Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-21 / 349. szám
Közelröl MAGYAR' G - DEL-DUNANTÜL Negyedik oldal MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából TAMÁS nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.28 nyugszik 15.55 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 505-055-ös telefonszámon. Hírszerkesztő: Csuti János LOTTÓSZÁMOK Ötös lottó: 1, 5,13 55, 78 Hatos lottó: 2, 6, 8, 14, 23, 37 Pótszám: 42 Jokerszám: 797500 Az arculat borsós ára Az iker A Tamás nevünk értelme az arameus nyelvben iker. Hozzánk görög közvetítéssel jutott el a szó. (cs) Különös gonddal szembesült a minap Baranya Megye Önkormányzatának képviselő-testülete. Lényege: a művészeti alkotásoknak piaci ára van - és ez még ma is meglepetést okozhat. A megye PR-rendszerének és arculati tervének megvalósításáról szóló cselekvési programot érinti a kínos ügy. Az úgynevezett megyei logó-pályázatot egy neves pécsi művész nyerte meg. Amit kellett, megtervezte, bemutatta, sikert aratott a döntnö- kök szemében. Az azonban csak a lógó elkészítésének fázisát takarja. Ettől egészen más a használata. Ez már jogi, pontosabban szerzői jogi téma, s mint ilyen, elkerülte a megyei önkormányzat szakembereinek figyelmét. A különbség több mint 5 millió forint. A pályázat nyerteseként a művész egy meghatározott összeget kap, szerzői jogai alapján - hogy tudniillik a megyei önkormányzat az általa elképzelt, a zsűri által elfogadott lógót használja pecsétjén, levélpapírjain, különböző kiadványain - külön is fizetni kell. Mindez érzékenyen érinti a megye e célra kalkulált költségei mellett a lógó használatának kezdetét is. Ameddig ugyanis nem sikerül megállapodni a művészszel - aki egyébként, amikor szeptemberben az arculattervről, a pályázatról tárgyalt a közgyűlés, kérte, neve ne kerüljön nyilvánosságra -, addig nem lehet használni az „arculati elemet”. Módosítani kell tehát a cselekvési programot, kutatni kell a megállapodás lehetőségét a művésszel, ám ha ez utóbbi tető alá kerül, akkor sem tudja a közgyűlés ezen a területen erre az évre vállalt határozatát végrehajtani. Azaz: megjelenített arculatot adni Baranyának. További teendő az úgynevezett arculati terv összehangolása a még 1991-ben hozott megyei címerrendelettel. Magát a logó-haszná- latot is szabályozni kell, sőt: a közgyűlés szervezeti és működési szabályzata is módosításra szorul. Röviden: bőven támadt feladat. Olyan apróság, hogy az egységes arculatot tükrözze a képviselők és a hivatali köz- tisztviselők névjegykártyája. Mészáros A. Kanizsai perpatvar Báta veszélyben A Tolna megyei Báta község 6000 hektárnyi területe réti öntéstalajon fekszik, ezért a település alatt és a vízbázis között nincs vízzáró réteg. Ez azt is jelenti, hogy a falu veszélyeztetett vízbázison fekszik, vagyis 7-8 éven belül, ha nem építik ki a szennyvíz- csatornát, nem lesz ivóvizük. A falu polgármestere még mindezt tetézi is: Vöő József azt mondja, azért is sürgős a megoldás, mert a 6000 hektárból 1500 a Duna-Dráva Nemzeti Park területére esik. A világhírű ártéri erdő és állatvilága nagy károkat szenvedhet a bátai szenny miatt. Szombaton protokollárisán is átadták Nagykanizsán a közel egymilliárd forintért épült Vásárcsarnokot. Az ünnepélyes külsőségek mögött azonban ott feszültek azok az indulatok, amelyek a hat évvel ezelőtti alapkőletétel óta felgyülemlettek, és mára perré, bírósággal való fenyegetőzéssé fajultak. Első fokon pert nyertek a nagy- kanizsai piacot körbefogó üzlet- helyiségek tulajdonosai, az ítélet után három nappal Tüttő István polgármester mégis elrendelte a kosaraspiacnak a vásárcsarnokba költöztetését. Bár az ítélet nem jogerős, a város vezetése így szemben áll a törvényességgel. A döntés hátterében föltehetően az áll, hogy a vásárcsarnokban üzlet- helyiséggel bíró kereskedők is perrel fenyegetőztek, ha e hónap 9-éig nem kerül átadásra a vásárcsarnok. A 105 üzlethelyiséget magába foglaló komplexumban mintegy 70-80 bolt talált gazdára, ebből december 9- én alig 30 fogadta a vásárlókat. (A tegnapi nyitáskor sem érte el számuk a 40-et.) A kosaraspiac költöztetésével számukra most kedvező döntés született, ám a társasházként működő csarnok ideiglenesen elfogadott működési szabályzatát már támadják, mivel azt számukra kedvezőtlennek, erőfölényből rájuk erőszakoknak tartják. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy azok a kereskedők is perrel fenyegetőznek, akik az eddigi piacon pavilonokat állítottak fel, s egyszerre van bontási kötelezettségre felszólító határozatuk, használatbavételi és határozatlan időre szóló működési engedélyük. A vásárcsarnokba elhelyezett őstermelők álláspontja még kiforratlan, hiszen a télen is kellemes környezetben történő árusítás lehetősége kedvezően befolyásolja hangulatukat, ám ha valósággá válik, hogy az eddig 2000 forint helybiztosítási pénz és a napi 50 forintos helypénz helyett jövőre licitálniuk kell az árusítóasztalokra, akkor valószínűleg ők is háborogni fognak. Ezt megelőzendő a piachasználat feltételeinek kidolgozására ad hoc bizottságot hozott létre a város közgyűlése. Dóró János Kicserélt föld, átmosott víz Gáz- és kenőolaj-szennyeződés érte több dél-dunántúli vasútállomáson a talajt. Főként az üzemanyag-tároló és a fűtőház alatti rétegek szennyeződtek. Korábban nem fordítottak kellő figyelmet a környezet- szennyező jelenségek megelőzésére, pedig átmenetileg elég lett volna, ha a csapadékvizeket jól elvezetik. A legnagyobb gondot ugyanis az esővíz okozza - azzal, hogy bemossa a földbe a szétfolyó vagy elcsepegő olajat. Különösen aggasztó a helyzet Pécsett, hisz a vízkészletek geológiai védősávja telítődött a becsurgó üzemanyagoktól. így is jócskán felgyülemlettek a szennyező anyagok a sekélyebben megbúvó talajvizekben. Az utolsó órában kezdődött meg - idén - a hároméves talaj- és víz- tisztítási program -, tudtuk meg Sólyom Imrétől, a MÁV Rt. Pécsi Területi Igazgatóság környezetvédelmi főmunkatársától. A szakember kérdésünkre azt is elmondta, hogy az rt-vé alakulás egyik feltétele volt a környezeti ártalmak minél gyorsabb felszámolása az állomásokon. Nagykanizsán, Dunaújvárosban és Kaposváron már évek óta tart a mentési munka. A somogyi megye- székhelyen például negyedik esztendeje aktív szénszűrők A kerülgetett távvezeték Szinte mindenütt elektromos hatásoknak vagyunk kitéve. Ez időnként oly ártó lehet, mint a levegő szmogja. Főként a lakásunkban nagy a terheltség, ahol kábelek húzódnak a falakban, ráadásul megy a tévé, a villanyborotva vagy a mosógép. Nem véletlen, hogy a borúlátó emberek, akik szerint az áram gerjesztette rezgések kárt okoznak a szervezetben, veszélyes elektro-szmogról beszélnek. Van, aki fél a trafóház vagy a távvezeték erőhatásaitól. Például egy solymári férfi elérte, hogy a nagyfeszültségű vezeték ne a kiskertje felett, hanem attól távolabb haladjon. A pécsi Keszüi út menti kiskert-tulajdonosok azonban nem is gondolnak arra, hogy a távvezeték keltette rezgéshul- lámok főként az idegsejteket viselhetik meg: egyebek között feszültek és fáradtak leszünk tőlük, ha tartósan érnek bennünket. Egyik gazda sem szervezkedett ezt kifogásolva a villanyoszlopok áthelyezése végett. Az elektromos hatások egyik hazai kutatója, a pécsi Weiling Gábor elismeri, hogy a nagyfeszültségű áram veszélyesen is hathat az emberi szervezetre, de nem károsítja az egészséget. Mindezt külföldi kutatóintézetek adatai alapján állítja. Cs. J. Baja: Shiba-minőségdíj Tíz éve japán professzor által alapított Shiba-díjat vehetett át a hét végén a Bajai Kórház képviseletében dr. Deutsch Ottó, az intézmény fül-, orr-, gégészeti osztályának vezető főorvosa. A magas szakmai elismerést - amelyet a japán nagykövetségen adtak át - azok kapják, akiknek munkáját a beteg igényeinek lehető legteljesebb kielégítése, az osztályt a jó munkahelyi légkör, az ott dolgozók elégedettsége, számos, az orvosi tevékenységet kísérő érdek - a betegé, az orvosé, az intézményé, a tulajdonos önkormányzaté - összeegyeztetése jellemez. M. A. 1997. december 21., vasárnap Siklós és Harkány, a két „félalma” Egy időben erőteljesebben és „magasabb szinten” vetődött fel, hogy Siklóst és Harkányt egyesíteni kell. Természetesen azután, hogy a korábban valóban egynek kezelt települések szétváltak. A „félalma” kifejezés, amit most Siklós város jegyzője, dr. Létai János felelevenít, majd’ húszéves múltra tekint vissz:a. Mindezt annak kapcsán említi a jegyző,' hogy Harkány - mint azt bejelentették - a jövő évben város szeretne lenni. Tény, hogy egymáshoz ilyen földrajzi közelségben fekvő két városa nincs egyelőre az országnak. Ez azonban önmagában nem szül konkurenciahelyzetet.- Az egyesítésnek még mindig vannak hívei, arra hivatkozva, hogy a két település kiegészíti egymást - mondja Létai János. - Ez a korábbi idegenforgalmi gyakorlatra igaz volt, de most már, amikor például a borturizmus önálló, nem állja meg a helyét. Ami például az igazgatási területet illeti, az építési hatósági jogkört már megkapta Harkány. Egy másik fontos ágazatot említve, a gyámügyi feladatokról pedig azt mondja a jegyző, hogy ha elviszi tőlünk Harkány a „rá eső részt”, mi csak örülünk neki, mert ennyivel kevesebb dolgunk lesz. Ezzel együtt is Harkány és Siklós sok területen működik - elsősorban térségi szemlélet alapján - együtt. A legutóbbi példa a gázberuházás, aminek szekerét közösen húzza a két település. A „félalmák” egyesítése azonban ma már nem kormányzati vagy megyei gondolat. Most Harkányban és Siklóson egyaránt kereskedelmi, üzleti körökben merült fel: nem kell két város, gyümölcsözőbb lenne egy település. M. A. Piros autók Schumi nélkül segítségével tisztítják az olajáztatta vízadó részeket. A baranyai megyeszékhely állomásának területén legkevesebb 3 000, míg a dombóvári fatelítő üzem környékéről 4 000 köbméter szennyezett földet távolítanak el, amit utókezelésre Dorogra, Nagyatádra, Győrbe és Gyöngyösre szállítanak. Dombóváron kátrány-szenny is került a talajba. A két városban alagcsöve- ket fektetnek le, vízöblítő kutakat mélyítenek, megépítik a csapadékvízgyűjtőket, kialakítják a biztonságos tárolás berendezéseit. Minderre legalább félmilliárd forintot költenek saját erőből. Csuti J. Németországban a piros színű autók nagyobb számban okoznak balesetet, mint a más színűek, jelzi egy statisztika. És Itthon? Nem mindenki Schumacher, aki piros kocsi volánja mögött ül, bár sokan szeretnének úgy hajtani. A magyar rendőrségi és biztosítási statisztikák ugyan nem tartják nyilván a balesetet okozó gépjárművek színét, de a túlontúl sok karambolról vannak vélemények. Gál Jenő a pécsi közlekedésiektől:- Emlékszem ugyan balesetet okozó piros autóra, de ma Magyarországon az emberek még olyan autókat vesznek, amilyenre pénzük van, tehát nem a szín a legfontosabb. A dolog másik része az, hogy a halálos balesetek legtöbbje éjszaka történik, mikor amúgy sem a színek dominálnak. Siska Tamás fővárosi közlekedéspszichológus szerint az autók színe nagyon fontos. De persze, az sem kevésbé, milyen járműhöz társulnak.- Tény, hogy a dögös, sportos kocsik gyakran piros szíA szürke autó a tájba olvad bele, a fehér a havas háttérbe. A piros viszont feltűnő, főleg mikor előz, és aztán... illusztráció: w.t. nűek. De én az autók teljesítményét emelném ki, hiszen akik ilyet vesznek, bizonyára azért teszik, mert szeretnek száguldozni, nem bírják elviselni, ha megelőzik őket, elsőnek ugranak, ha zöldre vált a lámpa. Természetes, hogy többször keverednek balesetbe, ám ehhez a piros szín csak járulékos elem, és nem törvényszerű. A Biztosítási Felügyelet lapunknak adott tájékoztatása szerint a nemzetközi balesetmegelőzési szakiroda- lomban valóban egyre több elemző cikk jelenik meg a piros autók viselt dolgairól, és van is biztosító, mely fontolgatja, hogy bizonyos henger- űrtartalom felett piros autókra nagyobb biztosítást szab ki. M. K.
