ál­lapodni valamelyik művészeti ágnál vagy foglalkozásnál. ” A Művészeti Karon tanít, azt megelőzően a kommunikáció szakosokat boldogította. „A vi­lágot biztosan nem tudom meg­váltani, de megpróbálom minél több embernek elmagyarázni a vizuális kultúra fontosságát” - ad rövid oktatói ars poeticát. A főiskolán a videóra szako­sodott, ezért a látványtervezés iránti fogékonysága. Annak idején a Városi TV-t dizájnolta meg. Hivatásos tévénéző. „Ál­landóan véleményem van min­denről" - tanácsolja el szelíden azokat, akik vele együtt akar­nák nézni és hallani is a tévét. „Hívtak a kereskedelmi adók, de az ösztöndíj miatt egyeló're nem akarom elkötelezni ma­gam” - ad hírt a média iránta érzett egyelőre még csak plátói vonzalmáról. Almási László, aki sikerrel szerepelt már több nemzetközi kiállításon, és akinek már saját tárlata is volt a Kis Galériában, most Angliába készül. A British Council Művé­szeti Ösztöndíja révén négy hó­napot tölt el a szigetországban. „Dolgozni és ta­nulni is fogok. Nagyon örülök, mert ráadásul imádom az angol dizájnt. ” Videoművé- szet és videofes- tészet. Ezek a kissé elvontnak és modemnek tűnő kulcsszavak alapján kevés tudható meg Almásiról. Pedig a gyakran értetlenséggel fogadott művészet és a hétköznapi vizu- alitás nagyon is szoros kapcso­latban vannak egymással. Hogy mást ne is mondjunk, a legtöbb nyugati országban mindkettőt ugyanazok az emberek hatá­rozzák meg. Mindez nálunk még gyerek­cipőben jár. Ha egyszer majd komolyan veszik, akkor érkezik el igazán Almási ideje. Lendvai Dávid TATABANYAI SZENFELDOLGOZO ES KERESKEDELMI KFT Tatalzén KFT. AKCIÓ! Rendkívüli árengedmény a telepi készlet erejéig. Felőgallai dúsított dió Felsőgallai dúsított, rostált daraszén mm 20-50 6-20 kJ/kg 100 tonna alatt Ár(Ft/t) 100 tonna felett Ár(Ft/t) 17600-20600 8.300 8.000 17400-20400 7.800 7.500 Import szenek: Megnevezés Szemnagyság Fűtőérték Engedményes ár mm kJ/kg Ft/tonna Kladnói borsó 10-30 24000 10.700 Lengyel lángborsó 8-31,5(40) 27000 11.700 Áraink a 12 %-os áfát nem tartalmazzák. Cím: 2800 Tatabánya, III. Tátai u. 3. Tel./fax: 34/311-307, 34/324-255 ELTÜZELVE E SZENEKET, VARÁZSOLHAT JO MELEGET! i t i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom