Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-21 / 349. szám
1997. december 21., vasárnap Közelről Harmadik oldal Egy igazi, méretes bundához 10 farkaskutya szőrzete sem lenne elég, ráadásul ezeknek a szép négylábúaknak túl sprőd, erős az irhájuk fotó: wéber tamás farkasbunda? A szűcs szerint a kutya nem Jó alapanyag. De a bundahamisítókat ez nem érdekli, csak a haszon a fontos. A kutya megbolondul a nagyvárosban, ezzel vissza lehet élni. Petkó Csaba, a Magyar Ebtenyésztők elnöke meséli, folyamatosan hallani arról, kutyákból szőrme készül, de tudomása szerint eddig még senki nem ismerte fel háziállatát mások bundájában. Ez persze nehéz is lenne, mert, mint Várnagy Attila pécsi szűcsmester a VDN-nek elmondta, egy rendes bundához akár 12-14 farkaskutya is szükségeltetne, hogy aztán „farkasbunda” legyen belőlük. Ám véleménye szerint a kutyaszőr túl sprőd, kemény, nem alkalmas bundának, bár turkálóban már ő maga is látott gyanús darabokat. És valószínűleg a hamisítókat sem a minőség érdekli, hanem a kíméletlen állatirtás mellett az anyagi haszon. És hogy az ebeket nem is kell feltétlenül lopni, arról ismét Petkó Csaba szól:- A nagyvárosok szagka- valkádjában a kutyák „megbolondulnak”, eltévednek, és ilyen kiszolgáltatott állapotban az első hívó szóra bárkivel elmennek. Másrészt nem hinném, hogy tömegjelenségről van szó, mint ahogy a rendszeresen felreppenő kutyaevésről szóló hírek is inkább csak szenzációsak, mint igazak. M. K. A nyelvész díja A Fölnevelő édesanyám című nyelvművelő könyv pécsi íróját, Rónai Bélát Lőrincze-díjjal tüntették ki. A hetvenöt éves nyelvtanár és nyelvművelő, aki lapunk Magyarul - magyarán című rovatát vezeti -, tegnap Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban vette át a magas elismerést Grétsy Lászlótól, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökétől. A tanár úr, akinek sok száz egykori tanítványa él Dél-Dunántúlon, hiszen számos főiskolai jegyzetet írt, évtizedekig tanított tanár- és tanítójelölteket Pécsett, Baján és Szekszárdon, ma is aktív pedagógus, tánít. Cs. J. Dr. Bűcsöt megsorozták A bonyhádi kórház igazgatófőorvosának, dr. Bűcs Gábornak a népszerűsége jó fényt vetett Oroszki István polgármesterre. A nőgyógyászatot is vezető igazgató elmúlt 60 éves, így a városatyák úgy gondolták, hogy a kórház bezárását megakadályozó igazgatót meg kell fosztani közalkalmazotti jogviszonyától, így megszűnik igazgatói és főorvosi beosztása is. A rossz nyelvek azonban azt mondják, hogy a helyi politikusok azért „sorozták meg” dr. Bűcsöt, hogy Omszkinak fájjon.- Valakinek a kórház, az ott dolgozó emberek egysége sem tetszett, mert máskülönben nem távolítják el az országszerte elismerésnek örvendő igazgatót, akinek a vezetésével meghonosodott a gyengéd-szü- lés, sikeresen felépítették a 20 ágyas ápolási osztályt - mondja a polgármester, a megkérdezettek közül egyedül nyilatkozott.- Miért akarnának rosszat a kórháznak? - kérdezem a polgármestert.-Egyszerűen azért, mert a bonyhádi kórház sikeresen vette az összes akadályt.- És Önt miért bántanák?- Vannak olyanok, akik azt gondolják, hogy az Omszkiból 8 év elég volt. Csak miért kellett ezért szétzilálni egy közösséget? Miért kellett megalázni dr. Bűcs Gábort? A politikának más eszközökkel kell dolgoznia, s akkor nem kerül Bony- hád a figyelem központjába. Telefonkönyv a talonban Az új baranyai telefonkönyv 124 100 példányban jelent meg. Súlya 63 500 kiló. Közel ennyi volt tavaly is. Mi legyen a rengeteg papírral? A Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. is gondol erre. Bár a ’97. évi könyvben még ez olvasható: „A környezetet kímélő gyártási tapasztalatok és az újrahasznosításra alkalmas anyagok kitűnő minőséget kínálnak.”, a következő évi kötetben ez már nem szerepel. Budapesten és néhány megyében már megszervezték a visszagyűjtést, ez azonban pillanatnyilag Baranyát még nem érinti. A megoldás - úgy tűnik - az iskolák kezében van. Másutt a kisdiákokat kérik fel a telefonkönyvek összeszedésére. Egy cég éppen most hirdet több hónapig tartó országos versenyt papírgyűjtésre. Érdekes: a telefonkönyvekért Budapesten többet fizetnek, mint vidéken. Ha valaki az összes baranyai telefonkönyvet ösz- szegyűjtené, így is félmilliót kereshetne. Baranyában egyelőre gondot jelentenek a régi telefonkönyvek. Az előfizető arra a kérdésére, mi legyen a régivel, azt a választ kapja: dobja el! M. A. A zajos jósda A jóshelyek csendje megszokott. Nem így Szentlő- rincen. A Bartók Béla utca egyik társasházának polgárai sérelmezik, hogy az épületükben lévő jósda vendégei zajon- ganak. A jósnő azonban fittyet hány a figyelmeztetésekre. Egy férfi annyira védelmére kelt a jósdavezetőnek, hogy a panaszkodót megdobálta, és úgy fejbe verte, hogy az elájult. A sérült személy rendőrséghez fordult, panasza aztán az ügyészségre került. Az eset óta sincs nyugalom. Nem tud rendet tenni a közös képviselő sem. A lakók abban bíznak, hogy a jósda tán elköltözik. Cs. J. Szigetvár nagyemberei Egy várost vezetni nem könnyű, különösen a mai időkben, amikor elégedetlen polgárok jogosan vagy jogtalanul mindenért a vezetőket okolják és könnyen a szájukra veszik őket. Egy polgármester is bajosan kerülheti el a vádat, hogy rokonait, barátait juttatja pozícióba - még ha ez szakmailag indokolt is. Szigetvár jegyzője és polgármestere mostanában a gyámhivatal leendő vezetőjének személyében nem ért egyet. A korántsem hivatalos hírek szerint Mozsgai Péter, a város első embere egy kedves ismerősének a barátnőjét szemelte ki erre a posztra, és nem fogadta el a jegyző által ajánlott személyt. Aracsi József lapunknak egyetlen dolgot hangsúlyozott: a szakmaiság, a hivatal működőképessége és az állampolgárok tisztességes kiszolgálása min- dennéTelőbbre való! Mozsgai Péter:- Nekem semmiféle jelöltem nem volt a posztra, épp ellenkezőleg, a jegyző úrnak volt. Jelenleg meg van hirdetve újra az állás, majd meglátjuk, mi lesz! Az Önkormányzati Törvény 36. paragrafusának 4. bekezdése érdekes módon rögzíti a jegyző és polgármester viszonyát a kinevezések, felmentések stb. ügyében. A jegyzőnek ugyanis ilyen esetekben ajánlási joga van, a polgármesternek pedig egyetértési joga. A hatáskör tehát osztott, mégis össze vannak kötve, és csakis közösen találhatnak egy-egy megfelelő személyt. Persze, burkoltan a polgármester is ajánlhat, ha azt mondja: én ezzel vagy azzal a személlyel egyetértenék. De ha a jegyző mégsem ajánlja? M. K. Komlói hajléktalanok A hajléktalanokkal szemben sok ember igen barátságtalanul, ellenszenvvel viselkedik. Pedig ahhoz, hogy hajléktalanná váljunk, nem kell nagy esemény, s bár nehezen tudjuk elképzelni, ez bárkivel előfordulhat. Az úr két éve lakott már folyamatosan a Kazinczy Szak- középiskola melletti árokban, amikor kísérletképpen bevitték az éjszakai szálláshelyre. Szörnyű, lerobbant, elvadult állapotban volt, de. nem engedte, hogy megfürdessék és a ruháját kimossák, nem ehhez volt szokva. Öreg ember benyomását keltette, pedig mint kiderült, 1956 februárjában született. Komlón a becslések szerint száz-százötven hajléktalan él, közülük csak negyven olyan szerencsés, hogy a hajléktalanszállás negyven ágya közül egyet magáénak mondhasson kisebb-nagyobb időtartamra. A többiek ott alszanak, ahol éppen lehet, telente a meleget adó távfűtő csövek közelében, lakótelepek lépcsőházaiban, ha a házban élők nem ebrudalják ki őket. Mert többnyire ez a gyakorlat, mely részint érthető, részint pedig embertelen. Karácsonykor valami ajándékkal, néhány doboz cigarettával vagy egy pár zoknival kedveskednek a lakóknak, akik között már néhány nő is akad; jó ilyenkor a tekintetüket látni, mondja Fábos Jó- zsefné, a népjóléti iroda vezetője, aki nagy empátiával beszél hajléktalanjairól. Száztízezer forint jelenleg az éves állami normatíva fejenként, de jövőre ez valamicskét emelkedik. Akivel valamennyire együtt lehet működni, annak van esélye, hogy bekerül a szállásra, persze, be kell tartania bizonyos szabályokat. Nem lehet például tökrészegen hazamenni, ilyenkor egy készülékbe kell beszélni, amely jelzi a túlzott alkoholszintet. Ekkor sétálni küldik a nagyivót, józanodjon ki. Természetesen néhány fröccs megengedett, az absztinencia azért nem kötelező. Sok köztük a beteg, az alkoholfüggő, sokuknak elfagytak a végtagjai, hamar el kell indítani nyugdíjazásukat. Cseri László Zsibvásár Döbröközön Tizenhét perc alatt végzett a döbröközi polgár- mester az éves beszámolóval az elmúlt hét elején megtartott közmeghallgatáson, amely leginkább zsibvásárra emlékeztetett. Néhányan megpróbáltak kritikát is gyakorolni, de többnyire beléjük fojtották a szót. Keim Jánosáé, a pénzügyi bizottság tagja a gazdálkodás hiányosságait és törvénytelenségeit tette szóvá. Lapunknak elmondta, hogy többek között a polgármester közhasznú munkásokkal műveltette meg szőlőjét, vagy például 142 családot jelentettek le mint akik olajjal fű- tenek, a kapott hatmillió állami támogatásból azonban csak 714 ezret fizettek ki. A többiről neki mint pénzügyi bizottsági tagnak nincs tudomása. Az is furcsa, hogy másfél milliót költöttek az öregek otthonának elfekvőjére, melynek csak az alapjai készültek el két évvel ezelőtt. Voltaképpen a földbe verték a pénzt. Farkas Tamás alpolgármester véleménye szerint voltak tárgyszerű felszólalások is, de sok esetben elszabadultak az indulatpk. Mint elmondta, kettős szorításban van, alpolgármesterként a polgármester támogatása a feladata, másrészt viszont képviselnie kell a törvényességet. A közigazgatási hivatal leirata szerint a polgármester státusa megszűnt, ezért a képviselő-testület üléseinek vezetése az ő feladata lenne, de ezt a polgármester és a testület nagyobbik fele törvénysértő módon figyelmen kívül hagyja. Az alpolgármester a fő problémát nem is abban látja, hogy a polgármestert nem lehet eltávolítani, hanem abban, hogy a májusban lezárult vizsgálat által megállapított törvénysértések sorozata azóta is folytatódik. Cs. L. Hazánkban sem érezhetik biztonságban magukat a pulykák a karácsony közeledtével, mióta egyre több családban vált az ünnepi vacsorák egyik fö fogásává a pulykahús. fotó: wéber tamás
