Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-30 / 328. szám
MAGYARORSZÁG - D NTUL Közéből Ötödik oldal Jelek a falakon - falfirkák A bibliai Mene, tekel, afamin óta nagy divat a falra írni. Egy nagyvárosban sok különböző színű és színvonalú falfirka kínálja magát elolvasásra. Nézzük a falakat! Gazdag titkok (Folytatás az 1■ oldalról) A közismert nagyhalak, mint Palotás, Klapka, Béres a velük készült interjúkban mind azt hangoztatják: pénzüket visszaforgatják a vállalkozásukba, szerényen élnek, nincsenek extra igényeik. Az is igaz, sok „hírbe hozottról” nem tudni, a vagyonuk, a hitelük vagy az adósságuk a nagyobb. így érthető, hogy többségük ellenzi nyilvános top-lista készítését, egyedül a kazánkirály Morvái Ferenc véli úgy, a demokráciához ez is hozzátartozna. Az érintettek azonban azt mondják: saját és családjuk életét féltik. És ismerve az elmúlt év történéseit, ez a félelem nem teljesen alaptalan. Az biztos, hogy a leggazdagabb „magyar” ma Soros György a maga 3,67 milliárd dolláros vagyonával. De meg saruját sem oldozhatja meg a USA-béli listavezetőnek, Bili Gates-nek, aki eddig 40 milliárdot keresett a komputerüzleten. Az toplista első tíz helyezettje között néhány tízmilliárdos vagyonnal egyébként olyan tőzsde- és ingatlanspekulánsok tanyáznak, akiknek a nevét Európában még csak nem is hallottuk. A „mieink” közül még a legnagyobbaknak is kepeszked- niük kell néhány további milliárd erejéig, hogy az amerikai klubban megállják a versenyt. M. K. Egy nagyobb kiterjedésű falfelület némely embertársunk számára nagy kísértést jelent. Nyomot akarnak rajta hagyni mindenáron, ki így, ki úgy. Van, aki rajzol vagy fest, mások verseket, dalszövegeket idéznek. Akadnak olyanok is, akik furcsa mondatokat írnak a falra. A járókelő aztán hetekig gondolkodhat azon, mi a frászt akart mondani a névtelen szerző mondjuk, azzal a szöveggel, hogy A hal nem jár egyedül. A fal által megkísértett „művész” képességeitől, hajlamaitól, műveltségétől függ,. milyen alkotás születik. A nagyvárosokban, s így Pécsett is gyakran előfordul, hogy középületeken, szobrokon időnként ilyen-olyan feliratok, ábrák, rajzok jelennek meg, melyeket aztán az illetékes ön- kormányzati szervek gyorsan el is tüntetnek. Viszonylag sokáig, több mint egy évig tartotta magát a pécsi püspöki palotát övező falon a szöveg: Éljen Rádai Miháj!. Éljen Rádai Miháj, avagy a városvédő nevéből időnként ellopják az ly-t - mondhatnánk, kiforgatva a televíziós sorozat alcímét. Egy rosszemlékű; hatalmi-politikai jelkép köré valaki elefántot ka- nyarított, s a rajz mellé odaírta: Birodalmi elefánt, s a buta fir- kálmány rögtön szellemes és humoros alkotássá vált. A nehezen megfejthető kategóriába tartozik a lírai tömörségű, egyébként a Damjanich utca környékén most is olvasható mondat: A kiskutya sem nyugszik. A Ne veszítsd el a fejed. Dr. Gijotin alkotója valószínűleg nem a francia nevek helyesírásának problémájáról írta doktori disszertációját. Minden, bizonnyal egy filozofikus lelkületű természetvédőnek, valamint általa is ismeretlen alkotótársának a műve a következő szöveg: A fák állva halnak meg, s kicsivel alatta a kiegészítés, a manók is. A közterület-felügyelők persze, Árgusként járják az utcákat, és a tetten ért firkálókat keményen megbüntethetik. Akár kétezer forint helyszíni bírsággal is sújtható lett volna az az illető, aki egy pécsi betonkerítésen üzent a népszerű rajzfilmhősnek, Asterixnek, nehezményezve, hogy a gall a rajzfilmben nem élt nemi életet. N. F. - Fotó: Läufer Tejjel-mézzel folyó kánaáni fürdőzés A római Poppeáról, Néró császár nejéről mesélték, hogy szamártejben fürdött. Körünkkel! próbák bebizonyították: a hölgyek számára nem is szamárság az ilyen otthoni fürdőkúra. Nem is kell szamárkancákat fejni: a tehéntej is tökéletesen megfelel egy sajátos fürdő alapanyagaként. Száraz bőrre kiváló hatású a tej fehérje- és zsírtartalma erősen hígítva is: elegendő másfél litert önteni a fürdővízbe. S hogy teljes legyen a kánaáni állapot: a mézes fürdőnek is egészen különleges hatást tulajdonítanak. Száraz és érzékeny bőrűeknek ajánlják. Félcsészényi mézet kell feloldani forró vízben, majd az oldatot kell beleönteni a fürdővízbe. A citromos fürdő viszont nemcsak a bőrt teszi bársonyossá, hanem idegnyugtató hatású is. Három citromot kell héjastól felszeletelni, állott vízbe tenni, abban három óra múlva a citromok levét kinyomkodni, majd ezt az alapanyagot a fürdővízbe szűrni. Az ecetes fürdő a tág pórusú bőrre előnyös: fél liter ecet kell egy kádnyi vízhez. A fürdés aranyszabályai ezen sajátos változatoknál is érvényesek: a víz hőmérséklete 34- 37 fok, a lubickolás időtartama 15-20 perc legyen. D. I. HÍRCSOKOR Ámokfntó gépkocsivezető hajtott tegnap délelőtt Audi 100-asával a rendszerint horvát bevásárló turistáktól hemzsegő nagykanizsai főutca járdájára. A szemtanúk szerint a nagy sebességgel érkező gépkocsi feldöntötte az egyik utcai árus standját, majd betörte egy butik ablakát is. A gépkocsi elől szerencsésen elugró gyalogosok a találkozást megúszták kisebb horzsolásokkal. Az egyetlen sérültet a mentők kórházba szállították, ahonnan sebei ellátása után hazaengedték. (dj) Feljelentési tett egy idős keszthelyi hölgy tegnap a város rendőrségén, mert eltűnt a teraszáról az a három töltött káposztával telt lábos, amit hűlni tett ki a levegőre. A panasztevő az edények nagy értékére hivatkozva nem volt hajlandó elállni a félj elentéstől. (sn) Háromnapos disputa helyszíne volt a hétvégén a dráva- foki Ormánsági Szabadiskola. Az immár ötödik alkalommal megrendezett találkozóra az ország különböző részeiről érkeztek tanárok, mérnökök, közgazdászok és más szakemberek, hogy az úgynevezett fenntartható fejlődés eszméjének, az ember és a természet harmonikus kapcsolatának lehetőségeit vitassák meg. (sn) Befejeződött Pécsett a kétnapos Babits Mihály vers- és prózamondó verseny. Az első díjat Üveges Andrea, a Pécsi Református Gimnázium tanulója nyerte. Ludvig Zoltán festőművésznek, a pécsi művészeti gimnázium egykori tanulójának kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők Nagykanizsán. A húsz éve reklámgrafikusként tevékenykedő művész alkotásait Szelestey László néprajzkutató ajánlotta a nagyközönség figyelmébe. (d) Tegnap ünnepelte tízéves jubileumát a JPTE aulájában a pécsi Pannonton kórus. (sn) Állam az ezredfordulón címmel kétnapos tudományos konferenciát rendezett Balaton- földváron a Friedrich Ebert alapítvány. A tegnap kezdődött fórumon a jóléti állam bukásának téziséről is eszmét cseréltek a megjelentek. Pécsváradi mecénások, a város módosabb üzletemberei és vállalkozói mozgáskorlátozottak megsegítésére hoztak létre alapítványt. (cs) Rádió mellett % A becsület és a tisztesség.. A rádióban is, meg a tévében is rendőrtisztek - nyomozók - számolnak be egy-egy nagyobb bűncselekményről, elmondják, hogyan fogták el az „elkövetőt”. Az elkövető szavacskát nem is kéne idézőjelbe tennem, mert a rendőri zsargon ezt használja, nyilván nincs jobb. Igen ám, csakhogy egyre gyakrabban - tekintettel arra, hogy a magyar állampolgár csak akkor válik bűnelkövetővé, ha már a bíróság elítélte - szóval átesve a ló másik oldalára, urazzák a hapsikat. Nem azt mondják, hogy „gazember”, vagy: „gazfickó”, vagy: „gyilkos és heroincsempész”, hanem - amint felidézik a bűncselekményt, így szólnak: „... akkor aztán a két úr kirángatta az autótulajdonost a kocsiból és leszúrták.” Esetleg fejbe lőtték. Esetleg földarabolták. Elásták vagy a tengerbe hajították. Ám az „úr” megszólítás megjár nekik. Mert a bíró még nem ítélt. Jómagam bár az urakat nem kedvelem, ám tiszteletteljes megszólításképpen én is alkalmazom. Most például - bevezetésképpen - elmondok egy történetet. Ismerősöm egy sötét novemberi estén a nyilvános telefonfülkéből társalog valakivel, majd beül a kocsijába és elhajt. Nem egészen egy óra múltán megrémül: nincs meg a pénztárcája. Benne 27 ezer forinttal, jogosítvánnyal, forgalmi engedéllyel és egy maroknyi névjegygyei és más haszontalansággal, ami minden női retikülben megtalálható. Visszahajt a fülkéhez, benéz, sehol semmi, benéz a parkolóban lévő kocsik alá, nincs eredmény. Aztán a sötétből előbukkan két fiú. „Néni kérem, mit tetszik keresni?” - „A pénztárcámat. Elhagytam valahol itt.” A fiúk egyike átnyújtja a bukszát. Ismerősömnek megremeg a keze, aztán a szíve. A pénz hiánytalanul benne a tárcában, iratokkal együtt. Először nem jut szóhoz. Azt mondja, nem is a pénznek örült legjobban, hanem annak, hogy „van ilyen!), hogy mégsem múlik el a világ dicsősége meg, hogy egyszerűen: mégis csak jók az emberek. A fiúkat megjutalmazta, és kérdezte tőlük: „Fel sem ötlött bennetek, hogy ... hogy is mondjam - szóval, hogy a pénzt eltegyétek?) „Nem - felelték egykedvűen. - Inkább az, hogy ez biztos valakinek a fizetése, talán egy nagymama gyűjtött pénze, amin ajándékot vesz esetleg az unokáinak, jön a karácsony... tetszik érteni?” Aztán még azt is mondták: „Különben is: lelkiismeret-furdalásunk lett volna.” A fiúk tehát egy órát várakoztak a telefonfülke közelében. Nos, ezt a két urat Heincz Tamásnak, illetve Virág Olivérnek hívják, mindketten nyolcadik osztályosok Pécs-kertvárosi Nevelési Központ I. számú általános iskolában. E történet hallatán csodálkoztam: hát valóban van ilyen? Amikor a hírközlő szervek naponta számolnak be a milliós, milliárdos csalásokról, sikkasztásokról, betörésekről, filléres indokkal elkövetett rablásokról, halálos bosszúállásokról. Amikor ennek a két fiúnak kortársa az a két tizennégy esztendős lány, akik a közelmúltban rugdostak halálra egy pesti taxisofőrt. Miféle kontroll nélküli családi miliőben nőnek fel ezek a lányok? Milyen tisztességes nevelésben részesül a két fiú az iskolában és otthon, családi körben? A felnőttek nevelési gyakorlata megérleli az egészséges gyümölcsöt, ám a rohadt gyümölcsöt is. Jevtusenkó azt írta: elkövetkezik majd az az idő, amikor a becsület és tisztesség ritka erénye lesz az embernek. Én azonban gyakoriságában bízok. Optimista vagyok, menthetetlenül.
