Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-25 / 55. szám
1998. február 25., szerda Hazai Tükör Dlinántúli Napló 3 A honvédség nyelve a NATO-ban is magyar marad Leállt a „fűnyíró” a seregben Visszatér a szolgálati útlevél A képviselők tegnap elfogadták az ügyvédekről szóló törvényt, amely korszerű rendelkezéseket vezet be, fenntartva a pálya nyitottságát, az ügyvéddé válás alanyi jogát. A jogszabály nagy hangsúlyt helyez az ügyvéd függetlenségére, ezért az nem állhat munkaviszonyba (kivéve az alkalmazott ügyvédet), nem lehet sem közalkalmazott, sem köztisztviselő, és igazságügyi szakértő sem. Az ügyvédi kamara tagja, vagyis ügyvéd csak magyar állampolgár lehet, a hazánkban dolgozó, külföldi állampolgárságú jogászokra a külföldi jogi tanácsadó fogalmát vezeti be a törvény, ők azonban csak magyar ügyvéddel illetve, ügyvédi irodával kötött szerződés alapján végezhetnek itt jogi tevékenységet. Ugyancsak elfogadta a parlament a külföldre utazásról szóló törvényt, amely elsősorban az útlevelekkel foglalkozik. A magánútlevél érvényességének időtartama 4 éves életkorig 2 év, 4-től 18 éves életkor esetén 5 év, a 18 éven felülieknek 10 év, de olcsóbban 5 évre is kiállítható. Visz- szajön a szolgálati útlevél, mert előnyöket biztosít tulajdonosának. Az országgyűlési képviselők továbbra is diplomata útlevéllel utazhatnak. Nem mehet külföldre, akinek 10 millió forintnál nagyobb adó-, vámvagy járuléktartozása van. A Munka • törvény- könyvének tavalyi módosítása a munkaviszonyban foglalkoztatás alsó korhatárát 14-ről 15 évre emelte. Kiss Péter munkaügyi miniszter (képünkön) tegnap előterjesztette azt a javaslatát, amelynek értelmében fiatalkorú 1998. június 1 -jétől munkavégzésre irányuló bármely egyéb jogviszony keretében is csak a 15. életévének betöltését követően foglalkoztatható. Ez nem vonatkozik bizonyos művészeti tevékenységekre és a szünidei munkavállalásra, (simonffy) Négy méterre a megállapodástól A „piszkos” anyagiakról sikerült megállapodni a hétfő éjszakába nyúló megbeszélésen, de továbbra sem oldódott meg a dunakiliti víztározó ügye - nyilatkozta lapunknak Nemcsók János, a magyar tárgyalódelegáció vezetője.- Mennyire közeledtek a végső megállapodáshoz a legutóbbi tárgyalás során? - kérdeztük az államtitkárt.- Bizonyos kérdéseket sikerült végérvényesen tisztázni, de még mindig vannak vitás pontok. Noha mindkét fél szeretné tartani a Hágai Nemzetközi Bíróság által előírt márciusi határidőt, s megegyezésre törekszik, jelenleg nem tudom megmondani, sikerül-e megállapodnunk.- Mi a legfőbb vitaforrás?- A dunakiliti víztározó közös üzembe helyezéséről folynak a leghevesebb viták. Mi a vízszintet 128 méterben javasoltuk, a szlovákok azonban legfeljebb 124 métert tudnak elfogadni.-Mi a gyakorlati jelentősége ennek a 4 méternek?-A magyar álláspont szerint sportolásra sokkal alkalmasabb a magasabb vízszint, mint a szlovákok javasolta 124 méteres, de ami még indokoltabbá teszi véleményünket az az, hogy a már kiépített vízközmú'vek is így tudnak jó kihasználtsággal működni.- Miért nem tetszik ez a megoldás a szlovákoknak?- Mert attól tartanak, hogy ha Dunakiliti teljes üzemen működik, a Dunacsúni erőmű kevesebb energiát tud termelni a szlovákoknak.- Hírlik, már a kártérítés ügye sem olyan egyértelmű, mint volt a tárgyalások előző szakaszaiban. Egyes számítások szerint nemhogy mi nem tartozunk, hanem a szlovákok tartoznak nekünk. Ez ügyben mire jutottak?- Hétfőn megegyeztünk abban, hogy mivel meglehetősen nehezen számszerűsíthető a kár mindkét oldalon, s a számítási módszerek is eltérőek, senki sem fizet semmit a másiknak. Ez összhangban áll a hágai ítélettel, hiszen abban is a „nullszaldós” megoldást javasolták.- Ez azt jelenti, hogy anyagiakról már nem beszélnek?- Igen. A mielőbbi megegyezés érdekében pénteken Pozsonyban ismét tárgyaló- asztalhoz ülünk, de akkor már csak a dunakiliti tározóról lesz szó. (szalóky) * A nullszaldós elszámolás a vízlépcsővitában nem tekinthető nagy eredménynek, ha ennek keretében Magyarországnak 2,5 milliárd dollárért újabb duzzasztóművet kell építenie - közölték a Duna Kör és a Duna Charta képviselői keddi sajtótájékoztatójukon. Elindult a Sulinet-busz A Sulinet-program részeként kedden Nagykátán indították útjára a művelődési tárca által felszerelt Sulinet-buszt, amely az ország különböző városaiban, községeiben vezeti be az általános és középiskolai diákokat a számítógép kezelésének, az Internet használatának rejtelmeibe. Csak a meghatározott feladatokat ellátó tiszteknek kell beszélniük angolul, az ő nyelvtudásukat azonban fejleszteni szükséges. A fenti megállapítást Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára tette, amikor európai újságírók előtt tartott tájékoztatót a várható NATO-tagsággal összefüggő feladatokról. A reform első, főként meny- nyiségi szempontokat érvényesítő szakasza 1997 végén lényegében lezárult - mondta a helyettes államtitkár. Megfogalmazása szerint a létszám- csökkentést nem a „fűnyíróelv” alapján, hanem figyelemmel a várható feladatokra, differenciáltan hajtották végre. Ennek nyomán most a háttérintézméAlkotmányellenes az özvegyi nyugdíj mértékének megállapítása azon özvegyek esetében, akik saját jogú nyugellátásra nem szereztek jogot és korukra tekintettel ez tőlük már nem várható el. Ugyanez igaz a szülői nyugdíjra jogosultak esetében is, állapította meg tegnapi határozatában az Alkotmánybíróság. A kifogásolt rendelkezés szerint az özvegyi nyugdíj - a korábbi 50 százalékkal szemben - 20 százaléka lett volna annak áz ellátásnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette. Az alkotmányellenes rendelkezést a testület 1998. január 1-jére visszamenőleges hatálynyekkel együtt 61 500 a magyar haderő immár véglegesnek tekinthető létszáma. Az együttműködési képességhez először is azt kell elérni, hogy a magyar katonai doktrína igazodjon a többi NATO-or- szágéhoz. Emellett a vezetési rendszert, valamint a kommunikációs rendszert kell összhangba hozni a szövetség struktúráival. Ami az idegennyelv-tudást illeti, a helyettes államtitkár elmondta: meg kell duplázni az angolul tudó magyar tisztek ma mintegy másfél ezres számát, illetve meg kell szilárdítani, stresszhelyzetben is jól használható szintre kell emelni ezt a nyelvtudást. A Magyar Honvédség vezénylési nyelve azonban a magyar marad - szögezte le Gyarmati István. lyal megsemmisítette, és e hatályvesztés azon a napon következik be, amikor hatályba lépnek az Alkotmánybíróság e döntésével összhangban álló új törvényi rendelkezések. A testület azért élt a visszamenőleges megsemmisítés feltételes időpontban történő megállapításával, hogy a törvényhozókat az alaptörvénybe ütköző rendelkezések mielőbbi pótlására késztesse, illetve az érintettek az alkotmányos szabályok megszületéséig se maradjanak ellátatlanul. A testület szerint az új nyugdíjaknak a korábbinál alacsonyabb megállapítása önmagában nem sérti a szociális biztonság alkotmányos elvét. A tizenkét számítógéppel felszerelt busz egy-egy településen több napot is eltölt. Délelőttönként azokat a gyerekeket várják, akiknek iskolájában még nincs számítógép, délutánonként pedig szabadon kalandozhatnak a diákok az Internet világhálózatán. A busz Nagykáta után Sárváron, Győrben, Csornán várja legközelebb a számítás- technika iránt érdeklődő gyerekeket. A buszos program kapcsolódik a tárca tavaly meghirdetett Sulinet-program- jához, amely azt tűzte ki célul, hogy 2002-ig valamennyi hazai általános és középiskolában hozzáférjenek a diákok az Internethez. Első lépésként az idén augusztus végéig mind a 960 középiskolát felszerelik számítógépekkel. Az eszközök beszerzésére tavaly 3,5 milliárd forintot fordított a tárca. A pedagógusok részére is szerveznek Internet-használói tanfolyamokat, s készülnek már azok a segédanyagok is, amelyek az oktatást könnyítik majd meg. Hírcsatorna Scheiber Sándor-díjak. Raj Tamás főrabbi, történésznek, a Makkabi Kiadó igazgatójának és Rózsa Hubának, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hit- tudományi Kara teológiai professzorának ítélték a Scheiber Sándor-díjakat. Az elismerést Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter nyújtotta át a két kitüntetettnek. Tavasszal a parlamentbe. A hazai németek üdvözlik Gellért Kis Gábor képviselőnek és a szocialista frakciónak azt a döntését, amely szerint mindenképpen az idén tavasszal kell megoldani a kisebbségek parlamenti képviseletét - nyilatkozta Kemer Lőrinc, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. Gazdag a föld. Hazánk kitermelhető ásványvagyona jelenleg több mint tízmillió tonna, de szakemberek szerint ezen kívül még legalább 29 milliárd tonnányi ásványt rejt a föld mélye - nyilatkozta Farkas István, a Magyar Geológia Szolgálat főigazgatója. Napi hatezer fizető autós. Az Ml-es autópálya Győr-He- gyeshalom közötti koncessziós szakaszán 1997-ben naponta átlagosan 6320 gépjármű haladt át. Az Ml-eshez kapcsolódó M15-ös autópálya a tervek szerint júniusban nyílik meg, és ingyenesen használható majd. Ápolási gondok. Az otthoni szakápolásra jutó 1,16 milliárd forint csak a bérre elég, a szolgálatok más kiadását nem fedezi - mondta Falus Ferenc, a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület elnöke. Léteznek-e plazmagömbök? Az ország légterében olykor látható különös, a fizikai törvények által megmagyarázhatatlan fényjelenségekre, úgynevezett plazmagömbökre hívta fel a figyelmet Verőczei Ernő mérnök-kutató, akinek tapasztalata szerint e fényjelenségek olykor intelligensnek tűnő reakciókra is képesek. Magyar drogcsempészek. A rendőrség kedden megkezdte a magyar állampolgárokat is érintő brit drogcsempészügy hazai szálainak felgöngyölítését - közölte Dézsi Mihály, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi sajtóreferense. A Scotland Yard és a brit vámőrség akciócsoportja vasárnap tartóztatta le a Hungarocamion egyik sofőrjét, amikor egy London környéki parkolóban 40 kilogramm heroinnal megtöltött pótkereket adott át a szállítmányra váró török nemzetiségű dealereknek. Virágzó mandulafák Pécsváradon - Jégtörő Mátyás napja már elmúlt, de a veszély még nem, hogy a virágba borult fák fagykárt szenvedjenek. fotó: tóth Alkotmányellenes rendelkezés a nyugdíjtörvényben • • Örömhír özvegyeknek Nem csak pártérdekek vannak Kulcsár Kálmán a kétkamarás parlamentről A nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének ügyében az igazi, a helyes megoldást vitathatatlanul a törvény- hozás második kamarájának létrehozása jelentheti - állítja a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének igazgatója. Kulcsár Kálmán akadémikus javaslata szerint a - magyar történelmi hagyományokra tekintettel felsőháznak nevezendő - második kamara 100 tagú lenne, miközben ennyivel csökkenne a jelenlegi parlamenti létszám, azaz az alsóházban 286 képviselő ülne. Mint mondta, a politikai döntések ily módon nem csupán pártpolitikai érdekek alapján formálódnának, hanem az ön- kormányzatok, a kultúra, a tudomány, az etnikumok képviselői is alakíthatnák azokat. Megfontolásra ajánlja az egyházak képviseletét is. Az akadémikus elképzelése szerint a helyi és regionális ön- kormányzatok képviselői adnák a „második ház” tagjainak 40 százalékát. (A főváros, a megyei jogú városok, a 10 ezer lakosnál nagyobb, illetve kisebb lélekszámú települések önkormányzatai településtípusonként 10-10 személyt választanának.) További 20 százalékot az ország legfontosabb köztestületei - például a szakmai kamarák -, az MTA, az egyetemek oktatói kara választana tagjai közül. A nemzeti és etnikai kisebbségek adnák az összlétszám 15-20 százalékát. A negyedik csoportot a köztársasági elnök nevezné ki az ország ismert művészeti, tudományos, műszaki és más alkotói, illetve olyan kiemelkedő politikusok közül, akiket erre az Országgyűlésbe jutott pártok javasolnak. A jelölési jog esetleg kiterjeszthető lenne a parlamentbe nem került pártokra is. Kulcsár Kálmán optimista az elgondolás jövőjét illetően, hiszen a parlamenti pártok közül három támogatta a ház kétkamarássá alakítását, a civil szervezetek és a kisebbségek is mellette vannak csakúgy, mint az alkotmányjogászok zöme. Európában itt a legolcsóbb a drog Világszerte növekszik a kábítószer fogyasztásának társadalmi elfogadottsága - állapítja meg az ENSZ Kábítószer Ellenőrző Szervének (INCB) jelentése, amelyet világszerte, köztük Budapesten is, kedden hoztak nyilvánosságra. A megelőzés kellő sikerét gátolja, hogy a környezet - a tömegkultúra és a média közvetítő szerepe révén - egyre megértőbben viszonyul a drogfogyasztókhoz - olvasható az elemzésben. A jelentés külön felhívja a figyelmet az Internet veszélyeire. A világhálón lehet a legegyszerűbben kábítószerrel kapcsolatos információkhoz jutni. Veér András, a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság elnöke (képünkön) a hazai helyzetet ismertetve elmondta: kontinensünkön hazánkban a legolcsóbb a kábítószer, s ebből következően viszonylag alacsony a beszerzési bűnözés. A pszichiáter szerint a magyar drogpiacon túlkínálat van, és a legveszélyeztetettebbek e tekintetben a tizenévesek. Hazánkban egy-egy keménydrogos körülbelül 1,5-2 millió forintot költ évente kábítószerre, míg az úgynevezett diszkódrogokat kedvelők 300- 400 ezer forintot. Becslések szerint mintegy 150-300 ezren legalább egyszer kipróbáltak már valamilyen kábítószert és 30-50 ezer honfitársunk tekinthető rendszeres fogyasztónak. Az egyik legkeményebb drognak, a heroinnak 3-4000 rabja van. A kábítószerek „csekély” és „jelentős” mennyiségének megállapításánál az EU ajánlásait kellene figyelembe venni - mondta Veér András. A grémium azonban - hangzott el a bizottság tegnapi ülésén - csak májusra készül el jelentésével. Addig viszont nehezen foghatók meg a drogárusok, mert vitatható, hogy mi számít „csekély” mennyiségnek, amit bárki személyes használatra büntetlenül magánál tarthat. fyju-zola
