Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-06 / 5. szám
6 Dünántúli napló Gazdasági Tükör 1998. január 6., kedd Röviden Buszos sztrájkveszély. Az eddigi bérmegállapodásokat értékelve kedden dönt arról a Közúti Közlekedési Szakszervezet, hogy milyen szempontok szerint folytatja a megbeszéléseket a Volán- társaságokban tulajdonos ÁPV Rt.-vel, illetve a munkáltatói szövetség képviselőivel - közölte Inokai Géza, a KKSZ elnöke. Elmondta: továbbra is fennáll a 2 órás figyelmeztető sztrájk veszélye. Indul a Kertészeti Népfőiskola. Január 6-án 16.30-kor indul Pécsett, a már hagyományos Kertészeti Népfőiskola előadás- sorozata. Az AFESZ-szék- házban (Pécs, Irgalmasok u. 5.) Kovács Mihály, a Baranya Megyei Földművelés- ügyi Hivatal vezetője nyitja meg a tanévet, majd dr. Dió- fási Lajos tartja meg előadását. / Arak: ahány ház... Az iparcikk-kereskedők egyelőre várnak: csak később érvényesítik áraikban az energia- és közműdíjak növekedését. A kereskedők az év elején nyilvánosságra hozott közleményükben csak a beszállítók árnövelésének függvényében alakítják ki új áraikat. I A Centrum Áruházak illetékese újságírók kérdésére válaszolva elmondta, hogy náluk már január elsején bevezették az árkorrekciókat: némely iparcikkek drágulnak, de lesznek olyanok is, amelyek ára csökken. A későbbiekben .a beszállítók áraitól függ a változtatás mértéke. A Keravill áruforgalmi főosztályvezetője szerint meglévő készleteiket még az 1997-ben megállapított forgalmi értéken kínálják, de a későbbiekben ők is a beszállítóktól teszik függővé az árakat. Elképzelhető, hogy az import olcsóbb lesz, mint a hazai termékek, mert a szállítási költségek csak a határon belül növekednek, ugyanúgy, ahogy az energiaárak is. A Skála Coop illetékese úgy nyilatkozott, hogy január elsejétől nem drágítják az iparcikkeket, ez a lépés azonban a későbbiekben aligha lesz elkerülhető. A Metro Áruházban nem voltak hajlandók nyilatkozni az áremelésről. Újjáépített kereskedelem Közép-Európában (1.) A KGST után CEFTA Az 1993-ban életbe lépett Közép-Európai Szabadkereskedelmi egymás termékeit. Ennek kö- Megállapodás csak az árukereskedelem feltételeivel foglalko- vetkeztében éledt fel a volt szo- zik, a gazdasági együttműködés egyéb kérdéseit nem szabá- cialista országokban annak az lyozza. igénye, hogy legalább a valaA MÓL Rt. Romániában is terjeszkedik fotó: Tóth A nyolcvanas évek végén gyökeresen átalakult Közép-Eu- rópa gazdasági térképe, ugyanis az államokat egybefogó szervezet, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a Szovjetunió felbomlásával megszűnt, maga után hagyva számtalan teljesítetlen szerződést, valamint kifizetetlen számlát. A magyarországi nagyvállalatok többsége az úgynevezett KGST-piacokra volt berendezkedve, óriási mennyiségben gyártottak érvényes szerződések alapján a minőségre nem sokat adó, csak a mennyiségi követelményeknek megfelelő árucikket. A baranyai cégek közül például a Hunor Kesztyűgyár egy több mint ezer dolgozót foglalkoztató üzemet hozott létre a kelet-európai bőrruházati igények kielégítésére. A pécsi baromfifeldolgozó (Anasco) több tízmilliós hitelből építette fel a keleti piacra termelő üzemét, a fordulat után - mivel nyugatra csak a kacsamájjal tudott kereskedni - kártyavárként omlott össze a felépített stratégia, a visszafizetetlen hitelek miatt fel is számolták az üzemet. A volt szocialista országoknak viszont újra kellett építeniük az egymás közötti gazdasági kapcsolataikat. A termékeik többsége ugyanis nyugaton nem volt piacképes, az addig is kereskedelmi együttműködésben lévő államokban viszont már megszokták ezeket az árucikkeket, s keresték is mikori KGST-országok középeurópai régiójában felélesszék a gazdasági kapcsolatokat. Tulajdonképpen ez az igény hozta létre a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, az angol elnevezés rövidítése alapján a CEFTA-t. B. G. Tiszta vizet a támogatások poharába Miközben évek óta tart az aszály és a tárca évi 1,5-2 milliárd forinttal támogatja a vízpótlás fejlesztését, folyamatosan csökken az öntözött területek aránya. Tíz éve még mintegy 400 ezer hektárnyi öntözésre berendezett területet tartottak nyilván az országban, 1990-ben már csak 230, az idén pedig mindössze 210 ezret, ám ennek a felén sem öntöznek valójában. E paradoxon okairól kérdeztük dr. Szilárd Györgyöt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetőjét.-Az öntözött területek zsugorodásában döntő szerepet játszott a földprivatizáció. A nagyüzemi táblákra méretezett öntözőberendezéseket nem lehet felhasználni a néhány hektáros parcellák vízellátására, az újonnan alakuló kis- és középméretű gazdaságok más technikát, berendezést igényelnek. Ez pedig pénzbe kerül. Gondot jelent az is, hogy nem alakultak még ki azok a szervezetek, amelyek összefognák, képviselnék az egyéni gazdálkodók vízellátási igényeit, s amelyek egy-egy térségben elindíthatnák a fejlesztést. Az energia folyamatos drágulása kedvezőtlenül befolyásolja a meglévő öntözőkapacitások kihasználását. Tíz évvel ezelőtt még egy hektár növényi kultúra öntözése a költségek 30-35 százalékát tette ki, ma a hetven százalékát, miközben a mezőgazdasági termelők likviditási gondokkal küszködnek. Az országban számos olyan öntözésre alkalmas terület van, amelynek kihasználását a tőkehiány akadályozza. Pedig a kapásnövények, a vetőmag, a zöldség- és gyümölcstermesztés esetében a bel- és külpiaci igények, a feldolgozóipar egyre inkább megköveteli az állandó és jó minőséget, amelynek alapja az öntözés.- Remélhetőleg ez a helyzet nem marad fenn örökké. Az ország területének mekkora hányada öntözhető?-Hazánk teljes területe sosem lesz öntözhető, mivel vízkészletünk korlátozott. A jelenlegi főművekkel, csatornákkal 400-450 ezer hektár vízellátása oldható meg, kétszer annyi, mint amennyit a gazdaságok ma igénybe vesznek. A kapacitások kihasználtsága, mélyponton van, nem éri el a negyven százalékot, azaz az idén az öntözhető 210 ezer hektárnyi területnek alig felén, 90-100 ezer hektáron folyt öntözéses gazdálkodás.- Pedig az állam negyven százalékkal támogatja a meliorációt.-Valóban. Az öntözőrendszerek - gépek, berendezések - kiépítéséhez az állam a beruházási költségek negyven százalékával járul hozzá. Ám hiábavaló a segítség, ha a gazdálkodók a támogatással megépült berendezéseket nem tudják üzemeltetni, mert képtelenek kifizetni az üzemeltetési költségeket. A vízszolgáltatási díj - amennyiért a különféle társaságok helybe viszik a vizet - köbméterenként 1-15 forint; ebből az államnak fizetendő vízkészlet-használati díj mindössze 20-40 fillér. Érdemes lenne megvizsgálni, vajon a jövőben nem lenne-e célszerűbb a beruházások rovására inkább az üzemeltetést támogatni. Újvári Gizella Hogyan adózzunk az idén? Levonható kedvezmények Az alábbiakban az összevont adóalapból levonható kedvezmények közül a lakáscélú megtakarításokat, az üzleti hitel kamatkedvezményét tekintjük át, milyen lehetőséget kínál az idén átalakított adótörvény. A lakáscélú megtakarítások utáni adókedvezményt csak az 1997. január 1-je előtt megkötött szerződésekre lehet igénybe venni, s utoljára majd három év múlva 2001- ben. Ez az összeg az adott évi megtakarítás 20 százaléka, de legfeljebb évi 12 ezer forintot lehet jóváírni. Ha a lakáscélú betét a felvételét követő 30 napon belül lakás-takarékpénztárba kerül, akkor arra is érvényes a kedvezmény, hiszen lakáscélú felhasználásnak minősül. Adókedvezmény jár a lakáscélú felhasználásra felvett hitel tőke- és kamattörlesztésére fordított összeg után, amennyiben ezt a pénzintézettel 1993. december 31-e után kötött szerződés igazolja. A kedvezmény mértéke 20 százalék, de legfeljebb 35 ezer forint. A szerződéskötést azért kell hangsúlyoznunk, mert a személyi jövedelem- adó törvény szerint az 1994-95-ben nem új lakás vásárlására fordított hitel törlesztésére a kedvezmény nem vehető igénybe. Az üzleti hitel 25 százalékos kamatkedvezménye csak az 1997. január 1-je előtti szerződésekre, azok kifutásáig vehető igénybe. Már nem jár adókedvezmény a szövetkezeti üzletrész vásárlása után sem. Cs. J. Határidők cégvezetőknek Január 6.- Összesített kimutatás szőlőborból. Január 7.-A társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése;- a magánnyugdíjpénztámak szóló bevallás;- a NYEENYI-lapok kiadása; -információszolgáltatás az MNB részére. Január 11.- A számítógéppel vezetett vámáru-nyilvántartás hitelesíttetése a vámhivatallal. Vágómarha-felvásárlás 1998. január 1-jétől azok a természetes vagy jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéb társaságok pályázhatnak a vágómarha garantált árú állami felvásárlásának lebonyolítására, akik megfelelnek a 81/1997. (XI. 21.) FM rendeletben meghatározott feltételeknek. A szállítás, feldolgozás, fagyasztás és tárolás költségeit az állami költségvetés megtéríti, a rendelet 1. számú melléklete szerinti mértékben. A pályázatokat zárt borítékban „Pályázat vágómarha állami felvásárlására” jeligével ellátva kell benyújtani a Földművelésügyi Minisztérium Agrár- rendtartási Hivatalához, a tárgyévet megelőző év október 1-jétől december 31-éig. A pályázati lapot a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A vágómarhát tenyésztő és feldolgozó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságok - a 82/1997. (XI. 21.) FM rendelet mellékletében meghatározott fajtacsoportú és minőségi osztályú - vágómarháit az állam garantált áron (150-230 Ft/kg) vásárolja fel. Ez az ár nem tartalmazza az áfát és a kompenzációs felárat. Amennyiben a vágómarha piaci ára (beleszámítva a minőségre adott támogatást is) a garantált ár alá csökken, a földművelésügyi miniszter gondoskodik a garantált árú felvásárlásról. Az állami felvásárlás akkor fejeződik be, ha egymást követő két héten keresztül a garantált ár fölé emelkedik a vágómarha piaci ára. A termelő a terméktanácsnál jelentheti be vágómarhájának állami felvásárlása iránti igényét, legalább 24 nappal a vágósúly elérését megelőzően. A termelők bejelentését követően a Terméktanács megküldi javaslatát az állami felvásárlásra a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának, és tájékoztatást ad a vágómarha piaci árának alakulásáról. A miniszter tíz napon belül dönt a felvásárlásról, valamint annak területi kiterjedéséről és időpontjáról. Intervenciós támogatás Intervenciós támogatásra jogosultak a vágómarha-alapanyag- termelők, -feldolgozók és -kereskedők. A támogatás feltételeit a 97/1997. (XII. 1.) FM rendelet tartalmazza, amelyből - őszintén valljuk be - számunkra egyáltalán nem derült ki sem az, hogy a vágómarhát hogyan lehet termelni, sem az, hogy ki minősül vágómarhaalapanyag-terme- lőnek és milyen a „saját előállítású” vágómarha, ráadásul a magyartalanságoktól hemzsegő jogszabályból a jogosultság feltételeit sem sikerült teljesen megértenünk. Talán az olvasónak több szerencséje lesz az eligazodásban. Baranya a befektetők szemével A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának legfrissebb felmérése szerint térségünkben 42 497 gazdasági szervezetet tartanak nyilván. A tanulmányból kiderül, hogy megyénk még mindig átlagon alul vonzó a külföldi befektetők szemében. Tavaly január-szeptember- * ben Baranya megyében 59 új gazdasági társaság jött létre külföldi tőke közreműködésével. A III. negyedév során megközelítően annyi szervezet alakult külföldi részvétellel, mint az első félévben összesen, ennek ellenére számuk nem érte el az elmúlt néhány év hasonló időszakában alakultakét. Az új külföldi érdekeltségű vállalkozások összesen mintegy 452 millió forint alapítói, ezen belül 430 millió forint külföldi tőke hozzájárulásával jöttek létre, mely az egy évvel korábbinál némileg alacsonyabb volt. Az idén létrejött kizárólag külföldi, vagy vegyes tulajdonú vállalkozások többségükben alacsony tőke- befektetéssel alakultak. A megyében ez időszakban a befektetett külföldi tőkeösz- szeg jelentős hányada adódott ráadásul abból, hogy korábban alakult szervezetek szétváltak. A jogutód társaságokban megjelent külföldi tőke tehát ténylegesen nem jelentett tőkenövekményt, csak a már előbb is itt működő tőkeösszeg az átcsoportosulást követően új vállalkozásokban testesült meg. Országosan 3154 új külföldi érdekeltségű vállalkozás jött létre ebben az időszakban. Az eloszlás azonban rendkívül egyenletlen volt. Mind a szervezetek számának, mind a befektetett külföldi tőkeösszegnek mintegy héttizede Közép- Magyarországon jelent meg. A külföldi tőkebefektetések további 18%-a a Közép-Dunán- túlt, 5%-a a Nyugat-Dunántúlt erősítette. Sem Baranya megye, sem a dél-dunántúli régió nem tartozik e szempontból a külföldiek által preferált térségek közé. Az idén új külföldi érdekeltségű szervezetekbe országosan befektetett tőkének a baranyai befektetések mindössze 1%-át tették ki, de ez az arány a Dél-Dunántúlhoz tartozó három megye összességében is csupán 1,7% volt. K. E. rvJJ Észal Magyaroi Észak-Alföld KözépMagyarországi 2072,4 Dunántúl wnyuy«»4, Dunántúl Dél-Dunántúl L741-7 Külföldi tőke az új vállalkozásokban (1997 január-szeptember, millió Ft) Forrás: KSH Baranya Megyei igazgatósága ■0.000 lakosra Jutó külföldi tükaósszag (■Wé tartat) Közép-Magyarország 104,2 Közép-Dunántúl 67,8 Nyugat-Dunántúl 20,8 Dél-Dunántúl 7,5 Észak-Magyarország 8,1 Észak-Alföld 3,3 Dél-Alföld 4,2
