Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-26 / 324. szám
12 DUnántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. november 26., szerda PÁRTHÍREK Dr. Révész Mária, a 13. sz. választókerület önkormányzati képviselője fogadóórát tart 1997. december 3-án délelőtt 11-12 óráig, valamint délután 16-17 óráig a Városháza (Pécs, Széchenyi tér 1.) 49/b. termében. Az ’56-os Magyarok Világszövetsége Pécs-Baranya Megyei Szervezete november 29-én szombaton 17 órai kezdettel Pécsett, a Collegium Seraphicumba (Ferencesek utcája 35.) nagygyűlést rendez. A gyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet. Előadók: Pongrátz Gergely örökös elnök, a Corvin-köz 56-os főparancsnoka, Bátonyi Sándor ügyvezető elnök, egykori szabadságharcos, dr. Vincze János egykori szabadságharcos, Vödrös Csaba főtitkár, Szent Andrássy Jenő volt szabadságharcos, Nagy Imre mecseki szabadságharcos - 56-os Szövetség Pécs, Sasvári István megyei elnök. A Független Kisgazda- párt Pécs városi alapszervezete rendes havi taggyűlését december 1-jén 17 órakor tartja a megyei szervezet tanácstermében. Páva Zoltán országgyűlési képviselő november 27-én, csütörtökön fogadóórát tart Komlón, a polgármesteri hivatalban 12.30-14.00 óra között, majd lakossági fórumot Magyarszéken a kul- tűrházban, 18 órakor. Pénteken 18-án 17 órakor Nagyhajmáson, a községházán tart képviselői fogadóórát. Dr. Bachesz Mária november 27-én, csütörtökön 16.30 órától ingyenes jogsegélyszolgálatot vezet az MSZP Tüzér utca 3/1. sz. alatti Mozgalmi házban. A Munkáspárt megyei koordinációs bizottsága november 28-án (pénteken) 14-től 16 óráig ingyenes jogsegélyt nyújt a párt Var- sány utca 20. szám alatti irodájában. A Hadifoglyok Baranya Megyei Szervezete 1997. december 1-jén (hétfőn) 14 órai kezdettel nyílt összejövetelt tart a TESZ székházában, Pécs, Apáca u. 15. sz. alatt. Az összejövetelen az Emlékek és emlékezések sorozatban Várnagy Viktor öregcserkész, volt hadifogoly visszaemlékezésének második része szerepel. Az MSZP az ÚDN október 1- jei számában megjelent írásában sok olyan megjegyzést tesz, ami arra utal, hogy az írás szerzője vagy nincs tisztában a termőföld körüli vita lényegével, vagy félre akar vezetni. Ilyen állítás, hogy egy földtulajdonos társaság felbomlásakor a külföldi a földből nem, csak a társaság egyéb tulajdonaiból részesülhet. Ez a feltétel semmiféle biztosítékot nem tartalmaz. A földművelésben a föld csak az egyik - igen fontos - kellék. Föld nélkül nincs mező- gazdaság, de fontosságban egyenrangú a felszerelések, gépek, stb. megléte is. Ha a külföldi ezeket a tulajdonrészeket kapná meg, meghatározó szerepet szerezne a földművelésben. Az ötéves mezőgazdasági tevékenység sem akadály. A tsz- ek több, mint öt éve működnek. Ha jogi személyként földet is vásárolhatnának, a külföldi taMégis a víz az úr... Baranyában dicséretes módon vettek részt a hazánk jövőjét hosszú távon meghatározó népszavazáson, amelyen a megjelentek óriási többséggel a NATO-tagság mellett tettek hitet. Ám ezen a napon szőkébb pátriánkban öt olyan kistelepülés is volt, ahol nemcsak a magyar páncélsisakok jövőbeni szabásmintájáról kívánt dönteni a nagyérdemű, hanem arról is, hogy jó pénzért hajlandók-e megválni eddigi egészséges környezetüktől. Véménd, Ófalu, Palotabozsok, Mecseknádasd és Szebény polgárai szinte egy emberként mondtak nemet az elnéptelenedett Üveghutára tervezett kis- és közepes szennyezett- ségű rádióaktív hulladéktározóra. A kérdés csak az, hogy lesz e foganatja ennek a jajkiáltással is felérő akaratnyilvánításnak, vagy rájuk is a szakállas közmondás fog állni, mármint, hogy: „Kutyaugatás nem hallatszik az égig.” Az érvek, hogy a Mórágyi rög gránitja széles e hazánkban legalkalmasabb az atomszemét elhelyezésére, már régen nem szakmai hanem sokkal prózaibb a PÉNZ (így nagybetűvel!) kérdése. Mivel az atomhulladék elhelyezésére alkalmas területek közül ez esik legközelebb Pakshoz, így a nem hétköznapi szállítás tetemes költségeiből jócskán lefaraghat a PAV Rt. A protestálók hazug és cinikus érvnek tartják azt, hogy az ország villanyenergia igényét nagy részben biztosító vállalatnak valahol mégiscsak el kell helyeznie hulladékát. Amíg az egész ország élvezi Paks áldásait - mondják - miért csak ők lennének, akik a terheket viselik. Számukra érthetetlen, hogy több, a hulladék elhelyezésére alkalmasnak mondott terület közül miért épp az ország egyik legsűrűbben lakott vidékét választották az illetékesek. 1989-ben Ófalunak - az egész megyére kiterjedő összefogásnak köszönhetően - sikerült megakadályoznia az atomtemető felépítését. Azóta stratégiát váltott az atomlobbi és az egyes önkormányzatokat egyszerűen „megvásárolták” a lakosság tájékoztatására fordítható 500 millióból. A kiszemelt és a tervet, valamint a nem kevés pénzt elfogadó Bá- taapáti mindössze 3 km-re van Ófalutól. Természetesen 1989 óta a terület nem lett alkalmasabb a hulladék elhelyezésére. A jogi helyzet viszont igen. Bátaapáti egymagában dönthet arról, hogy közigazgatási területén ilyen mű megvalósításához hozzájárul e. Az 1-2 km- re eső településeknek viszont beleszólásuk sem lehet. A hatályos jogszabályok szerint 5 baranyai falu polgárainak 16- ai voksai csupán annyit érnek, mint a falra hányt borsó. Az egész környék életét, kilátásait nagyban befolyásoló kérdésről tehát egyetlen pár száz lelkes község önkormányzata dönthet. A PAV Rt. pénzét elfogadó tolnai települések és a baranyai Feked tájékoztató társulást hozott létre TETT néven. A TETT megismerve a baranyai népszavazás eredményét, hamarjában nyilatkozatot tett közzé, amelyben nehezményezik, hogy a kérdésbe politikusok is beleütik az orrukat. Megítélésük szerint itt kizárólag szakmai kérdésről van szó, amelyhez semmi köze a politikának. E helyről szeretném nekik üzenni, hogy a- politikai pártok és maguk a politikusok arra valók - bármily hihetetlen is hogy a többség akaratát képviseljék és juttassák érvényre. Az MDF ennek szellemében legjobb hagyományait folyt a minden szakmai és politikai támogatást meg fog adni a tiltakozóknak. Bár jól tudjuk, hogy felül a gálya és alul a víznek árja, de a mi sajátosan értelmezett demokráciánkban egyelőre nehéz eldönteni, hogy ki is valójában az úr. Reméljük, 98-ban erre is választ kapunk. Habjánecz Tibor MDF megyei elnök „Kegyetlen” időket éltünk Szinte divattá vált napjainkban az előző politikai rendszer pocskondiázása. Utóbb a szocializmus „árnyoldalait” taglaló „tudományos” értekezés olvasása közben olyan különös megállapítás tűnt szembe, mely alig fölülmúlható megnyilvánulása a demagógiának. A szerző felhánytorgatja, hogy a hajdan létezett szocializmusban az indokoltnál nagyobb kényelemben éltünk. Megvolt a biztos munkahelyünk, s ha kirívó vétségeket nem követtünk el, ülhettünk az íróasztalunknál, dolgozhattunk a bányában, ügyködhettünk a munkapad mellett, akár nyugdíjas korunkig. Sőt, a munkánkért alkalmasint kitüntetést is kaphattunk. Na már most nem csoda, ha a „túladagolt” kényelem birtokában elveszítettük önálló gondolkodásra való képességünket, s ezzel voltaképp önbecsülésünket veszítettük el. Ugye borzasztó, micsoda „kegyetlen” időket kellett megélnünk?! Az „átkos” politikai rendszerben nem átallották mindenkinek képzettsége, fel- készültsége függvényében munkát biztosítani, mégpedig többnyire a nyugdíjas életkor eléréséig. Most pedig a temérdek vesztes - köztük szerény becslés szerint legalább 5-600 ezer munkaképes korú, többsége dolgozni akaró ember - azért nem talál magának munkát, mert helyette az elveszített önbecsülése keresgélésével van elfoglalva. Ez az irdatlan munkástömeg - más milliókkal együtt - úgy tűnik, elkövette az urak szemében „főben járó bűnt”, hogy megszokta a kényelmes, békés életet. A bizonyosságot, hogy aki ma dolgozik, nyugodt lehet, holnap is lesz munkája. Amikor pedig letelik a munkásélet, megkapja a viszonylag szerény, de biztos és a megélhetéshez, elegendő nyugdíjat. Megszokta, hogy a lakásrezsit, a gyógyuláshoz szükséges kellékeket, színházjegyet, utazást, üdülést, taníttatást meg tudja fizetni. Nem tapasztalta, hogy környezetében milliárdosok vannak luxuspalotákban, de azt sem, hogy tízezrek lennének hajlék és jövedelem nélkül. Botcsinálta országlóink, akik az állami vagyon immáron nyolcvan százalékát kiárusították, a tőkésjogok garantálását, a multik gyarapodási lehetőségeinek előmozdítását tekintik legfőbb teendőjüknek, miközben az ország lakosságának nagy része elszegényedik, mely folyamat a mostani hatalmi helyzetben megállíthatatlan. Éppen ezért az ország jövője szempontjából hasznos lenne, ha az 1998 tavaszán megtartandó választásokon arra a - többség politikai érdekeit képviselni igyekvő, alternatív programot felmutató - hiteles, megbízható, szociális elkötelezettségű pártra és jelöltjeire szavaznának minél többen, mely választási programjában jövőbe mutató politikát hirdetett meg. Ilyen alapértékeknek egyedül a Munkáspárt a letéteményese. Dr. Südi Bertalan szóvivő Már nem tudom másként minősíteni a Pénzügykutató Rt. guruinak legutóbbi megnyilatkozásait, ahogy ezt a kormányt dicsérik, szinte a talpnyalásig elmenve. Hozsannák a Bokroscsomaghoz, „fantasztikus mak- romutatók” emlegetése (csak tudnám, hogy mik azok, talán csak nem a 18%-os idei infláció?) stb. Az meg már egyenesen nevetséges, amilyen maga- biztossággal jósolják a jövő évi választások kimenetelét, merthogy az ellenzék szétverte önmagát. Ez igaz, de igen veszéA tudomány prostituálódása lyes dolog lebecsülni a vidéki tömegek, a kárpótlás címén kisemmizett falvak, kisvárosok elkeseredését, kiábrándultságát. A „nem valamire, hanem valami ellen szavazunk”, a „dühtől szavazunk”, „ha egyáltalán elmegyünk voksolni” félelmetes perspektíváját. Éppenséggel a ’98-as választások bizonytalansága itt a legbiztosabb tényező, és miből gondolják e gazdasági főguruk, hogy a plebs megemészti a nyomort Tocsik-üggyel fűszerezve. Miből gondolják, hogy a „ti csak húzzátok össze a nadrágszíjat, mi azért tömjük tovább a zsebünket” politikáját birkaként elfogadja ez a nép? Könnyen lehet, hogy borul minden papírforma, előrejelzés jövő tavasszal. A mostani kormánykoalíció igazi történelmi bűne pedig éppen az lehet, hogy a nemzet nyakára hozza a szélsőségeket, a politika sarlatánjait. Gazdag László Földpiac gok számára már biztosítva lenne a földszerzés, ha akár közvetve is. A szövetkezet egyéni tulajdonosok szabad társulása, vagyonuk különállása mellett, gazdálkodásuk eredményének növelésére. Nem vásárolnak közös földet, melynek a tulajdonosa a megfoghatatlan közösség. Igaz viszont, hogy sehol a világon nem neveznék szövetkezetnek a magyarországi tsz-eket. A jelenlegi földtulajdoni rendszernek valóban át kellene alakulnia, de nem a nagybirtokok, sokezer hektáros domíniumok irányába. A tsz-rendszer eluralkodása az ország lakóinak súlyos károsodásával, a munkanélküliség mód nélküli elszaporodásával járna. Ahhoz, hogy kár nélkül meg lehessen tenni, fejlett iparra, bőséges nyersanyagbázisra lenne szükségünk. Az pedig nincs. így marad, mint ideális lehetőség, a családi gazdaságok kialakítása, melyek a termelés természetes módját valósítják meg a maga sok lábon állásával. Éppen elég baj, hogy az ipar, ezen belül a mezőgazdasági feldolgozóipar szinte 100%- ban külföldiek kezébe került, mert ez egyik oka a mai stagnálásnak. A földpiac akkor fog kialakulni, ha a birtokosok kezdik keresni az eladó földeket. Ahhoz, hogy a nyugaton általános földárak kialakuljanak, infláció nélkül legalább 2-3-szorosára kellene nőni a városi kereseteknek, hogy a 4-5-szörösére növekvő mezőgazdasági termékárakat meg tudják fizetni. Ugyanis a gazdasági törvény- szerűségek szerint a termelőberendezések árát, iparban és mezőgazdaságban egyaránt, az éves hozamok alapján számítják. Ha egy hektár föld ára 500 000 forintra megy fel, akkor a búza tonnájának árát 100 000-re kellene emelni. A mai fizetések mellett ki vehetné meg az 500-600 forintos kenyeret, 4-5 ezer forintos húst? Míg a városi keresetek a mai szinten stagnálnak, a földpiac emlegetése csak dajkamese felnőtteknek. Márpedig, ha a külföldiek befolyást szerezhetnek a mezőgazdaságban, ilyen árakat várhatunk! Mészáros István Történelmi Független Kisgazdapárt Baranya Megyei Intézőbizottsága Teljes körű vizsgálatot! A Szabad Demokraták Szövetsége önkormányzati frakciója a következő levelet intézte dr. Páva Zsolt pécsi polgármesterhez. Tisztelt Polgármester Úr! Az SZDSZ önkormányzati frakciója arra kéri Önt, hogy a közelmúltban napvilágra került pénzügyi visszaélések kivizsgálása a lehető legalaposabban történjen meg. Javasoljuk, hogy a vizsgálat legalább 1994. január 1-jé- től tekintse át a beruházások és fenntartások teljes körét, különös figyelemmel az ön- kormányzati választás időszakára. A jelen helyzetben részünkről nem fogadható el az, hogy egy-két személy esetleges felelősségre vonásával az ügy lezárulhasson. Teljes körű feltárását kérjük annak a helyzetnek, amely lehetővé tette a visszaéléseket: szervezeti, rendszer hiányosságok, vezetői felelősség. Kérjük, a vizsgálat térjen ki arra is, miként fordulhatott elő, hogy az okirathamisítás ismertté válását követően lehetséges volt újabb 4 mFt átutalása fiktív címen. SZDSZ Önkormányzati frakció A gazdaság van az emberért... ... és nem az ember a gazdaságért. Ez a Néppárt gazdaságfilozófiájának alapvetése. Hogy ez az elv menynyire nem magától értődő mindenki számára, azt a mai kormányzat politikája is mutatja. A hivatalos sikerpropaganda szerint az elmúlt években elszenvedett, mintegy 20 százalékos reálbércsökkenés ellenére ugyanis örülnünk kellene néhány makrogazdasági mutató szerény mértékű javulásának. A valódi sokkterápiát jelentő életszínvonaleséssel kapcsolatban meg kell vizsgálnunk: szerencsétlen véletlenről, kényszerű áldozatról vagy tudatos koncepcióról van-e szó. A találgatás felesleges. A koalíció egyik vezető ideológusa az egyik napilapban kifejtette: Magyarország versenyelőnyét csak a munkaerő olcsóságára lehet alapozni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a közvetlen bérkifizetés reálértékét kell csökkenteni (például az infláció felpörgetésével), hanem az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a szociálpolitika, a környezetvédelem és a tudományos kutatások finanszírozását is jelentősen meg kell faragni. Márpedig ezen közszolgáltatások színvonala legalább olyan mértékben befolyásolja életünk minőségét, mint a fizetés nagysága. Látnunk kell: a liberálszo- cialista kormány éppen ezeket a területeket áldozza fel annak érdekében, hogy a hagyományos gazdasági mutatók (mint például a GDP) némileg javuló tendenciát jelezzenek. A GDP növekedése azonban nem feltétlenül jelent életszínvonal-emelkedést! Legegyszerűbb, ha ezt mindenki a maga helyzetén is leméri. Kérem, higyjenek a szemüknek. Nyugodtan tekinthetjük tehát választási propagandának a miniszterelnök visszatérő érvelését,. miszerint túl vagyunk a nehezén. Ez csak akkor lesz igaz, ha a mai helyett olyan kormány alakul majd, amely embernek tekinti az embert, és nem csupán költségtényezőnek. Az MSZP és az SZDSZ további kormányzása esetén újabb életszínvonal-eséssel kell számolni, hiszen ez következik gazdaságpolitikájuk logikájából. Ezzel szemben a Néppárt - a parlamenti ellenzék többi pártjával együtt - olyan Magyarországot szeretne, amely versenyelőnyét nem az olcsó bérmunkára, hanem a magasan képzett munkaerőre és a kiegyensúlyozott társadalmi viszonyokra alapozza. Az oktatásra, az egészségügyre, a családtámogatásra, a környezetvédelemre, a kutatás-fejlesztésre fordított összeg nem kidobott pénz, hanem a legbiztosabban megtérülő társadalmi befektetés. Hegedűs Tamás Néppárt-MDNP
