Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-06 / 5. szám
1998. január 6., kedd Kisebbségek Baranyában Dünántúli Napló 7 Óvodások és keresztények SZALANTA A település 1098 lakójának több mint hatvan százaléka horvát. Hagyományaikat és kultúrájukat őrzik. Szerény pénzekből gazdálkodik a Szalántai Horvát Kisebbségi Önkormányzat, mondja Standovár Mihály elnök, abból, amit az állam kínál, de a fő célt, a hagyományok ápolását így is sikerül teljesíteni. Az öt környékbeli faluval közösen évről évre megrendezett horvát napoknak pedig az idén Szalánta adott otthont mindenki megelégedésére. Támogatják az iskolában horvátul tanuló gyerekeket könyvekkel, a Donji Mihol- jacban lévő testvéróvodával pedig szoros kapcsolatot tartanak fenn: gyerekek és óvónők látogatják meg egymást, idén télen a horvát óvoda küldöttségét fogadhatják az itteni apróságok. A kisebbségi önkormányzat szervezi azt a zarándokutat is, melynek keretében Németiből egy buszravaló keresztény utazhat ki a Zágrábtól negyven kilométerre fekvő kegyhelyre. Szaporodó német kórusok VOKÁNY Két éve alakult meg a Baranyai Német Enekegylet. Vezetője a Vokányban élő Hohmann Anette, aki a Lenau Ház gyerekkórusát és az újpetrei vegyeskórust is irányítja. A megyében működő 25-30 német nemzetiségi kórust, énekes triókat, duókat összefogó egyesület célja, hogy a hasonló tevékenységet folytató táncosokkal és hangszeres zenészekkel együtt fel- méijék a rendszerváltás utáni időszakban működő valamennyi együttest. A számszaki felmérésen túl arra kíváncsiak, mondja Anette, hogy milyen segítségre van szükségük. Hogy a falvak lakói igénylik a nemzetiségi együtteseket, azt bizonyítja, hogy az elmúlt 5-6 esztendőben igencsak megszaporodott a számuk. Eddig a felnőtt csoportokkal foglalkoztak, az idei évet nagyrészt arra szánják, hogy megvizsgálják: milyen énekkarok működnek a megye iskoláiban, azok repertoárján találhatók-e német nemzetiségi műsorszámok. Ha a felmérés lezajlott, találkozót szerveznek részükre. Kalányos Gyöngyi képe Cigány képzőművészet Baranyában címmel rendezett kiállítássorozatot a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület az elmúlt év végén. Az első tárlatra a Pécsi Angol Központban került sor, majd Budapesten, a Magyarok Házában mutatkoztak be a művészek. A harmadik kiállítást Gyöngyösön, a Honvéd KaOrsós Teréz festménye szinóban tartották. A kiállító cigány képzőművészek mindhárom alkalommal Fenyvesi József, Horváth Zoltán, Jovánovics László, Kosz- tics László, Orsós Teréz és Ráczné Kalányos Gyöngyi voltak. A rendezvényt a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatta. Cigány művészek tárlatai Németek és az ortodox liturgia A IV. században íródott liturgia zajlik a szerb kápolnában A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre példamutató kezdeményezés, a Kisebbségek és vallás című program keretében az elmúlt vasárnap délelőttjén, a január hetedikéi karácsony előtt szerb ortodox liturgiára és ezt követő beszélgetésre invitálta a kisebbségek képviselőit a pécsi szerb kápolnába. A liturgia után a német, bolgár, lengyel és az erdélyi magyarok közösségét képviselő vendégekkel Dujmov Milán, a liturgiát vezető hercegszántói szerb ortodox lelkész beszélgetett a szerbek történetéről, a vallási közösség gondjairól és örömeiről. A vendégek megtudhatták, hogy a keleti egyházak megőrizték az ősforrást, és a IV. században íródott liturgiát szolgálják ma is. A 13. század óta önálló szerb egyház és közösségei a századok folyamán sok megpróbáltatásnak volt kitéve. Komoly eredmény a rendszerváltás után az egyházi vagyon egy részének visszakapása, a hittan tanítása az iskolákban. Hazánkban jelenleg 5-6000 szerb él húsz községben. Negyven szerb templom és húsz élő egyház- község található még ma is. Az anyanyelv becsülete Lankó József (képünkön) a pécsi egyházmegye cigányokért felelős lelkésze. Ő az egyetlen nem cigány származású lakos a faluban. Az elmúlt év végén Horn Gyula miniszterelnök a Ki- sebbségekért-díjat nyújtotta át neki. ALSÓSZENTMÁRTON- Káplánként kezdtem dolgozni 1980-ban Siklóson. Közben jártam Alsószentmártonba is, de csak 1989 óta élek ott. Sajnos, velem jött a munkanélküliség is.- Vallásosak a cigányok?- Alapvetően istenhívők, nagyon ritkán találkozom olyan cigányemberrel, aki ateista. Keresztények, ahol nyitott templomot találnak, oda mennek. Többnyire szerb ortodoxok voltak, de ez a vallás megszűnőben van ezen a tájékon. A cigányok esetében a régi szokások keverednek az újakkal. így aztán, bár egyre ritkábban, kétszer is ünnepelik a karácsonyt. Még őrzik a halottvirrasztás szokását, s ebből fakadóan mi a hús- vétot úgy ünnepeljük, mint egy halottvirrasztást: egész éjszaka ég a tűz a templom előtt, miközben bent folyik az egyházi liturgia. S mint egy halottasház esetében, mindenki eldöntheti, hogy bent vagy kint vesz részt az eseményeken. A karácsonyi mise első fele is kint volt a szabadban tűznél, mert a tűz fontos szimbólum az életükben. S a mise úrvacsora részére mentünk be a templomba.- Érte Önt meglepetés munkája során a cigánysággal kapcsolatban ?- Először is az, hogy a cigányok nem olyanok, amilyennek az előítéletek lefestették őket, tulajdonképpen ezért vagyok itt még mindig.- Milyen változásokat hozott a munkanélküliség?- Annyira új jelenség, hogy a hagyományos cigány belső értékeket is bomlasztja, például a család egységét, egyensúlyát. Az apa a munkanélküliség következtében beállt helyzetet nem tudja feldolgozni, könnyen a pohár után nyúl. S aki korábban a megélhetés biztosítéka volt, mára tehertétel a család számára. Ugyanakkor felnőttek fiatalok úgy, hogy nem tanultak meg közben dolgozni, mert nem volt rá lehetőségük. Mindemellett állandóan dől rájuk a média szemete és a piacgazdaság összes reklámja, amiből olyan feszültség adódik, ami nagyon könnyen á kriminalitás felé tolja néihányukat.-Az óvodával kapcsolatban valamiféle gondokról hallani.- A jelenlegi óvodaépület hajdan egyházi iskolaként funkcionált. 1991 óta megy a huzavona, hogy mikor kapjuk vissza. Mi is óvodát szeretnénk benne kialakítani azért, mert a jelenlegi pedagógiájával én személy szerint egyáltalán nem vagyok megelégedve. A megegyezés szerint ezt a tanévet még az önkormányzati óvoda befejezi, s ősztől két óvoda működik majd a faluban.- Indokolt két óvoda léte egy ilyen kis településen ?- Hatvan-hetven óvodáskorú gyerekről van szó, megél tehát a kettő egymás mellett. Az egyházi óvoda azért lesz más, mert tudomásul veszi, hogy cigánygyerekekkel foglalkozik, és tiszteli és becsüli a családból hozott értékeket, elsősorban az anyanyelvűket. Mert ezek a gyerekek háromnégyévesen alig beszélnek magyarul. Erre az alapra kívánunk építeni. Nekem vannak olyan rögeszméim, hogy nem tanulhat meg jól magyarul, aki a saját nyelvét nem tudja jól, és nem is becsüli. Oldalszerkesztő: Cseri László Hírcsatorna A pécsi Görög Szervezet karácsony előtti összejövetelén Mandzurakisz Vaszi- lisz elnök tájékoztatta az elmúlt egy esztendőben végzett munkáról a résztvevőket és megköszönte eddigi tevékenységüket. Január második felében tartanak részletes beszámolót a szervezet tevékenységéről és az ez évi tennivalókat vitatják meg. A Soros-alapítvány ösztöndíjpályázatot hirdet felsőfokon továbbtanulni szándékozó, szociálisan hátrányos helyzetű középiskolai diákok számára, akik 1997- 98-as tanév végén érettségi vizsgát tesznek és 1998- 99-es tanévben szeretnének egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni. A tervezett keret erre a célra tízmillió forint. A pályázatok beküldési határideje január 22. A részletekről felvilágosítást a Baranya Megyei Pedagógiai Intézetnél lehet kapni. Készül a Bájásilor. Cigány közéleti regionális folyóirat megjelentetését tervezi Bájásilor címmel, a Pécsett működő Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis több cigány- szervezet támogatásával. A lap beás és magyar nyelven szándékozik közölni riportokat, írásokat a belpolitika, a kultúra, az oktatás területéről. A képekkel illusztrált újság a kiadó megítélése szerint hiánypótló szerepet töltene be. ; : :i\/-.:í (V/algortí A Pécsi Bolgár Kisebbségi Önkormányzat február első hetében tartja a bolgár kertészek hagyományos ünnepét, azon a napon, amelyiken megtörténik az első szőlőmetszés. Ezzel kezdetét veszi a kertészek igazi munkája. A Petőfi utca 63. sz. alatti klubban tánccal, zenével ünnepelnek. Bálind István a Hordában. A Pécsi Horvát Színház Csopor(t)-Horda Galériájában Bálind István festőművész kiállítása nyílik január 15-én 18 órai kezdettel. Hazát lelt és úgy lett Hontalan MOHÁCS Kovács József. Minden telefonkönyvben van belőlük kétszáz. Róluk szólnak a viccek. A magyar átlagember szinonimája ez a név. Pedig mindegyikük valaki. Egy személyiség, egy sors. Ezúttal: költő, képviselő, roma - és persze, Hontalan.-Hat éve, 1991-ben jöttél haza Mohácsra. Hat könyved jelent meg azóta, legutóbb a Nemzet szemétdombjai. Kisebbségi képviselő vagy. Miképp értékeled a helyzetedet?- A legfontosabb, hogy írhatok, dolgozhatok, és hogy dr. Kosztics István jóvoltából megjelenhetnek a könyveim. A városi képviselőség, mint minden, jó és rossz is. Igazából túl sokat nem vártam tőle, azt szoktam mondani, hogy ez a mohácsi cigány srácnak túl sok, az írónak meg túl kevés. Ami szerintem a javamra írható, hogy én Mohácsot egészében látom. Aki párttag vagy valamilyen funkciót lát el, csak egy kis szeletre figyel oda.- Ismét otthonra leltél tehát, mégis az utóbbi években lettél Hontalan. Vajon miért?-Mert ezzel az egy szóval megmentettem a romák becsületét. Ugyanis ez a valós helyzet, a hontalanság. Tudom, hogy ez a név irritálja az embereket. De azt is tudom, hogy a romakérdést nem lehet vállon veregetéssel elintézni. Nem szeretik kimondani, de tény, hogy ma Magyarországon egymillió cigány él, ami, akárhogy is nézzük, a lakosság tíz százaléka.- Van ma cigánykérdés nálunk?-Az a baj, hogy a romáknak igazából nincsenek barátaik. Se parlamenti, se kormányzati szinten, de a vezető értelmiség és szellemi emberek között se. Ráadásul - főképp a médiák - a romaügynek egy kis részét felfújják, és ezt vetítik rá az egészre. De mi nem leszünk bűnbakok, és nem is tudnak minket azzá tenni. Ál-félelmet gerjesztenek a cigánysággal szemben, pedig a romák sohase mennének a saját hazájuk ellen. Tessék elhinni, hogy a többség tisztességesen teszi a dolgát és gondolkodik!- Sokat utazol, szerepelsz. Nem félsz, hogy afféle dísz-cigány lesz belőled?- Azt hiszem, mindig tisztán éltem. Reggel, mikor felkelek, nem azon töröm a fejem, jó vagy rossz roma vagyok-e. Azt tudom, hogy az elit és az egyszerű emberek között is jól érzem magam. Mohácson pedig kifejezetten érzem, hogy árad felém a szeretet, de mégsem ájulnak el tőlem. És nekem sincs arra szükségem, hogy bárki előtt is Ady Endre-i pózban tetszelegjek! Méhes K. A költő a legújabb kötetének kefelevonatával fotó: Tóth
