Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-03 / 61. szám
10 Dünántúli Napló Kisebbségek Baranyában 1998. március 3., kedd A Kurtovó-Konáre népi együttes gyönyörű népviseletben Pécsett, a Mozgalmi Házban Bolgárok itthon és a nagyvilágban Az elmúlt hét végén Magyarországon járt a Bolgár Köztársaság alelnöke, Todor Káváldzsiev. Utjának egyik állomása Pécs volt. Vele, és a kíséretében jelen lévő Doncsev Tosóval, a Bolgár Országos Önkormányzat elnökével beszélgettünk. Oldalszerkesztő: Hírcsatorna Kisebbségi Akadémia Komlón. Kisebbségek a (helyi ön-) kormányzásban címmel rendezik meg Komlón a III. Kisebbségi Ön- kormányzati Akadémiát. Március 6-7-8-án Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnökének fővédnökségével kerül sor a rendezvényre, melynek célja a kisebbségi önkormányzati képviselők, a kisebbségi szószólók tájékoztatása a kisebbséget érintő aktuális témákról, feladatokról. Ismertetésre kerülnek a kisebbségi törvény változásai, megvitatják a képviseleti rendszert, s közös állásfoglalást fogalmaznak meg. Pénteken este, Szarka Elemér polgármester köszöntője után dr. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa tart vitaindító előadást. Másnap Gellért Kiss Gábor, az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke, Kerner Lőrinc, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnöke és Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke előadásaira kerül sor. Borverseny német termelőknek. Az elmúlt hét végén borversenyt szerveztek német származású bortermelők számára a Lenau Házban. A zsűri 161 benevezett mintát vizsgált meg és értékelt. Hamisvőgel József szajki termelő juhfarkja lett a legjobb fehér bor, Rótt Ferenc szajki borász Zwei- geltje a legjobb vörös. A legjobb roséval Tiffán Imre villánykövesdi termelő büszkélkedhetett. A benyújtott borok összátlaga alapján a legjobb termelő: Hamisvőgel József és felesége Véméndről, illetve Engel Magdaléna ugyancsak Véméndről. Rajzok a Lenanban. A Lenau Házban március 6- án, pénteken 17 órakor nyílik a Mecseknádasdi ÁMK Általános Iskola rajzszakkörének kiállítása, melyet Báling József, a Baranya Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének elnöke nyit meg.- Milyen súlya van a nemzeti ünnepek között Bulgáriában a március 3-ának?- Bulgária legnagyobb nemzeti ünnepe március 3. mondja Todor Káváldzsiev (képünkön) -, hiszen több évszázados török rabság után a nép szabaddá válhatott. 1878. március 3-án újjászületett a bolgár államiság. Ennek ellenére a kommunista rezsim nem ezt az ünnepet tekintette elsődlegesnek, hanem 1944. szeptember 9-ét, amely tulajdonképpen újabb rabság kezdetét jelentette. Mi 1990 óta újra ünnepelhetjük ezt az évfordulót. A másik nemzeti ünnep a bolgár kultúráé, május 24-e, akkor ünnepeljük Cirill és Metód napját, akik a szláv írásbeliség megteremtői voltak, azé az írásbeliségé, melyet tőlünk vett át a többi szláv nép. A kilencvenes évekig valahogy ezt az ünnepet is mellőzték.- Élnek-e és hol bolgárok Bulgárián kívül?-Ahogy a magyarok, úgy a bolgárok is élnek szerte a világban, de a legnagyobb csoportjai a szomszéd országokban: Oroszországban és Ukrajnában, Moldovában, ahol több százezren vannak, de Szerbiában Macedóniában és Magyar- országon is.- Milyen kapcsolatai vannak a kisebbségeknek az anyaországgal?-Sajnos azt kell mondjam, hogy az elmúlt időszakban nemigen alakultak ki kapcsolatok. Senki nem mert beszélni arról, hogy a volt Szovjetunióban több százezres nagyság- rendű bolgár kisebbség él. Egy részüket, mint például a krími bolgárokat Sztálin Kazahsztánba deportálta a II. világháború után, s ennek következtében igencsak megritkultak soraik. Voltaképpen most kezdjük kapcsolatainkat újra alakítani. Kétszer voltam ennek érdekében Ukrajnában, s kezdeményezésemre harmincezer könyvet gyűjtöttünk össze az ott élő bolgárok részére. Készülök mindenhová elmenni, ahol bolgárok élnek. Bármit is tettünk eddig, el kell ismerni, hogy Bulgária adósa maradt a határainkon kívül élőknek. Szeretném megköszönni a magyar államnak és a magyar népnek is azokat a jó feltételeket, amelyeket megteremtettek az itt élő bolgároknak, hogy bolgárul tanulhatnak, megőrizhették nemzeti identitásukat, s köszönöm az itt élő bolgároknak, hogy második hazájuknak, Magyarországnak lojális állampolgárai.- Mi azért kezdeményeztük ezt a látogatást a bolgár Literaturen Fórum újsággal együtt, mely- lyel tavaly létrehoztuk a Bolgár-Magyar Kölcsönösség 2014 elnevezésű fórumot, hogy a köztársasági alelnököt megnyerjük közös ügyünknek - mondja Doncsev Tosó (képünkön). -Arról van szó, hogy újítsuk fel a bolgárok világszövetségét, mert a rendszerváltás után megszüntették a Bolgárok Világszövetsége nevű társadalmi szervezetet, amely voltaképpen a Magyarok Világszövetségének analóg szervezete volt. Részben azzal az indokkal, hogy ez különböző kémek, III/III-as ügynökök búvóhelye, s különböző nemtelen célokat szolgál. Én el tudom fogadni, hogy ez valóban így van, de magát az intézményt e miatt nem szabad megszüntetni, erre nagy szükség van. A Bolgár Köztársaság alelnöke a köztársasági elnök mellett a határon túli bolgárokkal kiemelten foglalkozik, ahogy a bolgár állam- polgárság kérdésével is. Ezért hívtuk, s nemcsak Budapesten, hanem Halásztelken és Pécsett is találkozott a bolgárok képviselőivel, láthatta, hogy az itt élő bolgárok igénylik az anyaországgal való kapcsolatot. S azt is, hogy ne csak a kormányzati szervek, hanem önmaguk is bele tudjanak ebbe szólni. Mi azt szeretnénk, ha végre társadalmi és állami szinten kidolgoznák azt a stratégiai irányvonalat, amely pártok és kormányok fölött áthaladhatna, és amely a határon túl százezerszám élő bolgárok ügyével foglalkozna.- Nem áll fenn annak a veszélye, hogy az itt élő bolgárok asszimilálódnak a magyar társadalomban ?- Természetesen minden kis létszámú nemzetiséget fenyeget ez a veszély. Mi jól integrálódtunk ebbe a társadalomba, sok a vegyes házasság. Azt hiszem, hogy egy közös Európában mindenkit fenyeget egy nagyobb nyelvi közösségbe való integrálódás, de ugyanakkor a jogállamiság és a demokrácia mellett az embereknek megmarad az a lehetősége, hogy szabadon megőrizzék nyelvüket és identitásukat. Nyelvvizsga a Leőweyben PÉCS Ausztráliától Kanadáig, szerte a világon egy időben rendezik azt a német nyelvvizsgát, melynek komoly súlya van, hiszen egy esetleges németországi munkavállaláskor, vagy továbbtanulás esetén ott nem kell külön nyelvvizsgát tenni. Idén ez február 11-12-én történt, Magyarországon 700 résztvevője volt. Pécsett a Leőwey Gimnáziumban, amely a legnagyobb vizsga- központ az országban, 150-en vettek részt, mondja Wolfgang Lehmann’ (képünkön), a nyelvvizsgarendszer vezetője. Az írásbelin fogalmazást írtak a fiatalok egy adott témakörben, és egy novellát elemeztek. Másnap a hallás utáni szövegértést vizsgálták, majd egy olvasott szöveg megértését, valamint nyelvtani tesztfeladatokat kellett megoldani. A szóbelin szövegfelolvasás, kérdésekre történő válaszadás volt a feladat. Ez a típusú vizsga, melynek felső korhatára 21 év, harmadik éve zajlik Pécsett. A vizsgabizottság elnöki német nyelvtanárok, a helybéli némettanárok csak besegítenek a bizottságok munkájába, a vizsgaanyagot pedig felküldik a budapesti német követségre, ahonnan a kölni központba továbbítják értékelésre. A vizsga előtt mindig próbavizsgát tartanak harmadikos és negyedikes tanulók részvételével. Ezen az érdekelt iskolák tanárai is részt vesznek, s utána megbeszélést tartanak, melynek célja az egységes értékelési rendszer kidolgozása. Erőre kapó görögök Eredményes évet zárt a Pécsi Görög Szervezet, hangzott el azon a február végi összejövetelen, amelyen az elmúlt év értékeléséről és az idei tervekről esett szó. Sokat segített a közelmúltban új erőre kapó pécsi görögök munkájában a pécsi önkormányzat, mondja Mandzura- kisz Vaszilisz (képünkön), a szervezet elnöke, elsősorban dr. Papp Judit, de a Tüzér utcai Mozgalmi Ház is azzal, hogy helyet biztosított a rendezvényeknek. A vezetőség tagjai, Zafirisz Hriszula és Georgiu Kosztadina is odaadó munkával biztosították az eredmények elérését. Szoros kapcsolatokat építettek ki kisebbségi és civil szervezetekkel, a budapesti görögök önkormányzatával, megtartották a görög nemzeti ünnepeket. 1998-ban a szokásos görög nemzeti ünnepeken kívül megülik a hazájuktól politikai okokból Magyarországon tartózkodásuk 50! évfordulóját. Lehetőséget kívánnak teremteni a görög nyelv oktatására, amely kívánatos volna a gyerekek számára. Ugyancsak a gyerekek és a nyugdíjasok örömére szeretnének nyaralást biztosítani részükre, táncházat rendeznek és közös húsvétot más városi civil szervezetekkel, s nyilvános előadást Görögország történelméről. Gyapjúfonók fél évszázada PÉCSVÁRAD Nemrégiben jelent meg a Magyar Néprajzi Társaság Beiträge kiadványának legújabb száma, mely a magyarországi németek néprajzával foglalkozó írásokat jelentetett meg. A kötet a Kodolányi János Általános Iskola némettanárnőjének, Szabó Gyöngyinek írását is tartalmazza Gyapjúfonómesterség Pécsváradon címmel. 1940-ig visszamenően foglalkozik az írás a település iparosainak bemutatásával, és a városban ma is dolgozó gyapjúfonókkal, Apaczeller Józseffel és Fullér Jánossal. Ezen a környéken nagy jelentőséggel bírt a szakma, hiszen a környéken nem volt más fonó. A juhok gyapját itt dolgozták fel, amiből gyönyörű holmik készültek: zoknik, harisnyák, mellények, pacskerek. Hűti László szobrászművész kiállítása látható a Pécsi Horvát Színház Csopor(t) Horda Galériájában március 18-áig. A művész, aki 1965-ben született, a JPTE rajz szakán szerzett diplomát, majd a Képzőművészeti Mester- iskolát végezte el Bencsik István tanítványaként. Tehetséggondozó tábort szerveznek a Balaton partján A pályakezdő cigányok segítése Az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete az elmúlt évben sokat tett a pécsi György-telep rendbe tételének érdekében. 1998-ban a program folytatása mellett döntöttek. Az elmúlt esztendőben az Etnikai Fórum már eredményesen tevékenykedett azért, hogy a György-telepen emberhez méltó körülmények jöjjenek létre. Idén bontási, felújítási programot dolgoznak ki intézmények és társadalmi szervezetek bevonásával. Mindehhez egymillió forintot nyertek a pécsi önkormányzattól. Szándékaik szerint a Mohácsi és Kénesi út környékét, valamint István-aknát is szeretnék a környezetre ártalmas hulladékanyagoktól megszabadítani. Ezekre a munkálatokra tizenegy embert kívánnak foglalkoztatni. Nem csupán az ártalmas anyagokra szeretnék ezeken a területeken összpontosítani figyelmüket, mondja Várnai Márton elnök (képünkön), hanem az ott élő kisebbségekre, különböző emberi, szociális és mentálhigiénés problémáikra. Az öt hónapos programot egyéb pénzek, például PHARE- támogatás révén is szeretnék kiszélesíteni. Az Etnikai Fórum elmúlt évi gazdálkodása igen eredményesnek mondható, mondja az elnök, kétszer annyi pénzt költöttek programjaikra, mint a Pécsi Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat. Idén is sor kerül különböző képzési programokra. A cigány közéleti személyiségek négy megyés képzését Balatonberényben rendezik meg, megyénként hat fővel folyamatosan november 24-éig. Megtartják a tehetséggondozó tábort a Balaton partján 40-40 gyerekkel. Egyházasko- záron nemzetiségi tábort terveznek, ahová nemcsak cigány, hanem egyéb kisebbségek gyermek képviselőit is várják, abba a faluba, amely maga is több nemzetiségű. A cigány pályakezdő munkanélküliek Béla- telepen találkozhatnak munkaügyi szakemberekkel és a munkáltatók képviselőivel. A munkaügyi központtal együtt a cigány munkanélküliség enyhítésére egyéves programot dolgoznak ki, mely féléves előkészítés után féléves gyakorlatot jelent majd. Komoly gond, mondja Várnai Márton, hogy a szervezetnek, amely a város hasznára tevékenykedik kimutatható eredményességgel, nincs irodahelyisége, s ez igencsak megnehezíti helyzetét. E probléma megoldása tehát nem csupán az Etnikai Fórum érdeke, hanem a városé is.
