Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-25 / 55. szám
2 Dünántúli Napló Világtükör 1998. február 25., szerda Hírcsatorna Tervezési konferenciát tartott Európa húsz országából, valamint az Egyesült Államokból és Kanadából 300 katonatiszt Krakkóban, hogy előkészítse a májusban Magyarországon megrendezendő „Cooperative Lantern ’98” hadgyakorlatot. A törzsvezetési manőverekre a Partnerség a békéért program keretében kerül sor. Pozitív lépéseket tett az Európai Unió véleménye szerint Kuba a vallási és a polgári jogok nagyobb szabadsága felé. A havannai kormányzatnak folytatnia kell a folyamatot. Ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet az Európai Unió soros elnökségét ellátó Nagy-Britannia havannai nagykövete, Philip McLean adott át Isabel Allende kubai külügyminiszter-helyettesnek. Az emberi embrió génbázisa is az emberi lény méltóságával rendelkezik, mert „áthatja és életre kelti a lélek”. Ezért elfogadhatatlan az az új gyakorlat, hogy génszelektálással leállítják a bizonyos betegségeket hordozó embriók és magzatok fejlődését - hangsúlyozta II. János Pál pápa, amikor kedden magánkihallgatáson fogadta a Vatikánban az élettel foglalkozó pápai akadémia tagjait. Nemzetközi nyomást kell gyakorolni Izraelre is - javasolta Jasszer Arafat kedden Brüsszelben. A palesztin vezető a népének jogairól szóló konferencián szólalt fel, majd találkozott az Európai Bizottság elnökével. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök legújabb tárgyalási ajánlatáról úgy vélte, hogy előbb a Fehér Házban kötött megállapodás teljes körű végrehajtása lenne kívánatos. Házi készítésű bomba robbant Bécsben keddre virradó éjjel. Az osztrák hatóságok egyelőre sötétben tapogatóznak, mert a robbanószert szállító motorkerékpár vezetője, egy 16 éves macedón fiú és utasa, egy szintén 16 éves macedón lány nem szerepelt semmilyen szervezet szimpatizánsai között. Csökken az autógyártás Japánban. A személy- és a teherautók mérséklődő hazai kereslete miatt 9 százalékkal esett vissza a járműgyárak termelése januárban. Az export viszont 5 százalékkal növekedett. Folytatódnak a zavargások Indiában, ahol szombaton rendezik meg az előrehozott választások harmadik fordulóját. Az észak-indiai Bihar államban ismeretlen tettesek kedden meggyilkoltak egy képviselőjelöltet és négy támogatóját. A választásokat kísérő erőszak következtében eddig több mint hatvanan vesztették életüket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt Kofi Annan jelentése Időzített bomba a megállapodásban Az iraki válság rendezéséről kötött megállapodás értelmében a legvitatottabb helyszínek, a nyolc elnöki palota átvizsgálását egy különleges csoport végzi majd, és korlátozás nélkül, azonnal bejuthat a szemlére kijelölt létesítményekbe. A megállapodást a Biztonsági Tanács tagjai még hétfőn megkapták, hogy tanulmányozhassák a testület keddre összehívott ülése előtt. A Kofi Annan ENSZ-főtit- kár és Tárik Aziz iraki külügyminiszter által Bagdadban aláírt okmány mindössze kétoldalas, és hét paragrafusból áll. Ebben Irak egyebek között megerősítette, hogy elfogadja a Biztonsági Tanács rá vonatkozó összes határozatát, és kész együttműködni az iraki leszerelést ellenőrző különleges ENSZ-bizottsággal (UNSCOM), valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (IAEA). Feltételek nélkül és azonnal lehetővé teszi az ENSZ szakértői és az atomenergia-ügynökség munkatársai számára a szabad hozzáférést az ellenőrzésre kiszemelt helyszínekhez. A nyolc elnöki létesítmény ellenőrzését külön csoport fogja végezni, amely az UNSCOM és az IAEA munkatársaiból, valamint az ENSZ főtitkára által kijelölt diplomatákból fog állni. A megállapodás negyedik paragrafusának „b” bekezdése értelmében az elnöki palotákat részletesen kidolgozott speciális eljárás szerint fogják ellenőrizni. Az egyezmény azonban nem részletezi, hogy ez mit takar. A dokumentumot ismerő diplomaták véleménye szerint ez a pont, időzített bombaként, konfliktusok forrása lehet Irak és az ellenőrök között. Tízmillió ECU (11 millió dollár) humanitárius segélyt nyújt Iraknak az Európai Bizottság. A pénzből az év hátralévő tíz hónapjában járulnak hozzá az alultáplált gyermekek ellátásához, a taposóaknaáldozatok segítéséhez, a vízellátás javításához, valamint a kórházak és az egészségügyi intézmények felújításához. Tornádó után. Florida államban több egymást követő hullámban forgószél pusztított. Az útjába eső házakat elsodorta, az autókat játékszerként fölborította. A halálos áldozatok száma félszázra tehető. Közép-Floridában szünetel az áramszolgáltatás. fotó: feb/reuters Kínai kutatók 570 millió éves kövületeket találtak Az élet keletkezésének nyomában Kicsinyített futball-labdára emlékeztettek azok az élőlények, amelyek mintegy 570 millió évvel ezelőtt lebegtek az óceánok vizében. Olyan sérülékenyek voltak, mint a szappanbuborék. Létezésükről csak úgy szereztek tudomást a kutatók, hogy megtalálták e különös lények megkövült lenyomatait. Kínai paleontológusok bukkantak a különleges leletekre, és hozták nyilvánosságra a részleteket két tekintélyes szaklap, a Science és a Nature hasábjain. A Dél-Kínában talált kövületeket máris szenzációként ünnepük a szakértők. Stephan Bengtson stockholmi tudós szerint ez az eddigi legnagyobb felfedezés, amely fényt deríthet a földi élet kialakulásának legkorábbi korszakára. Az első pontos rajzolatú kövületek 570 millió évvel ezelőtt jöttek létre, amikor a Földön már volt növényzet és állatvilág. A dél-kínai rizsföldek alatti foszfátkőzetben bukkant rájuk Csang profesz- szor, a legtekintélyesebb kínai paleontológus. Megállapította, hogy nem geológiai eredetűek. Bebizonyosodott, hogy a foszfát tökéletesen konzerválta a törékeny ősi élőlényeket. A lenyomatokról eleinte azt hitték, hogy algamaradványok. Tavaly azonban a Harvard Egyetem kutatói és Csang professzor tanítványai elektro- mikroszkóp alatt is megvizsgálták a kövületeket. Ekkor derült ki, hogy őslényekről van szó. Az is valószínűsíthető, hogy magasabb fejlettségi szintet értek el, mint a szivacsok. Ezek alapján bizonyosra vehető, hogy a földi élet sokkal régebben keletkezett. Azaz a legyek, a pókok, a rákok, a halak, a madarak és az emlősök, az ember elődei félmil- liárd évnél jóval régebben benépesítették az óceánokat. (kenesei) Hírháttér Solana Budapesten Ha nem is írott, de lassacskán íratlan szabállyá vált az elmúlt években a NATO-n belül, hogy a főtitkár évente egyszer a szervezet lehetőleg minden tagját felkeresi. A jelek szerint ebbe immár hazánk, valamint Cseh- és Lengyelország is beletartozik: Javier Solana januárban először Varsót kereste fel, ma Budapestre érkezik, március elején pedig Prága vendége lesz. Brüsszeli megítélés szerint hazánk jó irányban és jó ütemben halad a NATO-felzárkózásban: a vezérkar korszerűsítése és a hadsereg alapvető reformja befejeződött. Ahol még akad teendő, az nem drága fegyverek vagy felszerelések beszerzése, hanem az irányítási rendszer és a szellemiség átalakítása. A ratifikáció előrehaladtáról szintén derűlátó képet rajzolhat fel a főtitkár. Dánia és Kanada már elfogadta a NATO kibővítését. A vízválasztó az amerikai szenátus március közepe táján várható szavazása lesz: ha Washington kimondja az igent, akkor a többi tagállam parlamentjében is felgyorsulhat az ügymenet. Az amerikai illetékesek hangulatát jól jelzi kilenc befolyásos szenátor közös levele, amelyben a kibővítés mellett érvelnek. Még lényegesebb lehet azonban a Pentagon új tanulmánya, amely a NATO-bővítés közvetlen kiadásait az eddigi kalkulációk töredékében (27-35 helyett alig 1,5 milliárd dollárban) adja meg. Mivel a szenátusban nem annyira politikai ellenállással, inkább a költségek miatti aggodalommal kell számolni, ez az új becslés adott esetben „átbillentheti” a szenátusbeli szavazás kimenetelét is. Szondy Gábor Svédország támogatja hazánk uniós kéréseit Stockholm tapasztalatai Ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással fogadta kedden a Kossuth téren Horn Gyula kormányfő Gorán Perssont, Svédország miniszterelnökét, aki hétfőn érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra. A skandináv politikus a reggeli órákban felkereste a Wallenberg-emlékművet, rövid sétát tett a Várban, s ellátogatott a Dohány utcai Zsinagógába is. A fogadtatást követően Horn Gyula és Göran Persson előbb négyszemközti megbeszélést folytatott, majd a delegációk bevonásával plenáris tárgyalást tartottak. A svéd miniszterelnök felajánlotta Horn Gyulának, hogy országa olyan szakértők küldésével segíti Magyarországot, akik néhány évvel ezelőtt részt vettek és tapasztalatokat szereztek a skandináv ország és az Európai Unió között lezajlott csatlakozási tárgyalásokon. A magyar kormányfő szerint igen fontos, hogy a svéd cégeknek szállító magyar kis- és közép- vállalatok is élvezhessék a svédeknek biztosított kedvezményeket. Mindkét politikus jó lehetőséget lát további svéd beruházásokra is Magyarországon: a Volvo és az Ikarus közötti megbeszélések például kedvező lehetőségekkel kecsegtetnek. A köztársasági elnök a svéd kormányfő támogatását kérte, hogy Magyarország már a csatlakozási tárgyalások lezárását követő ratifikációs időszakban részesülhessen az Európai Unió különböző támogatási alapjaiból. Göncz Árpád és Göran Persson megbeszélésén a svéd miniszterelnök megértéssel fogadta a magyar igényt. Mesterséges vér Háborúban emberéleteket menthet Olasz és amerikai kutatók forradalmi újdonsággal szolgálnak a hadseregek számára: kidolgozták a mesterséges vért, amellyel a várakozások szerint rengeteg sebesült életét lehet majd megmenteni. Eddig csak olyan szintetikus vérplazmák voltak a piacon, amelyekkel a természetes vért lehetett kiegészíteni. Az új találmány teljes egészében szintetikus, s ebben a minőségében - ellentétben a vérrel, amely a leggondosabb tárolási módszerekkel is legfeljebb egy hónapig tartható - több mint egy évig tárolható. Az új anyag egyúttal teljesen független a vércsoporttól, a Rhesus-faktortól és százszázalékosan mentes az AIDS, vagy például a fertőző májgyulladás vírusától. A gond csak az, hogy elképesztően drága: előállítása literenként - átszámítva - több mint ötmillió forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy csak végszükség esetén, tehát háborúban, főként életmentésre használhatják majd fel. FEB Televíziós csőd ellen labdarúgás Németországban (is) versenyeznek a futballközvetítések jogáért A televíziózás nem ismer határokat - sem a szó szoros, sem pedig átvitt értelmében. Ráadásul amióta műholdakról szinte minden ország tévétársasága beköszönhet az otthonunkba, ezek a határok egyre inkább elmosódnak. A közszolgálati televíziók Európa-szerte szinte azonos gondokkal küzdenek. A legfrissebb hír Németországból: az ARD televízió jövőre meg akarja vásárolni a Bundesliga labdarúgó-mérkőzéseinek kizárólagos közvetítési jogát. A bejelentés azonban óriási hullámokat kavart, méghozzá elsősorban pénzügyi megfontolások miatt. Két esztendővel ezelőtt a tévétársaság vezetői addig soha nem látott egységben jelentették ki: amennyiben nem emelik az előfizetési díjakat, s a bevételekből ők nem részesednek - a ZDF-fel együtt - a korábbinál nagyobb mértékben, mindkét közszolgálati televízió csődbe jut. A vészjelzések nem maradtak eredménytelenek: a díjakat 23,80-ról (mintegy 2400 forintról) 28 márka 25 pfennigre (körülbelül 2900 forintra) emelték, és tavaly 36 millió német háztartásra terjedt ki ez a kötelezettség. Az ARD most ismét emelésért követel. A sugárzási költségek ugyanis 2000-ig 974,5 millió márkára (nagyjából 100 milliárd forintnak megfelelő összegre) rúgnak, ugyanakkor az egyéb - főként hirdetési - bevételek nem emelkednek olyan mértékben, mint a kiadások. Ilyen helyzetben sokak szerint fölösleges luxus kizárólagos jogokat vásárolni. A futballmérkőzések közvetítési joga fölött öt esztendeje a SAT1 rendelkezik: nemcsak maga sugározza a meccseket, hanem jó pénzért tovább is adja másoknak, attól függően, hogy egy-egy összecsapás mennyire válik vonzóvá a hirdetők számára. Nagy nézettségű műsorok környékén ugyanis magasabb a reklámtarifa. A vitába a politikusok is beszálltak. A kormányzó CDU/ CSU koalíció a közszolgálati televíziók pártján áll. Gyulay Zoltán Manilái elnökjelölt FOTÓ: FEB/REUTERS Ki lesz az államfő? Nem Sarastro figurája elevenedett meg Mozart Varázsfuvola című operájából. Mario Legazpi büszkén mutatja föl a hivatalos igazolást arról, hogy részt vett egy meghallgatáson, és így egyike lehet annak a nyolcvan - jobbára hozzá hasonló - jelöltnek, akik május 11-én részt vesznek a Fülöp-szigetek köztársaságielnök-választásán. A távol-keleti ország - a térség egyetlen katolikus állama - a jelek szerint hosszú és furcsa utat tett meg a diktatúrától a demokráciáig. Ferdinand Marcos dicstelen menekülésre kényszerült, amikor korrupciós botrányai kirobbantak; a Csendes-óceán közepén, honolului száműzetésben érte a halál. Holttestét bebalzsamozták és hazaszállították. Az özvegy, Imelda Marcos, aki egy időben ugyancsak betölthette az államfői funkciót, a férjhez hasonló körülmények között bukott meg. A Fülöp-szigeteken hosszú éveken át az elnöki poszt jelentette az egyetlen biztos megélhetési forrást; a mai napig titkos svájci számlákról, kimenekített mesés vagyonokról beszélnek. Mindenesetre a Marcos-mauzóleumban még a világításra és a hűtésre használt elektromos áramot is kikapcsolták, mert az özvegy nem tudta fizetni a villanyszámlát.
