Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-26 / 324. szám

1997. november 26., szerda Nyugdíjasok Oldala Dünántúli Napló 11 Percesek Jogi tanácsadó. Ma, szer­dán délután 5-től 6 óráig in­gyenes jogi tanácsadást tar­tunk szerkesztőségünkben - Pécs, Rákóczi út 34. szám alatt. Bulgáriából visszatért Hobolba. A községi iskolá­ban az önkormányzat kö­szöntötte Szlavcsó Krszta- nov Jankovné Ferenczi Jo­lán Ilonát, aki Bulgáriából visszatelepült hazánkba, s ismét felvette a magyar ál­lampolgárságot. Az egykor szigetvári lakosú személy Hobolban vett házat. (cs) Fogadóóra. A Mecseki Bányászok Szakszervezete nyugdíjas tagozatának sza­bolcsi alapszervezete min­den héten pénteken 10-től 12 óráig fogadóórát tart a Komlói út 195. sz. alatti Közösségi Házban. Ibafaiak találkozója. Az ibafai körjegyzőség terüle­téről elszármazottakat vár­ják találkozóra e hó 30-án 14 órakor a pécsi Virágcso­kor Nyugdíjas Klub tagjai. A találkozót a Kolozsvár ut­cában található azonos nevű étteremben tartják. Nyelvtanfolyam cukor­betegeknek. A Nyugdíja­sok Diabétesz Klubja in­gyenes német nyelvtanfo­lyamot szervez kezdőknek. A tanfolyam helye: Pécs, Rákóczi út 11. Az oktatás minden kedden 14.30 óra­kor kezdődik. Olcsó mosószervásár lesz ma délután 1-től 3 óráig Pé­csett, a Mecsek áruház mö­götti parkolóban. Itt is az Arany Pajzs Segítő Szolgá­lat árusít, ugyanúgy, mint a húsipari előtt lévő - naponta 8-tól 4 óráig nyitva tartó - állandó helyükön. Nappali szolgálat. Min­dennap 13-19 óra között felhívhatnak egy pécsi tele­fonszámot, ha úgy érzik, hogy segítségre szorulnak vagy tanácstalanok, magá­nyosak. A telefonszám: 72/212-813. Ugyanitt gyó­gyult depressziósok önse­gítő csoportja működik minden pénteken 16 órától. Babarcszőlős története. Benkő Pálné nyugdíjas la­kos megírta a település, és környéke, valamint családi élete eddigi történetét. A munkában, amellyel egy or­szágos pályázaton első he­lyezést ért el, részletezi a paraszti múlt helyi hagyo­mányait is. Most a vissza­emlékezés magánkiadására készül, amiben segít neki Kovács Attiláné pécsi könyvesbolt-vezető is. (cs) Közösen képviselik az érdekeket A nyugdíjasokért közösen kell kiállni. Ezt sugározták azok a hétfői, pécsi összejövetelek, melyeken Czerván Mártonná dr. (képünkön) az MSZOSZ nyugdíjas választmányának elnöke, az Országos Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat képviselője ba­ranyai egyesületek, ágazati szakszervezetek nyugdíjas képvise­lőivel találkozott. Nagyon gya­korlatiasan kezdődtek a beszélgeté­sek, miután a két országos szervezetben is tevékeny­kedő vendég elmondta, hogy ők kiszámolták: egy 25 000 forintos, azaz átlag­nyugdíjat figyelembe véve, a közköltségek kifizetését köve­tően naponta 120 forintja marad az embernek a megélhetésre. Mit lehet ezzel kezdeni? Ebből kiindulva a beszélgetések egyik központi témája természetesen a jövő évi 19%-os nyugdíjemelés volt, amelynek majd ugye az év derekén remélhetően következik a folytatása, attól függő mérték­ben, hogy mit mutat az ország gazdasági mérlege és a nettó bérkiáramlás.- Ma még ezért nem lehet pontosan tudni hogy hány szá­zalékos emelés várható máso­dik lépésként, de a mi álláspon­tunk szerint akárhány százalék­ról legyen is szó, azt nem no­vemberben, hanem már július­ban meg kell kapniuk a nyugdí­jasoknak - közölte Czerván Mártonná dr. - Az biztos, hogy nem fél százalékról lesz szó, mert egy ilyen mértéket még egyszer nem szabad elfogadni. A nyugdíjasok a januári eme­lést tekintve is messzemenő to­leranciáról és szolidaritásról tettek tanúbizonyságot, amikor a nekik tervezett 21,5%-os emelésből 2,5%-ot átadtak az özvegyi nyugdíjak rendezésére. Ezzel együtt nem tekinthető megoldottnak az özvegyi nyugdíjak kérdése, több prob­léma felvetése mellett Czerván Mártonná dr. azoknak a helyze­tét tartja emberileg elfogadha­tatlannak, akik saját jogon nem szereztek nyugdíjat, s a társuk a jövő évi változásokat követően hal meg. Ez Baranyában is na­gyon sok embert érint, mivel a bányászfeleségek jelentős része nem dolgozott. Szó volt arról is, hogy az MSZOSZ nyugdíjas választ­mányát tavaly felvették az Eu­rópai Nyugdíjas Szakszerveze­tek Szövetségébe.- Azzal a reménnyel lettünk tagok, hogy az együttműködés­sel megteremthető az a bizton­ság, amely nélkül a gyermeke­ink, unokáink sem létezhetnek. Munkalehetőségre, lakhatásra, betegellátásra, megbecsültségre gondolok - mondta Czerván Mártonná dr. Információk a nyugdíjreformról Április közepéig működik a pécsi iroda Október 15-én kezdte szolgálta­tását Pécsett az az iroda, amely díjmentes felvilágosítást ad mindazoknak, akiknek az új nyugdíjtörvény nyomán dönte­niük káli: maradnak-e a régi rendszerben, vagy az újat vá­lasztják. Az Apáca u. 15. szám alatt található információs iroda Baranya mellett Tolna és So­mogy megye aktív korú lakos­ságát is szolgálja. Az országos információs te­lefonvonal mellett, - amelyen csökkentett díjjal lehet beszél­getni, s amelynek száma 06-40- 400-400 - a pénzügyminiszté­rium ezeknek az irodáknak a létrehozásával kívánja segíteni a döntés előtt állókat.- Alapvetően kettős tevé­kenységet folytatunk - össze­gezte a feladatukat Molnár Béla irodavezető. - Egyrészt különböző cégekhez telepítjük azt a programot, melynek segít­ségével a helyszínen tudhatják meg az érdeklődők, hogy szá­mukra melyik változat lehet a kedvezőbb, másrészt személye­sen, illetve telefonon adunk ta­nácsot mindazoknak, akik köz­vetlenül hozzánk fordulnak. El­sősorban a száznál több sze­mélyt foglalkoztató cégekhez visszük ki a rendszert, amely­nek lényege, hogy egykalkulá- ciós program segítségével az egyéni nyugdíjszámítás folya­matát modellezi. Eddig tizenöt helyen működik, további har­minc munkahelyen pedig a kö­zeljövőben szereljük be. A be­mondott adatok alapján - élet­kor, eddigi munkaviszony, munkahelyi stabilitás, jöve­delmi viszonyok, illetve ezek stabilitása - a program eldönti, hogy melyik lenne az illető számára a kedvezőbb. Tény, hogy ez nem jelent semmire ga­ranciát, hiszen a munkahelyi és a jövedelmi viszonyok évekre előre nehezen kiszámíthatóak, ám a döntésben mégis segíthe­tünk, illetve két éven belül még vissza lehet lépni a jelenlegi nyugdíjrendszerbe. Eddig meglehetősen kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. A három megye területéről össze­sen negyvenen keresték meg az irodát, részben személyesen, részben telefonon. Igaz, van még idő. Az új nyugdíjtörvény 1998. január el­sején lép hatályba, s az 1998. június 30. után munkába álló pályakezdőknek lesz kötelező belépni az új rendszerbe. Ám az is igaz, hogy a törvény csaknem kétmillió állampolgárt érint oly módon, hogy dönteniük kell a vegyes finanszírozású új és a jelenlegi nyugdíjrendszer kö­zött. A döntés megkönnyítését szolgáló információs irodák még több hónapon keresztül várják az érdeklődőket, de a tervek szerint 1998 április kö­zepén beszüntetik a tevékeny­ségüket. Addig azonban ingyen igénybevehetők a tanácsaik. Pécsett, a TESZ székházban van az irodájuk, az első emele­ten. Telefonszám: 72/210-675. Új Szent Borbála-zászló Utoljára 1956. december 4-én volt Borbála mise Pécs-Somo- gyon. A helybéli nyugdíjas szakszervezet tagjai úgy hatá­roztak, hogy .ismét lesz. A 150 fős szervezet - amelyhez az utóbbi időben egyre több, még nem nyugdíjaskorú bányász is csatlakozott - egyrészt tiszte­legni kíván mindazok emléke előtt, akik az 1700-as évek vé­gétől bányászkodtak a kömyé- . ken, másrészt szeretné átadni az utódoknak a hagyományokat. Ezért döntöttek úgy, hogy az eltűnt Szent Borbála-zászló he­lyett újat készíttetnek, amelyet a december 3-án rendezendő ünnepségen szenteltetnek fel. A katolikus egyházközösséggel közösen rendezendő ünnepség délután 4 órakor szentmisével kezdődik a templomban. A so­mogyi temetőben lévő Bányász emlékműnél folytatják az em­lékezést, amit gyertyagyújtás­sal fejeznek be. Elszalasztott válaszok ecsapta a paszírozót. Nem, ő nem ilyen hallét akar főzni. Hiába lesz vastag a leve, ennek más az íze. Va­lahogy főtt hal ízű az egész, az áttört farokszeletektől, apró­halaktól. Meg a színe sem olyan, mint a másiknak, an­nak a jó dunai haliénak. Csak hát a hagyma! Hogy lehet, hogy az öreg Dobró, a halászmester, meg a mama főzte hallében mindig eltűnt a hagyma ? Mikor lekapták a bográcsot a tűzről vagy a nagy fazekat a kályháról az égőpiros színű, sűrű lében soha nem éktelen­kedtek úszó hagymakockák. Harmonikus, éles íze volt, utánozhgtatlanul finom. Elmosolyodott. A halléről eszébe jutott az aprólékleves, amelynek aranysárga levét csak a csirke és zöldségdara­bok, meg a házilag gyúrt koc­katészta gazdagította, hagyma soha! Pedig a mama abba is tett hagymát, az egészen biztos. De reszelőt és vöröshagymát együtt sose látott a kezében. Még vágódeszkát sem. A mama csak úgy kézből koc- kázta a hagymát az edénybe. És közben beszélt. Hango­san mondta az unokái előtt, hogy mit csinál. De mindig többes számban. „Na, akkor hozunk egy kis zsírt, megtisz­títjuk a hagymát, zöldséget, föltesszük a levest. Na ezzel megvagyunk, akkor most ki­megyünk a baromfiakhoz. Vi­szünk nekik friss vizet. ” Köz­ben ő csinált mindent. Egye­dül. És sosem panaszkodott, hogy neki mennyi a dolga. Legfeljebb ennyit: elfáradtam lányom. De ezt is csak a nap végén, amikor végre leült, ak­kor is mosolyogva. Amolyan beletörődő mosollyal. De hallgatni is tudott. Ak­kor, amikor nagy ritkán épp neki lett volna kedve mesélni, de mások nem voltak kíván­csiak rá, meg akkor, amikor a zöldár elárasztotta a kertet, elvitte a tyúkólakat, de még akkor is, amikor a szívét leg­többször a tenyerén hordó élete párja elajándékozta a kis „szökrönyt”. Csak úgy, mert megtetszett annak, aki épp náluk járt. Milyen jó, hogy mindig be­szélt, mindig mondta, hogy mit csinál. Most, ennyi évtized után visszajönnek a monda­tok, mozdulatok. Csak hiányosak. És nem lehet kérdezni. Azaz lehet, csak már válasz nélkül ma­radnak. Akkor, amikor még feleletet kaphatott volna rá­juk, nem jutottak eszébe vagy nem tartotta fontosnak. Most bezzeg, hogy a mama már nincs, tolulnak. Banáli­sak és fontosak. Aztán össze­nőnek. A „hogyhogy neked szétfőtt a hallében a hagyma ” ma már ugyanolyan értékű, mint az, hogy vajon tudta-e, hogy tanított? A hangos be­széddel és a többesszámmal. Meg a hallgatásával is. Egykor, még alkotás közben Síremlék a mesternek A grafitszürke szarkofág a ha­lottak napjára készült el. Ter­vezője Keményfi Gábor, aki hosszú időn át együtt dolgo­zott vele. A Zsolnay gyár munkatársai ezzel a síremlék­kel tisztelték meg egykori kollégájuk, Török János em­lékét, aki 1956 óta a gyár ter­vezője volt. Porcelántervezőnek tanult. Az Iparművészeti Főiskolán Borsos Miklós és Gádor Ist­ván tanítványaként végzett. Kezdetben naturális, aztán a hatvanas évektől elvonatkoz­tatott figurákat tervezett. Az utóbbiakat már zöld, illetve piros eozinból. A gyárban töl­tött utolsó éveiben alkotta az úgynevezett „krumpli figurá­kat”. Több csoportos és egyéni kiállítása volt. Többek között Belgiumba, Bulgáriá­ba, Németországba, Spanyol- országba, Törökországba ka­pott meghívást. A Pécsi Biennálén kezdet­től részt vett. Munkáival többször elnyerte az „Év leg­szebb terméke” díjat, 1980- ban formatervezési nívódíj­ban, 1986-ban SZOT-díjban részesült. Öt évvel ezelőtt ment nyugdíjba, de a munkát nem hagyta abba. Otthon dolgo­zott, illetve bejárt a gyárba, ahol rendszeresen megbízták különböző feladatokkal. így ment ez az elmúlt év őszéig, haláláig. Ha gépjármű-felelősségbiztosítás, akkor a kedvezmény új ügyfeleinknek, ha ügyfélszolgálati irodáinkban vagy a vidéki postákon személygépkocsi gépjármű-felelősségbiztosítást kötnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom